Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-29 / 359. szám, csütörtök
Pnyvekkel, lexikaiakkal AZ ANYANYELVI NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL Az Idén mi is nil lesM A vegytan oktatásának néhány problémája egy alapiskolában Lapunk hasábjain az Egy év után címmel megjelent cikkben már tájékoztattuk az olvasókat az új tanterv lépcsőzetes bevezetéséről. Azt Is közöltük, hogy ez év szeptemberétől frontálisan Is a második osztályba léptünk. A korszerűsítés tehát kötelezően megkezdődött az alapiskolák 2. osztályában.- Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének egyik lényeges jegye, hogy a szemléltetésről a hangsúly áthelyeződött a munkáltatásra, a cselekedtetésre. A munkáltatás és a cseleked- tetés, az irányított felfedeztetés és a tanulók aktivizálása az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában a legfontosabb módszertani elvek közé tartozik. Ezt pedagógusaink már magukévá tették. Megértették az új tantervet, az új struktúrát, melyet koncentrikusan s ugyanakkor spirálisan bővülő struktúrának nevezünk. A pedagógusokon kívül a szülők azok, akik rendkívüli figyelemmel kísérik gyermekeik tanulását, szellemi és testi fejlődését. Igaz, hogy az új koncepcióval minden Iskolában szeptemberben vagy októberben már megismerkedtek a szülők, de nem árt, ha e helyütt is foglalkozunk vele. A tanév elején a tanulók intenzív ismétléssel bepótolták a nyári szünetben elfelejtett ismereteket, s két hét eltelte után már a második osztály anyagát tanul- ták, mely merőben eltér a régi tananyagtól. Az új tantervben a tananyag átcsoportosítása miatt a másodikosok olyan anyagot is tanulnak amellyel a régi tanterv szerint csak a felső tagozaton Ismerkedtek meg. Miről is van szó? Az 1. osztályban négyszer 38 betűt tanultak meg a tanulók. A koncentrikusan és spirálisan bővülő tantervi anyag keretében a 2. osztályban a hátramaradó 7 betűt tanulják meg. Ezek a: eh, dz, dzs, q, w, x, y betűk, melyeknek mind a négy változatát (nyomtatott kis- és nagybetű, írott kis- és nagybetű) szó- és szövegösszefüggésben, tehát funkcionálisan alkalmazniuk is kell. A 2. osztályban összesen 45 betűt ismernek már a tanulók, és azokat aktívan használják is beszédükben és írásukban egyaránt. Az új betűkkel először szavakat keresnek, majd ezeket mondatokba foglalják, s a mondatokkal szöveget alkotnak, olvasnak. Ilyen szavakkal ismerkednek meg a tanulók, mint például: mechanikus, fog- technikus, Madách Imre, Fábry Zoltán, Ady Endre, Ybl Miklós, Klement Gottwald, a métermázsa lele, a q (ejtsd kú), xilofon, tix, mixer, fix, edző, bodza, madzag, dzsem, dzsúsz, dzsungel, lándzsa. Ezeket a szavakat helyesen kell tudniuk ejteni és írni. A másodikos nyelvismereti anyag helyesejtési és helyesírási központú. Októbertől kezdve minden szöveget már el tudnak olvasni, és le Is tudnak írni. Hangos olvasáskor a tanulóknak szótagolniuk nem szabad. Külön kell szólnunk a eh betűről, melynek neve céhá. A betű helyes eltése több problémát okozott, főleg a felnőttek körében. Ennek a betűnek megfelelő hangot a közismert idegen szavakban — mint például a A Smencsban olvastuk Négy szlovákiai magyar költő — Kulcsár Ferenc, Mikola Anikó, Tóth László és Varga Imre — kilenc verse szerepel a Smena karácsonyi számában. A verseket Voftech Kondrót a jeles szlovák költő és műfordító. irodalmunk kiváló ismerője — aki nemrégiben Adyról közölt verset és esszét (a Pravdában, Illetve az Irodalmi Szemlében) — válogatta és tolmácsolta. Rövid Jegyzetekben mutatja be a költőket, szól az Egyszemű éjszaka című antológiáról (1970) ős arról a jelentős fejlődésről, amelyről az el- Uúlt esztendőkben megielent önálló kötetek