Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-05 / 23. szám

Az újfajta kötszer használata sakkal egyszerűbb (A. Antoninová felvétele) Újfajta kötszer készül a RICO vállalatban Aligha akad valaki, aki ne ismerné a RICO nemzeti vállalat cégjelzését, amely minden vatta- és kötszercsoma­gon látható. Magáról a vállalatról azonban én sem tudtam közelebbit, amíg egy új gyártmánnyal kapcsolat ban érintkezésbe nem léptem Josef Zav fel elvtárssal, a vállalatigazgató ter­melési és kereskedelmi helyettesével. A vállalat neve, s Veverská Bítyska, a székhelye országszerte és külföldön is ismert. — Ez csupán a főüzemünk városa — mondja Zavfel igazgatóhelyettes. — Vattát és kötszert gyártunk itt. Fontos üzemeink vannak azonban más váro­sokban is. Mostban, Litvínovban, Hav líóküv Brodban, Kocléfovban és persze Chvalkovicében, ahol dolgozóink válla­latunk exportfeladatait teljesítik. Az ország egyetlen kötszergyártó vál­lalata becsülettel teljesítette a hatodik ötéves terv első esztendejének felada­tait. Megtudtam, hogy a Mladá Boles lav-i felhívásra a dolgozók még tavaly augusztusban válaszoltak, növelték szó cialista vállalásuk értékét, összesen hatmillió korona értékű terméket állí­tottuk elő terven felül. — Mit tesz a vállalat saját dolgo­zói egészségügyi és szociális ellátásá­nak érdekében? — vetem fel azt a kérdést, amelyre nem mindenütt vála­szolnak szívesen. Josef Zavfel azonban nem késlekedik a válasszal: — Figyelmünk elsősorban arra irá­nyul, hogy javítsunk dolgozóink mun­kafeltételein. Szeretnénk munkájukat a lehetőségek határain belül megkönnyí­teni és kiiktatni a megerőltető folya­matokat. Ezenkívül a kisgyermekes csa­ládok gondjait is szem előtt tartjuk. Szociális programunk keretében négy óvodát és három bölcsődét építünk. Al­kalmazottaink több új lakást kapnak. Persze, az sem kevés, amit eddig el értek. Megtudtam, hogy a vállalat há­rom üzemének óvodája van. Két helyen üzemi bölcsőde működik. Veverská Bá­tyákénak korszerűen felszerelt üzemi egészségügyi központja van fizikoterá­piával, Litvinov és Most városában is van az üzemnek saját rendelője. — A Brnői völgygátnál és Bulgáriá­ban vállalati üdülőnk van — mondja Zavrel elvtárs. — Dolgozóink tudják, hogy életmódjuk és munkafeltételeik nem közömbösek számunkra, s ezért ők is támogatják törekvéseinket. Miután nagyjából megismerkedtem a vállalattal, előhozakodtam azzal, ami a RICO gyártmányai közül a legjobban érdekel. — A pamutipari főigazgatóságon is­merkedtem meg Sanca elvtárssal, aki egy Pruban elnevezésű újfajta kötszert mutatott s önhöz utasított a részlete­kért. Miről van hát szó? Az igazgatóhelyettes szívesen vála­szolt, s közben nemcsak a kész gyárt­mányt, hanem különféle segédeszközö­ket is elővett: — A Pruban elnevezés a cseh vagy szlovák, „pruzná bandái“ szavak első szótagjaiból adódott. Fehérített pamut­ból és poliamiddal átszőtt latexszálból, hálószövésű harisnya módjára előállí­tott, húsz méter hosszúságú elasztikus kötszer. Ezzel azonban nem kötöznek, hanem ráhúzzák a beteg vagy sérült testrészre. A rendelőben a megfelelő számozású kötszercsomagból vágják le <í szükséges darabot. Laikus szemmel is első látásra meg­állapítható, hogy a sérült- és betegellá­tást a Pruban nemcsak korszerűsíti, ha­nem meg is könnyíti az egészségügyi dolgozóknak. Ez azonban nem min­den. Megtudtam, hogy az új kötszer­anyag alkalmazása az orvosi rende lökben, kórházi osztályokon, elsőse­gélynyújtó-helyeken sokkal gazdaságo­sabb, mint az általában használt pólya­kötszer. — Használata rendkívül egyszerű — magyarázza Zavfel elvtárs. — A sérü­lést vagy a beteg, gyógykezelt helyet steril gézdarab fedi. Ezt most már a legtöbb esetben nem kell bepólyázni, hanem Prubant húznak rá. Ha ellen­őrizni kell a sebet, váltani a gézt vagy újabb adag kenőcsöt juttatni a bőrfe­lületre, elég a Prubant feltűrni, s az ellátás végeztével újra ráhúzni a ke­zelt helyre. Az idő-, anyaga és költségmegtakarí­tás e gyártmány nyersanyagának elő­nyös tulajdonságaiból ered. Könnyű és gyors kezelhetőségén kívül — hiszen ahhoz, hogy az orvos, a nővér és a be­teg is meg legyen vele elégedve, csak az kell, hogy jól válasszák meg a mé­retet — rendkívüli előnyt jelent, hogy első használat után nem kell megsem­misíteni. Ha bepiszkolódik, kimosható, sterilizálható, anyagának nem árt sem a vér, sem a tisztítási eljárás. Van a bal tenyeremen egy rosszul gyógyuló, hosszadalmasan kezelt bőr­ekcéma, amelyet nem is tudok megfe­lelően tisztán tartani, mert az állandó­an mozgó kézen a legjobban elkészí­tett kötés sem tart. Kértem is próba­képpen a Prubanból, s miután lyukat vágtam a nyolc-kilenc centiméter hosszú kötszerben a hüvelykujjamnak, ráhúztam a kezemre. — Korszakalko­tó! ... — kiáltottam fel, s Zavfel elv­társ elnevette magát. — Inkább egysze­rűségében is nagyszerű — mondta, s ez szerényen, de öntudatosan hangzott. A kötszergyártó vállalat a Cseh Egészségügyi Minisztérium műszaki fej­lesztési osztályával együttműködve ti­zenkét klinikának és intézetnek adott át megfelelő mennyiségű Prubant, hogy különböző jellegű szakrendeléseken, kórházi tevékenység során próbálják ki és közöljék észrevételeiket. A prágai és a brnói vezető főorvosok igen ko­molyan vették a feladatot, és legtöbb­jük részletesen elemezte munkaközös­ségének tapasztalatait. Belelapoztam a levelekbe. Dicsérő sorok, bíráló meg­jegyzések, konstruktív javaslatok — közös nevezőjük az a kívánság, hogy az új kötszeranyagot hibamentesen, s a legjobb tulajdonságokkal állíthassa elő a RICO. Az újabb próbaadagot már a szakor­vosok észrevételeinek figyelembevéte­lével gyártották. Urológiai, bőrgyógyá­szati, sebészeti, gyermekgyógyászati és egyéb rendeléseken folyamatosan hasz­nálják már a Prubant. Nemrég megkap­ták a Szlovák Egészségügyi Miniszté­rium által javasolt intézetek és klini­kák is. Feltételezhető, hogy a Pruban itt is kedvező fogadtatásra talál. Az egészségügyi árucikkeket élosztó, árusító prágai vállalat, a Zdravotnícké zásobování raktárában elegendő Pru­ban áll már az érdeklődők rendelkezé­sére és Veverská Bytyska készen áll bármilyen mennyiség előállítására és szállítására. Most már — úgy látszik — nem is annyira az ipar és az egész­ségügy vezetői, hanem inkább a kerü­leti és a járási egészségügyi intézetek főorvosai, anyagbeszerzői részéről kell megtenni a következő lépést. Sanca és Zavfel elvtárs — munkatár­saikkal — 1973 óta munkálkodik a Pruban kifejlesztésén és bevezetésén. Ma büszkén tartják a csehszlovák pa­mutipar egyik sikeres vállalkozásának és sokat várnak tőle. A jó termék önmagát propagálja. Szerintem azonban mégis fontos, hogy mielőbb elterjedjen országszerte, mert ez a feltétele annak, hogy a Pruban a KGST többi országában is teret hódít­son s keresett kiviteli cikkünkké vál­jék. Az új kötszeranyag a legszigorúbb próbákat is kiállta, és minőségi szem­pontból bátran felveheti a versenyt a világpiac hasonló árucikkeivel. Igazol­ják ezt például a Brnői Bőrgyógyászati Klinika szakorvosai, akik szerint a Pru­ban már teljesen feleslegessé, teszi a jugoszláv Turbán elnevezésű kötszer­anyag behozatalát. Hasonlóképpen fe­jezték ki elégedettségüket e város plasztikai sebészetének szakorvosai is, akik így írnak: „A kötszeranyagot nagyra értékeljük. Szeretnénk, ha egészségügyi célokra mindenkor kap­ható lenne. Rugalmassága megfelelő és a helyes méretválasztás lehetővé teszi bármely testrészre való alkalmazását. Meglepő e kötszer tartóssága és töké­letes széthúzhatósága összehasonlítva ama külföldi kötszeranyagokkal, ame­lyeket a klinikákon megismerhettünk.