Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-30 / 360. szám, péntek
A SIKER A KÁDEREKTŐL FÜGG A társadalom javára fáradozik — Nehéz feladatra vállalkozott, ha a szabászati részleg vezetőnőjéről akar írni. Nagyon meg fogja váratni magát — figyelmeztetett a púchovi Makyta ruhagyár portása, amikor az üzemi pártbizottság ajánlására kiállította a látogatási engedélyt. ... ? Emília faníková mesternőről ugyanis az a hír járja, hogy a munkaidő alatt csak a munkahelyi problémákról hajlandó tárgyalni. Egyéb ügyes-bajos dolgait rendszerint a műszak befejezése után intézi. Ennélfogva — érthetően — vegyes érzésekkel vártam a találkozás első pillanatát. — Nem vagyok ám én olyan szigorú, mint ahogy hí- resztelik rólam — fogadott rokonszenvesen, de tapintatosan azért a tudomásomra adta: a műszak befejezéséig tájékozódjam a szabászok munkáját illetően, s azután majd zavartalanul elbeszélgetünk mi is. Hihetetlen gyorsasággal telt el az egyórás várakozási idő. A részleg női és férfi dolgozói, miközben nagy rutinnal, kézügyességgel alakították a ruhadarabokat, sok mindent elmondtak a tervet és tt minőségi követelményeket egyaránt jól teljesítő gyár életéről, a mesternő rendet és fegyelmet parancsoló magatartásáról. A tágas csarnok régen kiürült, mire helyet foglaltunk a vezetőnő szűkre méretezett, sablonokkal, rajzokkal és kimutatásokkal teli irodájában. — Ne is haragudjon, hogy ennyi ideig várakoztattam — törte meg a csendet, elnézésemet kérve. — A szabászati részleg legalább hétszázhúsz ember munkáját és gyártmányaink minőségét közvetlenül befolyásolja, s ezért én sem engedhetem meg magamnak a lazítást... Még bele sem melegedett a beszédbe, amikor asztalán csengeni kezdett a telefon. — Hát látja — tárta szél karjait — a városi nemzeti bizottság arról értesít, ha tehetem, korábban érkezzem a képviselőt fogadóórára, mert ott is sokan várnak rám. Ha van ideje, jöjjön velem. Emília faníková kérdés nélkül is sokat beszélt munkahelyi problémáiról, közéleti és párttevékenységéről, családi életéről. — Holnap délután például — magyarázta — a pártoktatás köti le a szabad időmet, minthogy több év óta propagandista vagyok. Tagja vagyok ezenkívül a Szlovákiai Nószövetség Járási Bizottságának is, ahol a jövő hétfőn délelőtt tárgyalunk a nőszövetség járási szervezetének időszerű kérdéseiről. Öreg estébe hajlott az idő, amikor a fogadóóra letelte után családi otthonába érkeztünk. Férje és három eladósorban levő lánya már a tévé esti híradóját figyelte. Meglepett, hogy az otthonlevők a kimaradásért nem tették szemrehányást a mamának. — Nálunk ez nem szokás, és természetes — szólt a férje, aki utólag bevallotta, hogy neje beosztottjaként ó is a ruhagyár szabászati részlegén dolgozik. A nagy szakmai és élettapasztalattal rendelkező mes- ternó kommunista módra édesanyaként is és a társadalom háztartásában, munkaköri beosztásában is egyaránt szívós helytállással teljesíti feladatát. SZOMBATH AMBRUS A párt vezető szerepének növelése, a párt szervező és politikai, munkája színvonalának emelése szervesen összefügg a kádermunkával. A káderek szervezik meg a párthatározatok megvalósítását, ők törődnek a párt politikai irányvonalának teljesítésével. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a kádereket jól kell kiválasztani és elhelyezni az ©gyes beosztásokba. Miközben szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztésére törekszünk, egyre igényesebb belső és külső körülményekkel kell szembenéznünk, új problémák keletkeznek, amelyeket meg kell oldanunk. E problémák elsősorban a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának kiépítésével, a társadalmi kapcsolatok tökéletesítésével, az emberek nevelésével, a szocialista demokrácia fejlesztésével, és azzal a törekvésünkkel függenek össze, hogy a dolgozók széles rétegei egyre nagyobb mértékben vegyenek részt az állami, a gazdasági és a társadalmi ügyek rendezésében. Mindez szükségessé teszi a CSKP vezető szerepének növelését, s fokozott igényeket támaszt a párt szervező és politikai munkájával szemben. Azt is szükségessé teszi, hogy a pártszervezetek nagyobb figyelmet szenteljenek a kádermunkának. A kádermunka tehát a CSKP tevékenységének fontos alkotóeleme. A vele összefüggő kérdéseket a CSKP Központi Bizottságának valamennyi ülésén megvitatják. Behatóan foglalkozott e problémával XV. kongresszusa is, amikor megállapította, hogy „a káderpolitika egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a párt érvényesítse vezető szerepét a társadalomban, és sikeresen elérje kitűzött céljait. Az irányító munka minőségének javítása elsősorban az emberektől függ.