Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-13 / 7. szám
ÚJ szú 19 77. II. 13. A BALTI-TENGER TISZTASÁGÁÉRT A Balti-tenger aránylag nem nagy, sekély és majdnem teljesen zárt vízgyűjtő medence, viaét azonban 7 balti állam — Dánia, Finnország, az NDK, az NSZK, Lengyel- ország, Svédország és a Szovjetunió hajói szántják ösz- szesen 40 millió bruttóregtsztertonna vízkiszoritással. A Balti-tenger mintegy 20 nagy kikötőjében évente több mint 200 millió tonna különböző árut raknak át. A Balti-tenger partvidékén összesen 90 millió ember él, ebből 20 millió a nagy ipari kikötőkben. E civilizációs fellendülés logikus következménye a Balti-tenger biológiai halálának veszélye. A veszélyes helyzetből a kiutat a Balti-tenger védelméről szóló egyezményben látják, amelyet 1975-ben Írtak alá Helsinkiben. A tenger melletti államok alapvető kötelessége a partvidék vizeinek az ásványolaj és a folyékony fűtőanyag hulladékaitól, a hajógyárakban javított hajók öblítő szennyvizétől, valamint a gyártási hulladékoktól történő megtisztítása. Lengyelország erélyesen fogott hozzá az egyezmény egyes pontjainak teljesítéséhez. 1975 végén a tengeri kikötők igazgatóságai és a hajójavító gyárak közös akciót indítottak a tengeri kikötők térségének környezetvédelmében. Ma már 5 lengyel kikötőben különleges hajók, úgynevezett szennygyűjtők távolítják el a partmenti vizek felületéről a kőolaj-, illetve olajréteget, a hulladékokat és másféle szennyeződést. Szczecin, Swi- nouszczie és Gdailsk kikötőkben nagy teljesítményű szovjet szennygyűjtő hajók dolgoznak. Komolyabb problémát okoz azonban a szemét felszámolása. Az idén csupán Gdansk és Gdynia kikötőjéből kb. 2600 tonna hulladékot kell eltávolítani, ezzel a meny- nyiséggel mintegy 80 000 műanyagfóliából készült zsákot töltenek meg. Ezeket a zsákokat csónakokon szállítják a szárazföldre, onnan már a városi köztisztasági vállalat szállítja el és dolgozza fel tartalmukat. 1978-tól kezdve lengyel szakemberek által megtervezett speciális hajók gyűjtik össze és égetik majd el a hulladékot. A hajókból kibocsátott fáradt olajat Gdartskba, a fűtőolajakat regeneráló üzembe szállítják. Az Északi kikötőben egy fáradt olajat tisztító, valamint üzemanyagokat regeneráló további üzem építését tervezik, mivel a jövőben egyre inkább növekszik majd az átrakásra kerülő folyékony üzemanyag mennyisége, továbbá a fáradt vizek és a hajók öblítéséből származó vizek mennyisége is. Az összes új berendezés szárazföldi műszaki létesítményeket igényel, pl. különlegesen megtervezett szárazföldi tartályokat, emelődarukat és javítóműhelyeket. E tervek kivitelezési költségei magasak, de feltétlenül fontosak, mert ezektől nem csupán a lengyel kikötők és strandok, hanem elsősorban a Balti-tenger valamennyi kikötőjének és partvidékének tisztasága Is függ. IAN FIEBIG Interpress, Varsó (A CSTK felvétele] VIETNAMBAN, AZ EGYES SZÁMI) ORSZÁGÚT MENTÉN.. Amikor még a hadijelentések érkeztek Vietnamból, szinte minden nap hallottuk, olvastuk ezeket a szavakat: az egyes számú országút mentén ... A híres egyes számú országút, amely átszeli egész Vietnamot — a határtól Ho Si Minh városig —, két részre osztja Nge Tinh tartományt. Nge Tinh területén az amerikai agresz- szió első pillanatától súlyosak voltak a harcok. A lakosság a hadsereggel vállvetve küzdött a betolakodók ellen. Bombázás bombázást ért, s a hadműveletek idején 820 amerikai repülőgépet lőttek le a tartomány felett. Negyvenhat évvel ezelőtt Nge Tinh munkásai és parasztjai — a kommunisták vezetésével — elsőként indítottak felkelést a gyarmatosítók ellen. A mostani háború idején pedig ebből a tartományból csatlakozott a legtöbb önkéntes a Felszabadí- tási Front hadseregéhez. Mi újság ma az egyes számú országút mentén? Nge Tinh lakói többségükben parasztok. A megművelt földterület nagysága körülbelül 250 ezer hektár, de ebből mindössze 40 százalékot öntöznek. Tavaly nyáron a nagy szárazság miatt háromszor kellett átültetni a rizspalántákat, a termést így sikerült