Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-10 / 15. szám
ÉRDEMES VOLT Ideje már Építünk bevásárlóközpontokat, művelődési házakat, sportpályákat. Közben elfeledkezünk arról, hogy az új létesítmények környékét rendezni, gondozni kell. Ideje már, hogy ilyesmire is gondoljunk. A Dolny Peter-i Jalsópéteri) sportpályát tavaly méteres gaz övezte. A marcelovái (marcelházij SPORT vendéglőtől alig száz méterre, a falu központjában ott díszelegnek a tavalyi fóliasátrak maradványai. Persze más falvakban is lehet látni hasonló furcsaságokat. Tehát ideje, hogy cselekedjünk. A faluszépítési akció nemcsak a díszfák, díszbokrok kiültetését, a zöldsávok és parkok létesítését jelenti, hanem a szemét eltakarítását, a létesítmények környékének gondozását is. Ruhás Teréz Már 76 esztendős Nagy Sándor elvtárs, a Horné Saliby-i (felsőszeli) pártszervezet tagja, aki 1937 ‘óta pártunk tagja. Életútja nem volt könnyű. Élete úgy kezdődött, mint a többi, szegény falusi gyereké: már tizenegy évesen a szolgák keserű kenyerét ette. De gyakran feltámadt benne a kérdés: Miért kell így élni? Másképpen nem lehet? A kérdésre választ keresve lett kommunista. Előbb csak eszmeileg, később szervezetten. Történt ugyanis, hogy 1935-ben a dögösi majorban arattak. Szolt úr, a teljhatalmú intéző elégedett volt munkájukkal, de keveset fizetett. Ekkor felállt és harcba szólította az aratókat. Bagó István, Szabados Lőrinc, Dobri János, Kertész Nándor, Mészáros Lajos, Fűzék István, Hegedűs József segítségével sztrájkot szerveztek. Béremelést követeltek: csak 15 fillérrel többet. Felhívásuk futótűzként terjedt, a szomszédos falvakban is sztrájkolni kezdtek a aratók. Az uraság 120 csendőrt vonultatott fel ellenük, de megérkezett Karol Smidke elvtárs is, aki kitartásra buzdította őket. Győztek. Persze az uraság „gondoskodott“ Nagy elvtársról: mint a sztrájk fő szervezőjét, 21 napra börtönbe zárták, majd üldözték, munkát csak néha-néha kapott. Üldöztetésének a várva várt felszabadulás vetett véget. Újjászervezték a falusi pártszervezetet, megalakították a földművesszövetkezetet. Nagy elvtárs 1951—53-ban elnöke volt a helyi pártszervezetnek. És persze hosszú-hosszú éveken át, de még ma is, lelkes báto- rítója, támogatója az igaz ügynek: a kommunista párt harcának. Amikor meglátogattam és elbeszélgettem vele a történtekről, egyetlen mondatba fog lalta össze életútjának értékelését. Ennyit mondott: Érdemes volt küzdeni. F. Szabó Béla Újítók és a mezőgazdaság Az újítók és feltalálók mozgalma egyre nagyobb jelentőségű a levicei (lévai) járásban. Egy év alatt 20 ésszerűsítési javaslatot kapott a járási Mező- gazdasági Igazgatóság. Ezeket héttagú szakbizottság vitatja meg és hagyja jóvá. Egyébként az igazgatóság 11 témakörben versenyfeladatot írt ki, melyek közül kettőt már megoldottak. A közelmúltban a földműves szövetkezetekben és az állami gazdaságokban is alakultak újítással foglalkozó szakcsoportok. Reméljük, tevékenységük eredményes lesz. Ábel Gábor Hogyan ésszerűbb? Ivana VasiliSinová, Marta Maximová és Zita Gogolová laboránsok a vágsellyei DUSLO nemzeti vállalat laboratóriumában (A szerző felvétele) Aktuális kérdés ez a laboránsok körében, a salai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat laboratóriumában éppúgy, mint a CHEMKO nemzeti vállalat strááskei üzemében. Mindkét üzem laboratóriumában hasonló vegyelemzésekkel foglal koznak, hiszen mindkét üzem fő termelési programja: a műtrágyák gyártása. Miért kísérleteznének kii- lön-külön? Együtt könnyebb és gazdaságosabb. A vágsellyei üzem laboratóriumában tehát gyakori „vendégek“ a stráZskéi üzem laboránsai. A vágsellyei laboratóriumban Gogolová Zita vezetésével a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívában 34 laboráns dolgozik. Értik a módját, hogyan ésszerűbb megszervezni a munkát. A munka- módszereket a másik üzem laboránsaival együtt határozzák meg. Felvételünkön is egy ilyen munkamozzanat látható: (balról jobbra) Iva- na VasiliSinová és Marta Maximová, a stráüskei üzem laboránsai, valamint Zita Gogolová megbeszélik a vegyelemzések új módszereinek munkamenetét. Afakéa Milán Újítása több figyelmet érdemelne MÉG NAGYOBB LELKESEDIESSEL Ezüstérmes szocialista munkabrigád A RAJ vállalat Nővé Zámky-i (érsekújvári) „BÉKE“ üzemében Blaha Bedrich vezetésével 1972-ben alakult meg a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva. Nem kis és nem kevés feladatot vállaltak magukra, hiszen az üzemben naponta 700—800 dolgozó étkezik, meleg és hideg ételek kaphatók, félkész áru is megrendelhető, nagy a forgalom. A megalakulás után két évvel 1974-ben azonban már Segítenek A roínavái (rozsnyói) járás egyik legjelentősebb építkezése a járási székhelyen épülő új kórház. Építéséhez a maguk módján hozzájárulnak a Szlovák Magnezitművek Kunová Teplica-i (kuntapolcai) gépipari üzemének dolgozói is. Az év folyamán 350 tonna súlyú acél- szerkezetet gyártanak le. Ez éppen elegendő lesz egy ötemeletes épülettömb felépítéséhez. Az acélszerkezet értéke 3,5 millió korona. megkapták a bronzérmet. Opa- csitá Eva, a szocialista munkabrigád krónikása tavaly, 1976- ban, örömmel írta be a krónikába: „Megkaptuk az ezüstérmet is.“ A „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ kollektíva most még nagyobb lelkesedéssel ver senyez. Céljuk: az aranyérem megszerzése. Czuczor jánosné A Nová Bódva-i (Üjbódvai) Efsz-ben nem véletlenül került fel a legjobb dolgozókat népszerűsítő táblára Hegedűs János gépjavító-kombájnos fényképe. Ez a szerény és nagyon szorgalmas, most 27 esztendős fiatalember 1970-ben fejezte be tanulmányait a medze- vi (mecenzéfi) Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskolában, és azóta dolgozik az efsz Tur- nianske Podhradie-i (tornai) gazdaságában. A csúcsmunkák idején 400—500 órát is ledolgozik. Ugyanakkor derekasan kiveszi részét a társadalmi munkákból: nős, két gyermek apja, de tevékeny tagja a SZISZ üzemi szervezetének, a CSE- MADOK helyi szervezetének, és a művelődési ház építésekor is példásan dolgozott. Szakmáját nagyon szereti. Bizonyság erre, hogy a gépjavítók járási versenyén első helyeaést ért el, a kerületi versenyen második lett. A nyáron benevezett a kombáj- nosok szocialista munkaversenyébe. öccse, Pál, volt a segédje, munkatársa. A KOLOS SK—6 típusú kombájnnal 260 hektárról takarították be a gaHegedűs jános gépjavító-kombájnos bonatermést, és a „Szemveszteség nélkül!“ jelszó jegyében meghirdetett munkaverseny kerületi fordulójában második helyezést értek el. Olyan kombáj- nos Hegedűs János, aki munka közben arra figyel, hogy a gondjára bízott gép minél jobban, minél tökéletesebben dolgozzon. Kidolgozott tehát egy olyan újítási javaslatot, melynek alkalmazásával a kombájn vágószerkezete jobban, tökéletesebben idomul a talaj felszínéhez, s így a szemveszteség minimális. Másik újítása, módosítása: a vágóasztalon gyorsabban mozog a kasza. A vetőgép működtetésére vonatkozólag is kidolgozott egy újítási javaslatot. És persze, gépjavítás közben is hasznosít néhány okos, ügyes ötletet. MikolajSik Jozef elvtárs, a gépesítés vezetője elismeréssel nyilatkozik ezekről az újításokról, de megjegyzi: „Az efsz vezetősége még nem dolgozta fel az újítók javaslatait, nincsenek konkrét adatok arra vonatkozólag, hogy egy-egy javaslat milyen értékű.“ Persze, az ilyesmit sokkal könnyebb megállapítani, felmérni egy üzemben vagy gyárban, de a földművesszövetkezetnek is érdeke, hogy az újítások alkalmazásával növekedjék a munka termelékenysége, tehát jó lesz felfigyelni Hegedűs János újításaira. Farkas Rózsa Az év tükre Egyre nagyobb népszerűségnek örvend Komáromban az úgynevezett „Élőújság“ műsora. A Szakszervezetek Háza 2. sz. agitácíós központja legutóbb a 15. számú „kiadás“ műsorának ezt a címet adta: Az év tükre. Külön érdekessége volt a műsornak, hogy a Steiner Gábor Hajógyár és a Járási Iparvállalat legjobb újítóit is megszólaltatták. Uhrin Margit, Pásztor Pál, Farkas István, Lichtenberg Károly, Kajan Imre, Márkus József és mások sok érdekeset mondtak munkájukról, problémáikról. Különösen nagy érdeklődéssel figyelték Farkas István beszámolóját. Hogyne, hiszen tavaly tíz újítási javaslatot adott be, és alkalmazásukkal 260 000 koronás megtakarítást értek el a hajógyárban. Az újítókkal való beszélgetések szünetében hangulatos, tarka műsor pergett a színpadon: A MATESZ művészei vidám jeleneteket adtak elő, a „Dunaj“ katonaegyüttes tánc- és énekszámokat, bemutatkozott a Szak- szervezetek Házának dzsesszbalett- együttese. Pöthe István, a MATESZ művésze rendezte a műsort. Az „Élőújság“ következő, 16. számú „kiadására“ májusban kerül sor. Sztrecskó Rudolf A mikrofon előtt Farkas István, aki tavaly tíz újítási javaslatot adott be. (A szerző felvétele) 1977. IV m Drenko László ÚJ SZÚ
