Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-03 / 334. szám, szombat

A HELYES DÖNTÉSEK ALAPJA A MEGISMERÉS m 1977 II. 3. 5 A tanácskozások előkészítése közös feladat Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységének fontos ese­ményeire, az évzáró taggyűlésekre, a plenáris ülésekre és a párt- konferenciákra készül, amelyekre az idei év végén és a fövő év elején kerül sor. A CSKP KB Elnökségének folyó év szeptember 2-án kelt határozata rámutat a tanácskozások fontosságára, ab­ból a szempontból, hogy mozgósítsuk a párt és az egész társa­dalom erejét a XV. kongresszus prcfgramjának teljesítése érdeké­ben. felszavunk ezért a következő: „A CSKP XV. kongresszusán elfogadott program teljesítésével a fejlett szocialista társadalom további sikereiért“. Az alapszervezetek évzáró taggyűlései, a plenáris ülések és a pártkonferenciák előtt el kell gondolkodnunk e tanácsko­zások sokoldalú és következe­tes előkészítéséről, hogy minél jobban teljesíthessék küldetésü­ket. Mély elemzések alapján igényesen értékelniük kell az eddigi munka eredményeit, el­lenőrizniük kell, hogyan való­sulnak meg a gyakorlatban a CSKP XV. és az SZLKP legutób­bi kongresszusán, valamint az idei év elején megtartott kerü­leti és járási pártkonferenciá­kon s évzáró taggyűléseken jó­váhagyott határozatok. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészí­tése nemcsak a szervezéssel függ össze, hanem a tartalmi előkészületekkel is. Ezért a mostani időszakban egyre na­gyobbak az igények a pártnak, a párt szerveinek és az összes kommunistának elméleti-megis- merő funkciójával szemben. En­nek helyes érvényesítése a tu­dományosság és a következetes­ség legfontosabb feltétele a párt vezető szerepének megszi­lárdítása és a XV. pártkong­resszus határozatainak megvaló­sítása terén. Ha a párt — mint társadalmi központ és vezető politikai erő — irányítani és vezetni akar­ja a társadalom fejlődését, a társadalmi élet összes, viszony­lag önálló területét, meg kell ismernie, a társadalmi realitást, világos képet kell alkotnia sa­ját határozatainak politikai ese­ményeiről és következményei­ről, programjaink, terveinek és határozatainak megvalósításá­ról, a kommunistáknak a nép- tömegek körében végzett mun­kájáról — s ami fontos — a néptömegek nézeteiről és ta­pasztalatairól. Most, az évzáró taggyűlések és pár tkon ferenciák előtt két­szeresen tudatosítanunk kell: minél igényesebb feladatok vár­nak ránk, minél szélesebb kö­rű építőmunkát végzünk, minél bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk, annál nagyobb a kommunista párt felelőssége, annál jobban növekszik a meg­ismerő és irányító munka je­lentősége. A megismerés a társadalmi fo­lyamatok elemzésének, a helyes politikai döntések meghozatalá­nak, a programok, a tervek és a határozatok elfogadásának előfeltétele. Rendkívüli jelentő­sége van a tömegek nevelése és vezetése szempontjából, meg a pártpolitika gyakorlati meg­valósítása szempontjából is. A megismerés dialektikusán ösz- szeíügg a párt többi funkció­jával, egész tevékenységével. A megismerési folyamat mecha­nizmusát az adja, hogy a párt egyes tagjai és alapszervezetei a szocialista társadalmon be­lül hatnak, rendszeresen hozzá­jutnak a széles néptömegek különféle ismereteihez és ta­pasztalataihoz. A pártszervek az irányítás bizonyos szintjén eze­ket bírálóan értékelik, és sa­ját ismereteiket is figyelembe véve, általánosítják. Ezért a CSKP KB Elnökségének az év­záró taggyűlésekkel, a plenáris ülésekkel és a konferenciákkal kapcsolatban elfogadott határo­zata is hangsúlyozza, hogy az alapszervezetek bizottságainak fel kell használniuk az üzemek, munkahelyek, szövetkezetek, nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek vezetőségében