Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-05 / 336. szám, hétfő

,ÚJSIÓ 1977. XII.5 Az Ipolyfödémesi (Ipeľské Oľany) telep állatgondozói környe­zetszépítés közben. (Varga J. felvétele) Portalanított utak és rózsaágyásofc Társadalmi tevékenység a szociális gondoskodás és a munkafeltételek további javításának szolgálatában Egy járási kimutatás nyomán kerestem fel a palásti (Pláš- tovce) Béke Egységes Földmű- vesszövetkezetet. Amint a ki­mutatás egyik táblázata elárul­ta, a földművesszövetkezet tag­jai kötelezték magukat, hogy az év folyamán a szociális gon­doskodás és a munkafeltételek további javítása, valamint a munkakörnyezet szépítése ér­dekében közel 15 000 korona értékű társadalmi munkaórát dolgoznak le. Évi vállalásukat már a harmadik negyedév vé­gére teljesítették, és azóta né­hány ezerrel túl is szárnyalták. Oklevéltől a szövetkezeti klubig Érdemes volt odafigyelni a számokra, ezt elsőként egy ok­levél bizonyítja. Varga József, a személyzeti osztály vezetője előbb megadja hozzá a kellő magyarázatot, majd elindulunk a további bizonyítékok nyomá­ba. — Az év első felében végzett társadalmi munkáért kaptuk a kooperációs körzet mezőgazda- sági üzemeinek versenyében elért első helyért. Az oklevélhez egy kimutatás is tartozik, amely azon mun­kákról készült összesítés, amit — ahogy ők címezték — az ember javára, az emberért tet­tek. Sokatmondó számok ragad­ják meg a figyelmemet. A szö­vetkezetben 137 személy mint állatgondozó dolgozik az állat- tenyésztésben. A szociális he­lyiség öltözővel, hideg-meleg vízzel és zuhanyozóval vala­mennyi személy rendelkezésére áll. Az év folyamán a nagytúri f Veľké Turovce) telep kapott szociális központot. Értéke 30 000 korona. Csak valamivel került keve­sebbe az üzemi konyha bővíté­se. ahol most már — ha igény­lik — valamennyi tag számá­ra tudnak ebédet főzni. A felsőtúri (Horné Turovce) telep élőt megállunk, hogy a többcélú központi épületet be­lülről is megnézhessük. — A szövetkezetek egyesü­lése után a volt szövetkezet irodaépülete eredeti céljaként feleslegessé vált, így átalakí­tottuk. Egyrészt szociális célo­kat szolgál, s a szövetkezeti klubot is itt rendeztük be. A kapun bemenet előbb bá­tortalanul és szokatlanul na­gyokat akarok lépni, gondosan keresve a helyet, ahol kevesebb a sár. Kísérőm észreveszi és azonnal megnyugtat. — Alatta beton van, nem mély a sár. Persze így is kel­lemetlen. de ilyenkor ősszel el kell viselni. Amíg tart a mély­szántás. hol megfagy, hol pe­dig kienged a föld és gyakori az eső, képtelenek vagyunk teljesen letakarítani az utakat. Egyébként a főbb utakat már valamennyi telenünkön portala- nítottuk. A munkát tovább foly­tattuk. Az idén például a pa­lásti gabonaszárító és a tehén­telep körüli részeket portalaní- tottuk. Az épületen belül előbb a klubteremben nézünk körül. íz­lésesen terített asztalok, a sa­rokban tévé, az ellenkező olda­lon könyvszekrény ragadja meg az ember figyelmét. Szép­irodalmi művek és szakköny- vek címeit olvasom le az üve­gen keresztül. Az öltözők ajta­ja zárva van, de a zuhanyozót nyitva találjuk, így oda is be­tekintünk. — Hideg van itt, nem hi­szem, hogy valakinek zuha­nyozni lenne kedve. — Sajnos, elromlott a kazán, nem tudunk fűteni. Ogy hallot­tam, rövidesen megoldódik a probléma. Az épületet elhagyva dísz­bokrok mellett visz el utunk. Amint