Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-30 / 5. szám
A szerző felvételei Bár a kiállítás a háborús események következtében nem valósulhatott meg, a városrészt az 1960-as olimpiai játékok alkalmából továbbfejlesztették, sígy ma a modern olasz építőművészet elismerten magas színvonalát reprezentálja. Ugyancsak Nemzetközi jelentőségű építészeti alkotásnak számít az olimpiai negyed is, modern sportpályáival, valamint a Termini pályaudvar épülete. Róma azonban távolról sem csupán a templomok, paloták, múzeumok vagy műemlékek városa. Talán sehol a világon nincs olyan sok s gyakran valóban művészi kivitelű szökőkút, mint Rómában. Nem mulasztjuk el hát mi sem az alkalmat, hogy a legismertebbek közül legalább a legszebbeket meg ne tekintsük. Sok babona fűződik például a Bernini tervei szerint épült Trevi szökőkúthoz. Egyebek között azt tartják, hogy aki pénzt dob a kút vizébe, azt a forrás nimfája visszahozza a városba. Hosszan tartó jogvita után csak a közelmúltban döntötték el, hogy a kikotort pénzt egyes jótékony célú intézmények és a csatornatisztító munkások között osztják el. Római élményeink sorozatát tovább gazdagítja még a Teknősbékák (Fontana déllé Tartarughe), a Folyamok (Fontana dei Fiumi), valamint Triton (Fontana del Tritoné) kútjának megtekintése. A római paloták, templomok, szökőkutak ragyogását, luxusüzleteinek csillogását azonban elhomályosítják az ország gazdasági nehézségei, melyeket az uralmon levő kereszténydemokrata kormány hosszú ideje nem képes megoldani. Az ország súlyos gazdasági helyzetére jellemző, hogy a létfenntartási költségek csupán ebben az esztendőben nem kevesebb mint 20 százalékkal emelkedtek. Hiába igyekszik a kormány különböző kölcsönök segítségével orvosolni a bajokat, ezek vajmi keveset segítenek. A spekulánsok, kihasználva a helyzetet, különféle módszerekkel igyekeznek főleg bizonyos élelmiszerek esetében minél nagyobb áruhiányt előidézni, hogy aztán tovább emelhessék az árakat. Rómában egyre gyakoribbak a nagy és befolyásos szakszervezetek által rendezett fegyelmezett sztrájkok, tüntetések, tö- meggyűlések. A római műemlékek mellett ezek is nagyon sokáig megmaradnak emlékezetünkben. kohAn ISTVÁN A teret szegélyező oszlopcsarnok egy részlete palotát még VIII. Orbán pápa építette. Az egyes termek kiállítási anyaga között Raffaello, Tintoretto, Caravaggio, valamint El Gréco, Fra Angelico, Sodorna és más híres művészek festményei nyújtanak felejthetetlen élményt. Különösen lebilincselő Raffaellótól a La Fornarina, A szép pékleány c. festmény, akit állítólag mint szerelmét így örökített meg a művész. A III. Gyula pápa által építtetett Villa Giulia palotában viszont a világ egyik leggazdagabb és leghíresebb etruszk gyűjteménye, míg a Casino Borghese palotában az egykori dúsgazdag Borghese család magángyűjteményéből létesült jelenlegi Állami Múzeum számos kiemelkedő szépségű szobra és festménye — köztük Bernini Apolló és Daphne szobra, Fra Angelico Utolsó ítélet, Correggio Danae szobra — jelent egész életre szóló élményt számunkra. Városnézésünk során nem mulasztjuk el megtekinteni a Vatikán múzeumait sem, melyek a nagyközönség előtt nyitva állanak ma is. A Vatikán mintegy 1400 termet, szobát, kápolnát és egyéb helyiségeket magába foglaló épületegyüttese a legkülönbözőbb intézményekkel együtt (amilyen például a rádióállomás, a csillagvizsgáló, a vasúti pályaudvar stb.) lényegében a XV. századtól napjainkig tartó és tovább folyó építő tevékenység eredménye. A vatikáni múzeumok a történelmi és művészeti emlékek felbecsülhetetlen értékű tárházát képezik. Az antik szoborgyűjtemény alkotásai között méltán csodáljuk meg a világhírű Laokoon szoborcsoportot (eredetiben), a rhodoszi szobrásziskola mesterművét, továbbá a Belvederei Apolló szobrának római kori másolatát, Praxitelész művének, A gyíkölő Apollónak, ugyancsak másolatát, valamint számos más világhírű