dol­gozó kommunisták tapasztala­tait és ismereteit, a kiváló mun­kakollektívák, munkások, mű­vezetők és technikusok javas­latait és észrevételeit. A párt megismerő funkcióját a kollektivitás jellemzi. Ez va­lamennyi párttagra és tagjelölt­re vonatkozik. Különböző mér­tékben mindenki részt vesz a megismerési folyamatban, min­denki megismeri valamilyen szemszögből nézve a társadalmi folyamatokat, s ismereteivel, ta­pasztalataival, nézeteivel hoz­zájárul a párt politikájának, programjának, terveinek és ta­pasztalatainak formálásához. „Hiszen a párthatározatok — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán — a tömegek kolektív akaratát és tapasztalatait tükrözik“. A felgyülemlett tapasztalatoknak, a kollektív tudásnak, a párt és tömegek kapcsolatának, az el­mélet és a forradalmi gyakor­lat kapcsolatának köszönhető, hogy megvannak a feltételek az egyre mélyebb, sokoldalúbb és objektívabb megismeréshez, a célok reális kitűzéséhez és az erők mozgósításához a felada­tok teljesítése érdekében. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítése során kedvezőbb feltételeket és légkört keli teremteni az elv­társi véleménycseréhez, a tár­gyilagos és a konkrét bírálat­hoz és önbírálathoz, a bátor útkereséshez, az olyan magatar­táshoz, amely elősegíti az el­fogadott határozatok és tervek mélyebb megismerését s telje­sítését. A kritika és az önkriti­ka, amely a tudományos meg­ismerés és irányítás módszere, elősegíti a fogyatékosságok és a hibák idejekorán való felis­merését és kiküszöbölését. Csak a dokumentumok a határozati javaslatok kritikus, önkritikus, nyílt tárgyilagos és igényes elő­készítése' teszi lehetővé, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami és a gazdasági szervek munkájából kiküszöböljük a még mindig tapasztalható for­malizmust, felelőtlenséget és felületességet. A tudományos irányítás, a pártmunka hatékonyságának nö­velése, minőségének javítása, a szubjektivizmus leküzdése meg­követeli, hogy minden pártszerv és -szervezet, tisztségviselő és párttag mélyen és sokoldalúan megvizsgálja és megismerje a szocialista társadalomban lezaj­ló folyamatokat, munkája során konkrét tényekből, ismeretek­ből, véleményekből és álláspon­tokból induljon ki, s ezeket sokoldalúan értékelje. A tudo­mányos pártmunka egyebek kö­zött feltételezi az alkotó tevé­kenységet? a munka kezdemé­nyezést, a megismerést, az elemzést, a valóság jelenségei­nek általánosítását, a társadal­mi fejlődés belső folyamatai lé­nyegének megismerését, s en­nek alapján döntések, határoza­tok hozatalát, programok és tervek készítését. Egyúttal azt is jelenti, hogy az adott felté­telekkel összhangban tökéletesí­teni kell a pártmunka formáit, módszereit. Ezen a téren még súlyos problémák és fogyaté­kosságok tapasztalhatók. A mostani időszakban különösen nem érthetünk egyet azokkal, akik tagadják a mun­ka tudományos jellegét, akik azt mondják, hogy ők nem akarnak tudományt csinálni, hanem egyszerűen dolgozni és teljesíteni feladatukat. Az irá­nyító és szervező munkához va­ló ilyen hozzáállás nem teszi lehetővé sem a konkrét hely­zet mély elemzését, sem konk­rét határozatok meghozatalát az évzáró taggyűléseken és a párt- konferenciákon, pedig e hatá­rozatok alkotják a jövő idő­szakban végzendő munka ten­gelyét. A gyakorlat alátámaszt­ja, hogy azokban a szervekben és szervezetekben, amelyekben megelégednek a tapasztalattal, a helyzet felületes ismeretével stb.. a megismerés, a határozat- hozatal és az irányítás színvo­nala nagyon alacsony. Arra kell törekedni, hogy a pártbizottságoknak az elért eredményekről és a további fel­adatokról szóló jelentései és a határozatok a valóság mély elemzésén alapuljanak, hogy biztosítsák a progresszív fejlő­dést és