kísérőm elmondja, még az idén rózsaágyást is telepí­tenek az épület előtt. Egy szá­mot is feljegyzek: az utak por­talanítására, díszbokrokra, ró­zsákra, valamint füves terüle­tek létesítésére másfél millió koronát fordított a szövetkezet. A környezet és a munkafeltételek az eredményekre is kihatnak A látottakat Stec Istvánnal értékeljük, akinek a társadalmi tevékenység irányítása és szer­vezése a feladata. — Szövetkezetünk tagjai kö­zel 700 000 korona értékű mun­kafelajánlást tettek, és a mun­kaversenyben figyelemre méltó sikerek születtek. Hogy csak párat említsek; már október közepén teljesítettük a tejeladás tervét, a tervezettnél több ga­bonát termeltünk, s ahogy vál­laltuk, a rétekről hektáronként 60 mázsa szénát takarítottunk be. Mindamellett tagjainknak még arra is maradt ideje és munkakedve, hogy jelentős ér­tékű társadalmi munkát végez­zenek, aminek ezúttal elsőd­leges célja a szociális gondos­kodás és a munkafeltételek to­vábbi javítása volt. — A jövőben új célt is kap e tevékenység? — Egyrészt marad a régi, hi­szen még van mit tennünk, je­lenleg például a gépjavítók és a traktorosok 63 százalékának áll rendelkezésére megfelelő szociális épület. Ojszerű célja lesz a társadalmi tevékenység­nek, hogy azt a jövőben a ter­melés szolgálatába állítjuk. Pél­dául igénybe vesszük egyes is­tállók korszerűsítésekor. A jö­vőben is segíteni fogjuk fal- vainkban a választási program teljesítését. Jelenleg a Paláston épülő egészségügyi központ építésénél segítünk, de gépe­ket és embereket adtunk a fel­sőtúri üzletközpont építéséhez, és akkor is segítettünk, amikor a Nagytúri Helyi Nemzeti Bi­zottság épületének környékét tették rendbe. EGRI FERENC mm LIGEN A TAKARMÁNYTERMESZTÉS Megvalósítják a gabonaprogramot A CSKP XV. kongresszusának határozataiból eredően a ri­maszombati (Rim. Sobota) já­rás mezőgazdasági dolgozóinak is egyik legfőbb célja a gabo- maprogram megvalósítása. A most lezárult gazdasági év ta­pasztalataival a közelmúltban lezajlott járási gabonatermesz­tési konferencia foglalkozott, mely az eredmények mellett nem hallgatta el a takarmány­termesztésben még fennálló fo­gyatékosságokat sem. Az elmúlt gazdasági évben az utóbbi ötven esztendő átlagá­nál 214 milliméter csapadékkal hullott több a járás területén, s a megszokottnál általában két-három fokkal volt mele­gebb. Különösen a júniusi aszályt sínylették meg a gabo- naneműek. Persze, akadtak más tényezők is, melyek ked­vezőtlenül hatottak a termés­re. Például a gombabetegségeik vagy az árvizek. Ez utóbbiak különösen a Sajó, a Balog és a Rima menti gazdaságok 5000 hektárnál is nagyobb területét sújtották. A természeti csapások elle­nére a járás 23 mezőgazdasági üzeme közül négyben — Kra­lon, Sajólénártf alván, (Lenar- tovce), Rimaszécsben (Rimav­ská Seč) és Gömörben (Gemer) értek el negyven mázsán felü­li hektárhozamot, s kilenc gaz­daságban is jobb volt a ter­més a 35 métermázsás átlag­nál. A termelési feltételeket fi­gyelembe véve gömöralmágyi (Gemerský Jablonec) szövetke­zet is jó eredménnyel zárta az évet, ahol csupán 1,8 mázsá­val maradtak el a tervezett hektáronkénti hozamtól. Hason­lóan megközelítették a korábbi legjobb eredményeiket az uj- básti (Nová Bašta), tisoveci, drienčanyi és a gesztetei (Hos- tice) földművesszövetkezetek is. A legnagyobb visszaesés a feledi (Jesenské) közös