Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-05 / 23. szám
Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ A CSEMADOK és a népművelés" ÚJ VERSEK RÄCZ OLIVÉR Ázott kis veréb T anácskozásunkon már eddig is sok érdekes és továbbgondolásra érdemes észrevétel hangzott el. Én népművelésünkről és néhány, a népműveléshez kapcsolódó kérdésről akarok beszélni. Elöljáróban azonban utalni szeretnék arra, hogy lassan harminc éve, hogy Bratislavában megalakult a CSEMADOK, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesüle- te. A CSEMADOK alapítói, a veterán kommunisták, a csehszlovákiai munkásmozgalom ismert képviselői: Major István, Lőrinci Gyula, Fábry Zoltán, Fábry István, Kugler János, Száraz József, Rabay Ferenc, Poszpis József és sokan mások a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségét attól a meggyőződéstől vezettetve indították útjára, hogy a nemzeti és a nemzetiségi kultúra ápolása az új társadalom építésével párhuzamosan nemcsak fontos és lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Á Major István Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttségének nevében (1949 márciusában) az alakulógyűlésen többek között ezeket mondta: „Nehéz feladat előtt állunk, kedves barátaim. Nem lesz könnyű kigyomlálni az emberek agyából az évszázadokon át beléjük plántált maradi világszemlélet csökevényeit. Nem lesz könnyű megküzdeni a múlt gyakran visszatérő politikai és szellemi kísértéseivel... Ám azért vagyunk itt, mi régi és új harcosai az új világrendnek, hogy megküzdjünk velük és le győzzük őket... az új, szocialista gondolkodásmódnak legyünk az úttörői Csehszlovákia magyar nyelvű dolgozói között ...“ A jó tanácsot megfogadtuk. A CSEMADOK az elmúlt közel harminc év alatt a csehszlovákiai magyarok körében valóban „a szocialista gondolkodásmódnak" volt az úttörője. A szövetség tagjainak a munkájáról meggyőző adatokat tartalmaz a XII. közgyűlés alkalmából kiadott Adalékok című dokumentum, valamint a vezető titkár által előterjesztett beszámoló. A tények, adatok nem igényelnek kommentárt — önmagukért beszélnek, és sokat mondanak. Az eredményeket jő érzéssel könyveljük el, vesszük tudomásul. Ám ugyanakkor arra Is gondolunk, hogy a CSEMADOK nem rekedhet meg, nem topoghat egy helyben, nem élhet a múltjából, nem pihenhet a babérjain. Nagyon szükséges, hogy a CSEMADOK is lépést tartson a fejlődéssel, és az új követelményeknek megfelelően dolgozzék. Korunk — a társadalmi forradalmak és a tudományos-műszaki forradalom kora — szinte naponta vet fel új és új kérdéseket, és állít nehéz küzdelem elé. A szocialista népművelésnek ebben a helyzetben az az elsőrendű feladata, hogy az eseményeket — a marxista—le- 1977. ninista elvek alapján — összefüggéseiben, tudományos igény- VI. 5. nyei szemlélje, értékelje és magyarázza. M unkánk akkor tudományos, ha gazdag ismeret- anyagra épül, ha elsődleges feladatának a tudományos világnézet terjesztését tekinti, ha elősegíti a valóság reális megismerését, ha hozzájárul a munkásosztály érdekeinek az érvé' Elhangzott a CSEMADOK XII. országos közgyűlésén. nyesítéséhez. Fontos követelmény az is, hogy igaz legyen, amit mondunk. A tudományos igényű népművelésre is érvényes az, hogy a kívánalmat nem szabad valóságnak feltüntetni. A népművelés komplex feladat. Egyformán igényli — és ha eredményes, egyformán érvényesíti — a kommunista nevelést, az oktatást, az önálló marxista—leninista gondolkozásra való késztetést és felkészítést a gyakorlati munkára, az eredményes cselekvésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az 1974 májusi plénumán elfogadott határozata, amelynek gondolatát a CSKP XV. kongresszusa megerősítette, a