a további előrehaladást a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A határoza­toknak a lehető legnagyobb pontossággal meg kell szabni­uk, milyen munkát fog végez­ni egy bizonyos pártszerv, -szervezet vagy kommunista a következő időszakban, hogyan fogják tevékenységét ellenőriz­ni, hogy ezzel is hozzájáruljunk a CSKP XV. és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusán jóváha­gyott határozatok teljesítéséhez. A pártszervezetek határozatai­nak tehát konkrétnak, világo­saknak és érthetőiknek kell lenniük. Tartalmazniuk kell az elérendő célt, a hozzávezető utat és módszert, és azt, milyen időn belül kell a határozatot megvalósítani. Csak a konkrét határozat teszi lehetővé az el lenőrzést, a párttagok és a tisztségviselők személyes fele­lősségének érvényesítését. A CSKP KB Elnökségének az év­záró taggyűlésekkel és a párt- konferenciákkal kapcsolatban hozott határozata kiemeli, hogy a tanácsokzások előkészítése kollektív ügy, s az előkészüle­tekben, a határozathozatalban minél több kommunistának részt kell vennie és felelősséget kell vállalnia a határozatok megva­lósításáért. A forradalmi gyakorlat bebi­zonyította, hogy amikor a párt­munkában lebecsülték az elmé­leti munka és a tudományos megismerés fontosságát, mindig elkövették a szubjektivizmus hi­báját, fogyatékosságok kelet­keztek, meggyengült a pártnak a társadalomban betöltött veze­tő szerepe. Ez a tapasztalat ar­ra kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, hogy teljes fele­lősséggel elemezzék a konkrét helyzetet, és olyan határozato­kat fogadjanak el, amelyeknek segítségével leküzdhetik a mun­kájukban tapasztalható fogya­tékosságokat, a formalizmust, a bürokratizmust és a fegyelme­zetlenséget, s amelyek lehetővé teszik a minél gyorsabb előre­haladást. Dr. |ÁN MACHYNIAK Kilencven éve született František Kubač Kilencven évvel ezelőtt, 1887. december 3-án született Franti­šek Kubač elvtárs. Cipésznek tanult ki, majd különféle he­lyeken dolgozott, megismerve a munkásság keserű életét. Bu­dapesten és Bécsben munkát nem talált, ezért visszatért szülővárosába, Seredbe. Itt kapcsolódott be a munkásmoz­galomba, munkáskört szerve­zett. 1914-től kezdve harcolnia kellett az első világháborúban, idehaza felesége és három gyermeke éhezett. Egészsége a háborús szenvedések miatt tönkrement, hazatérése után röviddel mégis bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. 1921- ben a Szociáldemokrata Párt balszárnyának tagjaként részt vett a CSKP ľubochňai alaku­ló kongresszusán. Čulen elv­társsal együtt kivette részét a CSKP megalapításából. E párt zászlaja alatt a munkásosztály szebb jövőjéért küzdött. A párt a fiatal forradalmárt sztrájkok és tüntetések szervezésével bízta meg. Ö szervezte meg 1926-ban a sered' i cukor gyári munkások győztes sztrájkját, s ettől kezdve a rendőrség és a csendőrség üldözte. Ennek ellenére további sztrájkokat szervezett a trnavai Coburg Müvekben, a Červená Skala— Margecany vasútvonal építői körébén és a kubikosok köré­ben Kosútyban, Seredben Csúz- ban (Cúzj és másutt. Őszinte szavai azokat is tűzbe hozták, akik korábban utolsó reményü­ket is elvesztették. Kubač elvtársat később kom­munista parlamenti képviselő­vé, majd szenátorrá választot­ták. Egy 1933-ban lezajlott hlo­hoveci tüntetés után megfosz­tották képviselői mentelmi jo­gától és Nyitrán (Nitra) négy­havi szabadságvesztésre ítélték. Nem sokkal börtönbüntetésének letöltése után a CSKP KB tag­ja lett, de betegsége egy időre lehetetlenné tette számára te­vékenysége folytatását. A megszállás alatt illegali­tásba vonult, a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején Banská Bystricában a Szlovák Nemze­ti Tanács tagja lett. A felkelés részleges elfojtása után a