Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-06 / 337. szám, kedd

1977. XII. 6. 5 A GYŐZTESEIK EREDMÉNYEI CÉLJUK: A MEGRENDELŐIK ELÉGEDETTSÉGE Emlékzászlókat kapnak — Jól érezzük magunkat a zöldségkertészetben — mondják a fiatal lányok és asszonyok SZÁMVETÉS A CŐGE-DŰLŐBEN A PIRKADAT A HATÁRBAN KÖSZÖNTÖTTE ŐKET Kopár már a határ. Csak a szélcibálta fóliasátrak árulkod­nak arról, hogy pár nappal ezelőtt még zöldséget termel­tek az erdőszéli Cőge-dűlő- ben. Mégis népes most az üvegház környéke. A huszonhá­rom tagú bronzérmes szocia­lista munkabrigád tagjai a szociális helyiségben rendezge­tik az asztalokat. Számvető gyűlésükre vendégeket vár­nak, a bősi (Gabčíkovo) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Álla­mi Gazdaság vezetőit. Velük együtt akarnak örülni ezen a napon. Ünnepélyes csendben, kissé elfogódottan emelkedik szólás­ra Kovács Béla, a zöldségker­tészet és a szocialista munka- brigád vezetője. Napbarnította arcán olykor átsuhan egy röp­ke mosoly, amikor a paprika, káposzta, uborka gazdag ter­méséről beszél. Végül össze­gez: a szabadföldi kertészet hektáronkénti terméséért 110 ezer koronát kaptak. A fólia­sátrak alatt termesztett zöld­ség is bőven fizetett a jó mun­káért, egy hektár területre szá­mítva hétszázezer korona be­vétel jutott. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezi be: ilyen nagy hozamokat a bősi határ­ban zöldségből eddig még nem értünk el. Egyetért vele Gróf Árpád, a gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és dohánytermesztő üzemrészleg vezetője. Elismerően szól a kis csoport eredményes mun­hektáron a búza átlagos hek­tárhozama öl mázsa volt, a kukoricáé meg nyolcszáz hek­táron 60 mázsa. Magyarázat­képpen hozzáfűzi, hogy a ku­korica hozamát májusi mor­zsolt állapotban számították. Jakus Dezső bácsinak sohasem volt ilyen jó dolga (A szerző felvételei) Az ünnepi köszöntők el­hangzása után, beszélgetés közben megtudom, hogy a fő- kertészt még a szövetkezet küldte kertészeti iskolára. Amikor megszerezte a jövendő munkájához szükséges ismere­teket, hazatért a csallóközi síkságon szétterülő falujába. Volt bizony abban az időben ijedelem, hogy és mint lesz Jegyzetfüzetembe került az üzemrészleg vezetőjének jel­lemző mondata is. — Versenyt futunk az idő­vel. Naponta olvasom a szak- irodalmat, mert ha ezt nem tenném, lemaradnék ... Szemlélgetem a vidám arco­kat, szóba elegyedek Lehotszky Józsefnéval, Both Gyulánéval, Major Jenőnével, Brezovszký Andrásnéval, Darnay Dániellel a csoport mindenes kocsi­sával —, és Jakus Dezső bácsi­val, az örökké vidám nyugdí­jassal. Lehotszký Józsefné a többiek nevében is véleményt mondott. — Elégedettek vagyunk ... Igaz, a munka nem könnyű. De havonta megkeressük fe­jenként az 1800—1900 koro­nát. Olykor többet is. Szórako­zásra, kirándulásra is jut idő, ha nem is túl sok. Nemrég férjemmel a Szovjetunióban Jártunk. Jakus D.ezső nyugdíjas pö­dör egyet a bajuszán és akku­rátusán mondja: — Sose volt ilyen jó dol­gom. Havonta 1350 koronát hoz a postás, és a kertészet­ben még hozzákeresek 1400 koronát. BALLA JÓZSEF A Szovjetunió kárpátontúli területe és a kelet-szlovákiai kerület legkülönbözőbb munka­helyeinek dolgozói évek óta nagy körültekintéssel ápolják és bővítik sokrétű, kölcsönö­sen előnyös baráti kapcsola­taikat. A Nagy Október 60. évfordu­lójának tiszteletére nemzetkö­zi szocialista munkaversenyt szerveztek a két országrész testvérvállalatai, üzemei, kol­lektívái között. A közelmúltban tájékoztat­tuk olvasóinkat arról, hogy az illetékes szervek értékelése alapján a BARÁTSÁG nemzet­közi versenyből a kelet-szlová­kiai versenytársak közül a hu­mennéi Chemlon n. v., a jara- blnai Csehszlovák--Szovjet Ba­rátság Élsz, a Kassai (Košice) Városi Építővállalat, a kassai Šafárik Egyetem és a poprádi járás került ki győztesen. Az alábbiakban röviden el­mondjuk, milyen eredménye­ket értek el a győztesek. A HUMENNÉI CHEMLON VÁLLALAT a perecsíni Erdészeti Vegyi- kombináttal áll versenyben. Az értékelt időszakban közel 12 millió koronával túlteljesítette a bruttó termelési