Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-10 / 15. szám

ÉRDEMES VOLT Ideje már Építünk bevásárlóközpon­tokat, művelődési házakat, sportpályákat. Közben elfe­ledkezünk arról, hogy az új létesítmények környékét rendezni, gondozni kell. Ide­je már, hogy ilyesmire is gondoljunk. A Dolny Peter-i Jalsópéteri) sportpályát ta­valy méteres gaz övezte. A marcelovái (marcelházij SPORT vendéglőtől alig száz méterre, a falu központjá­ban ott díszelegnek a tava­lyi fóliasátrak maradványai. Persze más falvakban is le­het látni hasonló furcsasá­gokat. Tehát ideje, hogy cse­lekedjünk. A faluszépítési akció nemcsak a díszfák, díszbokrok kiültetését, a zöldsávok és parkok létesí­tését jelenti, hanem a sze­mét eltakarítását, a létesít­mények környékének gondo­zását is. Ruhás Teréz Már 76 esztendős Nagy Sán­dor elvtárs, a Horné Saliby-i (felsőszeli) pártszervezet tagja, aki 1937 ‘óta pártunk tagja. Életútja nem volt könnyű. Éle­te úgy kezdődött, mint a többi, szegény falusi gyereké: már tizenegy évesen a szolgák ke­serű kenyerét ette. De gyakran feltámadt benne a kérdés: Miért kell így élni? Máskép­pen nem lehet? A kérdésre vá­laszt keresve lett kommunista. Előbb csak eszmeileg, később szervezetten. Történt ugyanis, hogy 1935-ben a dögösi major­ban arattak. Szolt úr, a telj­hatalmú intéző elégedett volt munkájukkal, de keveset fize­tett. Ekkor felállt és harcba szólította az aratókat. Bagó István, Szabados Lőrinc, Dobri János, Kertész Nándor, Mészá­ros Lajos, Fűzék István, Hege­dűs József segítségével sztráj­kot szerveztek. Béremelést kö­veteltek: csak 15 fillérrel töb­bet. Felhívásuk futótűzként ter­jedt, a szomszédos falvakban is sztrájkolni kezdtek a aratók. Az uraság 120 csendőrt vonul­tatott fel ellenük, de megérke­zett Karol Smidke elvtárs is, aki kitartásra buzdította őket. Győztek. Persze az uraság „gon­doskodott“ Nagy elvtársról: mint a sztrájk fő szervezőjét, 21 napra börtönbe zárták, majd üldözték, munkát csak néha-né­ha kapott. Üldöztetésének a várva várt felszabadulás vetett véget. Újjászervezték a falusi pártszervezetet, megalakították a földművesszövetkezetet. Nagy elvtárs 1951—53-ban elnöke volt a helyi pártszervezetnek. És persze hosszú-hosszú éveken át, de még ma is, lelkes báto- rítója, támogatója az igaz ügy­nek: a kommunista párt harcá­nak. Amikor meglátogattam és elbeszélgettem vele a történ­tekről, egyetlen mondatba fog lalta össze életútjának értéke­lését. Ennyit mondott: Érdemes volt küzdeni. F. Szabó Béla Újítók és a mezőgazdaság Az újítók és feltalálók moz­galma egyre nagyobb jelentő­ségű a levicei (lévai) járásban. Egy év alatt 20 ésszerűsítési ja­vaslatot kapott a járási Mező- gazdasági Igazgatóság. Ezeket héttagú szakbizottság vitatja meg és hagyja jóvá. Egyébként az igazgatóság 11 témakörben versenyfeladatot írt ki, melyek közül kettőt már megoldottak. A közelmúltban a földműves szövetkezetekben és az állami gazdaságokban is alakultak újítással foglalkozó szakcsopor­tok. Reméljük, tevékenységük eredményes lesz. Ábel Gábor Hogyan ésszerűbb? Ivana VasiliSinová, Marta Maximová és Zita Gogolová la­boránsok a vágsellyei DUSLO nemzeti vállalat laboratóriu­mában (A szerző felvétele) Aktuális kérdés ez a la­boránsok körében, a salai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat laboratóriumában éppúgy, mint a CHEMKO nemzeti vállalat strááskei üzemében. Mindkét üzem la­boratóriumában hasonló vegyelemzésekkel foglal koznak, hiszen mindkét üzem fő termelési program­ja: a műtrágyák gyártása. Miért kísérleteznének kii- lön-külön? Együtt könnyebb és gazdaságosabb. A vág­sellyei üzem laboratóriumá­ban tehát gyakori „vendé­gek“ a stráZskéi üzem labo­ránsai. A vágsellyei labora­tóriumban Gogolová Zita vezetésével a szocialista munkabrigád címért verseny­ző kollektívában 34 laboráns dolgozik. Értik a módját, hogyan ésszerűbb megszer­vezni a munkát. A munka- módszereket a másik üzem laboránsaival együtt hatá­rozzák meg. Felvételünkön is egy ilyen munkamozzanat látható: (balról jobbra) Iva- na VasiliSinová és Marta Maximová, a stráüskei üzem laboránsai, valamint Zita Gogolová megbeszélik a vegyelemzések új módszerei­nek munkamenetét. Afakéa Milán Újítása több figyelmet érdemelne MÉG NAGYOBB LELKESEDIESSEL Ezüstérmes szocialista munkabrigád A RAJ vállalat Nővé Zámky-i (érsekújvári) „BÉKE“ üzemé­ben Blaha Bedrich vezetésével 1972-ben alakult meg a szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektíva. Nem