tanúskodnak. Találóan állapítja meg, hogy ma* már úgy beszélhetünk a négy lírikusról, mint sajátos költői egyéniségekről. (br) mechanika, mechanikus, technika, technikus — erősebb hanggal ejtjük, mint a méhek, plé- hek, csehek stb. szavak hangját. Olyan hangerővel kell ejtenünk, mint az ihlet szó hangját. Nem igaz az, hogy mi magyarok nem tudunk egy erősebb h hangot ejteni. Gondoljunk csak a pech szóra. Ezzel szemben vannak olyan közismert családnevek, különösen a nagy egyéniségek nevére gondolunk, melyekben a eh betűt es nek kell ejteni. így például Az ember tragédiájának alkotója nevében, valamint a róla elnevezett Madách Lap- és Könyvkiadó nevében fordul elő az említett betű. Madách Imre nevének helyes ejtése és helyes írása kötelező már a 2. osztályban. A tanulók tehát tudatosan, módszeresen és jól sajátítják el a teljes magyar ábécé és a eh betű ejtését, de .egyes felnőttek, sajnos, rosszra javítják a gyermekek helyesejtését, és rájuk kényszerítik Madách nevének Írás szerinti ejtését. A másodikos tanulók nem csupán formálisan tanulják a teljes magyar ábécét, hanem funkcionális szempontból is. Az egyén permanens önképzését már a második osztályban kötelezően elkezdtük az Ablak-zsiráf képes gyermeklexikon használatával. Ebből a lexikonból keresik ki a tanulók a számukra még ismeretlen szavak jelentését. Sok esetben már ez sem elég, s nagyon gyakran kell a pedagógusoknak a Magyar értelmező kéziszótárt is alkalmazniuk. Ezt is ismerik már a másodikosok, de használata számukra még nem kötelező. Az új koncepció értelmében az Iskola és az élet, az iskola és a család szoros kapcsolatát hangsúlyozzuk. A tudatos ismeretszerzés megszervezése az iskolára hárul, az ismeretek helyes, tudatos és gyakori alkalmazása megoszlik az iskola és az élet között. Az életre nevelés az integrált rendszerű anyanyelvi nevelés minden óráján megnyilvánul. Nem kívánjuk a szülőktől, hogy olyasmire tanítsák meg gyermeküket, amire az iskolának kell megtanítania. Csupán azt kérjük, hogy állandó kapcsolatban legyenek az iskolával, gyermekük tanítójával, aki utasításokat ad anyanyelvűnk helyes használatára. Kérjük a szülőket, beszéltessék otthon gyermekeiket, mondassák el velük mindazt, amit az iskolában tanultak. Olvastassák őket hangosan, mert némán nagyon is sokat olvasnak az iskolában. Türelmesen és figyelmesen hallgassák végig gyermekeiket. Az új művelődési anyagot a frontális bevezetés előtt kísérletileg 371 tanulóval három éven át kipróbáltuk. A tanulók közül 295 (79,5 százalék) fizikai dolgozók gyermeke volt. 241 tanulónak (65 százalék) munkaviszonyban volt az anyja. És mégis minden tanuló könnyen elsajátította a „nyolcadikos“ tananyagot. Ugyanis ,a teljes magyar ábécé funkcionális alkalmazása az alapiskola felső tagozatának anyaga volt. Csak volt! Eredményeink bizonyítják, hogy a másodikos tanulók az intenzív tanítás-tanulás hatására lényegesen magasabb színvonalat értek el, mint a múltban, pedig most is kilenc kötelező és egy nem kötelező tantárgyuk van. Az új koncepció értelmében nem szabad a tanulókat túlterhelni. Ezért házi feladatot is csak módjával kaphatnak. Helyette szabiid idejükben a könyveket, a lexikonokat, a szótárakat forgassák. Szeressék meg a könyveket, mint az a másodikos kislány, aki a tanító néni kérdésére: Melyik a legkedvesebb könyvetek? — ezt válaszolta: Az én legkedvesebb könyvem az idegen szavak szótára. Miért? — Mert az Ablakzsiráfot már végig elolvastam. A mai másodikosoknak már nyugodtan vehetnek a szülők és a hozzátartozók értelmező szótárakat, kétnyelvű szótárakat, lexikonokat. Szocialista iskolánknak végső soron az a célja, hogy a tanulókat már zsenge koruktól kezdve készítse elő az állandó önképzésre, önművelésre. SCHNIERERNÉ WURSTER ILONA Tündérléptű képzelet ragad magával, ahogy a Kéméndi (Kamenín) Alapiskola pionírjainak klubhelyiségében ülve a kilencedikesekkel beszélgetek, és hallgatom az egyik pionír magyarázatát. — Vegyük példának a picinyke szentjánosbogár esetét. Tudjuk, éjjel azért világít, mert testének vegyi energiáját fény- nyé alakítja át. Tudjuk azt is, hogy 50 százaléknál nagyobb hatásfokkal. Hogyan? Ezt nem tudjuk. Mi csak annyit tudunk, hogy a legmodernebb fénycsövekben is legfeljebb csak 20 százalékos az energia hasznosítása. Jó volna többet tudni. Én ezért tanulom szívesen a vegytant, meg a fizikát. Mások, a több'iek másképpen érvelnek, indokolnak, de közös véleményük nyilvánvaló: kedvenc; tantárgyuk a vegytan. Persze akad néhány olyan tanuló is, aki csak hallgat. Túlságosan illemtudók, kevésbé közlékenyek, vagy nem érdekli őket különösebben sem a kémia, sem a fizika. Tíz éve tanít vegytant ebben az iskolában Németh Ferdinánd tanító. Hallja a válaszokat, nem szól közbe, de amikor a pionírok a klubhelyiségből kivonulnak, azonnal megszólal: — Általános érvényű a szabály: amit hallok, elfelejtem, amit látok, megjegyzem, de amit magam is megcsinálok, azt már tudom. így kellene tanítani a kémiát, dehát nekünk nincs szaktantermünk. Az előbb támadt tündérléptű képzelet, amely a kémia tanulásának nagyszerűségét idézte elénk, egyszeriben szertefoszlik: mert fankus Vidor, az iskola igazgatója ilyen tényeket tár elénk: — Ha ki akarjuk küszöbölni a két váltásos tanítást — és ezt akarjuk —.akkor jól meg kell gondolni az iskolaépület helyiségeinek beosztását. A mi iskolánk típusépület, melyet 13 osztály számára építettek. Helyet kap benne 14 magyar tanítási nyelvű osztály, egy szlovák osztály, s a pionírok klubja. Raktárnak épített helyiségekben is tanítunk. Vannak szertáraink. Ezek egyikében egy kis laboratórium is helyet kapott, de szó sem lehet arról, hogy szaktantermet létesítsünk. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy komoly érdeklődést ébresszenek a vegytan és a fizika iránt. Jó és alapos ismereteket adjanak a tanítóknak. Tóth Gábor, Juhász József, Krecsmer Ignác, Varga László kilencedikesek érdeklődése, jó tanulmányi eredménye arról tanúskodik, hogy mind a tanítók, mind a tanulók élnek ezzel a lehetőséggel. Egyébként eddig minden tanév végén szép számban jelentkeztek a tanulók közül olyanok, akik vegyészeti szak- középiskolában folytatták tanulmányaikat. Jól érvényesítették az alapiskolában szerzett kémiai ismeretüket Takács Ilona, Gedai Éva meg a többiek az egészségügyi szakközépiskolában. A vegytan tanításában fontosnak tartják, hogy más tantárgyakkal kapcsolatot keresve, teremtve közöljék az ismereteket. Ezért az iskolán belül külön tantárgybizottságot szerveztek, melynek tagjai a kémiát, biológiát földrajzot és történelmet oktató pedagógusok. Meghonosodott a „nyitott órák“ módszere, amikor a tanítók kölcsönösen részt vesznek egymás tanítási óráin, majd közösen elemzik, megvitatják a tapasztaltakat. A tantárgybizottság havonta ülésezik, rendszerint vitaindító előadással kezdi a tanácskozást. Egy-egy közös oktatási, módszertani probléma az előadás, a vita témája. Nem lehet azonban mellőzni a vegytan oktatása során a fizikával, a matematikával kapcsolatos összefügéseket. Sőt, ezek nélkül el sem lehet képzelni sikeres ismeretközlést. Természetes feladat tehát Németh Ferdinand pedagógus számára jó együttműködést teremteni a fizika és matematika szakos pedagógusokkal. Főleg a matematika szakosokkal való együttműködést ^dicséri, mert ők szívesen segítenek a tanulóknak egy-egy kémiai feladat számításainak megmagyarázásában. Évek óta