tervet, ezen felül 288 tonna műszálat ter­melt, az exportfeladatokat 23 millió koronával szárnyalta túl. Hagyományaikhoz híven, határidő előtt befejezte a Chemlon VI. rekonstrukciós munkálatait, ahol évente 10 ezer tonna műfonalat gyárta­nak. Jelentős eredményeket érnek el ebben a gyárban a haladó szovjet és szocialista munkamódszerek alkalmazása terén. A JARABÍN AI CSSZB EFSZ — amelynek a Bereznyiki „Ii­jics Kretszkij“ kolhoz a ver­senytársa — 3700 hektáron gazdálkodik — többek között az „Építésben szerzett érdeme­kért“ állami kitüntetés tulaj­donosa, a termelési és gazda­sági mutatókat évek óta sike­resen teljesíti. Például az idén — az előző évhez viszonyítva — 22,2 százalékkal növelte a tejtermelést, s az értékesítési tervet közel 120 százalékra tel­jesíti. Gabonaneműekből 36, burgonyából több mint 200 má­zsás átlaghozamot ért el. A Nagy Október jubileuma tisz­teletére vállalt 1,5 millió ko­rona értékű felajánlásait 250 ezer korona értékben túlszár­nyalta. A KASSA (KOSlCE) VÁROSI EPÍTÖVÁLLALAT az uzsgorodi „Zsilsztroj“ vál­lalattal áll versenyben. A vál­lalat dolgozói sikeresen telje­sítették a verseny feltételeit, valamint a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalásokat. Ennek is köszön­hetik, hogy a teljesítményter­vet 109,5, a munkatermelékeny­ség tervét 104,7, az építőmun­kálatok tervét 108,6 százalékra teljesítik, s az anyagi költsé­gekből 17,7 százalékot megta­karítanak. A KASSA (KOSICE) ŠAFÁRIK EGYETEM az uzsgorodi Állami Egyetem­mel versenyez. Ezenkívül a moszkvai és a minszki egye­temmel szintén sokrétű kapcso­latot tart. Eddig több mint 140 főiskolás látogatott el ezekre az egyetemekre. Igen értékes tapasztalatcserékre ke­rült sor az említett egyetemek között pedagógiai nevelő­munka, a tudományos kutatás és a betegség megelőző gon­doskodás területén, de az egye­temi irányítómunka terén is. a popradi járás a kárpátontúli terület irsavai járásával áll versenyben. A két baráti járás és ezek vállalatai, üzemei, évek óta igen hasznos kapcsolatot tartanak fenn. Kelet-Szlovákia járásai közül a poprádiból a legtöbb, tizen­kilenc vállalat és üzem vesz részt a „BARÁTSÁG“ nemzet­közi versenyben. Részünkről ez a járás érte el a legjobb ered­ményeket. A Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére vál­lalt kötelezettségeit közel 149 millió korona értékben 108,2 százalékra teljesítette. A ver­senyző vállalatok közül ebben a járásban a kežmaroki Tatra- l'an, a sviti Chemosvit és a poprádi Vagongyár sikeresen teljesíti tervfeladatait. Kiváló eredményekkel dicse­kedhet a járás a termelőmun­ka legkülönbözőbb területein, a kulturális élet, az oktató­nevelőmunka, a találmányok, újítások és egyéb haladó mód­szerek mozgalmának fejleszté­se terén is. A győzteseknek járó emlék­zászlókat a december elején Kelet-Szlovákiában megrende­zésre kerülő „Kárpátukrajnai napok“ alkalmából adják át a kárpátontúli terület vezető képviselői. K. G. Szocialista munkaversenv a minőség javításáért Immár természetes, hogy a vásárlók, a megrendelők elvár­ják: az általuk vásárolt, átvett áru, termék jó minőségű le­gyen. Ez a követelés jogos és helyes, mivel ha valaki megfi­zeti valaminek az árát, meg kell kapnia pénze ellenérté­két. A minőség javításának fon­tosságát a szövetségi kormány 227/73 és a szlovák kormány 406/75 sz. határozata, valamint a CSKP XV. kongresszusának határozatai is kiemelik. Az építőipari munkák minőségé­nek javítását külön szorgal­mazzák a CSKP KB 6. plenáris ülésén, az SZLKP KB márciusi ülésén és a IX. szakszervezeti kongresszuson jóváhagyott ha­tározatok, továbbá a szlovák építésügyi miniszternek és az egyes vállalatok igazgatóinak rendeletei. Megkérdeztük a Munkaér- demrenddel kitüntetett Nitrai Magasépítő Vállalat egyik kép­viselőjét, Pavol Stančeket, a minőségellenőrzési osztály dolgozóját, mit tesz a vállalat az építőipari munkák minősé­gének javítása érdekében. E problémával a vállalat ille­tékesei 1973 után kezdtek ko­molyabban foglalkozni. Garan­cialeveleket adtak ki, amelyek­ben jótállást vállalnak az épít­kezéseken elvégzett munkáért. Tudatában