Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-15 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1977. MÁJUS 15. V ACÁDMi X/20. BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 132. SZÁM ÄRA 1 KORONA A Népház Prágában, itt alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921 májusában OKTÓBER ÚTJÁN H atvan évvel ezelőtt forrongott a világ. Imperialista háború gyötörte a népeket. Ám ugyanakkor „kísértet járta be Európát, a kommunizmus kísértete“ ... Érett a szocialista forradalom .. . Lenin hét évig tartó emigráció után már Petro- grádban tartózkodott. Közkézen forogtak a hazatérését követő napokban közzétett írásai — a polgári forradalomból a szocialista forradalomba vezető utat megjelölő —, híres cikkei. Az oroszországi munkásság és parasztság megbízható iránytű birtokában készült a leszámolásra, a hatalom végső megszerzésére. Hatvan éve ezekben a napokban (1917. április 24-e és 29-e között, az új időszámítás szerint május 7-e és 12-e között) ülésezett az Oroszországi Szociáldemokrata (bolsevik) Munkáspárt VII. („áprilisi“ összoroszországi konferenciája, és a további fejlődés szempontjából az agrárkérdésről és a nemzetiségi kérdésről hozott igen fontos határozatot. Az utóbbi határozat részletezte a lenini nemzetiségi politika lényegét, a kommunista párt máig érvényes nemzetiségi politikáját. A szívós küídelem 1917 októberében végül is meghozta a várt sikert: győzött a szocialista forradalom. A győzelemhez sok tekintetben hozzájárult az említett irányelv meghatározta lenini nemzetiségi politika gyakorlati érvényesítése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azzal, hogy példát mutatott a világnak, és azzal, hogy új korszak kezdetét jelentette, döntően meghatározta más népek életét, fejlődését is. A Nagy Október győzelmének eredményeképpen bontakozott ki a közép-európai népek Habsburg-ellenes mozgalma, közte a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító törekvése és alakult meg 1918. október 28-án az önálló csehszlovák állam. És az orosz bolsevikok példájára, az ő segítségükkel született meg (ötvenhat évvel ezelőtt: 1921 májusában) Csehszlovákia Kommunista Pártja. A szovjet kommunisták tapasztalatai és Lenin személyes segítsége nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja új típusú párttá, a munkásosztály forradalmi élcsapatává formálódjék. A jó földbe vetett mag hamar kicsírázott... Rozsnyón például már 1921 májusában, Dunaszerdahelyen 1921 októberében megalakult Csehszlovákia Kommu nista Pártjának helyi szervezete. A CSKP-nak az 1921. október 30-a és november 2-a között Prágában megtartott egyesítő kongresszusa után a kommunistáknak erős bázisa jött létre Dél-Szlovákia számos városában és helységében, többek között Kassán, Losoncon, Füleken, Királyhelmecen, Dobsinán, Gömör- horkán, Nagymegyeren, Somorján, Bősön, Galántán és Léván. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatáséra fellendült a csehszlovák forradalmi munkásmozgalom. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásával lefektette az új típusú párt alapjait, elfogadva a marxizmus—leninizmus elveit. Dél-Szlovákiában a haladás képviselői ismerték a csehszlovákiai proletariátus erejét, és tisztában voltak mind a burzsoá demokrácia, mind a Horthyffa- sizmus lényegével. Az 1921. év tavaszán Losoncon, Kassán, Rozsnyón és másutt tartott nagy népgyplé- seken egyértelműen hitet tettek Október eszméi njel- let. Tudták azt is, hogy milyen veszélyt jelent a nacionalista, népellenes politika. A szlovák, a magyar, a német és az ukrán nemzetiségű dolgozók küldöttei Prágában 1921. május 15-én közös nyilatkozatot olvastak fel. A nyilatkozat többek között így szólt: „A Csehszlovák Köztársaság egységének alapján állunk, és minden olyan autonomista szétforgá- csolást ellenzőnk, amely csak a proletariátus gyengítésére és központosított mozgalmának szétverésére irányul, hogy aztán a szétbomlasztott proletariátussal a tőke tetszése szerint elbánhasson.“ A nyilatkozat meggyőzően bizonyítja, hogy a dél-szlovákiai magyar dolgozók már hat évtizeddel ezelőtt is hitet tettek a proletár internacionalizmus elve mellett, támogatva a csehszlovák forradalmi munkáspárt: a CSKP-egységét. A dél-szlovákiai munkásosztály harcára és ellenállására a burzsoázia sortűzzel válaszolt. A csendőrök golyójától Kosúton 1931-ben hárman haltak hősi halált. Az igazságot azonban nem némíthatták el. A galántai, a vágsellyei, a zselizi, a dunaszerdahelyi, a nyitrai és a többi járások földmunkásai gyakran sztrájkoltak, és a CSKP köré tömörülve adtak hangot kívánságuknak, egyben leleplezték a magyar nacionalista, irredentista Esterházy- és Szüllő-pártiak, valamint a szlovák Hlinka-féle fudákok igazi, népellenes arcát, politikáját. A dél-szlovákiai dolgozók legjobbjai nem maradtak némák a fasizmus térhódítása idején sem. A Csehszlovák Köztársaság védelméért 1938-ban Szlovákia- szerte megtartott béketüntetések közül a Kassán 1938. július 31-én és a Vágtornócon 1938. szeptember 4-én megrendezett tüntetés bizonyult a legnagyobbnak. A fasizmus tombolása bénítóan hatott a dél-szlovákiai munkásmozgalomra is. A fasiszta szervek képviselői kíméletlenül üldözték a haladás képviselőit. A kommunista párt is csak illegalitásban dolgozhatott. A dél-szlovákiai munkásmozgalom legjobbjai azonban az illegalitás és a fasiszta elnyomás éveiben sem szűntek meg küzdeni. Igen sokan életüket áldozták a szabadságért, a munkáshatalomért, a békéért és a szocializmusért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a Csehszlovák Szocialista Köztársaság napjainkban a szocialista világközösség nagy családjának szilárd és aktív láncszeme. Társadalmunk erejének és szilárdságának az a legnagyobb biztosítéka, hogy Csehszlovákiát szoros szövetség fűzi leghűségesebb barátjához, Október szülöttéhez: a Szovjetunióhoz. A CSKP nehéz küzdelmek árán jutott el a máig, a kommunisták programjának a gyakorlati megvalósításáig, a fejlett szocialista társadalom építéséig, a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek lenini egységéig, egyenlőségéig. A megtett úton — a közben előállt, de legyőzött nehézségek ellenére — a csehszlovákiai magyar dolgozók szintén jól vizsgáztak. BALÁZS BÉLA