“ Pártunk, miközben állandóan fejleszti káderpolitikáját és megvalósítja az ezzel kapcsolatos feladatokat érvényesíti a kádermunka lenini elveit. Kitartóan küzd azért, hogy a káderek kiválasztása, elhelyezése és nevelése során ezeket az elveket tiszteletben tartsák. A káderpolitika terén kitűzött feladatok teljesítésének ellenőrzéséhez jó alkalmat nyújtanak az évzáró taggyűlések. Kétségtelen, hogy ezek a tanácskozások értékes hozzájárulást jelentenek pártunk káder- politikájának fejlesztéséhez. A reánk váró feladatok igényessége megköveteli, hogy megfelelő magatartást tanúsítsunk a káderpolitikai munkában, következetesen érvényesítsük a lenini elveket és a pártalapszabályzatban lefektetett elvi fontosságú kritériumokat. A CSKP KB Elnökségé a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseiről, a plenáris gyűlésekről és a pártkonferenciákról szóló határozatában meghagyta a pártszerveknok és -szervezeteknek, hogy sokoldalúan és felelősen vizsgálják meg a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésével összefüggő káderfeltételek megteremtésének lehetőségeit. „Arra kell törekedniük — állapítja meg a határozat —, hogy az újonnan megválasztott pártbizottságok káderösszetétele megteremtse az előfeltételeket a pártbizottság irányító, politikai-szervező, eszmei nevelő és ellenőrző munkája minőségének javításához, a párt felelősség és a munkaigényesség elvének következetes érvényesítéséhez, a kongresszusi határozatok további teljesítése során, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet minden területén“. Az újonnan megválasztott pártbizottságok tagjainak kiváló politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságokkal és azzal a képességgel keill rendelkezniük, hogy baráti szellemben összehangolják az egész kollektíva munkáját. Ennek fontosságát Lenin is hangsúlyozta. A káderek politikai rátermettségén azt értjük, hogy odaadóak a kommunizmus ügye iránt, megvannak a szükséges elméleti ismereteik és politikailag érettek. Az csak természetes, hogy a politikai tulajdonságokat megfelelő erkölcsieknek kell kiegészíteniük. Olyan vezető tisztségviselőnek, aki emberek, sorsáról és anyagi értékek felhasználásáról dönt, nem szabad visszaélnie hatalmával. Ezért fontos, hogy becsületes, lelki- ismeretesen dolgozó, szerény ember legyen. A szakmai tulajdonságok, rátermettség fogalmán főként azt értjük, hogy az illetőnek tökéletesen ismernie kell munkaterületét. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a munkához szükséges iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Megfelelő tapasztalatoknak kell a birtokában lennie, azonkívül állandóan tudásának tökéletesítésére kell törekednie, a munkájába új elemeket kell állandóan bevinnie. A káderek lenini elvek szerinti értékelése a megfelelő politikai és szakmai kritériumok szem előtt tartásával ma is időszerű. Lehetővé teszik a káderek helyes kiválasztását. Természetesen a káderek rátermettsége nem örökre adott és megváltoztathatatlan. A fejlődés minden szakaszában a káderek érettségének növekedésével és a reájuk háruló feladatok bonyolultabbá válásával a káderek értékelésének kritériumai is új tartalmat kapnak. A CSKP KB Elnökségének említett határozata is hangsúlyozza ezt s kiemeli, mennyire fontos, hogy a párttisztségvlse- lők javítani tudják az irányító, a szervező, a politikai, az eszmei-nevelő és az ellenőrző munka minőségét. A CSKP abból indul ki, hogy munkáját milliós tömegek körében végzi, szervezi az országépítő munkát, az embereket kezdeményezésre és aktivitásra ösztönzi, s pótolhatatlan szerepet játszik az eszmei nevelés folyamatában. Mindehhez rátermett káderekre van szükség. A pártalapszervezetek bizottságainak megválasztása csak akkor lehet sikeres és formalizmustól mentes, ha következetesen és felelősen értékeli az összes párttagok és tisztségviselők munkáját, ha a pártszervezetek érvényt szereznek annak az elvnek, amely a XV. pártkongresszus határozataiból adódik, miszerint a párt- bizottságokba a pártpolitika legbeváltabb harcosait, a tapasztalt szervezőket, a szocializmus ügye iráni odaadó és a politikailag fejlett kommunistákat kell beválasztani. Ennek helyességét az évzáró taggyűlések előkészületei alátámasztják. *Az ezekkel az előkészületekkel kapcsolatban végzett ká- dermunka során tekintetbe kell venni azt az elvet, hogy minél több kommunista munkást és földművest, fiatalt és nőt kell beválasztani a bizottságok tagjainak sorába. Fontos szerep hárul a tudományos műszaki haladás vívmányainak érvényesítése terén a pártszervezetek munkájában a kommunista értelmiségiekre. Mély felelősségtudattal kell előkészíteni és megtartani az évzáró taggyűléseket. Lényeges követelmény, hogy értékelni kell mindazt, amit az utóbbi időszakban közös erővel elértünk, annak érdekében, hogy munkánkat a jövőben sikeresen folytassuk. Meg kell találni a nehézségek és a fogyatékosságok leküzdésének, valamint az előttünk álló feladatok megoldásának módszereit. Az elért eredményekre alapozott további munka során a kommunisták nemcsak a pozitív tapasztalatokból tanulnak. Mindenképpen szembe kell nézniük a hibákkal és a fogyatékosságokkal. Ha pártos szellemben foglalkoznak velük, ezzel sok tapasztalatra tehetnek szert. Fel kell isimerniük a fogyatékosságok okait, és intézkedniük kell az okok felszámolása érdekében. A tisztségviselők munkájának értékelése, a kommunisták beválasztása a pártszervekbe a kádermunka fontos része. Az is hozzátartozik azonban, hogy értékeljük a káderpolitika feladatainak teljesítését. Meg kell vizsgálni tehát a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és nevelésének helyességét, a káderprogramok teljesítését. A pártszervezet tevékenységének sikere attól függ, hogyan sikerül megvalósítani vezető szerepüket a munkakollektívákban, a gazdasági és a társadalmi szervezetekben. Ezért behatóan elemezni kell a kommunisták e szervezetekben végzett munkáját, a pártfeladatok teljesítését. Ennek az elemzésnek azonban nem szabad az általánosságok szintjén mozognia, hanem konkrétnak kell lennie. Azon kívül, hogy igényesen kell értékelni a vezető dolgozók munkáját — ahogyan ezt a XV. pártkongresszus is célul tűzte ki —, törődni kell állandó fejlődésükkel, szüntelen segítséget és támogatást kell nekik nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a kádermunkának továbbra is kulcsfontosságú helyet kell elfoglalnia a pártalapszer- vezetek éleiében. A káderek kiválasztása, elhelyezése és nevelése lenini elveinek következetes tiszteletben tartása, e munka állandó tökéletesítése döntő előfeltétele annak hogy sikerrel valósítsuk meg a XV. pártkongresszus által kitűzött gazdasági és szociális fejlesztési programot. STANISLAV BOTTKA A közelmúltban jelent, meg a Pravda Könyvkiadó gondozásában GUSTAV HUSAK Válogatott beszédei és nyilatkozatai, amely az 1972 elejétől 1974 közepéig terjedő időszakot öleli fel. A kiadvány cikkei jelentős d ok um e n t u m o ka t tártál m a zn a k a kommunista párt és egész társadalmunk fejlődéséről a CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti időszakában. „A nagy politikai és ideológiai küzdelem időszaka volt ez — hangzott ei a CSKP XV. kongresszusának beszámolójában —, a nép szocialista tudatának megszilárdításáért, a szocialista ember neveléséért, a szocializmus minden alapvető értékének megerősítéséért és továbbfejlesztéséért, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista államhoz fűződő megbonthatatlan barátságért és szövetségért folytatott harcé.“ A gyűjtemény tanúbizonyságot ad szocialista társadalmunk azon igyekezetéről, mely a nemzetközi kapcsolatok békés és kölcsönös megértés útján való rendezésére irányul. A szocialista országok közti kapcsolatok új, fejlettebb típusú kapcsolatok, s lényegük a szocialista rendszerből, az eszmei egységből, a belső fejlődés közös feladataiból és céljaiból, valamint a szocialista nemzetköziség elveiből fakad. Ez csendül ki a szocialista országok barátsági nagygyűlésein elmondott beszédekből is. A Prágában rendezett csehszlovák — magyar barátsági nagygyűlésen Gustáv Husák elvtárs egyebek között kiemelte: „Jelenlegi jó kapcsolataink a két ország haladó erőinek a dolgozó nép jobb jövőjéért vívott küzdelem demokratikus és forradalmi hagyományaira épülnek ... A cseh, szlovák és magyar hazafiak. antifasiszták és partizánok egy síkon küzdöttek a hitleri fasizmus és hazai kiszolgálóik ellen, és hozzájárultak népeink haladó erői internacionalista kötelékeinek további megszilárdításához.“ A kötetben összegyűjtött nyilatkozatokból kitűnik továbbá, hogy a többi testvérpárttal közösen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a. szocialista közösség országainak egységéért és fel- zárkózottságáért harcolunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításából eredően pártunk főtitkára, köz- társasági elnökünk azokról a figyelemreméltó ere d mén y ek r ő 1 beszél, melyeket mind a politika, mind a népgazdaság, az életszínvonal, a tudomány, a kultúra és a sport fejlődése terén, tehát a társadalom minden szakaszán elértünk. Husák elvtárs a proletár internacionalizmus szellemében nyilatkozik a külpolitikát érintő beszédeiben például a nemzetközi enyhülés fontosságáról, a béke híveinek a fegyverkezés csökkentésére és a lesze-^ relésre irányuló törekvéseiről. Támogatásunkról biztosítja a függetlenségükért, a gyarmati elnyomás alól való felszabadulásukért, az imperializmus ellen, a szabadságért, a békéért, a szocializmusért harcoló népeket. E kötet áttanulmányozása lehetővé teszi, hogy jobban megértsük pártunk politikájával, valamint a marxista—leninista elmélettel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Ugyancsak politikai könyvújdonság dr. jURAJ ZVARA A munkásosztály és a nemzet című, elméleti jellegű új könyve is, amely a szerző gazdag tudományos ismereteire épül, s konkrétan a munkásosztály és a szocialista nemzet fogalmak kölcsönös viszonyának átfogó ismertetését nyújtja. A nemzettel és a nemzetiségi kapcsolatokkal összefüggésben elsősorban az osztályvonatkozásokat, a társadalmi és politikai vonatkozásokat elemzi csehszlovákiai feltételek között, illetve a cseh és a szlovák nemzet szocialista nemzetté formálódásának folyamatát, melynek döntő tényezői a munkásosztály vezető szerepe, va- Jamint a szocializmus, illetőleg a szocialista világrendszer létezése. A szocialista nemzetek formálódásához azok a tapasztalatok szolgáltak alapul, amelyeket a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatban a soknemzetiségű szovjet állam építése igazolt. Köztudott, hogy az SZKP felbecsülhetetlen értékű tapasztalatai a nemzetiségi politikát illetően nagymértékben érvényesültek a csehszlovákiai ‘nemzeti, nemzetiségi kérdések megoldása során is. ,,A nemzetiségi kérdés rendezése a szocializmus feltételei közölt megerősítette a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános törvényszerűségeinek, főleg pedig a marxista—leninista elveknek és az SZKP tapasztalatainak a helyességét“ — szögezi le könyvében a szerző. Zvara professzor részletesen megmagyarázza a műben előforduló alapvető fogalmakat, mint például a nemzet, a nemzeti, illetve nemzetiségi kérdés, a nemzeti tudat, a proletár és szocialista nemzetköziség és hazafiság. A tőkés rendszer nemzetei és a szocialista nemzetek című fejezetében a szerző rávilágít a burzsoá s vele szemben a szocialista nemzet legáltalánosabb ismérveire. A kiadványban a szerző konkrét adatokkal támasztja alá hazánk lakosságának szociális rétegeződését, nemzetiségi összetételét, az iskolai végzettség szerinti fejlődését. BELOVIČ ZSUZSA A Pravda Könyvkiadó új könyvei