par­tizánokkal a hegyekbe vonult és Petrov csapatában a párt- szervezet elnöke lett. A felszabadulás után hatal­mas energiával vesz részt az ország újjáépítésében. Sered­ben egy ideig a járási nemzeti bizottság elnökének tisztségét töltötte be, majd 1949-ben a Szlovák Nemzeti Tanács áíel- nökévé választották. Háborús kereszt lel, a SZNF Érdemrend I. fokozatával, a Köztársasági Érdemrenddel és a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntet­ték ki. 1950-ben — Karol Šmid­ke halála után — a CSKP KB tagjaként a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé, választották meg. 1957-ben 70. születésnap­ja alkalmából a köztársasági elnök a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta Ku­bač elvtársnak. 1958. június 15-én hunyt el. KATARINA CZAKÖOVÄ SEGÍT A VERSENY A FELADATOK MEGÉRTETÉSÉVEL Nemrég Schnidler Andrással, a szőgyéni l Syodín) Barátság Efsz üzemi pártszervezetének elnökével, a káder- és. személy­zeti oszt ily vezetőjével beszél­gettem. Beszélgetésünk tovább tartott, mint eredetileg elkép­zeltem. Nem véletlenül, hiszen szó esett pártmunkáról, terme­lési feladatokról, munkaver- senyről, szocialista munkabri­gádokról, funkciótorlódásról. Az utóbbiról többek közt ezt mondta: — Tizenegy funkcióm van. Ha tehát délután négykor vagy ötkor hazaérek, a feleségem megijed, mert azt hiszi, hogy valami történt velem. A gyűlé­sek késő estig tartanak. A ve­zető tisztségekben a párttagok­nak ez a sorsuk. (A 36 éves elnök nős, egy lánya és egy fia van.) Siimperl.b?n, a járási pártbizottság új szákházában megnyitották a Politikai Nevelés Házát. A korszerű tantermekkel és gazdag könyv­tárral felszerelt Intézménynek hároinszázhúsz lektora és 818 pro­pagandistája van. Felvételünkön: a politikai könyvtár. (Felvétel: ČSTK — ,V. Galgonek) Az üzemi szervezet 52, a pártbizottság 9 tagú. Két falusi szervezet munkáját hangolja össze. A falusi szervezetek el­nökei egyben tagjai az üzemi pártbizottságnak. A közös gazdaság a szőgyéni és a barti (Bruty) efsz egye­sülésével jött létre. A Barátság 987 állandó dolgozója 5200 hektáron gazdálkodik, s főleg gabonát, kukoricát termeszt. Újabban a Mezőgazdasági Mi­nisztérium kezdeményezésére [a haladó 'tapasztalatok isko­lája keretében) paprikatermesz­téssel is foglalkoznak. Az első paprika termést ez év május 5-én kezdték értékesíteni a Ze­lenina Vállalatban. Két hektá­ron (fóliasátrak alatt) termesz­tenek paprikát. — Tőlünk származik az a versenyfelhívás, hogy a járás gazdaságai 65 métermázsás hektárhozamot érjenek el — mondja Schnidler elvtárs. — Felhívásunkat az összes szövet­kezet elfogadta. Tavaly a ter­méshozamot tekintve az első helyen végeztünk a járásban, a betakarítási versenyben pe­dig szlovákiai viszonylatban is a legjobbak közt voltunk. — Miben segíti a szövetke­zetei a verseny? — kérdem. — A versenyzés óriási hajtó­erő. Az eredményeket a beta­karításkor naponta feltüntetjük a falitáblákon. A friss adatok olykor élénk vitát váltanak ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 3 mil­lió 280 ezer korona értékű kö­telezettséget vállaltunk. Ered­ményeink elérésében nagy szerepet játszanak szocialista munkabrigádjaink. Eddig 3 kol­lektívát hoztunk létre, további négy pedig most van alaku­lóban. A feladatok megértetésének egyik eszköze az állandó ideo­lógiai nevelés. — Ezt szolgálja a pártokta- lás is, melyre a párttagokon kívül vezető gazdasági tisztsé­geket betöltő pártonkívüliek, illetve tagfelvételre kiszemelt fiatalok is járnak. Ez idén kö­zépfokú változtatást szervez* tünk — mondja beszélgetésünk végén Schnidler András, .aki egyike azoknak, akik a legtöb­bet vállalnak a feladatok tel­jesítéséből. FÜLÖP IMľRE A dolgozók érdekeiért harcolt

Next

/
Thumbnails
Contents