Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-24 / 17. szám
Á i 1977. IV. 24. MEGFELELNI A NÖVEKVŐ IGÉNYEKNEK A párt XIV. kongresszusa utáni időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szocialista oktatási rendszerünket a tudományos-technikai forradalom követelményeihez kell igazítanunk. A feladat megoldásának halogatása a század vége felé áldatlan következményekkel járhatna. A XIV. pártkongresszust követő években elsősorban arra kellett törekednünk, hogy tovább szilárdítsuk oktatási rendszerünk politikai funkcióját, mégpedig úgy, hogy magasabb fokon érvényesüljenek a művelődés demokratizálásának, a szocialista humanizmusnak az elvei. Tágabb teret kellett és kell teremtenünk a művelődés szüntelen növelésére, hogy az eddigi alapiskolai tankötelezettséget meghosszabbíthassuk, s az összes fiatal „ számára távlatilag lehetővé tegyük a teljes középfokú végzettség megszerzését. Az elmúlt években tökéletesítettük a művelődés tartalmát, módszereit és formáit, módosítottuk az oktatási rendszer struktúráját mégpedig úgy, hogy az eddig bevált módszerek, a szovjet és a többi szocialista ország tapasztalatai alapján fejleszthessük tovább oktató-nevelő munkánkat, hogy az megfeleljen intenzíven fejlődő népgazdaságunk és a társadalmi haladás távlati szükségleteinek és követelményeinek. Ennek a kérdésnek a megoldása megkövetelte, hogy oktatási rendszerünket a tudományos elvek alapján folyamatosan fejlesszük és gyökeres változtatások nélkül emeljük magasabb szintre. Az egész társadalom ügye újabb 129 óvodát (363 osztályt) kell létesítenünk. Pozitívan értékelhetjük, hogy több üzem tudatosította a bölcsődék és az óvodák fontosságát, s ezért hozzálátott az új típusú, egy épületben elhelyezett bölcsőde és óvoda építéséhez. A bölcsődéknek és óvodáknak ez a típusa a legelterjedtebb a kelet-szlovákiai kerületben. A jövőben is nagy gondot kell fordítani az ötéves és a cigányszármazású gyermekek óvodai elhelyezésére. Szeptembertől az alapiskolák első osztályaiban új tantervek alapján folyik az oktatás. Az új koncepció bevezetését alapos szervezési munka előzte meg. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, az új tervezet bevezetése rendkívül sikeres. Az érdem főleg az első osztályok pedagógusaié, akik nem riadtak vissza az újtól, a bonyolultabb feladatoktól. Ellenkezőleg; megértették a feladat fontosságát és jelentőségét, s felelősség- teljesen fogtak a megvalósításához. A tenniakarás, a lelkesedés kedvező hatással volt a felsőbb osztályok pedagógusaira is. Ez idő tájt már javában folynak az előkészületek a második osztály új koncepciójának bevezetésére és felmérik a felsőbb osztályokban kísérletileg alkalmazott korszerűsítési tervezetet. A járási oktatásügyi szakosztályok ezzel egyidejűleg arra a kérdésre keresnek választ: az első osztályok pedagógusai a tanulókat vigyék-e tovább a második osztályba, vagy pedig továbbra is maradjanak az elsősökkel. Mindkét megoldásnak megvan az előnye és a hátránya is. vonatkozásban egyenrangúak a többi szakközépiskolával. Ennek a feladatnak a teljesítése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az alapiskolai tanulók pályaválasztására, minél több gyermekkel és szülővel értessük meg ennek az iskolatípusnak a fontosságát és hasznosságát. Lényeges az is, hogy elmélyítsük az együttműködést az alapiskolák, a szaktanintézetek, a vállalatok és üzemek között, s főleg növeljük a szaktanintézetben működő pedagógusok és mesterek politikai, szakmai és pedagógiai felkészültségét. A megfelelő szakkáderek hiánya az illetékeseket arra késztette, hogy intézkedéseket hozzanak a pedagógusok szakképesítésének javítására; ennek értelmében a jövőben lényegesen növekednie kell a főiskolai végzettségű pedagógusok számának. Hogyan tovább a gimnáziumokban és szakközépiskolákban Az új oktatási tervezet jelentős teret szentel a gimnáziumoknak is. Mivel a gimnáziumok végzős növendékeinek mintegy 40 százaléka nem tanul tovább, hanem munkaviszonyba kerül, szükséges, hogy erősítsük ennek a középiskolai típusnak a politechnikai jellegét, s több műszaki és gyakorlati ismeretet nyújtsunk. Már két évvel ezelőtt kísérletileg bevezették a választható, fakultatív tantárgyak oktatását, melyek lehetővé teszik, hogy a gimnáziumok érettségizett tanulói szélesebb körben helyezkedhessenek el. Felülvizsgálják a szaktantárgyak tartalmát és struktúráját, a termelési gyakorlatokon folyó oktatást, e tantárgyak nevelési céljait, ellenőrzik a gimnáziumok és az üzemek közötti kapcsolatok hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy á fakultatív tantárgyak a tanulókban érdeklődést keltenek a műszaki pályák iránt. Készülőben van a fakultatív tantárgyak fokozatos bevezetését célzó tanterv is; elkészülése után az 1983-—84-es tanévben valamennyi gim- náziumbn ennek alapján fognak oktatni. Az oktatási rendszer továbbfejlesztésének tervezete a szakközépiskolákkal kapcsolatban megállapítja: ezekben az iskolákban az oktatás lényeges vonása az általános, a politechnikai, a szakmai és politikai oktatás egysége. Csak így válik lehetővé, hogy a növendékek sokrétűbb és tar- tósabb szakmai ismereteket szerezzenek, jártasságokra tegyenek