szokás a kilencedik osztályban az elemek, ve- gyületek, meghatározások, vegyi jelenségek megnevezését szlovákul is megtanítani. A nyolcadikosok tankönyvében nem szerepelnek szlovák nyelvű kifejezések, de ebben a tanévben a nyolcadik osztályban már a szlovák terminológiát is megtanítják. Az adott lehetőségeket jól hasznosítva, a Kéméndi Alapiskolában arra törekednek, hogy érdeklődést ébresszenek a vegytan iránt, jó és alapos ismereteket adjanak a tanulóknak. Ezért furcsa, hogy tavaly az ifjú vegyészek járási olimpiájának vetélkedőjébe nem nevezett be egyetlen kéméndi tanuló sem. Szóvá is tettem ezt, amikor a klubban ismételten találkoztam a kilencedikesekkel. — Az tavaly volt — mondták —, az idén ml is ott leszünk. És magabiztosan mosolygott mindahány. HAJDÚ ANDRÁS Nem búcsúzunk, Char He... Milliók gyermekkori élménye az enyém: Chaplin-filmet játszanakI — böngésztem a plakáton, aztán rohantam jegyet venni, hogy önfeledten kacaghassak. Ma is, a harmadik ikszen túl, ha csak lehet bekapcsolom a tévét, amikor Chaplin-filmet vetítenek, hívom a kislányom, hoqy ő is boldog legyen, s miközben ő nagyokat nevet, én el-elmerengek, olykor nemcsak mosolyogni, sírni is kedvem lenne. ö volt a nagy kisember. Barátai írták róla. hogy órákat tudott eltölteni az ablak mellett, a forgalmas vendéglőkben, pályaudvarokon. Figyelte az úgynevezett kisemberek viselkedését. Sok mindent megtanult tőlük, talán azért ts lett olyan népszerű szerte a világon, mert az ő gondolataikat, érzéseiket, örömüket és bánatukat Igyekezett kifejezni a filmvásznon. Szivünkbe lopózott csetlő-botló figurája. Szurkolunk neki, amikor szembeszáll a hatalmasokkal, a pöffeszkedő semmireke- lőkkel, s rokonszenvezünk vele. ha kíméletlenül a szemükbe vágja az igazsáqot, ha leleményességével, bátorságával kitol velük, ha leleplezi erkölcsi bukfenceiket, sok úgynevezett naqyember kétszínűséqét, gyávaságát és kisszerüséqét. A krónikás zavarban van. amikor film- leit ranqsorolnt kell. Kiemelhetjük a meq- könnyeztető, meqmosolyoqtató Kölyköt, vaqy A csavargót. Itt Jelent meq először az amerikai vándormunkás poétikus figu rája. Folytathatnánk a sort az Aranylázzal. vagy a Modern időkkel, amelyben fényesen csillognak művészi és emberi kvalitásai, kidomborodik éles társadalom kritikája. Beszélhetnénk Chaplin haladó politikai nézeteiről, éleslátásáról A diktátor című filmjével kapcsolatban, amely a filmművészet soha nem fakuló értékei közé tartozik. Még a leqkisebb méltatásban sem feledkezhetünk meq az 1947-ben készített Monsieur Verdoux című filmjéről, ahol talán legélesebben bontakozik ki társadalombírálata. A hírhedt párizsi gyilkos esete kitűnő alkalom volt Chaplin számára, hogy leleplezze álszent kispol gári magatartását és rámutasson, hogy néhány ember megölése miatt meqmnzdul az egész hivatalos apparátus, de milliók háborúban törvényesített meggyilkolása esetén senkt sem emelt fel a szavát. S ugyanígy írnunk kellene csodálatos miniatűrjeiről, tíz-tizenöt perces groteszkleiről. Kevesen tudják róla, hogy fiatal korában hazánkban is fellépett, naqy sikerrel. Voltak ellenségei is. Emberi és művészi bátorsága, szókimondása, szovfetbarátsága nem tetszett a harmincas, negyvenes évek fasiszta vezetőinek, s nem tetszik nao- latnkban sem bizonyos nyugati köröknek. Ez azonban — kell-e hangsúlyozni — ——HHB——HW———————i semmivel sem csökkentette emberi “és mű: vészi nagyságát. Sőt. Az Oscar-dí), Nemzetközt Békedíj, sok más kitüntetés, de elsősorban milliók rajongása a leqszebb bizonyíték erre. Közhelynek tűnhet, pediq egyáltalán nem annak szánjuk: Chaplin meghalt, ßs mégis: Chaplin él. Filmjeiben, bennünk. (szilvássy) muhi. — Csótó László: Nénik a lócán
