Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-27 / 9. szám
A komárnói (komáromi) Járásban kedvező természeti, éghajlati feltételei vannak a zöldségtermesztésnek. Az elmúlt években a szántóterület 4—5 százalékán termesztettek itt zöldségféléket, s a növénytermesztésből származó bevételnek mintegy 20 százaléka a zöldségfélék értékesítéséből származott. Az 5. ötéves tervidőszak utolsó esztendejében mintegy 53 000 tonna zöldségfélét termesztettek a járás mezőgazdasági üzemei, ami nem kevesebb mint 20 000 tonnával haladta meg a hat évvel korábbi mennyiséget. A 6. ötéves tervidőszak végére a tervek szerint 2305 hektáron kell termeszteni a járásban zöldség- és gyümölcsféléket, s a hektárhozamok előirányzott növekedése 28 százalékos. A feladatok tehát nem csekélyek, ezért sikeres teljesítésük érdekében sürgősen cselekedni kellett. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban az eddiginél szélesebb körben kell bevezetni a nagyüzemi termesztési módszereket és a korszerű gépeket. Számos felmérés és tanácskozás után a járási szervek egy évvel ezelőtt létrehozták a járás zöldségtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatai és a felvásárló szervezetek kooperációs társulását. Az úttörő vállalkozásban a szövetkezetek és az állami gazdaságok részvételi aránya körülbelül 50 százalékos. A társulás további résztvevője a Szeszfőzdék és Konzervgyárak termelési-gazdasági egység, valamint a Zöldség- és Gyümölcsforgalmaző Vállalat. A kooperációs társulás a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozik, legfőbb szerve a közgyűlés, amely megválasztja a szak- bizottságokat és a végrehajtó szerveket. A Zöldségtermesztő kooperációs társulás irodája Hurbanovóban (Őgyallán) található. A földszintes épület egyik helyiségében az indulásról és a múlt év tapasztalatairól beszélgettünk a társulás vezetőjével, Ján Prus mérnökkel. — A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésében, valamint a termékek értékesítésében a termelők és a felvásárlók egyaránt érdekeltek. A termelők és felvásárlók közötti együttműködés lehetővé teszi számunkra a termelés koncentrálását és szakosítását, a közös pénzalapból vásárolt nagy teljesítményű gépek és berendezések gazdaságos és ésszerű kihasználását. Egy-egy növény termesztését a legjobb adottságú üzemekben nagy területekre összpontosítjuk. Kidolgozzuk a zöldségtárolás koordinációs tervét és a beruházási programot. A termesztés szempontjából járásunkat több körzetre osztottuk. Ezek központjait Kolárovóban (Gútán), Hurbanovóban (Őgyallán), és Chotínban [Hetény- ben) alakítjuk ki. Egy-egy körzethez 3—5 mezőgazdasági üzem tartozik. — Amint mondotta, a zöldségtermesztők kooperációs integrációja közös pénzalapból vásárolja a termesztéshez szükséges nélkülözhetetlen gépeket. Hallhatnánk erről bővebben is valamit? — Természetesen. Ismeretes, hogy ez az ágazat még napjainkban is sok kézi munkát igényel. A gépesítés ezen a szakaszon még alacsony szinten áll, a munkaerő pedig egyre kevesebb. Az új, nagy teljesítményű gépek kevés kivétellel jelenleg még behozatalból származnak. Beszerzésük rendkívül költséges, egy-egy mezőgazdasági vállalat anyagi erejét és lehetőségét messze felülmúlja. Arról nem is szólva, hogy gazdaságos kihasználásuk nagy teljesítményüknél fogva egy üzemben aligha volna lehetséges. A termesztők összefogása tehát ebből a szempontból is rendkívül jelentős. — Tavaly vásároltunk egy gépsort, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár gyártmányát, amely komplex módon megoldja a nagyüzemi paradicsom- termesztést. Vásároltunk továbbá három NDK-gyártmányú, EM-11 jelzésű sárgarépa- és petrezselyem begyűjtő kombájnt. A magyarországi FZB jelzésű gép, amelyből egyet vásároltunk, a fűszerpaprika begyűjtésére szolgál. Ugyancsak nagy hasznát vesszük majd a magyarországi VU jelzésű uborkaszedő kombájnnak. A paradicsomtermesztés. komplex gépsorát tavaly a hetényi szövetkezetben már a gyakorlatban is kipróbáltuk. A többi gép még csak az idén fog vizsgázni. Ján Prus mérnök a továbbiakban elmondotta, hogy a sárgarépa és petrezselyem termesztésének központját Kameniénában (Keszegfalun), a zellerét Vojnicében (Bátorkeszin), a hagymáét pedig Kolárovóban, Keszegfalun és Sokolcében (Lakszakállason) alakítják ki. Csemegeuborkát és borsót a Bajcsi Állami Gazdaságban termesztenek, fűszerpaprikát pedig az izsai és az őgyallai szövetkezetben. Az idén és a további években más zöldségfélék nagyüzemi termesztését is szeretnék megoldani. A társulás keretében három komplex racionalizációs brigád alakult. Ä paradicsomtermesztőké Lami Miklós vezetésével Hetényben működik, a fűszerpaprika-termesztőké Dusán Masár mérnök irányításával Izsán, a csemegeuborka-termesztőké pedig Kosztanko Antal igazgató vezetésével a Bajcsi Állami Gazdaságban tevékenykedik. Mindhárom racionalizációs brigád saját munkaterve szerint dolgozik, s a tervek szerint további hasonló brigádokat alapítanak. ■I — Amint látom, jelentős építkezési beruházásokat is terveznek — mutattam a falon látható makettra. — Az ógyallai központi telep tervét ábrázolja a makett. Itt kap majd helyet egy 200 vagonos raktár, a zöldségfélék tisztítására és osztályozására szolgáló munkacsarnok, valamint az irodaház. A csomagolóanyagok raktározására szolgáló raktár építését már az idén megkezdjük. Ideiglenesen ez fog szolgálni a zöldség tisztítására, osztályozására is. Az egész telep felépítése mintegy 29 millió koronás beruházást igényel. Amint megtudtam, a későbbiek folyamán a járásban több hasonló rendeltetésű központot építenek. A hagyma tisztítására és osztályozására szolgáló nagyraktár építését Gútán még az idén elkezdik. A beszélgetés során több szó esett a paradicsomtermesztésről, melyben a hetényi szövetkezet jár az élen. Itt próbálták ki a gyakorlatban a múlt év őszén a paradicsomtermesztés komplex gépsorát. Tavaly ebben a szövetkezetben 60 hektáron termesztettek paradicsomot. A konzervgyári feldolgozásra kerülő paradicsom termőterületét az idén kétszeresére növelik a hetényi szövetkezetben. Hetény után a marcelházi szövetkezet a járás második legnagyobb paradicsomtermesztője. Itt az idén több mint 70 hektáron termesztenek paradicsomot. A komplex gépsor néhány elemét itt is felhasználják. A társulás még egy hasonló komplex paradicsomtermesztési gépsort szeretne vásárolni. A járás szövetkezetei közül a Marcelházi Efsz-ben van a legnagyobb hagyománya a zöldségtermesztésnek. Az sem véletlen, hogy a kooperációs társulás elnökévé Bakulár Lászlót, a Marcelházi Efsz elnökét választották. Beszélgetésünk során Bakulár elvtárs a következő szavakkal summázta a múlt évben szerzett tapasztalatokat: — Eddigi eredményeink egyértelműen azt bizonyítják, hogy vállalkozásunk életképes, .és nagy reményekre jogosít. Nem a bevételek öncélú növelésére törekszünk. Erőfeszítésünk elsősorban arra irányul, hogy fokozzuk a zöldségtermesztés iránti kedvet járásunkban, és biztosítsuk a fogyasztók, társadalmunk növekvő igényeit. Amennyiben a zöldség- és gyümölcstermesztés terén nem lépnénk az integráció és a szakosítás útjára, a termelésben minden bizonynyal visszaesés következne be. A termelést ezért rövid időn belül gépesíteni kell. Véleményem szerint 5—6 év alatt minden növénynél megoldjuk a nagyüzemi termesztés problémáit. Társulásunk múlt évi eredményeinek összegezése és értékelése most van folyamatban. Elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére néhány zöldségfélénél jó hozamokat értünk el. Tevékenységünk nem merülhet ki csupán a rendelkezésre álló pénzeszközök összevonásában. A termesztéssel összefüggő feladatokkal és a problémákkal együtt kell élnünk. A gépesítéssel a mezőgazdasági dolgozók munkakörülménye is megváltozik. A korszerű, drága gépek kezelése jól felkészült dolgozókat kíván, ezért szem előtt tartjuk azt is, hogy megteremtsük a szakmai és politikai továbbképzés feltételeit. K. NÉMETH ISTVÁN 4 nagyüzemi zöldségtermesztés gépesítésének ma már reális lehetőségei vannak. A felvételen a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár hagymabetakarító gépe, a háttérben pedig egy zöldbab-betakarító gép látható. A felvétel az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon készült (Makrai Miklós felvétele) Az ötlet helyben terem Pál Kálmán, a Vlcanyi (Vágfarkasdi) Efsz elnöke az utóbbi időben gyakran még késő este is az íróasztalnál ült. Irt, rajzolt-, tervezett. Meg akarta oldani a fóliasátrak alatti öntözés gépesítését. Sok órát áldozott újítási javaslatára, e'kéozelésének megvalósítására. Szándéka sikerült. Hogyan oldotta meg a problémát? Rajzai szerint a gén avító műhelyben egy fémszánkót készítelek, erre hegesztették fel, a gumicső végére erősített szórófejet. Hát*-a volt még a szánkó mozgatásának megoldása a fóliásának a'att. Ez már könnyebben ment. A sátrak vénébe. egv csörlőt szereltetett, ezt villanymotor forgatja. s feitf>k°”i a szánkót és gumicsöve* búzó acélsodronyt. Az úiítás elkészült és bevált. Persze e'ős”ör csak egy fóliasátor alatt öntöztek ily módon, de az elnök hamarosan megoldotta a többi sátorban is az automatikus öntözést. Egy hosszú cső segítségével akár tíz csörlőt is lehet egyszerre forgatni, és egyetlen motorral tekercselni akár tíz sátor alatt is az acéldrótot. Így is csinálják ezt a szövetkezetben. Miért van erre szükség, és éppen ebben a szövetkezetben? A Vágfarkasdi Efsz kertészetében a galántai járásban a legtöbb zöldséget termelik fóliasátrak alatt. Kevés olyan mezőgazdasági üzem van, ahol 14 hektáron termelnek zöldséget ilyen módon. Ebben az évben kilenc hektáron termesztenek zöldpaprikát és öt hektáron uborkát. Az uborkapalánta kiültetése előtt még retket és karalábét akarnak termelni, hogy a területet jól kihasználják. Most az üvegházakban folyik a munka. Perecz Károly, a kertészet főagronómusa elmondta, hogy a fóliasátrak alatt 600 ezer palántát kell majd kiültetni. — Községünk már 50—80 évvel ezelőtt is híres volt zöldségtermeléséről. Főleg káposztát, sárgarépát és diny- nyét termesztettek annak idején a kisgazdák. A zöldség- termesztés nálunk hagyományos, és a falu népe érti ezt a munkát. A szövetkezet tehát SzlováPerecz Károly, a szövetkezet főagronómusa Pál Kálmán, a szövetkezet elnöke (A szerző felvételei) kia egyik legnagyobb zöldségtermesztője. A múlt évben 196 hektáron, az idén pedig már 223 hektáron termelnek zöldséget, többek között 35 hektár káposztát, öt hektáron uborkát, 50 hektáron hagymát, 12 hektáron zellert, 19 hektáron fokhagymát, karaié-, bét, tököt, dinnyét és egyebet. Sárgarépát 45 hektáron termesztenek ebben az évben, ami 11 hektárral több, mint tavaly, petrezselymet pedig 30 hektáron vetnek, ez húsz hektárral több, mint 1976- ban. A gyökérzöldséget az NDK-ból behozott kombájnnal takarítják be. A korai zöldség termeléséről is gondoskodnak. Tizennyolc áron üvegházuk van, ahol ezekben a napokban az asszonyok, lányok készítik, pikírozzák az apró palántákat, a többi terüiP'en pedig korai paprikát, salátát, uborkát és paradicsomot termesztenek azzal a céllal. hegy már márciusban friss zöldséget szállítsanak a felvásárló üzemnek. A szövetkeze* icroolésj terve ebben az évben 710 vagon zöldséggel czárp-i KRAJCSOVICS FERDINAND 1977. II. 27. mm