kis és nem kevés feladatot vállal­tak magukra, hiszen az üzem­ben naponta 700—800 dolgozó étkezik, meleg és hideg éte­lek kaphatók, félkész áru is megrendelhető, nagy a forga­lom. A megalakulás után két évvel 1974-ben azonban már Segítenek A roínavái (rozsnyói) járás egyik legjelentősebb építkezése a járási székhelyen épülő új kórház. Építéséhez a maguk módján hozzájárulnak a Szlo­vák Magnezitművek Kunová Teplica-i (kuntapolcai) gépipa­ri üzemének dolgozói is. Az év folyamán 350 tonna súlyú acél- szerkezetet gyártanak le. Ez éppen elegendő lesz egy öteme­letes épülettömb felépítéséhez. Az acélszerkezet értéke 3,5 millió korona. megkapták a bronzérmet. Opa- csitá Eva, a szocialista munka­brigád krónikása tavaly, 1976- ban, örömmel írta be a króni­kába: „Megkaptuk az ezüstér­met is.“ A „Csehszlovák—Szov­jet Barátság“ kollektíva most még nagyobb lelkesedéssel ver senyez. Céljuk: az aranyérem megszerzése. Czuczor jánosné A Nová Bódva-i (Üjbódvai) Efsz-ben nem véletlenül került fel a legjobb dolgozókat nép­szerűsítő táblára Hegedűs János gépjavító-kombájnos fényképe. Ez a szerény és na­gyon szorgalmas, most 27 esz­tendős fiatalember 1970-ben fe­jezte be tanulmányait a medze- vi (mecenzéfi) Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskolában, és azóta dolgozik az efsz Tur- nianske Podhradie-i (tornai) gazdaságában. A csúcsmunkák idején 400—500 órát is ledol­gozik. Ugyanakkor derekasan kiveszi részét a társadalmi munkákból: nős, két gyermek apja, de tevékeny tagja a SZISZ üzemi szervezetének, a CSE- MADOK helyi szervezetének, és a művelődési ház építésekor is példásan dolgozott. Szakmáját nagyon szereti. Bizonyság erre, hogy a gépjavítók járási ver­senyén első helyeaést ért el, a kerületi versenyen második lett. A nyáron benevezett a kombáj- nosok szocialista munkaverse­nyébe. öccse, Pál, volt a se­gédje, munkatársa. A KOLOS SK—6 típusú kombájnnal 260 hektárról takarították be a ga­Hegedűs jános gépjavító-kom­bájnos bonatermést, és a „Szemveszte­ség nélkül!“ jelszó jegyében meghirdetett munkaverseny ke­rületi fordulójában második he­lyezést értek el. Olyan kombáj- nos Hegedűs János, aki munka közben arra figyel, hogy a gondjára bízott gép minél job­ban, minél tökéletesebben dol­gozzon. Kidolgozott tehát egy olyan újítási javaslatot, mely­nek alkalmazásával a kombájn vágószerkezete jobban, tökéle­tesebben idomul a talaj felszí­néhez, s így a szemveszteség minimális. Másik újítása, módo­sítása: a vágóasztalon gyorsab­ban mozog a kasza. A vető­gép működtetésére vonatkozó­lag is kidolgozott egy újítási ja­vaslatot. És persze, gépjavítás közben is hasznosít néhány okos, ügyes ötletet. MikolajSik Jozef elvtárs, a gépesítés veze­tője elismeréssel nyilatkozik ezekről az újításokról, de meg­jegyzi: „Az efsz vezetősége még nem dolgozta fel az újítók javaslatait, nincsenek konkrét adatok arra vonatkozólag, hogy egy-egy javaslat milyen érté­kű.“ Persze, az ilyesmit sokkal könnyebb megállapítani, fel­mérni egy üzemben vagy gyár­ban, de a földművesszövetke­zetnek is érdeke, hogy az újí­tások alkalmazásával növeked­jék a munka termelékenysége, tehát jó lesz felfigyelni Hege­dűs János újításaira. Farkas Rózsa Az év tükre Egyre nagyobb népszerűségnek ör­vend Komáromban az úgynevezett „Élőújság“ műsora. A Szakszerveze­tek Háza 2. sz. agitácíós központja legutóbb a 15. számú „kiadás“ műso­rának ezt a címet adta: Az év tükre. Külön érdekessége volt a műsornak, hogy a Steiner Gábor Hajógyár és a Járási Iparvállalat legjobb újítóit is megszólaltatták. Uhrin Margit, Pász­tor Pál, Farkas István, Lichtenberg Károly, Kajan Imre, Márkus József és mások sok érdekeset mondtak mun­kájukról, problémáikról. Különösen nagy érdeklődéssel figyelték Farkas István beszámolóját. Hogyne, hiszen tavaly tíz újítási javaslatot adott be, és alkalmazásukkal 260 000 koronás megtakarítást értek el a hajógyárban. Az újítókkal való beszélgetések szüne­tében hangulatos, tarka műsor per­gett a színpadon: A MATESZ művé­szei vidám jeleneteket adtak elő, a „Dunaj“ katonaegyüttes tánc- és énekszámokat, bemutatkozott a Szak- szervezetek Házának dzsesszbalett- együttese. Pöthe István, a MATESZ művésze rendezte a műsort. Az „Élő­újság“ következő, 16. számú „kiadásá­ra“ májusban kerül sor. Sztrecskó Rudolf A mikrofon előtt Farkas István, aki tavaly tíz újítási javaslatot adott be. (A szerző felvétele) 1977. IV m Drenko László ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents