Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-12 / 343. szám, hétfő

lelkes játékosok, tevékeny tagság 1977 XI. 12. Lukanyénye (Nenince) a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás egyik legnagyobb községe, s ezzel magyarázható, hogy szí­neit négy futballcsapat is kép­viseli. Az igazsághoz tartozik, hogy a helyi sportegyesület né­hány éve frigyre lépett a szom­szédos Bátorfalu (Bátorová) sportegyletével. A csapatok őszi szereplése várakozáson felüli, hiszen az A-együttes a kerületi bajnokság I. B-osztályában a harmadik helyezett, a B-csapat a járási II. osztályban a közép­mezőny tagja, az ifjúsági vi­szont pontveszteség nélkül lis­tavezető. Nem marad le a kö­lyökcsapat sem, a járási isko­lai versenyben a negyedik he­lyet szerezte meg. A játékosok lelkes teljesítmé­nye dicsérhető, de ugyanígy az egyesületi tagoké is, akik a sportlétesítmény építéséből te­vékenyen kivették részüket. A NOSZF 60. évfordulójának tisz­teletére 800 000 korona ráfordí­A VILÁG KUPÁRA ÖSSZPONTOSÍTVA Mint ismeretes, 1979-re Monť- realnak ítélték az atlétikai Vi­lág Kupa rendezési jogát. A volt olimpiai város vezetői és az atlétikai szövetség tiszt­ségviselői váltig igyekeznek megnyugtatni az adófizetőket, hogy ezúttal majd nem kell rá­fizetéstől tartani, mint a nyári olimpia esetében. Utalnak Düs­seldorf példájára, ahol a jegye­kért befolyt összegből és a te­levíziós adások jogdíjából, nye­reséggel zárták az egyébként nagyszerű viadalt. Montrealban úgy látják, hogy az olimpia idején jól bevált reklámszerző­dések felújításából ugyancsak fokozni lehet a bevételeket. A Világ Kupa megrendezésé­nek joga azt is igazolja, hogy Montreal mégiscsak jó hírnevet szerzett magával az olimpia megrendezésével. Beavatottak úgy tudják, hogy Montreal vállalni merné 1981- re 'az Universiade megrendezé­sét is. A létesítmények rendel­kezésre állnak, mivel főiskolás versenyekről van szó, a jelen­legi szálláslehetőségek kielégí­tőknek mondhatók. Montreal az elmondottak sze­rint a sportvilág érdeklődésé­nek homlokterében maradt, s ez remélhetőleg Kanada amatőr sportéletének fejlesztését is elősegíti. tással elkészült az új sportpá­lya, amelyben pz öltözőkön, zu­hanyozókon kívül helyet kapott az egyesület klubja és admi­nisztrációs helyisége is. A helyi új labdarúgó-pályát november 6-án adták át rendel­tetésének, a hazai A-csapat Kru­pina együttesét látta vendégül és győzte le 4:1 arányban. A szurkolók remélik, hogy a tava­szi idényben tovább folytatódik az eredményes szereplés. BODZSÄR GYULA A lukanyényei új sportlétesítmény befejező munkálataiból a helyi labdarúgó kölyökcsapat tagjai is kivették részüket. Felvételünk munka közben örökítette meg őket. (Bodzsár felv.) Ivó Viktorral olyan labdarúgó távozott a válogatottak közül, aki­nek nagy érdeme volt az Európa-bajnoki cím megszerzésében. Képünkön Jaromír Tománek, a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség elnöke megköszöni a nagy kapus szolgálatait. ČSTK felv. Más elgondolás, más szabályok Európa mindig jelentős szerepet játszott a világ lab­darúgó-sportjában, s ezért meglepő, hogy kontinens baj­noksága aránylag rövid múlt­ra tekinthet vissza. Három alkalommal az úgy­nevezett Nemzetek Kupájáért küzdöttek e földrész váloga­tottjai, de mindhárom lebo- nyoMtást egészen természete­sen hivatalos Európa-bajnok- ságként tartjuk nyilván. Az első kiírás mérkőzései 1958—60-ban voltak, a né­gyes döntőt Franciaországban rendezték meg. A párizsi dön­tőben a Szovjetunió csapata 2x5 perces hosszabbítás után győzött 2:l-re Jugoszlávia el­len. A bronzos helyosztót Csehszlovákia 2:0 arányban megnyerte Franciaország el­len. A legjobb nyolc közé még Ausztria, Portugália, Romá­nia és Spanyolország került. A második kiírás (1962 —64) madridi döntőjében: Spanyolország—Szovjetunió 2:1. A 3. helyért Magyaror­szág—Dánia 3:1) hosszr.bbítás után. A legjobb nyolc közé még