szobrot, illetve szobormásolatot. S míg Raffaello Stanzái és Loggiái, a halhatatlan mesternek és tanítványainak, falfestményei, avagy a képtár világhírű alkotásai, köztük Leonardo da Vinci Szent Jeromos c. képe, Tiziano, Veronese festményei, Rodin szobrai valósággal elbűvölnek, addig a könyvtár és a levéltár kiállított anyaga méltán kelti fel bennünk a tisztelet érzését. Anyaguk, amely egyébként több mint egymillió kötetet, 600 000 kéziratot és 7000 ősnyomtatványt tartalmaz, magába foglalja többek között Gutenberg 42 soros bibliáját, továbbá Dante, Petrarca, Michelangelo, Luther saját kezű írásait. Amikor pedig a Sixtusi kápolnába belépünk, megille- tődve szemléljük Michelangelo halhatatlan freskóit, köztük a 20X10 méteres, megrázó erejű Utolsó ítélet c. oltárképet, melyet a mester legtökéletesebb A márványszobros stadion festményeként tart számon a művészettörténet. Magának a Szent Péter-bazilikának. legcsodálatosabb alkotása ugyancsak Michelangelo egyik szobra, a Piéta, az egyetlen szobor, melyet nevével is jelzett az akkor még alig 24 éves mester. A halott fiát ölében tartó anya fájdalmának, de egyben arca földöntúli bájának márványba foglalt megtestesítője ez az alkotás. Sajnos, 1972-ben a szobrot egy őrült megrongálta, de a sérüléseket sikerült helyreállítani. Különben maga a bazilika, melypek alapterülete 15 X160 négyzetméter, teljes hossza 211,5 méter, magassága pedig 137 méter, jelenleg a kereszténység legnagyobb temploma. Monumentalitását csak fokozza az előtte levő ellipszis alakú tér, melynek megalkotója a barokk Róma legnagyobb építőművésze, Bernini volt. A tér két oldalát szegélyező, mintegy 284 oszlop és 88 pillér a teret lezáró kupolás bazilikával valóban felejthetetlen élményt jelent mindnyájunk számára. A teljesség kedvéért nem mulasztjuk el felmenni a bazilika tetőteraszára, melyen különböző építményeken, műhelyeken, őrbódékon kívül még egy eszpresszó is van. Hogy a fáradtságtól kissé felfrissüljünk, rendelünk egy presszókávét, illetve egy „portio arabica coram exp- ressa“-t, mert latinul — hogy mi mindenre nem gondolt Bacci bíboros modern latin szótára megalkotásakor — egy fekete így hangzik. Magyarra fordítva tehát megiszunk egy méregerős (de legalább annyira méregdrága) „kipréselt arab keveréket“, hogy azután önfeledten elgyönyörködjünk az alattunk levő tér és a távolabbi világváros színes forgatagában, panorámájában. Aztán leballagunk a bazilika kriptájába, ahol az egykori pápák síremlékei között megtaláljuk a nemrég elhunyt XXIII. János pápa koporsóját, körülvéve a látogatók sokaságától. Az öreg, ősz szerzetesek és érzékeny apácák között fel-feltűnnek Róma távolról sem szenteskedő, könnyező vagányai, amint a szegények pápáját siratják. ízelítő a modern Rómából A sok műemlék megtekintése után szinte frissítőleg hat Róma modern városnegyedének, az E. U. R.-nek megtekintése (Es- posizione Universale di Roma), melyet eredetileg az 1942-ben Rómában megrendezendő világkiállítás céljaira építettek. Az ókori Róma központjában Talán nincs miég a földkerekségnek egyetlen városa, ahol a csaknem háromezer éves történelmi -múltnak, nevezetesen pedig az európai kultúrának oly sok és felbecsülhetetlen értékű alkotását tekinthetné meg -a látogató, mint az olasz fővárosban, Rómában. S ehhez még hozzátehetjük, hogy az egyes korok alkotásai talán sehol sem fonódnak any- nyira szervesen össze, mint ebben a városban. Hiszen az egyes korok emlékei mellett megtanulják a császárkorban Rómába szállított egyiptomi obeliszket, sőt a Pál-kapu közelében az ugyancsak Egyiptomból származó 27 méter magas Cestius-piramist is. Ezen túlmenően számos keresztény templom, illetve palota, egykori római szentély vagy egyéb középület fölé épült, míg más esetekben római oszlopokat, domborműveket vagy egyszerűen csak épületanyagot — mint például a Colosseum köveit — használták fel sok keresztény templom, illetve