vannak annak, hogy a garancialevélbe beírt adatok a vállalat dolgozóit erkölcsi­leg és anyagilag kötelezik. Az iratot a vállalat építés- vagy művezetői látják el névjegyük­kel. Ha az átadástól számított egy éven belül az új épületen olyan hibát tapasztalnak, ame­lyet az építők okoztak a vál­lalat dolgozói kötelesek ingye­nesen kijavítani. Ezenkívül minden évben kidolgozzák a minőségellenőrzés fő feladatai­nak tervét. A Nitrai Magasépí­tő Vállalat azoknak a kevés vállalatoknak az egyike, amely kidolgozta a szaratovi rend­szer tapasztalatai érvényesíté­sének irányelvét is. A lakóhá­zak és a többi objektumok épí­tését minőségi szempontból már „menet közben“ is ellen­őrzik. Az átadás előtt ezenkí­vül a beruházó szervezet kép­viselőjének jelenlétében újabb minőségi ellenőrzést tartanak. Ha hibát fedeznek fel, azonnal gondoskodnak felszámolásá­ról. Ennek köszönhető, hogy átadáskor komolyabb hibát már nem észlelnek. Szintén a minőség javítását segíti elő tavaly óta a vállala­tok szocialista munkaversenye, amelyet a Magasépítő Vállala­tok Trösztjének bratislavai ve>- zérigazgatósága szervez és ér­tékel ki félévenként. A minőség javítására való szüntelen törekvés és a dolgo­zók anyagi ösztönzése ez irányban szép sikereket ered­ményez. A vállalatban számos kollektíva már az önellenőr­zés módszerét is bevezette. A vállalat versenyben áll a tröszt * további kilenc vállalatával a legjobb minőség eléréséért, s a tavalyi első félévben a har­madik helyet, as ideí első fél­évben pedig a második helyet szerezte meg és 15 000 korona pénzjutalmat kapott. Az első helyen a Banská Bystrica-i Ma­gasépítő Vállalat, a harmadik helyen pedig a prievidzai Priemstav végzett. A vállalat dolgozói 1658 la­kást építettek, ebből 1626-ot, az összes lakások 98,1 száza­lékát hibátlan állapotban ad­ták át. Az általuk épített 117 járulékos beruházás közül az átadáskor 99, az összes objek­tumok 84,6 százaléka volt ki­fogástalan állapotban. De nem­csak arra kell törekedni, hogy a lakásokat hibátlanul adják át, hanem tenni kell valamit -az átadás utáni karbantartá­sért is. Ezért a vállalat az új lakásokba költözött családok számára „A lakás karbantartá­sa és használata“ címmel füze- tecskét adott ki. A vállalat dolgozói a XV. pártkongresszus, az Októberi Forradalom 60. évfordulója és a IX. szakszervezeti kongresz- szus tiszteletére felajánlást tettek, amelyben megígérték, hogy a garancialevelek rend­szerének és a szaratovi moz­galom tapasztalatainak érvé­nyesítésével jövőre az általuk épített lakások 80 százaléka, az objektumoknak pedig a 68 százaléka lesz kifogástalan ál­lapotban az átadáskor. 1979-ben ugyanez a mutató már eléri a 88, illetve a 72 százalékot, 1980-ban pedig a 90, illetve a 75 százalékot. MIKULÁŠ MAŤÄŠEJB — Megfelelő szaktudás nélkül ma már nem lehet eredményesen gazdálkodni — vallja Kovács Béla főkertész és Gróf Árpád üzemrészlegvezető kájáről. Tetőzve a jó hangula­tot megemlíti, hogy százhet­venhárom hektárról a tervezett ötmillió korona helyett hét­millió koronát vételeztek be. Huszonhárom vagonnal több gyümölcsöt termeltek a terve­zettnél. A Golden Delicius al­ma hektárhozama háromszáz- négyszáz mázsa volt, az olasz- rizling szőlőé pedig százhar­mincöt mázsa. A szőlő átlagos hektárhozama száz mázsa kö­rül mozgott. Amikor Mandák József, a gazdaság főmérnöke beszél, már szinte egészüzemivé ran- gosodik a cőge-dűlői számve­tés. „Elégedetlen“ a gabona hek tárhozamával, pedig ezer a szövetkezet megszűnése után az állami gazdaságban. Elter­jedt a híre, hogy sokkal ke­vesebb lesz a fizetés. Másképp történt! A főkertészhez hason­ló emberek és a legöntudato- sabb dolgozók beletemetkeztek a munkába. Vezető helyekre szakképzett, jó szervezőképes­ségű emberek kerültek. Las­san megalapozták a tudomá­nyos gazdálkodást. Megszilár­dult a munkafegyelem, mert a dolgozók látták munkájuk eredményét. Ezzel kapcsolat­ban jól megjegyeztem egy mon­datot. — A kertészeti csoportot sokszor köszöntötte a Cőge-dű- lőben a pirkadat áruszedés közben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents