Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-12 / 343. szám, hétfő
VILÄ« PROLItARJAI, egye JOUETEKI SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BtZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1977. december 12. HÉTFŐ BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 343. szám Ära 50 fillér Az idő érték Az idén megünnepelt és a jövő év elején esedékes másik jelentős évforduló — a Nagy Október 80., illetve a Győzelmes Február 30. évfordulója — üzemeinkben és a inezó'ga»daság- ban rendkívüli munkakezdeményezést váltott ki. A dolgozók több ezer egyéni és kollektív kötelezettségvállalást tettek, és a jelentések azt igazolják, hogy ígéretüket teljesítik is. A legjobb dolgozók és a sikeres kollektívák tapasztalatai szerint a munkasikereknek két alapvető feltétele van: az új ismeretek és a munkaidő hatékony kihasználása. Az idő ma nagyon fontos gazdasági tényező. Jelentőségét teljes mértékben megértjük, ha tudatosítjuk, hogy Csehszlovákiában az állóeszközök értéke harminc év alatt a háromszorosára, Szlovákiában pedig a 4,5-szörösére emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában a népgazdaságban két és negyed millió személy dolgozik, megállapíthatjuk, hogy a munkaidő nagyon nagy érték, amellyel gazdaságosan kell bánnunk. Sok ipari és mezőgazdasági üzemben keresik a munkaidő kihasználásának új formáit, elsajátítják a haladó munkamódszereket, amelyek lehetővé teszik a termelés minőségének javítását, a munkaidő hatékony kihasználását. Ebben a törekvésükben kihasználják a szovjet elvtársak bevált tapasztalatait is. A Ivovi rendszer, a Zlobin-módszer és számos más haladó munkamódszer meghonosodott üzemeinkben. És mégis meg kell állapítanunk, hogy nem gazdálkodnak mindenütt úgy, ahogy azt fejlődésünk szükségletei és távlatai megkövetelik. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium felmérése szerint nagyon sok idő vész el az egyes műszakokon belül, de általában is. IJarminchárom termelővállalatban végzett vizsgálat szerint a munkaidőt átlag csak 70 százalékra használják ki. Ha közelebből megnézzük, mi ennek az oka, megállapíthatjuk, hogy az emberek sokszor fölöslegesen várakoznak a munka elosztására, az anyagra, másutt rosszul szervezik a gépek karbantartását, javítását stb. A munkaidő-veszteség több mint felét a rossz munkszervezés okozza. Ennek igazolására különböző „objektív“ okokat sorakoztatnak fel, de ezek mögött legtöbbször az húzódik meg, hogy a vezetőség megtűri a munkafegyelem megsértését, nem elég következetes, nem igényes a vezetőkkel szemben, rossz a tömegpolitikai és ideológiai nevelő munka. A veszteség másik felét az ún. „Kisebb kiesések“ okozzák, így például műszakkezdéskor a munkahelyek üresek, a dolgozók még öltözködnek. Vagy késik a mester és nincs, ki utasítást adjon a munkakezdésre. Tíz-húsz perccel a műszak befejezése előtt „a legszorgalmasabbak“ a portánál várakoznak, türelmetlenül várják, mikor léphetnek ki az utcára. Ügy vélekednek, mi az az 5 vagy 15 perc, mit lehet ilyen rövid idő alatt csinálni? Bizonyára, ha csak egy emberről lenne szó, a veszteség elenyésző lenne. Csakhogy az ilyen veszteségből nagyon sok van, összességében meglepően nagy. A számok sokat elárulnak: ha például egy ezer dolgozót foglalkoztató üzemben mindenki csak húsz percet pazarol el, ez üszesen 333 órát jelent, ami egyenlő 41 munkaerő napi munkájával. Könnyű kiszámítani, hány millió koronás kára keletkezne népgazdaságunknak, ha mindenki megengednie magának 20—30 perces kiesést. Ugyanakkor arra is gondolnunk kell, hány munkaerőt takaríthatnánk meg, ha