szert, melyeket a gyakorlatban kamatoztathatják. Ebben az iskolatípusban is módosított tantervek kísérleti bevezetésével győződnek meg a korszerűsítés és az oktató-nevelő munkában sorra kerülő változtatások helyességéről. A kísérleti osztályokban szerzett tapasztalatok útmutatásul szolgálnak majd valamennyi szakközépiskola tartalmi átépítéséhez. Természetes, hogy az új tervezet — a lehető legnagyobb takarékoskodás, az eddigi rejtett tartalékok teljes kihasználása mellett is — újabb anyagi befektetéseket követel. Az illetékesek fokozatosan megteremtik a korszerűsítéshez szükséges anyagi eszközöket is. így például az egyes iskolák az 1977—1980-as években 205 millió koronát kapnak tanítási segédeszközökre; ebből erre a tanévre 35 millió korona jut. Az iskolákat az egyes osztályokban bevezetésre kerülő új koncepciónak megfelelően látják el korszerű tanítási segédeszközökkel. Az új oktatási tervezet bevezetése során szerzett eddigi tapasztalatokról és a soron következő feladatokról a közelmúltban tanácskoztak a kerületi és járási szervek dolgozói. A tanácskozás ismételten igazolta, hogy ez a dokumentum az iskolák és az oktatási szervek fő programjává vált. Számos politikai, pedagógiai, oktatásügyi és tudományos dolgozó az elmúlt években kidolgozta a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének javaslatát, melyet a múlt év júniusában a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, ezt követően pedig a szövetségi kormány is jóváhagyott. Ezzel egyidejűleg elfogadtak egy programot, mely vázolta a tervezet megvalósításának folyamatosságát, az új koncepció szakaszos bevezetését; a program hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése nem korlátozódhat csupán az oktatási intézményekre, hanem az egész társadalom ügye. Persze, a legjelentősebb feladatok továbbra is az oktatásügyre hárulnak. A feladatok azonban annyira sokrétűek és igényesek, hogy ebben az ötéves tervidőszakban nem teljesíthetjük őket, ezért számolnunk keli azzal, hogy realizálásuk csajk a nyolcadik ötéves tervidőszakban fejeződik be. A múlt év júniusa óta jelentős munkát végeztünk. Lehetővé tettük, hogy a párt Központi Bizottsága Elnökségének hatáiozatával idejében és alaposan megismerkedhessen minden pedagógus és oktatásügyi dolgozó, valamennyi szülő és a közvélemény is. Megteremtettük a feltételeket, hogy fokozatosan sor kerülhessen az új tervezet bevezetésére. Kedvező eredmények Az egységes művelődési rendszerben jelentős helyet kapott az iskoláskor előtti nevelés. Az utóbbi években az óvodások száma évente 7—8 ezerrel nőtt. Jelenleg Szlovákiában 3128 óvoda (6177 osztály) működik, s bennük 171000 gyermekről gondoskodnak, ami a kisgyermekek 67,23 százalékát teszi ki. A kedvező eredmények ellenére a nemzeti bizottságok a múlt tanév végén 24 532 elintézetlen kérelmet tartottak nyilván. Kevés az óvoda főleg az ipari központokban; Szlovákiában mindössze 177 üzemi, illetve vállalati óvoda működik (14 670 gyermek látogatja). Szövetkezeti óvodánk viszont csak 13 van, 400 gyermek befogadására. A tervek szerint 1980-ig Szlovákiában Ezért nehéz lenne a kérdésre egyértelmű választ adni, a legtöbb esetben egyénien kell elbírálni a helyzetet. Az iskolák igazgatóinak azonban többnyire azt tanácsolták, hogy a mostani első osztályok tanítói a gyermekekkel lépjenek felsőbb osztályba. A tanulók csak a harmadik és a negyedik osztályban kapnának másik pedagógust. Ezáltal biztosítanánk az első osztályból a másodikba való folyamatos áttérést, a pedagógusok pedig a gyermekek jobb ismeretében foly1 tatnák munkájukat, összefüggéseiben, folytonosságában látnák a tanítási anyagot, az oktatási formákat és módszereket. így hatékonyabban használhatnák ki a tanítási időt. Mivel az iskolák igazgatóságai már most behatóan foglalkoznak a második osztályok új koncepciójával is, nyilvánvaló, hogy ezzel megalapozzák az új tervezet sikerét. A szakmunkásképző intézetek magasabb szinten Oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének tervezetében megnőtt a szakmunkásképzés jelentősége. A tervezet ennek a feladatnak a jelentőségéhez méltó teret szentel, hiszen a munkásosztály új derékhadának neveléséről van sző. A szakmunkásképzés tartalmi átszervezése abban nyilvánul meg, hogy növeljük az általános műveltséget nyújtó tantárgyak oktatásának színvonalát és a fiatalok szakmai felkészítését s ezáltal a növendékek teljes középfokú végzettséget szerezhetnek. A négyosztályos szaktanintézetek eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy ennek az oktatási formának, illetve iskolatípusnak jövője van. Ezért hazánknak az 7.976—80-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztését célzó irányelvei megszabják, hogy 1980-ban — az 1975-ös évhez képest — ötszörösére kell emelni az új típusú szakmunkásképző intézetek tanulóinak a számát. A hatodik ötéves tervnek megfelelően 1980- ban a négyosztályos szakmunkásképző intézetek első osztályaiba 5440 tanulót (ebből 3840-et az alapiskolák nyolcadik osztályából) kell felvenni. Az érettségivel végződő négyosztályos szakmunkásképző intézetek minden (Kobolka György felvétele) Irta: Marta Vlacichová, az SZSZK oktatásügyi miniszterhelyettese