tudomány, a technika és a termelés kapcsolatának és kölcsönhatásának a jelentőségét felismerve többek között hangsúlyozta: tekintsük elsőrendű társadalmi-politikai feladatnak, hogy a tudomány és a technika erejét egyre nagyobb mértékben a szocialista építésnek, a népgazdaság hatékony fejlesztésének és a nép életszínvonala további emelésének szolgálatába állítsuk. Ismerjük meg a tudományos-műszaki fejlődés alapvető irányát, szociális-gazdasági összefüggéseit, s a gyakorlati munkában a tudományos-műszaki fejlődés követelményeiből induljunk ki. A tudományos-műszaki fejlődés váljék az irányító és a szervező munka központi kérdésévé, a tervfeladatok teljesítésének az alapjává. A CSKP XV. kongresszusa határozatának szavaival: „Intenzívebbé kell lenni a tudományos kutatást, összpontosítani kell a rendelkezésre álló erőket és eszközöket a társadalmilag döntő feladatok megoldására." Hasonlóan érvelt Szlovákia Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa is. Határozata szerint: „Az egész társadalom fejlődésében döntő feltételnek tekintjük a tudomány és a kutatás eredményeinek egyre hatékonyabb gyakorlati kihasználását. Sokoldalúan támogatnunk kell az új tudományos és műszaki ismeretek megszerzését, az eredményeket alkalmazzuk következetesen a termelési és a nem termelési szférában." Az idézett gondolatok azt fejezik ki, hogy mind a CSKP, mind az SZLKP a tudományosműszaki fejlesztés elősegítését a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség és az egész társadalom forrdalmi — és a jövő egyik legfontosabb — feladatának tekinti. Mivel a népművelés a párt ideológiai tevékenységének szerves és sajátos tartalmú része, a hivatásos népművelő pedig speciális feladatkörű pártmunkás, a tudományos-műszaki fejlesztés érdekében igen sokat tehet (és esetenként tesz is) a népművelés, a közművelődés, nem utolsósorban a CSEMADOK, amelynek tagjai és tisztségviselői — az említett meghatározás értelmében — szintén „speciális feladatkörű pártmunkás" -ok. Ez nagyon megtisztelő feladat, és mi e feladatot önként, örömmel vállaljuk. A CSEMADOK munkájának a gerince a tömeges és ingyenes társadalmi tevékenységre épül. A szövetségnek megvan a kialakult és jól bevált tevékenységi formája, a dolgozók széles tömegeit foglalkoztató ismeretterjesztő-önmű- velő módszere. Az eredményesnek bizonyult népművelési munkaformákat megtartva, tökéletesítve, a jövőben a CSEMADOK talán azzal léphetne előbbre, és azzal tenne eleget az új követelményeknek, ha — a CSKP és az SZLKP erre vonatkozó irányelvének megfelelően — a szövetség keretein belül megindítaná a saját munkakörével és a csehszlovákiai magyar dolgozók életével kapcsolatos tervszerű kutatómunkát. Nem arra gondolok, hogy a CSEMADOK vegye át az Akadémia vagy más tudományos intézmény szerepkörét, hanem csupán arra, hogy (amint ez számos üzemben, vállalatban, intézményben már régen gyakorlattá vált) a CSEMADOK alakítson néhány szakemberből álló kutatócsoportot, és — az állami kutatási tervvel összhangban — indítsa meg a szövetség tudományos munkáját. A szocialista építés, a nemzetek és nemzetiségek lenini kapcsolata igen sokat jelentett a csehszlovákiai magyar dolgozóknak is. Az elért sikerekről, népeink együttélésének szép példáiról, fejlődéstörténetünknek egy-egy szakaszáról jó lenne már tudományos igénnyel megírt, szintézis jellegű munkákat is olvasni, magunkénak tudni. Az említett kutatócsoport nemcsak a nemzetiségi, hanem a nemzeti kultúrát is gazdagítaná, és össztársadalmi szempontból is igen hasznos munkát végezhetne. A CSEMADOK tekintélyes összeggel támogatja a népművészetet, az ének-, a zene-, a tánc- és a színházi kultúrát. Hasonló támogatást igényelne a