középület építésénél, belső kiképzésénél. így aztán Rómában járva már nem is hat meglepetésként, hogy az egyik egyiptomi obeliszkről egy Madonna szobor, Traianus diadaloszlopa telamint számos ókori templomot és középületet. De elgyönyörködtet mindnyájunkat a császári Róma két monumentális és csonkán is impozáns emléke, a Colosseum és a Circus Maximus. Bár a Forum Románom múzeumai méretüket tekintve nem nagyok, de kiállítási anyaguk egyes darabjai, mint például a Haldokló Gallus vagy a Capitoliumi Vénusz, illetve a szőlőfürtöt tartó Szilénosz szobor, klasszikus tökéletességükkel valamennyiünket elbűvölnek. Művészi szempontból ugyancsak igen értékes a „Mária in Cosmedin“ templom, amely egy ókori római templom átépítése során alakult ki, s melynek vörösgránit főoltára fürdőkádként töltötte be egykor hivatását egy ókori fürdőben. Nem mulasztjuk el megtekinteni még az ókori világnak talán legcsodálatosabb épületét, a Pantheont, melynek belseje 16 óriási korinthoszi oszlopával ma is bámulatba ejti a látogatót. A klasszikus világ nagyjai mellett itt nyugszik minden idők egyik legnagyobb festője, Raffaello, valamint számos művész, hadvezér és államférfi. Múzeumok, templomok az egykori fürdők helyén Ám az ókori Róma nemcsak palotákat, templomokat hagyott OLASZORSZÁGI 9 PILLANATKÉPEK ~c A Szent Pál-bazilika homlokzata 1977. I. 30. O N in tejéről Péter apostol, Marcus Aurélius oszlopáról pfedig Pál apostol szobra tekint le a látogatóra. Műkincseinek mérhetetlen gazdagságát elsősorban annak köszönheti, hogy évszázadokon át az egykori római világbirodalom, majd pádig a mérhetetlen anyagiakkal rendelkező egyházi állam székhelye volt. Jórészt ennek a ténynek, valamint egyes pápák kiváló művészi érzékének tudható be, hogy Róma nemcsak a kereszténység fővárosa, de egyben az európai kontinens igen jelentős művészeti központja lett. Bár az egyházi állam jogi fennhatósága jelenleg a nem egészen fél négyzetkilométernyi területen fekvő Vatikánra, valamint négy római templomra (az ún. pápai bazilikákra) és néhány palotára terjed ki, felbecsülhetetlen értékű műkincsei révén ma is jelentős művészeti központ, s mint ilyen, óriási látó gatottságnak örvend. Római sétánk legalkalmasabb kiindulópontja a Forum Humánum, a város egykori társadalmi és szellemi életének központja, melynek templomai, törvénykező csarnokai, tanácskozó épületei aránylag jó állapotban maradtak fenn az utókorra. Területén, illetve közvetlen közelében olyan értékes műemlékeket csodálunk meg, mint Septinus Severus, Nagy Constantinus és Titus diadalívét Marcus Aurelius lovas szobrát, Traianus oszlopát, vaaz utókorra, de hatalmas közfürdőket is. Méreteiben és berendezését tekintve valamennyit felülmúlja az ún. Caracalla- therma, melyet egyszerre mintegy 1600 ember használhatott. Az ásatások folyamán itt előkerült szobrokat, mozaikpadlókat többnyire a Vatikáni Múzeumban helyezték el. Az antik római műemlékeknek a jelenben való továbbélését hűen szemlélteti a Római Nemzeti Múzeum, valamint a Mária deg- li Angeli-templom épülete. Mindkettőt Diocletianus fürdőiből alakították ki. Az utóbbinak nagy jelentőséget kölcsönöz elsősorban az a tény, hogy Róma második legnagyobb temploma, s nyolc darab, 14 méter magas vörös oszlopa egy-egy kőből van kifaragva. A Nemzeti Múzeumban sokáig, nagyon sokáig elnézzük és csodáljuk Pheidiász mester Athene Part- henosz szobrát, Míron szobrász Diszkoszvetőjét, a Pihenő ökölvívó bronzszobrát, az Antiumi lány szobrát, valamennyi, másolataiban is felejthetetlen élményt nyújtó klasszikus alkotást. Egyébként a mai római múzeumok jelentős része az egykori dúsgazdag fejedelmi családok, illetve pápák által épített palotákban nyert elhelyezést, melyek rendszerint szökőkutak- kal, oszlopcsarnokokkal, szobrokkal, kilátókkal díszített parkokban helyezkednek el. Az Olasz Nemzeti Képtár jelenlegi épületét, az egykori Barberini-