“ SZÁNTÓ GYÖRGY Szívvel, odaadással... Harminc évvel ezelőtt a középis­kola elvégzése után került Jirlna Jiránková az egykori Zlínbe, a Ba (a cipőgyárba. Nappal dolgozott, este az előkészítő tanfolyamot lá­togatta. Amikor betanított szak­munkás lett, életében csupán any nyi változás állt be, hogy még nagyobb teljesítményt követeltek meg tőle. A műszak után örült, ha pihenhetett, s csak nagy rit­kán volt kedve a szórakozásra. Amikor 1948 februárja után a gyá rat államosították, jelentkezett a pártba. Részt vett az élmunkás mozgalomban, élmunkás lett. — Egy alkalommal azt javasol ták, vállaljam el a bérelszámolói beosztást — mondja, miközben fürgén osztályozza a cipőfelsőré­szeket. — Ebben a beosztásban négy évig dolgoztam. Amikor ké sőbb a termelésbe toboroztak, az elsők között jelentkeztem. Évekig dolgozott a cipőfelsö rész-készítő műhelyben, mint var rónő. Becsületesen teljesítette fel­adatait. Fényképe gyakran ott volt a legjobb dolgozók arckép- csarnokában. 1969-ben a szakága­zati igazgatóság, 1972-ben pedig „Az iparág legjobb dolgozója“ jel vényt kapta meg. A szocialista munkabrigád, amelynek a tagja volt, az ezüst jelvény viselője. — A közelmúltban egészségi okokból a mai munkahelyemre ke­rültem — folytatja. — Eleinte nem volt könnyű az új környe zetbe beleilleszkednem. Szeren­csémre itt is volt egy bronzjelvé nyes brigád. Maguk közé vettek. Ok az idén kapják meg az ezüst, én pedig az arany jelvényt. — Nem irigykedik a többi bri gádtag? — Nem. Inkább azt mondhat­nám, örülnek, hogy én már az arany jelvényt kapom meg. Jifina Jiránkovától és társaitól függ, hogy a komplettizált cipőfel­sőrész időben a munkaszalagra kerüljön. — Gyakran előfordul, hogy va­laki megbetegszik vagy szabad Ságra megy közülünk — folytatja a tájékoztatást. — Ilyen esetben helyettük is elvégezzük a mun kát. A brigád többi tagjával — bár a pártszervezetben is jelentős funkciót tölt be — talál időt ar ra is, hogy a bölcsőde vagy az óvoda építésében segítsen, jólle hét lánya már férjnél van, a fia pedig nemrég szerelt le. Amim megtudtam, a közelmúltban úgy határoztak, hogy munkaidő után játékokat készítenek a gyerekek­nek. Varrni tudnak, hulladéknyers­anyag akad éppen elég. s így né­hány mackó elkészítése nem okoz különösebb gondot. Ezzel öröme: szereznek a gyerekeknek, és az üzemi bizottság a játékvásárlás helyett más célokra használhatja fel az így megtakarított összeget. — Többletmunkát az üzemben azért vállalhatok, mert a férjem, aki szintén itt dolgozik, kiveszi a részét a ház körüli munkákból — mondja az elismerés hangján. — Egyébként, ha időm engedi, varrók, a kertben dolgozgatok vagy elmegyünk a férjemmel szín­házba. Nem számoltam, hogy amíg be­szélgettünk, hány pár cipőfelső­részt komplettizált. A munkaaszta­la mellett felhalmozódott felső­részek azonban arról tanúskodtak, hogy gyorsan, sokat dolgozott. A lervfeladatát rendszeresen 105 százalékra teljesíti. Szívesen se­gít másoknak is. Azt mondják ró­la, a műhelyben, hogy nem tud tétlenül ülni. — Idén nyáron a szakszervezel jóvoltából két hetet a bolgár ten­gerparton töltök a férjemmel. Ez lesz életem első külföldi nyaralá­sa. A nyugdíjkorhatár eléréséig még tíz éve van. Akkorra talán fekete haja, amelybe már most is ősz szálak vegyülnek, egészen megfe héredik. Lehet, hogy szemüvegét is erősebbre kell kicserélnie. Egy azonban bizonyos: addig is az egykori élmunkáshoz, az arany jelvényes szocialista munkabrigád tagjához méltó módon fog dolgoz ni. NÉMETH JÁNOS 1977. VI. 5. PÓLYA HELYETT ILMK I,,. ■ ni M rn ■■■ Jfiii

Next

/
Thumbnails
Contents