Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-20 / 12. szám
UDO TECHNIKA SOKRÉTŰ TUDOMÁNYÁG A meteorológiai előrejelzéseket valamennyien érdeklődéssel figyeljük. Ha beválnak, akikor egyszerűen tudomásul vesszük, ha nem, akkor <a meteorológusok — eléggé gyakran — élcelődéseink céltábláivá lesznek. Arra nem gondolunk, hogy egy- egy rövid Időjárásjelentés megfogalmazása mögött mennyi munka rejlik, s arra sem, mennyi mindenre szolgálhatnak ezek a jelentések. A légköri jelenségek megfigyelése nem új tudományág. Már az időszámításunk előtti 5. században is foglalkoztak a jelenségek megfigyelésével és bizonyos következtetések levonásával. Az egyes társadalmi formák fejlődésével ez a természettudományi ág is sokat változott, de a fő munkamódszere ma is az adatgyűjtés és a megfigyelés. Az összegyűjtött adatok és kimutatások elemzésében ma már a fő szerepet a fizikai következtetések kapják. A ma dolgozó meteorológiai szakembernek pedig a matematika Is nélkülözhetetlen segítőtársa. A meteorológiának több ága ismeretes, s valamennyiben szükség van a fizikai-matematikai módszerek ismertetésére. Március 23-a már több éve meteorológiai világnap. Ezen a napon szerte a világon — hazánkban is — az egyes meteorológiai intézetek dolgozói számot adnak megfigyeléseik és következtetéseik eredményeiről, az új megfigyelési módszerekről. Gyakran felmerül a kérdés: vajon szükség van-e a meteorológiai előrejelzésekre, ha azok gyakran pontatlanok lesznek, s nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A válasz egyértelmű igen. Hiszen az előrejelzések nemcsak a kirándulni indulóknak szólnak, hanem egyéb fntos gyakorlati jelentőségük is. van. A bratislavai Meteorológiai Intézet néhány dolgozója egy újságírókkal folytatott beszélgetésen többek között elmondotta, hogy intézetükhöz a kórházaktól kezdve az építőipari vállalatokig nagyon sokan fordulnak fontos információkért. Sokszor nehéz helyzetben vannak a válaszadáskor, mert a légköri mozgások olyan gyorsak és váratlanok, hogy lehetetlen minden területre pontos előrejelzést adni. Hiába áll rendelkezésünkre több radarállomás és egyéb korszerű berendezés, a természet gyakran megtréfálja őket. A meteorológia keretében — mint már említettük — több ágazatról beszélhetünk. Beszélhetünk pl. aerológiáról, amely a légkör magasan levő rétegeiben lezajló jelenségeket vizsgálja. Az aerológlai szondákat a bratislavai Meteorológiai Intézet dolgozói 30 km-nyi magasságba bocsátják fel, ezek segítségével figyelemmel követhetjük a levegő hőfokát, nyomását és nedvességtartalmát. A rádiómeteorológia segítségével pedig képesek megállapítani — már 300 km-nyi távolságra is — a közeledő viharfelhőket. A hidrológia ugyancsak szerves részét iképezi a meteorológiai intézetek, állomások munkájának. A vízügyi meteorológia elsősorban a vízrendezési munkálatokat érintő ismeretekkel, megfigyelésekkel és fel- használásukkal foglalkozik. A hidrológusok figyelmeztetnek az árvízveszélyre, a mentési munkák elvégzésére. A folyók vízállásának állandó mérői és figyelői, ezenkívül sok segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek a lecsapolás és az öntözés területén végzett munkájukban. A gyakorlati igények kielégítésére szolgál az alkalmazott meteorológiának több ága, így a mezőgazdasági, orvosi, egészségügyi, ipari, katonai, repülési meteorológia. Az orvosi meteorológiai szakemberek elemzik az időjárást, Illetve az éghajlat hatását az emberre. Megfigyeléseik alapján olyan tudományos következtetéseket vonnak le, melyek elősegítik az egészséges és a beteg ember számára kedvezőbb életkörülmények megteremtését. Fontos és ma már szinte nélkülözhetetlen ág a repülési meteorológia is. Kielégíti a légi forgalom mindennapos és szinte mindenórás információigényeit, hiszen a repülőgépek pontos időjárási előrejelzések Ismerete nélkül nem szállhatnak fel, a közutak várható állapotának előrejelzése is e fontos tudományág tárgykörébe sorolható. Folytathatnánk az egyes meteorológiai ágazatok jellemzését, de a fentiekből Is látható, hogy a légköri mozgások megfigyelésére a mindennapi életnek szinte valamennyi területén szükség van. A rakéták és a mesterséges holdak világában a meteorológusok munkája nagyon sokat változott, de egyben bonyolultabbá is vált. (pákozdil A Szlovák Tudományos Akadémia bratislavai Fémkutató Intézete az új, kiváló műszaki tulajdonságú, nem hagyományos fémanyagok fejlesztésével foglalkozik. Elsősorban olyan anyagokról van szó, amelyek rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve a berendezések üzemeltetésénél. Ezeket főleg a Skoda szakágazati vállalat igényli az energetikai berendezések gyártásához. A kutatóintézet és a plzeni Skoda Művek között jó együttműködés bontakozott ki, amit az is bizonyít, hogy a szakágazati vállalat a Skoda Művek Aranyplakettjével tüntette ki az SZTA Fémkutató Intézetének tudó mányos dolgozóit. A képen Anna Sebővá, az intézet dolgozója a jEM 100 C elektronmikroszkópot kezeli A CSTK felvétele SZIKLATÖMBÜN BETONFAL A toktoguli öntözési-energetikai rendszer, amely a Nartn folyónál épült, kétségkívül egyedülálló a maga nemében. Kivitelezése során a tervezők és építők három találmányt szabadalmaztattak. Az egyik a völgyzáró gát konstrukciója, a másik a betonozás módszere — amelyet toktogulinak neveztek el —, és végül a turbinák kétsoros elhelyezése. A Narin — a Szir-Darja legnagyobb mellékfolyója — kedvező esetben évenként 23, rossz időben 8,5 köb- kilométer vizet szállít. Közép-Ázsiában, ahol a terméshozam jelentős mértékben függ az öntözés mértékétől, ez az ingadozás túlságosan nagy. A gát elkészülte utáni évben a termés az alacsony vízhozam ellenére igen gazdag volt. A szűk völgyben épült víztároló és gát a mezőgazdaságon kívül az energiatermelést is szolgálja. Az építkezés megkezdése előtt a gát szerkezetének 20-féle változatát vizsgálták meg, kezdve a gravitációs megoldásoktól, egészen a légies árkádokig, de egyik mellett sem döntöttek, mert a vidék a nagy erejű földrengések zónájába tartozik. Ráadásul a völgy oldalát alkotó mészkőben nagy repedések vannak. A gát két végének a besüllyesztése ilyen falba, valamint a repedések cementtel való injektálása nagyon költséges. A lehetőségek mérlegelése során született az a gondolat, hogy a gát alapjául felhasználjanak egy 600 méteres, csúcsára állított piramishoz hasonló, monolit sziklatömböt, amely évszázadok óta ellenállt minden földrengésnek. A gát — legyezőhöz hasonlóan — erre a sziklatömbre támaszkodik és a partot egyáltalán nem terheli. A matematikai számítások és a modellkísérletek kimutatták, hogy ez az optimális megoldás. Az egyik találmányból következik a másik. A gát szinte teljes egészében monolit betontömbből készült, csak jelentéktelen része vasbetonszerkezet. Két és fél ezer négyzetkilométernyi területen bulldózerekkel terítették és tömörítették a betont. Ezzel a műveletnek a termelékenysége a háromszorosára növekedett. A közel 4 millió köbméternyi betonfal között hegyi tó keletkezett. A 215 méter magas gát 20 milliárd köbméter vizet tart fel, amelynek tükre 285 négyzetkilométer. A szurdokszerű, keskeny völgy kényszerítette ki a harmadik szabadalmat. Négy — egyenként 300 MW teljesítményű turbinát kellett elhelyezni, amelyek la pátjainak átmérője egyenként 5,5 méter. A generátorokat két sorban helyezték el, így az erőmű épületének hossza a szokásosnak a felére csökkent. Az úiszerű elrendezés nem csökkentette az erőmű gazdaságosságát. Született egy negyedik ötlet is, amelyről meg kell emlékezni, bár ez nem számít találmánynak. Az alázuhanó víz elmoshatta volna az aljzatot. Kísérletezések után megtalálták a kiömlőnyílások olyan formáját, amely szinte elporlasztja a vizet, és így az nem erős sugárként zuhan a mélybe. A Toktoguli Vízerőmű teljes évi kapacitása 4500 GWo. HASZNOT HOZ AZ ÚJÍTÓMOZGALOM A Gemerská Hőrka-i (gömör- horkai) Cellulóz- és Papírgyárban évek óta túlteljesítik a tervfeladatokat. Ezt elsősorban a dolgozók kezdeményezésének s nem utolsósorban az újítómozgalomnak köszönhetik. Amint Baltisko Péter, az üzem termelési igazgatóhelyettese elmondotta, az üzemben tavaly 42 újítási javaslatot nyújtottak be, ami 15-tel több, mint az előző évben. Tavaly 17 újítási javaslatot alkalmaztak a termelésben. Ezek az üzemnek 1976-ban 510 000 korona hasznot hoztak. Az idén 14 elfogadott újítási javaslatot realizálnak. Ugyanennyi vár még arra, hogy az újításokkal foglalkozó bizottság döntsön a sorsukról. Az 1976-os évben a legeredményesebb újító Alexander Ziak volt, akinek elfogadott újításai 42 368 korona hasznot hoztak az üzemnek. Nagy érdeme van abban, hogy az egy főre eső érték terén a vezérigazgatóság keretében 1976- ban 930 korona átlaggal a második helyen végeztek. Amint Terézia Mezeiová előadótól megtudtuk, az egyes újítások bevezetését nagyban gátolja az anyaghiány. Hiánycikk például a megfelelő minőségű saválló cső is. Ennek ellenére az ésszerűsítési mozgalmat az idén tovább akarják bővíteni. Az 1977-es évre az üzemben 9 tematikus feladat megoldását írták ki. Pl. a faaprító gépbe kerülő idegen testek (főleg vas) eltávolításának megoldásáért 5000 korona jutalmat tűztek ki. A munkafeltételek javítását szolgálja a már említett részleg portalanítása, amiért 2500 korona üti a markát az újítónak. A többi kisebb, de az üzem szempontjából a fontos tematikus feladatok megoldásáért 1000—1500 korona jár. A második negyedév immár hagyományszerűen az újítómozgalom negyedéve lesz, amikor a benyújtott, illetve elfogadott újításokért 100 korona külön prémiumot is fizetnek. Jutalomban részesülnek azok is, akik elősegítik az újítások gyakorlati bevezetését. Két alkalommal az újítók konferenciáját is megrendezik. A munkások javaslatait a műszaki dolgozók segítenek papírra vetni. Az idei évtől kezdve az üzem újítói igazolványt is kapnak. —nj— Korszerű tanítási segédeszközök A Dolny Kubín-i Járási Iparvállalat dolgozói több mint 6 millió korona értékben gyártanak az idén tanítási segédeszközöket az alapfokú és a középiskolák számára. A kü lönféle növények, magvak, virágok mintáit csiszolt műanyag hasábokba öntik, így ezek hosszú időre megőrzik eredeti alakjukat és színüket. A felvételen Margita Zuba jová és Mária Straková mocsári növényekből készítenek tanulmányi segédeszközöket a biológiai szertárak számára. (A CSTK felvétele) 1977. III. 20. ÚJ SZÚ