Luxemburg, Írország, Franciaország és Svédország jutott. A harmadik megrende­zés (1966—68) római döntő­jében: Olaszország—Jugoszlá­via 1:1 (ez az eredmény ma­radt a hosszabbítás után is) és az ismételt döntőben: Olaszország—Jugoszlávia 2:0. A 3. helyért: Anglia—Szovjpt- unió 2:0. A legjobb nyolc kö­zött volt még; Bulgária, Ma­gyarország, Franciaország és Spanyolország. A negyedik kiírás (1970—72) brüsszeli döntőjé­ben: NSZK—Szovjetunió 3:0. A 3. helyért: Belgium—Ma­gyarország 2:1. A legjobb nyolc közé jutott még: An­glia, Románia, Jugoszlávia és Olaszország. Az ötödik lebonyolítás (1974—76) belgrádi döntőjé­ben: Csehszlovákia—NSZK 2:2 (ez maradt a 2x15 perces hosszabbítás után is) majd kölcsönös megegyezés alap­ján nem újabb mérkőzéssel, hanem 11-es rúgásokkal dön­tötték el az elsőség sotsát, ebben Csehsizlovákia együtte se 5:3 arányban bizonyult si­keresebbnek. A 3. helyért: Hollandia—Jugoszlávia 3:2. A labdarúgó EB eddigi „örökös táblázata“ ezt u képet nyújtja: 1. Szovjetunió 38 23 7 8 68:34 53 2. Jugoszlávia 37 19 9 9 63:40 47 3. Csehszlovákia 32 19 6 7 78:32 44 4. Spanyolország 32 17 9 6 61:24 43 5. Magyarország 35 18 7 10 69:43 43 6. Olaszország 29 14 10 5 47:20 38 7. NSZK 24 14 8 2 53:20 36 8. Anglia 26 15 6 5 50:?2 36 9. Franciaország 32 13 8 11 65:-a9 34 10. Bulgária 27 13 6 8 44:30 32 11. Hollandia 26 13 4 9 60:36 30 12. Belgium 26 12 5 9 39:40 29 13. Portugália 25 11 6 8 35:32 28 14. Románia 27 10 8 9 51:42 28 15. NDK 24 9 7 8 38:35 25 16. Svédország 24 9 6 9 28:33 24 17. Ausztria 23 9 4 10 43:37 22 18. Skócia 18 8 5 5 22:21 21 19. Lengyelország 22 8 5 9 34:31 21 20. Wales 22 8 5 9 31:28 21 AMI KÖVETIK EZIK: A hatodik labdarúgó Euró- pa-bajnokságnak az eddigiek­től eltérően nem négy, hanem nyolctagú döntője lesz. Most először kerül sor csupán hét csoportban a selejtező-mérkő­zésekre, s a csoportgyőztese­keit, melyeknek nevét 1980 február végéig kell megis­mernünk, a rendező Olaszor­szág válogatottja egészíti ki nyolcra. A nemrég megejtett irá­nyított sorsolás nem volt tel­jes mértékben tekintettel az eddigi Európa-bajnokságok lefolyására és végeredményé­re, s ezt az előbb közölt örö­kös táblázat is bizonyítja., A LEBONYOLÍTÁS MIKENTJE A selejtezők során, minden csapat valahány ellenfelével odahaza és idegenben is meg­mérkőzik. A helyszín sorrend­jében és az időpontokban az érdekelt fejeknek kell meg­egyezniük. Amennyiben ez nem sikerülne, az UEFA vég­rehajtó bizottsága döntő mind a helyszín, mind az időpont kérdésében. A csoportmérkőzé­sek befejezése után a rang­sort a szerzett pontok száma állapítja meg. Ha egy vagy több csapat jut azonos számú ponthoz, akkor a gólkü­lönbség segít megállapíta­ni a rangsort. (Az adott gó­lokból levonját a kapottakat). Amennyiben még ekkor is egyenlőség mutatkozna a érdekelt csapatok között, azt rangsorolják magasabban, amelyik több gólt lőtt. Ha azonos a pontszám, a gólkülönbség és a gólarány is, akkor az egyformán ered­ményes csapatok egymás el 1 e n i mérkőzéseinek ered­ményei állapítják meg a sor­rendet. Ha ezekufán is le­galább két csapat áll teljesen azonosan, nem lesz újabb mérkőzés közöttük, hanem az UEFA sorsolással állapítja meg, melyik legyen a csoportgyőztes. A LEGJOBB NYOLC KÖZÖTT Mint már említettük, a hét csoportgyőztes csapatát a rendező Olaszország váloga­tottja egészíti ki nyolcra. A legjobb nyolc között is­mét sorsolás következik. Két négytagú csoportot ala­kítanak ki. E csoportokon be­lül egy-egy mérkőzésem talál­koznak egymással a részvevő csapatok. A sorrendet ugyan­olyan szabályok szerint álla­pítják meg, mint ahogy az előző fejezetben, a selejtező- csoportokkal kapcsolatban részletesen ismertettük. A két csoport második helyezett­jei az Európa-bajnohság 3. helyéért küzdenek, a cso­portgyőztesek pedig a kontinens-bajnoki címért. Ha a bronzos helyosztó 90 perces küzdelem »tán dön­tetlen eredményt hoz, 11-es rúgásokkal döntenek a helye­zés