mindenki teljes mértékben kihasználná munkaidejét. Ma, amikor munkaerőhiány mutatkozik, el kell gondolkoznunk azon, milyen értéket nyerhetünk a munkaidő jobb kihasználása révén. Minden indokolatlan munkaidő-veszteség mögött ott állnak a kispolgári gondolkodás maradványai, a felelőtlenség, a társadalom-politikai öntudat hiánya. Nem tudja még mindenki értékelni azt a szociális biztonságot, melyet társadalmunk szavatol, nem mindenki igyekszik teljes erejéből hozzájárulni vívmányaink megsokszorozásához. Fontos feladatok hárulnak ezzel kapcsolatban a műhelyvezetőkre, a mesterekre és a brigádvezetőkre. Konkrét szervező munkájuktól függ az egyes részlegek egybehangolt munkája, az anyagok és műszerek előkészítése, s nekik kell ellenőrizniük azt is, hogy a dolozók hogyan használják ki munkaidejüket, és minden esetben indokoltan távoznak-e munkahelyükről. Állandó ideológiai nevelő munkát kell kifejteniük a kommunistákkal együttműködve az öntudatos fegyelem, a munka és a társadalmi feladatok iránti öntudatos viszony kialakítása érdekében. Tőlünk függ, milyen rövid idő alatt sikerül kialakítanunk a feltételeket a tudományos munkaszervezéshez, a szocialista verseny feladatainak sikeres teljesítéséhez. A CSKP Központi Bizottsága a Februári Győzelem 30. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban jóváhagyott dokumentuma felszólít „a termelőeszközlük gazdaságos kihasználására munkaerő-tartalékaink kiaknázására.“ E felhívás szellemében valamennyiünknek hozzá kell járulnunk közös feladataink hiánytalan teljesítéséhez. BOHUŠ KUCHÁR Két szovjet űrhajós a világűrben SIKERESEN ÖSSZEKAPCSOLÓDOTT A SZ0JUZ-26 ÉS A SZAUUT-6 JURIJ ROMANYENKO ÉS GEORGIJ GRECSKO AZ ŰRHAJÓ FEDÉLZETÉN i A FÖ CÉL: NÉPGAZDASÁGI ÉRDEKEKET SZOLGÄLÖ KUTATÁS (ČSTK) •— A világűr kutatása programjának megfelelően a Szovjetunióban szombaton közép-európai idő szerint 2 óra 19 perckor felbocsátották a Szojuz-26 űrhajót, amelynek kéttagú legénysége van Jurij Romanyenko alezredes űrparancsnok és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök, a Szovjetunió Hőse személyében. Az űrhajó a felbocsátás után rátért kijelölt pályájára. A Szojuz 26 űrhajó programjában mindenekelőtt a Szaljut-6 tudományos űrálomással folytatott közös kísérletek szerepelnek, amelyet, mint ismeretes, még ez év szeptember 29- én bocsátottak fel a világűrbe. Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajósok kiképző csoportjának vezetője, a bajkonuri központban elmondotta, hogy a Szojuz 26 felbocsátása a népgazdaság érdekében kitűzött világűrkutatási program szerves részét alkotja. Hozzátette, hogy Jurij Romanyenko űrparancsnok 33 éve ellenére gyakorlott pilóta, aki már többször is részt vett a Szojuz-programban és a Szaijut űrállomás tartalékos űrhajósa volt. Georgij Grecsko fedélzeti mérnök sem újonc a világűrben, hiszen a Szaijut 4 tudományos űrállomás legénységének tagjaként már járt a Kozmoszban. Tegnap közép-európai idő szerint 4 óra két perckor a Szojuz 26 űrhajó sikeres dokkolást hajtott vérge a Szaijut 6 tudományos űrálomással. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko űrhajósok átszálltak a tudományos űrállomás fülkéjébe, és ezzel kezdetét vette a Szaijut 6 űrállomás tudományos programja. Mint ismeretes, a Szaijut 6 két kapcsolórendszerrel van felszerelve. Az egyik az űrállomás elülső szakaszán, a másik az ellenkező oldalon. Ez a két kapcsolórendszer lehetővé teszi a két kozmikus test dokkolását. A Szojuz-25 űrhajótól eltérően, amely ez év októberében (Folytatás a 2. oldalon) A Szojuz—26 legénysége közvetlen a start előtt. Balról Jurij Romanyenko parancsnok, jobbról Georgij Grecsko fedélzeti mérnök. (Telefoto: ČSTK — TASZSZ) Bohuslav Chnoupek Tripoliba érkezett A csehszlovák-líbiai kapcsolatok elmélyítéséért (ČSTK) — Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter a líbiai külügyi államtitkár meghívására tegnap hivatalos látogatásra Tripoliba érkezett. A repülőtéren Ali Abdasz Sza- lám Triki, a Líbiai Általános Népi Kongresszus külügyi titkára, Jozef Varholik, Csehszlovákia líbiai nagykövete, a szocialista országok tripoli diplomáciai képviseleteinek vezetői és más hivatalos személyiségek fogadták. A líbiai külügyminiszter üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák külügyminiszter látogatása további fontos lépés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Líbia közti barátság megszilárdításának, az arab országok és a szocialista közösség államai összeforrottság megerősítésének. Bohuslav Chnoupek külügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy látogatása hozzájárul a két ország közti hagyománoys jó kapcsolatok további elmélyítéséhez. Nagyra értékelte Líbia elvi politikáját egyrészt az arab egység megteremtéséért, valamint az izraeli agresszió, a sovinizmus, a faji megkülönböztetés elleni harcban. A csehszlovák külügyminiszter líbiai tárgyalásai a közös érdekeket felölelő tárgysorozaton kívül nemeztközi kérdésekre is kiterjednek. Tovább a megkezdett úton Befejeződött a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének III. kongresszusa • Ismét Pavol Tonhauzer elvtárs lett a szövetség elnöke (ČSTK) — A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában szombaton vitával folytatódott a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének III. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett az SZLKP KB és a szlovák kormány küldöttsége, melyet Elena Litvajová. az SZLKP KB elnökségi tagja, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke vezetett. A vitában a felszólalók a beszámoló egyes kérdéseit, illetve a szövetség soron következő feladatait érintették. Ez után Ivachnová és Liptovský Ján között pénteken ünnepélyesen megnyitották a3 autópálya új, 1,3 kilométeres szakaszát. (Telefoto: V. Gabeo — ČSTK) a küldöttek jóváhagyták a szövetség alapszabályzatának néhány módosítását, majd megválasztották a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége Központi Bizottságának 70 tagját és 15 póttagját, a szövetség központi bizottságának 13 tagú ellenőrző bizottságát és 82 küldöttet a Szövetkezetek Központi Tanácsa VIII. kongresz- szusára. # * * A tanácskozás szünetében az újonnan megválasztott központi bizottság és revíziós bizottság: megtartotta első ülését, mely.en megválasztotta a 13 tagú vezetőséget, valamint a szövetség. elnökét és a többi funkcionáriust. A Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnökévé ismét Pavol Tonhauzert választották; al- elönkeivé pedig Jozef Cesneket, František Mrázt és Jozef Pre- lovskýt. A szövetség ellenőrző bizottságának elnöke Ján Kéri lett. A kongresszus végén a küldöttek határozatot fogadtak el a szövetségre háruló feladatokról. A Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége III. kongresszusának résztvevői üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának, az SZLKP Központi Bizottságának, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, valamint a Szövetkezetek Központi Tanácsának és a moszkvai Centro- szojuznak is. A tanácskozás zárszavát Pavol Tonhauzer, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnöke tartotta. A szövetség III. kongresszusa ezzel véget ért.