tudomány, a szellemi kultúra is. Van már néhány jól képzett — a speciális kérdésekben is jártas — szakemberünk. Az ő tevékenységüket kellene összehangolni és — a társadalmi szükségletnek megfelelően — tervszerűen szervezni, irányítani. Az ehhez szükséges megértést, illetve támogatást a CSEMADOK közvetlen felettes irányító szervétől: a Kulturális Minisztériumtól kérjük és várjuk. Nyilvánvaló, hogy a minisztériumtól a megértést és a támogatást a CSEMADOK, ahogy már sok más esetben megkapta a múltban, megkapja a jövőben is. I deológiailag megosztott világban élünk. Szívós küzdelem folyik a haladás és a reakció erői között. A szocialista népművelés, így a CSEMADOK is — teljes erejével — a béke és a haladás erőinek az oldalán áll- A népművelés eszközeivel lelkesen, meggyőződésből küzdünk az igaz eszmékért, az emberi jogokért. És nemcsak küzdünk. A nemes eszméknek, a humanizmus elvének érvényt szerzünk a gyakorlatban. Elutasítjuk azonban a szocialista jogrend rágalmazását, az „ideológiai harc“-nak álcázott politikai gáncsvetést, a zavarkeltési kísérletet, a Cseh szlovák Szocialista köztársaság szuverenitásának a megsértését, a belügyeinkbe történő beavatkozást. A chartások hamis kártyások. A felforgató szándékú törekvésekre a magunk vonalán ml is megadjuk a megfelelő választ. A CSEMADOK nagy munkát végzett a világnézeti nevelés területén. Folytassuk a jó hagyományt, ítéljük el a jövőben is a téves nézeteket, állítsuk a népművelést társadalmunk termelési és politikai céljának a szolgálatába, küzdjünk minden Vonalon a békéért. Helsinki szellemének a gyakorlati megvalósításáért, a szocialista építés további sikeréért. BALÁZS BÉLA Szürke veréb, csipogó, ócska eresz, csepegő, lomha égbolt, fekete; eresz alatt szepegö szürke veréb, gyere be. Ázott veréb, szipogó, csapzott tollú, árva, önzetlen, vén szerető lágyrészekkel vár ma; ne szepegj, borzongj, dideregj, dobogtasd meg a szívemet. Eső mossa unott, sötét bérház derekát; kicsi veréb, gyere hát. Targally rezdül kinti fán, kapun kattan lopva zár - lopakodj be, kis madár. Vesd le a blúzod, kicsi lány. KULCSÁR TIBOR Örökség A múltban hogyha elidőzök felkeresnek távoli ősök szólítanak és megidéznek holt századok és ezredévek száz elődöm élővé válik legeslegelső ükapámig bennem még egyszer útra kelnek századokon átfeleselnek békében harcban menetelnek életet halált és szerelmet bűnt és vétket tán egy fél ország gondját baját magukkal hozzák elmosódó felködlő arcok battyáni pácini parasztok kik egykor megsejtettek engem bennem élnek ők kikből lettem Kultsárok Vargák Szolga Sándor jobbágy kuruc és prédikátor tórogatós nagyopám Séra erdélyi ősök livadéka gyermekkorom visz nagyapámhoz néhai Szendrey Ilonához (távoli szálak ködös titka tán Júliáig nyúlik vissza) korán őszült édesanyámnak fájó emléke mindent áthat apám szigorú szeme rajtam egy-egy szóban egy mozdulatban anyai és apai ágon minden élő s holt rokonságom múltját terhét viszem magammal bennem élnek ezer alakban újraéled a rég s a nemrég elevenné válik az emlék felfáj a sorsuk újra bennem sejtjeimben és idegemben ha szenvedek nekik is fájok rám testálódnak régi átkok ajkukról reám hull az áldás torkukban én vagyok a kiáltás a világot belőlük nézem parányi rész a nagy egészben láncszem vagyok csak mikor őket e versben átmentem a jövőnek így akarom magam is végül másokra hagyni örökségül DÉNES GYÖRGY Bolyhos éj Bolyhos éj, növényi remegés, a sás, ha villan - szemtükörbe kés, csorgat a hold aranyt, de göcsörtös, nehéz a fák szerelme - nem gyökér, de kéz s nem levél, csak hűvös érc, s kigyúl, / s mert hullni kell, lelketlen rendre hull, pilinkélve, hamvason, oktalan - bújik most az isten is, ha van. 11
