Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-08 / 339. szám, csütörtök

Az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom I. kongresszusán részt­vevő szovjet küldöttség, amelyet Andrej Kirilenko az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja vezet (balról a második) el­látogatott a luandai TEXTAN textilipari üzembe. (ČSTK — TASZSZ felv.)' Diplomáciai „nagyüzem" a Közel-Keleten A tripoli csúcsértekezlet az arab egységet erősíti (ČSTK) — Mint már jelen­tettük, a Szadat egyiptomi el­nök politikáját ellenző orszá­gok tripoli csúcsértekezletének határozata után Egyiptom megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a részt vevő ál­lamokkal. A haladó arab or­szágik politikai köreiben egy­aránt rámutatnak arra, hogy Szadat döntése lényegében Egyiptom teljes elszigeteléséhez vezetett az arab világban. A tripoli csúcsértekezletet követően rendkívül felélénkült a diplomáciai tevékenység mind a Közel-Keleten, mind több olyan ország fővárosában. Begin különbekét javasol Begin izraeli miniszterelnök tegnap Londonban egy sajtó- konferencián kijelentette, hogy az izraeli kormány készen áll különbékét kötni Egyitommal. Mint ismeretes, Begin hatnapos hivatalos látogatást tett Nagy- Britanniában, melynek során tárgyalt Callaghan brit mi­niszterelnökkel és az angol kormány több más vezető kép­viselőjével a kétoldalú kapcso­latokról és a legújabb közel- keleti helyzet fejleményeiről. Begin több ízben is nagy el­ismeréssel szólt Szadat egyip­tomi elnök „új békekezdemé­nyezésének“ jelentőségéről. amely érdekelt a közel-keleti rendezésben. December első hetében Moszkvában tartózkodott Philip Habib, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, aki a szovjet vezetőkkel vitatta meg az újonnan kialakult hely­zetet. A közel-keleti helyzet másik fontos mozzanata, hogy a tri­poli csúcsértekezlet sikere lát­tán Washington gyorsan a Kö­zel-Keletre küldte Cyrus Vance külügyminisztert, hogy igye­kezzen rávenni minél több Amerika-barát arab országot Szadat politikájának támoga­tására. Vance külügyminiszter útiprogramja is erre vall, hi­szen Egyiptom és Izrael mel­lett Jordániát, Libanont, Szaúd- Arábiát és Szíriát keresi fel. Elutazása előtt külön tárgya­lásokat sürgetett az arab or­szágok, illetve Izrael között. Az amerikai külügyminiszter azonban egy szóval sem emlí­tette a közel-keleti kérdés kulcsfontosságú problémáját, a palesztin kérdés rendezését, a palesztinok jogát önálló füg­getlen államra és a genfi kö­zel-keleti értekezlet összehívá­sának szükségességét. Husszein jordániai király tegnap Damaszkuszba érkezett, ahol Asszad elnökkel és a töb­bi szíriai vezetővel a Tripoli után kialakult helyzetet vitat­ja meg. A TASZSZ kommentárja E gyiptom, amint azt lapje­lentésekből tudjuk, beje­lentette, hogy megszakítja dip­lomáciai kapcsolatait Líbiával, Algériával, Szíriával és a de­mokratikus Jemennel. Ezzel még jobban kiéleződött a hely­zet az arab világban, s ez erő­sen komplikálódott azután, hogy Szadat elnök külön tár­gyalásokba kezdett az izraeli vezetőkkel, hangsúlyozza a TASZSZ szovjet hírügynökség. Ennek ellenére az egyiptomi elnök igyekszik minél előbb tető alá hozni a kairói talál­kozót, amelyet ő javasolt, és amelyen — amint az egyre nyilvánvalóbbá lesz — mind­össze három ország, Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok vesz majd részt. Nem lehet azt mondani, hogy ez a körülmény megfelel az Egyesült Államok terveinek. A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó kommentálni Egyip­tomnak azt az elhatározását, hogy megszakítsa diplomáciai kapcsolatait egyes arab álla­mokkal, és azt állította, hogy „Egyiptom nem tájékoztatta előre az Egyesült Államokat erről a lépéséről“. Végered­ményben Izrael is tudatában van annak, hogy Szíria, Jordá­nia és a palesztinai szerveze­tek nélkül elképzelhetetlen a közép-keleti helyzet megoldása. Ezt bizonyítja Dajan izraeli külügyminiszternek legutóbbi bonni tárgyalásai alkalmával tett nyilatkozata is. Ebben a helyzetben az ame­rikai kormány úgy döntött, hogy azonnal elküldi Vance külügyminisztert a Közel-Kelet országaiba, amint azt a külügy­minisztérium szóvivője mon­dotta, „azért, hogy vélemény­cserét folytasson az arab ve­zetőkkel“, a valóságban azért, hogy közvetlen nyomást gyako­roljon rájuk. „Az Egyesült Ál­lamok kormányának — ame­l yet erősen nyugtalanít a Sza- dattal való szembenállás növe- vekedése az arab államokban — Üjabb tiltakozások a neutronbomba gyártása eilen (ČSTK) — A Német Szövet­ségi Köztársaságban fokozódik a harc a neutronbomba gyártá­sa ellen. Az NSZK hadiipari körei a politikusokkal együtt fokozzák a nyomást a kor­mányra. A CDU/CSU katonai szakemberei követelték, hogy az NSZK helyezkedjen kedvező álláspontra a NATO brüsszeli ülésén. NSZK-szerte gyarapodnak a neutronbomba elleni tiltakozá­sok. A kormánypártokban erő­södik az a nézet, hogy az új tömegpusztító fegyver fejlesz­tése veszélyes csapást mérhet az NSZK külpolitikájára, amely hivatalos nyilatkozat szerint a nemzetközi enyhülésre törek­szik. A nyugati hatalmak hadiipa­ri körei és a NATO-körök ugyanis nyomást gyakorolnak az NSZK kormányára, hogy tá­mogassa nyíltan az Egyesült Államok tervét: a neutronbom­ba tömeges gyártásának meg­kezdését és e fegyver Európá­ba való elhelyezését. Erre a nyugatnémet közvélemény a neutronbomba elleni tiltakozó akciók egész sorával válaszol. Az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó szovjet és francia bizottság tárgyalása során nagy fi­gyelmet szentelt a neutronbom­ba elleni harcnak. A jelenle­vők megállapították, hogy ezek az amerikai tervek ko­molyan veszélyeztetik a békét és a nemzetek biztonságát. Nagymértékben akadályozzák az enyhülési folyamatot. „A katonai erőegyensúly megdöntésére tett erőfeszítések akadályozhatják a lázas fegy­verkezés korlátozásáról szóló megbeszéléseket“, hangsúlyozta Bruce Kent, az atömleszerelé- sért indított brit kampány el­nöke. A román kommunisták országos konferenciája (ČSTK) — A bukaresti Köz­társaság Palotában tegnap dél­előtt megkezdődött a Román Kommunista Párt nemzeti kon­ferenciája. A párt XI. kongresszusa ha­tározatainak teljesítéséről és a további feladatokról szóló fő­beszámolót Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök terjesztette elő. EMBERI JOGOKÉ* (ČSTK) — Az emberi jogok december 10-én esedékes napja alkalmából New Yorkban köz­zétették Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár nyilatkozatát. Az ENSZ-közgyűlés 29 évvel ezelőtt a történelemben először általános deklarációt fogadott el az emberi jogokról, s ezzel olyan nemzetközi kritériumot állított fel, amelyhez az egyes országok hozzámérhetik, hogy milyen haladást értek el az igazságtalanság és megkülön­böztetés ellen régóta tartó harcban. Ez a deklaráció kö­telezettségvállalás az emberi­séggel szemben és magából az ENSZ lényegéből fakad, közli Kurt Waldheim a nyilatkozat­ban. Ezzel a kötelezettségvállalás­sal Összhangban ma a legidő­szerűbb feladatok egyike az emberi jogok védelmezése és érvényesítése, hangsúlyozta a főtitkár. Az utóbbi években már nagyon szép eredményeket ér­tünk el, de még nagyon sok a tennivalónk. Az emberi jo­goknak a nyugtalanító megsér­tése a világ különböző orszá­gaiban ellentétben áll ezekkel