Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-24 / 17. szám
ÚJ szú vV 1 977. IV. 24. költségeivel és a többi, a munka ésszerűsítését elősegítő tudnivalókkal. Ennek az építőipari dolgozók és az építőszervezet közti újfajta kap csolatnak az a célja, hogy valameny- nyien jó gazdákként a munka meggyorsítására, minőségének javítására és az önköltség csökkentésére törekedjenek, s hogy igyekezetükkel a saját anyagi érdekeiken kívül üzemük, sőt az egész társadalom érdé keit is szolgálják. Az aranyérmes Josef Hampl tekintettel van ezekre a követelményekre. Brigádja két műszakban dolgozik, és 1975-ben 516 lakásegység felépí tésével csúcseredményt ért el. — Ezzel azonban nem elégedtünk meg — utal a XV. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségükre, amely szerint tervüket további 100 lakás átadásával és a választási program keretében egy óvoda felépítésével teljesítették túl, bizonyítva, hogy még mindig vannak feltárásra váró tartalékaik. A NOSZF 60. évfordulójára is gondolnak már A 6. ötéves tervidőszakban az Építési Szerelő Vállalatnak 22 500 lakásegységet kell felépítenie. Ez az igényes feladat körültekintő számításokra késztette a dolgozókat, olyanokra, amelyeknek alapján kiderült, hogy némi fáradsággal évente legalább 30 ezer munkaórát is megtakaríthatnak. Ma még egyetlen lakásegység felépítése — az alapok lerakásától a kulcsátadásig — átlagosan 800 munkaórát vesz igénybe, de ha 1980-ig ezt az időt a felére sikerülne csökkenteniük, akkor a folyamatos termelés jóvoltából évente kb. 300 lakással többet adnak át majd rendeltetésének. Josef Hampl, ma 25 tagot számláló szocialista munkabrigádjának ezt az igyekezetét tükrözi az NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk is, amelynek alapján az idei évre előirányzott 516 lakással december 20-ig elkészülnek. Ezen felül pedig további 30 lakás nyers szerelését is befejezik. A dolgozók azonban még ennél is többre törekszenek. Munkájuk minő ségének értékelésénél az eddiginél szigorúbb követelmények figyelem be vételével elhatározták, hogy hibátlan munkájukért, az előírt minő ségért garancialevélben vállalnak fe lelősséget. Belátták ugyanis, hogy a kész épületeken észlelt, és a lakók életét megkeserítő kisebb-nagyobb rendellenességek és a hibák felesln ges időveszteséggel járó, költséges orvoslása elkerülhető. A CSKP KB legutóbbi ülésén hozott határozatból tehát Josef Hampl brigádja az elsők között vonta le a szükséges következtetéseket. Az ülésen elhangzott számos értékes gondolat és ötlet a munkacsoport tagjait is gondolkodásra késztette, hogy miképp javíthatnák, hogyan tehetnék még színvonalasabbá munkájukat. Ezért tanácskoztak behatóan tér melési értekezletükön a feltételeikre alkalmazott követelményekről, az őket érintő problémákról, amelyek nek nagy részét ezentúl komplex módon igyekeznek megoldani. Josef Hampl 1948-ban kőművesként kezdte pályafutását. Ipari tanuló ko rában belépett a CS1SZ üzemi szervezetébe, amelynek rövidesen elnökévé választották. — Ez a megtiszteltetés jó munkára, példamutatásra kötelezett — mondja. Amikor pedig 1958-ban felvették a pártba, ifjúsági brigádot ala kított, majd megszervezte első szocialista munkabrígádját is. Munkaeredményei és számos közéleti tisztsége bizonyítja, hogy a Prágai Városi Pártbizottság tagja helyes úton, biztos léptekkel, céltudatosan halad előre. Hány pompás lakóház köszönheti neki létrejöttét? Elmosolyodik. Nehéz lenne erre a kérdésre felelni, de annyi bizonyos, hogy amikor a második műszakból esténként hazafelé igyekszik, és az ablakokból kiszűrődő fényekét látja, jóleső érzéssel gondol azokra, akik az ő és munkatársai jóvoltából békés, nyugodt otthonra találtak, meleg családi tűzhelyet alapítottak. Fárasztó, igényes munkája közben ez a tudat serkenti és ad erőt a brigádnak teljesítményei további fokozásához. KARDOS MARTA A brigád tagjai szerelés közben (a háttérben Josef Hampl) (Václav Jirsa felvételei) Valahányszor Prága egyik épülő lakótelepén, a Hostivaf közelében elterülő Déli Városrészben járok, mindannyiszor jóleső érzéssel állapítom meg, hogy a hosszú nyakú daruk a hét végén sem pihennek. Amerre a szem ellát, mindenütt nagy a sürgés-forgás. Érthető hát, hogy a gomba módra szaporodó, mutatós, 10—12 emeletes lakóházak egy része — az ablakok függönyeiről és az erkélyeken száradó fehérneműről ítélve — már teljesíti küldetését. Aki nem tudná, annak a több helyütt kifüggesztett cégtáblák hozzák tudomására, hogy az épületek a a prágai Építési Szerelő Vállalat 03. számú üzeme dolgozóinak köszönhetik létrejöttüket. Közéjük tartozik a kiváló ötleteiről és kezdeményezéséről jól ismert Hampl testvérpár is. Építőiparunk sikerei ma már senkiben sem hagynak kétséget az iránt, hogy a Hamplékhoz hasonló, élenjáró dolgozókban hazánkban nincs hiány. Főleg ezeknek az áldozatkész, minden nehézséget leküzdő embereknek az érdeme, hogy az építőiparban a munkatermelékenység 1948 óta a háromszorosára emelkedett. Nekik köszönhető az is, hogy lényegesen megváltozott a munka jellege, és mert értékes tapasztalataikat nem monopolizálják, egyre több a minősített dolgozó. Ugyanakkor azonban az építőipar fogyatékosságai felett sem hunyhatunk szemet. Legutóbb, a CSKP KB 6. ülésén Josef Kempny elvtárs mu látott rá az építészeti dolgozók munkáját gátoló problémákra, amelyek közül nem egy évek óta nehezíti az amúgy is igényes terv teljesítését. Az építkezési munkák előkészületeiben, az állóalap kihasználásában, az anyagellátásban, a munkaszervezésben stb. mutatkozó fogyatékosságok sajnos még mindig sötét felhőkként tornyosulnak az építészeti dolgozók feje felett. Kétségtelen, hogy Kemp- n^ elvtárs bírálatával az elevenbe vágott, hiszen nem titok, hogy a munkaidő maradéktalan kihasználása, a gépekkel és az építőanyaggal való körültekintő gazdálkodás terén koránt sincs még rendben minden. Ezért azonban — a Hampl testvérpár véleménye szerint — elsősorban a vezető gazdasági dolgozókat terheli a felelősségZlobin módszerével josef Hampllal és bátyjával, Fran- tisekkel — mindkettő több állami ki tüntetés viselője és néhány hét óta a Szocialista Munkabrigád Aranyérmének tulajdonosa — mintegy másfél évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Josef kezdeményezésére 16 tagú munkacsoportjának tagjai akkoriban határozták el, hogy egyszer s mindenkorra véget vetnek a felesleges gondoknak, a sok kárt okozó fogyatékosságoknak, visszásságoknak. És mert Josefnek már a múltban is jó tapasztalatai voltak a haladó szovjet munkamódszerekkel, a munkatermelékenység emelésére, tevékenységük ésszerűsítésére törekedve, természetesnek tartotta, hogy embereivel együtt átvegye N. A. Zlobinnak, a szocialista munka hősének bevált módszereit és tapasztalatait. Erre az időszakra így emlékszik vissza: — Kezdetben a velem ugyanabban a munkacsoportban dolgozó, ma már külön kollektívát vezető Frantiäekkel együtt számos nehézséget kellett leküzdenünk. Az emberek egy része ugyanis, mint minden újdonságtól, Zlobin munkamódszerétől is idegenkedett. Bizalmatlanságuk azonban nem tartott sokáig. Fokozatosan nemcsak Zlobin módszerének, hanem a folyamatos termelésnek az előnyeiről is meggyőződtek. BebizonyoAz aranyérmes Josef Hampl sodott ugyanis, hogy a helyes munkaszervezés és a rendszeres anyagellátás esetén a lakásépítésben részt vevő valamennyi iparág dolgozói — az asztalosok, a lakatosok, a villany- szerelők stb. — szocialista munkabrigádot képezve, egymás tevékenységét kiegészítve, időveszteség nélkül, lényegesen többet és gyorsabban termelhetnek. Érthető azonban, hogy az iparosoknak ez a szoros együttműködése az előnyök mellett „összjáték“ hiánya esetén a fogyatékosságokat is szembetűnőbben tükrözi. Az új munkamódszer tehát fokozott követelményeket támaszt mind a munkacsoportokkal, mind a felelős gazdasági vezetőkkel szemben. Egyikük-másikuk hibás lépése vagy mulasztása az egész termelési folyamatot késlelteti. A folyamatos termelést Hampl elvtárs a gyári szalagrendszerű termeléshez hasonlítja. Elmondta, hogy az épületek alapjainak a lerakásától kezdve a panelek szerelésén, a válaszfalak rögzítésén, a falak vakolásán, a padlózat lerakásán keresztül egészen a szobafestők munkájáig minden egyes műve letet meghatározott időben kell elvégezniük. Valamennyien hozraszcsot módszerrel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a határidők és a minőségi mutatók megtartását, az anyagmegtakarítást a megnövekedett prémiu. mok tükrözik. Hamplék brigádjai természetesen tisztában vannak szakavatott, fegyelmezett munkájuk előnyeivel, ami azonban nem jelenti azt, hogy időnként a szervezésbe csúszott hibák — például a beruházó vagy a tervező vállalat okozta késések — miatt ne lennének nehézségeik, amelyekért természetesen az egyszerű „sorkatonák“ nem vonhatók felelősségre. Tökéletes „összjáték” Josef Hampl szavai szerint a brigád a saját munkáján kívül bizonyos szervezési és gazdasági feladatok teljesítésére az üzemmel szemben is szerződéses kötelezettséget vállalt. Ennek ellenében az üzem a jolyama- 'os anyagszállításra és a gépek meg- ielelő elosztására s rendszeres karbantartására kötelezte magát. A szerződés szerves része a termelési kalkuláció. A brigádvezetőnek ugyanis a legapróbb részletekig tisztában kell lennie a felhasznált építőanyagok mennyiségével, árával, a munkabérekkel, a gépek üzemeltetésének iái«! É liyi^ ii ii ii É É É %3^Zii %§§#' ^!i-Prága Déli Városrészében