gazda­ságban következett be, ám itt a korábban végrehajtott terü­letrendezési módosítások is be­folyásolták a termés alakulá­sát. A gazdálkodás hatékonysá­ga szempontjából nem lehet közömbös a szakemberek szá­mára, hogy változatlanul túl nagy különbségek vannak az azonos feltételek közepette gazdálkodó szövetkezetek ter­méseredményei között. A leg­szembetűnőbb kétségtelenül a Král—Feled „páros“ összeha­sonlítása, ahol a mérleg nyel­ve nem kevesebb, mint 10,6 mázsával billen a král'i közös gazdaság javára. Az ilyen ösz- szehasonlítások nemcsak e ki­ragadott esetben tanúskodnak arról, hogy az idei gazdasági évben is döntő tényező volt az emberi munka minősége. Hasznos tapasztalatokat sze­reztek a járás mezőgazdasági üzemei a fajta megválasztása terén is. Az őszi búzák közül a hozamok tekintetében az aránylag kis területen termesz­tett Drina fajtát illeti az el­sőség, míg a tavaszi árpák kö­zül a Rapid fajtát termesztet­ték a legsikeresebben. A rimaszombati járás terüle­tén már a korábbi évek során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a tömegtakarmány- termesztésnek. A nagy erőfe­szítések ellenére változatlanul - komoly tartalékok rejlenek a rétek és legelők, valamint a szántóföldi takarmánynövények termesztésében. Ez a megálla­pítás annak ellenére helytálló, hogy az idén Gömörben min­den eddiginél jobb termést ta­karítottak be. A rétek és legelők hozamait illetően megállapították, hogy több mezőgazrasági üzemben képtelenek lemondani olvan szokásokról, melyek a terme­lési „hagyománytisztelet“ rossz példáját tükrözik. Kora tavász- szal például több gazdaságban is juhokkal és szarvasmarhák- ka;l legeltetik, tapostatják a sar­jadó füvet, s később azon cso­dálkoznak, hogy agrotechnikai határidőn belül nem tudnak kaszálni, s a termés is keve­sebb a tervezettnél. Azokban a gazdaságokban, amelyekben meghonosodtak a haladó termesztési módszerek, érezhetően jobbak az eredmé­nyek. A gesztetei szövetkezet dolgozói például 83 mázsás át­lagos hektárhozamot értek el, s hasonlóan jó termést takarí­tottak be Kálosában és Sajó- lénártfalván is. A takarmányo­zás szempontjából döntő jelen­tőségű, hogy silókukoricából az idén többet termeltek a gaz­daságok, mint az előző évben. E téren Gesztetén és Tornaiján (Šafárikovo) születtek a leg­jobb eredmények. Az idén kedvezett az időjá­rás a betakarításnak, a siló- és a szenázskészítésnek. Joggal el lehetett várni, hogy a kedvező feltételek között mindenütt jó minőségű takarmányalapot ké­szítenek. Sajnos, ez nem min­den mezőgazdasági üzemben si­került. HACSI ATTILA A plzeňi Škoda szakvállalat Turbíny nevű Uzeméueri OiCWDer végéig kipróbálták, és átadták a hatvan megawatt teljesítményű első turbinát az Egyesült Arab Emirátusok Szövetségének, az Abu Dhabi erőmű részére, ahol ezek a turbinák az áram fejlesztésén kívül még arra fognak szolgálni, hogy a gőzt egy tengervizet sótálanító állomásra vezessék. Felvételünkön Darvis Muhammád Hamis, az Abu Dhabi villanyerőmű igazgatója, gombnyomással beindította a turbinát. (Felvétel: ČSTK — J. Vlach) A Közös Piac gyümölcstermése A Brüsszelben közzétett ada­gok szerint a Közös Piac tagor­szágaiban a tavaszi és nyári kedvezőtlen időjárás miatt csökkent a gyümölcstermelés. Idén 15,4 millió tonna gyü­mölcs termett a tagországok­ban, a tavalyi 18,4 millió ton­nával szemben. Az 