csak megmenteni. Ám építik már az új öntöző- rendszert, amely az ország egyik legjelentősebb ilyen beruházása; számítások szerint csaknem 22 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. A csatornarendszer teljes hossza 904 kiloméVISSZATÉR A SÜVEGCUKOR? Sokan úgy vélik, hogy a cukor újkori termék, azelőtt csak mézet fogyasztottak őseink. A valóságban azonban a cukor első hírét már Nagy Sándor macedóniai hadvezér hozta magával Indiából az i. e. IV. században. Már ekkor készítettek cukornádból édes lét, szirupot. A cukor kristályosodását már az i. u. I—II. században ismerték az indiaiak és a kínaiak, de Európába csak a perzsák és arabok útján került. Rendkívüli drágasága miatt a cukorkristályokat (kandiscu'krot) nem fogyasztották el, hanem díszként alkalmazták. Galeotti, Mátyás király történetírója megemlékezve egy lakomáról, külön ír a drága cukorkrístály asztaldíszről. A XVIII. századig csak a nádcukrot ismerték, de az évszázad vége felé már megjelent a répacukor. Magyarországon először Tessedik Sámuel, a nagy botanikus foglalkozott répatermesztéssel és maga is készített répacukrot. A cukor tömegméretű elterjedése után gondot jelentett a szállítás és a tárolás. A zsákokban ömlesztett kristálycukor mellett elkezdték a finomított süvegcukor gyártását. A rozsdamentes réz-, illetőleg acélformákba nagy erővel préselték be a finomított cukrot és a végső süvegformát cukorlével ragasztották össze. A többnyire kék vagy piros papírba csomagolt ‘5—10 kilogrammos tömbökből a tömör cukor felső kúpja kikandikált. Az idősebbek még jól emlékeznek a süvegcukorra. A régi formát ma már csaknem teljesen kiszorította a jóval termelékenyebb és olcsóbb kristály, por és kockacukor. Kivételes gyártás, illetve kivételes vevők azonban a mai napig is vannak. A Perzsa-öböl melletti arab sejkségekben (Katar, Abu-Dhabi, Bahrein stb.) még ma is a süvegcukrot vásárolják jó pénzért. Európában egyedül Csehszlovákiában gyártanak ilyet. Pályaválasztás a televízió segítségével „A tizenöt évesek döntése“ címmel a lengyel televízió kéthetenként pályaválasztási műsort közvetít az alapiskolák végzős növendékei számára. A már három éve tartó műsorsorozat, melyet szeptembertől májusig sugároznak, nagyban segít a lengyel Oktatási és Nevelésügyi Minisztériumnak az alapiskolát befejező tanulók pálya- választási tájékoztatásában. Elsősorban azokat a szakmákat, foglalkozásokat népszerűsítik, ahol nagy a munkaerőhiány. Ilyenek az építőipar, a bányászat, a vegy-, az élelmiszer- és a nyomdaipar. A televízió nem csupán az egyes iparágak érdekeit tolmácsolja, hanem tanácsadó és tájékoztató szerepet is betölt. A fiatal korosztály bizonyos szakmák iránti ellenszenve gyakran téves elképzeléseken, a családi körben megrögződött előítéleteken alapul. Ezek az előítéletek abból az időszakból maradtak vissza, amikor a szóban forgó foglalkozással járó munka alacsony fejlettségi szintet ért csak el, vagy fizikailag nagyon megerőltető volt. Az adássorozat szemléletesen bizonyítja, mennyire megváltozott a munka az egyes szakterületeken, mekkora léptekkel halad előre a gépesítés, az automatizálás és a tudományos-műszaki fejlődés. Ezt tekintve a sorozat nemcsak a fiatalok számára tanulságos. Minden műsorban két foglalkozást mutatnak be, az előzetes tervek szerint, egy továbbit pedig a nézők kívánsága alapján. Mivel az adás nagyon népszerű, szervezőit a nézők a kérdések és hozzászólások egész tömegével halmozzák el. Ezért a rendezők elhatározták, hogy a közeljövőben a sorozat keretében tanácsadói szolgálatot is indítanak, amelyben a szakmunkásképzés fejlesztésére létesített intézet tudományos munkatársai a gyermekeknek és szüleiknek pályaválasztási tanácsokat fognak adni. A konzultáció a tizenöt évesek pályaválasztása megkönnyítésének további formája. Ennek során egy bizonyos foglalkozásról, szakmáról érdeklődő fiatalok a televízió stúdiójában szakiskolai igazgatókkal, vagy a termelővállalatok vezető dolgozóival találkoznak. TERESA BRODZKA Interpress, Varsó KUBA: A HARCOK HELYEN NARANCSLIGET Gépkocsink százötven kilométert tett meg Havannából a Santiago de Cubába vezető országúton, majd jobb kéz felé fordultunk, Victoria de Giron felé. Kísérőm, a Giron című lap fő- szerkesztője emlékeztet rá, hogy ez a környék a forradalom előtt az ország legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A parasztok viskói egymástól 10 —20 kilométernyi távolságra épültek. Két kis cukorüzem és a faszénégetés jelentette itt a gazdasági életet. Hatalmas felírat az út mentén: Citrusztermesztő Gazdaság — Victoria de Giron. Mostanában sokat lehet hallani, olvasni erről a leggazdagabb, legnagyobb citrusztermesztő kubai gazdaságról. Szemünk előtt az út két oldalán, végeláthatatlan, aszfaltozott „ösvényekkel“ szabdalt ültetvények. A fák közt, egy modern épület közelében iskoláskorú fiatalok. — Gimnazisták — világosít fel a főszerkesztő. A körzetben már 37 középiskola van, s a bennük tanuló mintegy 20 ezer diák a tanulás mellett rendszeresen napi 3 órát dolgozik az ültetvényeken. Településhez érünk. Az állam kényelmes, három- emeletes házakat építtetett a gazdaság dolgozóinak. Minden ilyen telepnek orvosi rendelője, áruháza, klubja, óvodája van. A gazdaság központjában az igazgató fogad. Tizenöt éve, 1961-ben, itt harcolt a Disznó-öbölben az ellenforradalmár intervenciósokkal. Azután itt maradt, ő és társai ültették az első citrusz- fákat. Az itteni narancs egész Kubában a legédesebb. Jelenleg 28 ezer hektáron zöldellnek már itt a citrusz- félék. Az elmúlt öt év mindegyik esztendejében 40 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek a korábbi 10 ezer tonnával szemben. A tervek szerint 1980-ban 150 ezer tonna lesz az évi termés. Amikor minden ültetvény termőre fordul, az évi meny- nyiség meghaladja a 2 millió tonnát. A gazdaságnak képzett szakemberei vannak, akik egyetemet végeztek és különböző országokban jártak szakmai gyakorlaton. Saját technikumában képezi a középkádereket, saját laboratóriummal és tudományos kutatóállomással rendelkezik. Tíz év sem múlik el, s ez a körzet a citruszter- mesztés legkorszerűbb központja lesz. J. PETRUSKOV (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) tér lesz. A raokai folyón egy 21 kilométer hosszú és 3 kilométer széles víztároló készül, s tervezik egy 2700 kilowatt teljesítményű vízi erőmű építését is. — A legsürgősebb mindennapi munkák során sem feledkezhetünk meg a jövőről. Nem akarunk mindig az időjárás szeszélyeitől függni. S ebben nagy segítségünkre lesz az öntözőrendszer, a talajjavítás, a modern technika és a mező- gazdasági munkák gépesítése — mondja Nguyen Kuok Liu, a tartomány népi bizottságának tagja. (BUDAPRESS — APN — VNA) APRÓHIRDETÉS ISMERKEDÉS ■ 164/22, 160/27 — két barátnő társat keres. Minden levélre válaszolnak. Jelige: Tavaszi randevú. 0-164 ADÄSVL-TEL ■ Győztes szülőiktől (a Nsm«.közi Champion) törzskönyves boxer kölykök és 2 éves kit. kan eladók. Drozdík J., Stúrovo, 29. aug. i. 0-151 ■ Eladó 2 szobás házrész Stúro- vóban. Jelige: Megegyezés. 0-154 ■ Eladó Sahyban a főtéren udvari házrész: 2 szoba, előszoba, konyha, éléskamra, pince, fürdőszoba, W. C., vízvezeték, fáslkamra, baromfiudvar, telefon, központi fűtés, 10 ár szőlőskert. Azonnal beköltözhető. Cím a hirdetőirodában. 0-158 ■ Eladó megkímélt FORD Cortina 1300-as — kitűnő állapotban. Janika Jesenského 37., Levice. 0-167 ■ Eladó Fiat 125 P 30 000 koronáért. Komárno, tel.: 27-73. 0-169 ■ Elcserélném szenei 2 szobás II. kát. lakásomat hasonló bratis- laval lakásért. Jelige: Szép lakás. 0-175 KOS Z ON T O ■ Drága jó édesanyának 6zv. Méri Mihály nénik 90. születésnapja alkalmából erőt, egészséget és hosszú életet kívánnak szerető gyermekei és unokái 0-176 koszonftnvilvAnítás ■ Köszönetét mondunk mindazoknak, akijk 1976. december 27-én elkísérték utolsó útjára drága anyukánkat és mamánkat G 6 b 1 s Béláné Szilassy Juliannát a méhl teme/tőbe, és vlrágadomá- nyaikkal, részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. Gyermekei és unokái 0-172