a célokkal és eszmékkel, me­lyeket nemcsak a deklaráció hirdet, de az ENSZ alapokmá­nya is magába foglal, s az em­beri jogoknak a megsértése ko­moly akadály a világbéke és a biztonság elérésében. Demokráciáról beszélt — el bocsátották Christian Perrint, a Fossur- Mer kohászati kombinát Mar­seille melletti Feritos üzemének munkását azonnali hatállyal el­bocsátották, mert a dolgozók­nak a valódi franciaországi vál­tozások feltételeiről beszélt, közli a L’Humanité. Christian Perrin a CGT tagja és kommunista, egy ülés szüne­tében a munkásoknak a Francia Kommunista Párt politikáját magyarázta. Röpiratokból ez tu­domására jutott az üzem veze­tőségének és a munkást azon­nal elbocsátották. A hivatalos kormánypolitika az üzemekben tiltja a politikai tevékenységet, annak ellenére, hogy a hatal­mon levő gaullista párt közöl­te, a vállalatokban 600 üzemi szervezet működik. De az üze­mi „demokrácia“ nem vonatko­zik Franciaországban a kommu­nistákra. Washington elégedetlen NYUGAT-EURÓPAI NATO - PARTNEREIVEL (ČSTK) — A NATO katonai tervező bizottságának ülésén tegnap főleg a tagállamok ka­tonai erejének megszilárdításá­ról, a neutronbomba gyártásáról és Nyugat-Európában való eset­leges elhelyezéséről volt szó. Mint ismeretes, a NATO je­lenlegi brüsszeli értekezletén az Egyesült Államok nyíltan tudtá­ra adta nyugat-európai szövet­ségeseinek, hogy elégedetlen katonai aktivitásukkal, különös tekintettel hadseregeiknek neut­ronbombával történő felszerelés elleni tartózkodásukra. Wa­shingtonnak ezt a véleményét maga az amerikai küldöttség vezetője mondotta el, aki kije­lentette, hogy a Carter kor­mány nem jó szemmel nézi egyes nyugat-európai partnerei­nek tartózkodását e kérdéssel kapcsolatban. A továbbiakban felhívta a szövetséges államo­kat, hogy fokozzák a fegyver­kezési költségeket és ezzel te­hermentesítsék az Egyesült Ál­lamok költségvetését. A Penta­gon véleménye szerint ugyanis a NATO nyugat-európai orszá­gaiban még nagyon sok tarta­lék van a hadiipar teljesítőké­pességének növelésére. Politikai megfigyelők rámu­tatnak arra, hogy a NATO-tag- államok hadseregeinek neut­ronbombával való felszerelése, illetve ennek terve nagy elége­detlenséget és felháborodást váltott ki ezekben az orszá­gokban, ami természetesen a brüsszeli tanácskozásokon is törvényszerűen visszatükröző­dik. amerikai hetilapnak adott leg­utóbbi interjújában kijelentette. A kérdés azonban az, hogyan lehet elérni a globális rende­zést, amikor nemcsak a köz­vetlenül érdekelt országok, de még olyan országok sem tá­mogatják a kairói találkozót, mint Szaúd-Arábia? „jóllehet a legszívesebben nem beszélnek róla, további arab államok re­Kairo epe io in elszigetelőik első reakciója mutatja: Wa­shingtonnak komoly aggályai támadtak, hogy Egyiptom eset­leg teljesen elszigetelődik az arab világban“ — írja a bej­rúti Asz-Szafir —, és ezért az Egyesült Államok külügymi­nisztere nem véletlenül utazik oly gyorsan a Közel-Keletre, hogy semlegesítse a Szadat legutolsó lépései által kiváltott negatív reakciót.“ Az amerikai sajtó nem tit­kolja ennek az útnak igazi célját. A lapok azt írják, hogy az amerikai diplomácia ily mó­don szeretné felbomlasztani az Izraellel szemben álló arab or­szágok frontját és elsősorban azokat az országokat megingat­ni, amelyek az ingatagok közé tartoznak, és megkísérelje rá­bírni őket, hogy vegyenek részt a kairói találkozón. Az egyiptomi elnök, aki most igen kellemetlen helyzet­be került, próbál mindenkit meggyőzni arról, hogy a kairói találkozón „globális megoldás­ra“ fog törekedni, amint azt egyebek között a Newsweek akciója aggályokat kelt — írja a l’Humaniténak, a Francia KP központi napilapjának kairói tudósítója. — Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl arab emirátusai­nak hallgatása, amelyeknek se­gítsége eddig lehetővé tette a gazdasági katasztrófa megaka­dályozását, egyáltalán nem biztató. Ezen felül Begin egy lépést sem hátrált a megszállt arab területek és a palesztin nép jogainak kérdésében.