felől. Az Európa-bajnokság dön­tőjében a 90 perces küzde­lem utáni döntetlen 2x15 per­ces hosszabbítást von maga után. Ha ekkor sem dől el, melyik eredményesebb, vagyis ha marad a döntetlen, a döntő meg kell ismé­telni. Az ismételt döntő­ben is hosszabbítás kö­vetkezik a rendes játékidő döntetlenje után. Ha a rendes játékidő és a hosszabbítás után is marad a döntetlen ered­mény, akkor következnek a 11-es rúgások mindad­dig, míg valamelyik csapat eredményesebb nem lesz. A taktikai harc a csoportbeosztás ismertetése után megkezdődött. Európá­ban nagyon különbözőek az időjárási viszonyok, az egyik időpont ma az egyiknek, a másik a másiknak felel meg jobban. Tekintettel kell arra is lenni, hogy egyes orszá­gokban hosszú a téli szünet, másutt pedig non stop bajno­ki lebonyolítás járja. Minden jel arra vall, hogy az EB selejtezők sorozata va­lójában csak az 1978 júniusá­ban sorra kerülő világbajnok­ság után veszi kezdetét, s az 1979-es év a döntések esz­tendeje lesz. Feldolgozta és kommentálta: ZALA JÓZSEF A tenisz világából A Slávia Praha sportcsarnokában december 19.—21. között a hazai teniszezők ellenőrző tor­nájára kerül sor, különös tekintettel a párosok játékára, amely az utóbbi években sok kívánni­valót hagyott maga után. Az a cél, hogy meg­találjuk a legmegfelelőbb párost a Davis Kupa és a Király Kupa küzdelmeire. Kodeš, Šmíd, Hŕebec, Pavel Huťka, Zedník, Pála, Granát, Bir- ner, Šimbera, Složil, Navrátil és Kulhaj szerep­lésére számítanak. Tartalékként Pohlt vették számításba. December 19-én 15.30 órakor kezdő­dik a torna. Anglia Davis Kupa-csapatából jövőre a két legjobb játékos hiányozni jog. Cox az amerikai városok ligájában rajtol, Mottram pedig nézetel­térésbe került a szövetségi kapitánnyal és nem hajlandó Anglia színeiben szerepelni. Nélkülük Lloyd, Feaver, Taylor és Lewis játéka kerül elő­térbe. Máris biztosra vehető Vilas, Gottfried, Borg és Orantes rajtja az említett tornán. Eddig annyi pontot szereztek, hogy előnyük behozhatatlan. Ugyanez mondható el a Hewitt, McMillan és a Gottfried, Ramirez párról is. A férfi egyesben a még kiadó négy helyre többen tartanak igényt. A jelenlegi tizenegyediknek, a lengyel Fibaknak is van erre elméleti esélye. A párosoknál sokkal nyíltabb a helyzet. Az említetteken kívül már csak három páros van versenyben és egy nem kapja meg a részvételi lehetőséget: McNair—Stewart, Lutz—Smith és Alexander—Dent. # * * A Nemzetközi Tenisz Szövetség (FIT) dön­tése értelmében Jimmy Connors nem indulhat a A bajnokok tornáját ugyanolyan rendszerben bonyolítják le, mint az előző években. A nyolc teniszezőt két csoportba osztják, s mindenki mindenkivel találkozik. A csoportok két legjobb­ja jut tovább. Az A-csoport győztese a B-csoport második helyezettjével, az A-csoport második helyezettje pedig a B-csoport győztesével küzd. A sikeresebbek a döntőben, a vereséget szen­vedők a harmadik helyért vívott mérkőzésen ta­lálkoznak. A N,agydíj jelenlegi állása: 1. Vilas (argentin) 1974, 2. Gottfried (amerikai) 1548, 3. Borg (svéd) 1210, 4. Orantes (spanyol) 870, 5. Rami­rez (mexikói) 754, 6. Dibbs (amerikai) 753, 7. Connors (amerikai) 722, 8. Solomon (amerikai) 624, 9. Tanner (amerikai) 579, 10. Dent (auszt­rál) 551, 11. Fibak (lengyel) 549 pont. Már csak hat tornát rendeznek az idei nagy­díj keretében. A befejező december 28-án Auszt­ráliában kezdődik. A teniszidény kicsúcsosodása a bajnokok tornája lesz, amelyet 1978. január 4.-8. között New Yorkban rendeznek meg. A híres Madison Square Garden sporttelepén a legjobb nyolc férfi és négy páros küzd a rangos helyezésekért. # * * Az argentin Guilermo Vilas a világ egyik leg­jobb teniszezője. f) mesterek tornáján, pedig jelenleg a hetedik he­lyet foglalja el. Ennek az az oka, hogy nem volt hajlandó részt venni Franciaország nemzet­közi bajnokságán és gondosan elkerülte a Nagy­díj további versenyeit is.

Next

/
Thumbnails
Contents