1972 óta el­telt időszakban az évi átlag 17,8 millió tonna volt. A kör­tetermés 24 százalékkal csök­kent. Almából és őszibarackból 21—21 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. Finn—szovjet áruforgalmi egyezmény öt százalékkal növekszik Jö­vőre a szovjet—finn áruforga­lom az ideihez képest, értéke 12 milliárd finn márka (3 mil­liárd dollár) lesz. Az erről szóló, most aláírt megállapodás szerint Finnország elsősorban fűtőanyagot, ezen belül 7 mil­lió tonna nyersolajat vásárol a Szovjetuniótól fémtermékekért és 23 darab hajóért cserében. Román jövedelempolitika Románia jövő évi gazdaság­társadalmi fejlesztési terve alapján a nemzeti jövedelem 11,5 százalékos növekedése le­hetőséget nyújt rá, hogy bizto­sítsák a szükséges alapokat az életszínvonal eddiginél erőtel­jesebb emelésére. A keresetek növelésére szánt összeggel együtt 1978-ban a béralap 181 milliárd lejre nő, s ezáltal le­hetővé válik, hogy a jövő év vé­gére a havi átlagkereset elérje a 2060 lejt. A reáljövedelem évi növekedése 7,5 százalékos lesz, meghaladja az ötéves terv eredeti előirányzatát. Egyes kiskereskedelmi ára­kat és szolgáltatási díjakat mó­dosítani fognak, összhangban a jövő évre tervezett termelési költségekkel. A mezőgazdasági termelést jövőre az 1977-eshez viszonyít­va 7—16 százalékkal kell nö­velni. A me7Őgazdasági terme­lőszövetkezetekben és a ma­gángazdaságokban végzett mun­kából eredő, egy főre eső reál- jövedelem 4,1 százalékkal emelkedik. Energia, ipari hulladékból az NDK-ban A schwedti kőolaj-vegyipari kombinát lützgendorfi üzemé­ben forgócsőkemencében elége­tik azokat a szilárd és folyé­kony anyagokat, amelyek a kü­lönböző vegyitermékek gyártá­sa során keletkeztek és * ame­lyeket eddig a föld alatt kel­lett tárolniuk. Ezzel nemcsak költségeket, pénzt takarítanak meg, hanem pótlólagos ener­giát is nyernek. Ezeket az éget­hető anyagokat — derítőföl­det, gumi- és műanyaghulladé­kokat, tanküledéket, bitumen­maradványokat, szűrőpapírt és fáradtolajakat — összegyűjtik és speciális konténerben szál­lítják a kemencékhez. Az elé­getés során keletkező 800— 1000 Celsius fok hővel gőzt fejlesztenek, s ezen felül min­den tonna hulladékból 13,50 márkát takarítanak meg. önkoncentrátumot gyártó üzem szovjet—bolíviai kooperációban A Masinoexport szerződést kötött a bolíviai Comibol cég­gel, eszerint műszaki segítsé­get nyújt a La Paztól 260 kilo­méternyire délre épülő, napi 400 tonna kapacitású óndúsítö üzem létesítéséhez. Az 1979-re elkészülő üzem teljes költsége mintegy 30 millió dollár, a Ma­sinoexport szerződése 6.5 mil­lió értékű. Az üzemben alacsony fémtar­talmú ónércet dolgoznak fel, ón mellett ólom-, horgany- és ezüstércet is dúsítanak. Lengyel eljárás kokszbenzol előállítására Lengyelországban új techno­lógiát fejlesztettek ki a nyers­benzol finomítására és ezt al­kalmazni kívánják a Blachow- niában építendő üzemben. Az év elején a Polimex-Cekop kül­kereskedelmi vállalat több nyu­gati céget ajánlattételre szólí­tott fel az 1980. évi üzembe helyezésre tervezett gyár meg­építésére. A gyár ellenértékét részben kompenziós szállítások­kal akarják kiegyenlíteni az ott készülő termékekből, első­sorban benzolból. A mintegy 35 millió dollárra becsült üzem a lengyel kokszoló kemencék melléktermékeit fogja fölhasz­nálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents