Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-20 / 8. szám
7em FARKASOK ■■■■éébjÉéééH! Ulánbátor, 1976. november 18. Reggel nyolckor mínusz 38 C° a hőmérséklet. Nincs ebben semmi rendkívüli. Mongóliában szélsőségesen kontinentális az éghajlat. Nyáron a 35—40 fokos hőség, télen a mínusz 40—45 fokos hideg sem ritka. Sőt, a hegyekben mínusz 55—60 fok is előfordul. A legmagasabb nyári és a legalacsonyabb téli hőmérséklet közötti különbség száz Celcius-fok! A levegő száraz, mint a tapló, és tiszta, mint az üveg. Az égbolt derült és csodálatosan kék. A vakító napfényben minden kristályfehéren csillog. Valamikor, kisgyerek koromban úgy képzeltem, hogy a mennyországban uralkodik ilyen szikrázó fényesség. A belélegzett levegő is mintha ropogna. Pedig csak a műanyag habra emlékeztető tiszta hő muzsikál lépteink alatt. Jadrnaa elvtárs, az ulánbátori „Ulan Od“ című lap főszerkesztője kirándulásra invitál. Azt mondja hogy érdemes a hegyekbe ruccanni, gyönyörű a a katonamenázsi is megváltozott. A mongol laktanyák étkezdéinek étlapjain a levesek és a zöldségfélék: a káposzta és a burgonya szinte mindennapossá vált. De a hazai hagyományoknak és a zord időjárásnak megfelelően a mongol katonák napi húsadagja még mindig kiadós: legkevesebb ötszáz, de bizonyos fegyvernemeknél és a határőrségnél hatszázötven gramm! Legalább ennyi húst fogyaszt naponta minden felnőtt civil állampolgár is Mongóliában. Az állattenyésztés nem csupán az élelmiszerellátás fő forrása, hanem egyszersmind fontos ipari nyersanyag bázis A bőr, a gyapjú, a csont, a vér stb. hasznosítása csakis kellő ipari kapacitás birtokában lehetséges. Ezért fejlődött és fejlődik jelenleg is gyors ütemben az állati termékeket feldolgozó élelmiszer-, bőr-, cipő-, gyapjú- és szőnyegipar. Mongóliában valamikor vallási dogmák tiltották a föld megbolygatását. száma 31 százalékkal nőtt, s a munkások, a tisztviselők és családjaik aránya már meghaladja az ország lakosságának egyharmadát. Sikeres erőfeszítések árán Mongóliában teljesen felszámolták az analfabetizmust, s az országban jelenleg 593 általános iskola, 28 szakiskola és hat főiskola működik, s ezekben együttesen mintegy 260 ezren tanulnak. Eredményesen valósul meg az a törekvés, hogy az országban minden gyermek elvégezze legalább a hétosztályos iskolát. Mindezt útközben, a hólepte betonúton gördülő Volgában ülve tudom meg vendéglátóm elbeszéléséből. Kietlen, elhagyatott tájon vezet át az utunk. Kocsink megáll, Jadmaa sétára invitál. Teli tüdővel habzsolom a csodálatosan tiszta levegőt. Jobbra és balra, a hegyek lábáig elterülő kilométernyi széles völgy szegélyén, az erdőnél sötét árnyak surrannak tova s eltűnnek a ház nagyságú sziklákat övező bozótosban. — Fekete farkasok — mondja komoran Jadmaa. — Ilyenkor, amikor beköszönt a zord idő, egyre közelebb merészkednek az emberlakta településekhez, s a táplálék után csatangoló barmokat is megtizedelik. — Nem vadásznak rájuk? — Dehogynem — mondja Jadmaa. — Csakhogy még bőven van belőlük. S a fekete farkast nem könnyű elejteni. Szoros barátságban él a dögevő sztyeppi sassal, amelyet errefelé „taasz“-nak nevez a nép. Ez a sas mindig követi a farkasokat, s abból lakmározik, amit az ordasok meghagynak. Hálából a farkast „légi felderítöként“ segíti: ha ember közeledik, odafent messziről meglátja, s azonnal jelt ad földi szövetségeseinek. Ezért a vadásznak széliránynyal szemben közeledve először a taaszt kell lelőnie, mégpedig az első lövéssel, mielőtt jelezne a farkasoknak. Az út mentén nemezjurták pipálják a füstöt. E három turistaháznak berendezett jurta az úticélunk. Frissen főtt, gombóc formájú húsos de Helyével, „booz“-zal és a sóval ízesített tejes teával várnak bennünket. Farkasétvágy- gyal látunk hozzá a lakomához. BERTALAN ISTVÁN (Folytatjuk) Jellegzetes kép a mai Mongóliáról: az épülő új ipartelep melletti sztyeppén még tevék legelésznek barnaszén, kőolaj, fluorit, molibdén, ■ vasérc, arany, urán, réz, mangán, króm, wolfram és számos más értékes ásvány. A gazdag szénkészlet feltárásával és kitermelésével több helyen hőerőműve két építettek. Ezek közül a három ulánbátori, valamint a darhaní a legjelentősebb. Dinamikusan fejlődik a mon goi építőanyagipur is, amely az alap