“ A kérdés igazi rendezésére, mint ismeretes, külön fórumot létesítettek, ez — a genfi közel-keleti békeértekezlet. Sza­dat és támogatói, akik nem Utasíthatják el nyíltan a genfi értekezletet, igyekeznek meg­győzni a közvéleményt, hogy a kairói találkozó a genfi kon­ferencia előkészítése lesz. De egészen nyilvánvaló, hogy a tervezett kairói találkozó sem­miképpen sem segítheti elő a genfi konferenciát, már csak azért sem, mert a kérdések kö­zül, amelyeket Kairóban szán­dékoznak megtárgyalni, ki vannak zárva olyan alapvető problémák, mint amilyen a füg­getlen palesztin állam megala­kítása és a palesztinai arab nép törvényes jogainak elisme­rése, tehát a közel-keleti ren­dezés alapvető problémái. Ezért természetes, hogy az arab világban megelégedéssel fogadták a tripoli értekezlet határozatait, amelyek élesen elítélték azt a kapituláns utat, amelyen az egyiptomi elnök az Izraellel folytatott különtár- gyalásaira elindult. Dzsallud, a Líbiai Általános Népi Kongresszus főtitkárságá­nak tagja beszédet mondott a Líbiai Általános Népi Kong­resszuson, amelyen a közel- keleti országok haladó politi­kai, szakszervezeti, nőmozgal­mi és ifjúsági szervezeteinek képviselői vesznek részt, s az itt elmondott beszédében a tri­poli értekezlet résztvevőinek döntését — hogy összarab ha­ladó frontot létesítenek az egyiptomi elnök kapituláns politikája elleni harc folytatá­sára — úgy jellemezte, hogy az jelentős mozzanat a közel- keleti fejlemények mostani szakaszában. Az összes haladó erők egysége, a palesztinai ellenállási mozgalom tanácsai­nak egysége az arab nemzeti felszabadítási mozgalmak sike­rének megbízható biztosítéka az imperializmusnak és a reak­ciónak arra irányuló kísérletei elleni harcban, hogy megállít­sák a forradalmi átalakulások folyamatát a Közel-Keleten, alávessék az arab államokat az amerikai monopóliumok diktá­tumának és szétzúzzák a pa­lesztinai ellenállási mozgalmat. KÖLNBEN a Csehszlovák B6- kebizottság küldöttsége és a Német Békeszövetség képvise­lői időszerű politikai kérdések­ről folytattak eszmecserét. HELSINKIBŐL visszatért Moszkvába az a szovjet kor­mányküldöttség, amelyet Alek­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ve­zetett. NYIKOLAJ FAGGYEJEV, a KGST titkára Moszkvában fo­gadta fanez Stanovnyikot az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának végrehajtó titká­rát. A két politikus a KGST és a Közös Piac együttműködésé­ről folytatott megbeszéléseket. A SINGAPORE! legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a vietnami repülőgép elrablóit, akik Singapore-ba menekültek, bírófeág elé állítják. A géprab­ló kiadatásával kapcsolatos vietnami kérvényt a singapore-i kormány elutasította. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke teg­nap fogadta a hivatalos látoga­táson Magyarországon tartóz­kodó Albert Mugangát, a Bu­rundi Köztársaság külügymi- miszterét. FUKUDA TAKEO japán mi­niszterelnök újságíróknak kije­lentette. hogy Japán ebben az évben nem éri el a tervezett 6,7 százalékos gazdasági növe­kedést. BERNBEN tegnap megválasz­tották a Svájci Államszövetség új elnökét Willi Rltschard volt közlekedésügyi, távközlési & energetikai miniszter *zem( lyében. Az ENSZ szerepe nélkülözhetetlen

Next

/
Thumbnails
Contents