vető bázisa annak, hogy a sok évezredes hagyományokkal rendelkező nemezjurtákat Mongólia-szerte mielőbb végleg felváltsák a modern, összkom fortos lakóházak. Az ipar dinamikus fejlődését érzékelteti, hogy a Mongol Népköztársaság üzemeiben ma alig tíz perc alatt több terméket állítanak elő, mint az egész 1922-es évben. Az utóbbi hét évben az iparban foglalkoztatottak 1977. II. 20. tQ N cn táj, s a levegő oly tiszta, mint a forrásvíz. Félóra múlva a fővárostól északra, erdővel tarkított hegyek között kanyargó úton autózunk. A betonúitól jobbra és balra az erdők széléig terjedő síkságon lovak és marhák legelésznek. Pedig jó másfél arasznyi hó takarja a rétet. A marhák a hó alól itt-ott kikandikáló száraz kórót tépdesik, a lovak okosabbak: patájukkal elkaparják a havat, s megkeresik alatta a száraz, jeges füvet. Jadmaa elvtárs elmondja, hogy Mongóliában az állatokat télen éppen úgy legelletik, mint más évszakokban. Takarmánytermesztés gyakorlatilag nincs. A talaj és az éghajlat egyelőre nem te szi lehetővé. S miért nem kaszálnak füvet szénának nyaranta? Egyrészt a fű gyér és satnya, másrészt kf győzne annyit kaszálni, amennyi a tengernyi állat teleltetéséliez elegendő lenne? A tehenek némelyikének törzsét állatprémből készült bunda, tőgyét gyapjúzacskó védi a kemény fagy ellen. A bunda megvédi az állatot a túlzott hőveszteségtől, s így kevesebb takarmány nyal is átvészeli a telet. A gyapjúzacskó a tőgy bimbókat védi a lefagyás el len. Mínusz 40— 50 foknál viszont a tehenek farka többnyire így is megfagy és letörik. Az állat ezt megsínyli ugyan, de nem pusztul el. Persze, nyáron többet szenved, mint egyébként, hiszen nincs mivel elűznie magáról a bögölyök csapatostul rajzó, szemtelen hadát. Mongóliában mégsem a fagy, hanem a hó az állatok fő ellensége. Ha vastag a hetakaró, a birka, a tehén meg a ló már nem képes táplálékot szerezni magának, leromlik s elpusztul. Mondják, hogy februárban, márciusban már az útszélre dobott újságpapírt, sőt műanyagfóliát is'felfalja a barom, any- nyira szenved az éhségtől. Csak a leve várja nyugodtan, egykedvűen a tavaszt. Ha egy hónapig nem eszik, az sem látszik meg rajta: a zsirpúp kitűnő káló riatartalék. Az országban minden tavasszal nyolcmillió háziállat lát napvilágot. A mongol népgazdaságnak ma is az állattenyésztés az alapvető ágazata. Az állat- állomány a néphatalom évei alatt több mint kétszeresére növekedett, s ma már meghaladja a 23 milliót. Igaz, ha az átlagosnál keményebb a tél s vastagabb a hóréteg. 1—2 millió elhullik, de még így is marad bőven. Hóolvadás után gyorsan kizöldüluek a rétek, s a leromiott állatok újra kigömbölyöd- nek. Egy lakosra csaknem húsz háziállat ■ jut. A húsfogyasztás nagyon fontos helyet foglal el a mongolok táplálkozásában. A lakosság döntő többsége ma is túlnyomórészt hússal táplálkozik: zöldségfélét, gyümölcsöt viszonylag keveset fogyaszt, s az nem is nagyon terem meg a szélsőséges éghajlati és földrajzi adottságok miatt. Vendéglátóm, Jedmaa elvtárs emléke zik arra, hogy ifjú korában, amikor sorkatona volt, a laktanyában napi egy kilogramm hús volt a fejadag. A húson kívül akkor még alig kaptak mást: csupán teát és némi kenyeret. Azóta művelését. Ezért a néphatalom 1921. július 11-i győzelme előtt az országban földműves gyakorlatilag nem volt. Ma már annyi gabonát termel a mongol föld, hogy abból nem csupán a hazai szükséglet fedezhető, hanem jelentős mennyiség kivitelre is jut belőle. A zord és szélsőséges klímát jól bíró szibériai gabonafajták termése a dinami kusan fejlődő malom és szeszipar nyersanyaga. A mongol népgazdaság mégsem korlátozódik a kétségtelenül nagy jelentőségű és gazdag hagyományú állattenyésztésre és a mind jobban fejlődő földművelésre, illetve a mezőgazdasági termények feldolgozására. A föld mélye igen sok ásványi kincset kínál kitér melésre és ipari feldolgozásra. A mongol bányászat fő termékei: jó minőségű 00 t* ÍO «On C *3 q g ■O N B S % 40 ° x: ca «® jj ■a - m C cS 0 U E ® « ' >0 N 2 S ..-2 o a t* *2 *3 *< J3 — J3 ^ O ^ .5 «13 E £ o > C *-< 3 „-£ «o «0 03 • *- JS — CJ 3 >, ~ C Q> * 5 ■S 0 > ’S ® ® N 1 s ® N B * ^ < '0 a N :0 X u o '0 X5 B '2 B O 0 A N X 0 0 ^5 00 'O 0 a* ■3 4* I! x a S3 'a — 0 0 3 SC *-* X '0 Qj 2 9 0 03 > >
