Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-27 / 357. szám, kedd
Bevált a ggmSri kísérlet Gondos etökésiMellel alapozták meg n érató taggyűlések siketét BESZÉLGETÉS JÄN GIBALA ELVTÄRSSAL, A RIMASZOMBATI (RIMAVSKÁ SOBOTA) JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁVAL A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozata alapján a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is megkezdődtek a pártalapszervezetek évzáró taggyűlései. A pártélet e jelentős eseményeinek előkészítéséről és lefolyásuk eddigi tapasztalatairól beszélgettem Ján Gibala elvtárssal, a járási pártbizottság vezető titkárával. j] 1977 XII. 27 ® Mit tartottak főképpen szem előtt az előkészítés folyamán, s mire összpontosítják a legnagyobb figyelmet az évzáró taggyűléseken? A pártalapszervezetek évzáró taggyűlései azokban a hetekben tárgyalnak, amikor a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek, valamint szervezetek, a dolgozók figyelme a CSKP Központi Bizottsága kilencedik ülése határozataiból következő feladatok lebontására és teljesítésük megalapozására irányul. Az évzáró taggyűlések mélyrehatóan elemzik a hatodik ötéves tervidőszak első két évi feladtainak teljesítését, vizsgálják a munkában tapasztalható fogyatékosságokat, keresik felmerülésük okait, főképpen pedig leküzdésük módját. A pártalapszervezetek ezekre a fontos tárgyalásokra nagyon gondosan készültek és készülnek. Már szeptember elején az alapszervezeti, városi, helyi, üzemi bizottsági elnökök és a járási pártbizottság aktivistái értekezletükön részletesen megvitatták az évzáró taggyűlések előkészítésiével összefüggő feladatokat. Ezekből kiindulva az alapszervezetek szeptemberi és októberi bizottsági ülésein és taggyűlésein intézkedéseket foganatosítottak és munkacsoportokat alakítottak az évzáró tanácskozások alapos személyi, tartalmi és szervezeti előkészítése céljából. Októberben értékeltük a járási pártszervezetek tagjainak munkáját. Ezt azzal a céllal valósítottuk meg, hogy felmérjük, miképpen vesznek részt a kommunisták és a párttagjelöltek az alapszervezet feladatainak teljesítésében, s egyszersmind növeljük aktivitásukat a további célok eléréséért. A járási pártbizottság a tagokkal és tagjelöltekkel folytatott beszélgetéseket arra irányította, hogy a feladatok teljesítésébe arányosan kapcsolják be a párttagokat és -tagjelölteket, hogy képességei szerint mindenki részt vegyen a pártmunkában. A káderelőkészités, a bizottsági tagok tevékenységének értékelése és az új pártbizottságok összetétele javaslatának kidolgozása folyamán főképpen azt a célt követtük, hogy a bizottságokat a lehető legjobban stabilizáljuk, tagjaikká a legbe- váltabb kommunistákat jelöljék, s a pártszervekben növeljük a munkások, a nők és a fiatalok számarányát. A járási pártbizottság kétszázhét aktivistát, huszonkét politikai dolgozót, a lárási párt- bizottság és ellenőrző bizottság hetvenöt tagját és póttagját bízta meg, hogy az alapszervezetekben segítsenek az évzáró tanácskozások eiőkészi lésében. Az alapos előkészítéshez nagyban hozzájárult az alapszervezeti és rószlegszervezeti elnökök részére a járási politikai iskolában rendezett tanfolyam, ^melyen a lenini munkastílussal. a párt vezető szerepe érvényesítésének kérdéseivel foglalkoztak. A járási pártbizottság alapelvként fogadta el azt Is, hogv az évzáró tárgyalások anyagát a gyűlés megtartása előtt legalább két héttel megvitatják a járási pártbizottság osztályain. Illetve szerveiben. ® A gondos előkészítés bizonyára megmutatkozik az évzáró taggyűlések tárgyalásainak színvonalában. Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Az utcai, a falusi és az állami szervekben eddig lezajlott évzáró taggyűlések tanácskozását a kommunisták nagyfokú aktivitása lellemezte. Ezt Igazolja a kllencvenhét s7á7nlékos átlagos részvétel és az élénk, tárgyilagos vita. Gyűlésenként átlag nyolc elvtárs szólalt fel a vitában. Feltételezzük, hogy az eddigihez hasonlóan a további évzáró taggyűlések is magas színvonalúak lesznek. • A rimaszombati járásban a mezőgazdasági üzemek párt- alapszervezetei szervezeti felépítésének új módját próbálják ki. A kísérlet tapasztalatait most értékelte a járási pártszerv. Milyen következtetést vont le? — A járási pártbizottság elnökségének 1976. február 17-i határozatával a Gömöri (Gemer) Efsz pártalapszervezete felépítésének új szervezetét hagyta jóvá. Az alapszervezet részlegszervezetei nem a gazdaságok szerint, hanem termelési alapon működnek. Termelési ágazatok szerint három részlegszervezetet létesítettek. A növénytermesztés és a műszaki fejlesztés részlegszervezetében 21—21 tag és tagjelölt, az állattenyésztési szakasz részlegszervezetében pedig tizenkilenc elvtárs dolgozik. A gazdasági vezetőket és az ügyvezetés hivatali dolgozóit munkájuk tartalma szerint osztották be a részlegszervezetekbe. A három részlegszervezet tevékenységét az alapszervezet tizenegy tagú bizottsága irányítja. Az új szervezeti felépítés kapcsán meg kellett oldani a párt vezető szerepének érvényesítését Gömör, Gömörpanyit (Gemerská - Panica) és Beretke (Bretkal községekben. Ezt oly módon rendeztük, hogy Gömö- rön és Gömörpanyiton kommunista tanítókból, nemzeti biott- ságl tisztségviselőkből és nyugdíjasokból falusi pártszervezetet létesítettünk. A gömörpanyi- ti falusi szervezet hatásköre Beretkére is kiterjed. Az értékelés az új szervezeti felépítés kedvező hatását állapította meg. Az önálló részlegszervezetek megalakításával az egyes, munkaszakaszokon elmélyült a párt vezető szerepe. Az eredmények a termelésben már idén megmutatkoztak. A növénytermesztésben a dolgozók nagy elánnal vettek részt a termés betakarításában és az őszi munkákban, javult a munka minősége és következetesen érvényesítették az agrotechnika követelményeit. Az állattenyésztésben fokozódott az állatokról való gondoskodás, ügyelnek a takarmány gazdaságos felhasználására. Nem véletlen, hogy a szövetkezet a járásban az elsők között teljesítette az évi tejeladást. Az idén előreláthatólag mintegy háromezer liter fe- jési átlagot érnek el tehenenként. Magasan túlteljesítik a többi termék eladási tervét is. A részlegszervezet már az idén elemezte a jövő évi feladatok teljesítésének feltételeit, vagyis már most törődik az 1978-ra kitűzött célok elérésének megalapozásával. Az új szervezeti felépítés tehát beválik. Más egységes földművesszövetkezetekben is bevezetjük, ahol megteremtik ennek feltételeit. Múlhatatlanul szükséges ugyanis, hogy ezt megelőzően a községekben a párt befolyásának biztosítására megalakítsuk a falusi pártszervezetet. Itt el kell mondani azt is, hogy az új szervezeti felépítés után az említett falusi párt- szervezetekben bizonyos nehézségek támadtak. Ezek abból következtek, hogy tagjaik túlnyomórészt nyugdíjasok. A falusi pártmunka meggyengült. A járási pártbizottság oly módon oldotta meg ezt a kérdést, hogy a községben élő, más munka- szakaszokon dolgozó elvtársakat küldött a kiét falusi párt- szervezet megerősítésére. Ezáltal sikerült életképes szervezeteket létesíteni, amelyek a község életének minden szakaszán érvényesíteni tudják a párt vezető szerepét. A gömöri kísérlet értékelése tehát azt mutatja, hogy a pártmunka eredményes, a kommunisták jól dolgoznak. • Köszönöm a tájékoztatást. GÁL LÁSZLÓ Rövidebb munkahét Romániában Fokozatosan, két ütemben térnek át Romániában a csökkentett munkahétre, az erről szóló programot az RKP országos konferenciáján fogadták el. A tervek szerint országosan 1983 végéig hajtják végre a csökkentést. A A fokozatos áttérés első szakaszában, 1978 és 1980 között bevezetik a 46 órás munkahetet. A program részletesen meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítésével térhetnek át a vállalatok, az üzemek és az intézmények a csökkentett munkahétre. Ezek között szerepel a munkatermelékenység tervben meghatározott szintjének elérése, a nyereségnek, s más gazdasági-pénzügyi mutatóknak teljesítése, valamint a havi átlagjavadalmazás céljainak elérése. A jövő év januárjától valamennyi ágazatban központi üzemeket jelölnek ki, amelyekben kísérleti céllal bevezetik a részleges csökkentést. Az itt szerzett tapasztalatokat használják majd fel a teljes áttéréskor. Szovjet—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyv Szovjet—lengyel árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Varsóban. Az 1978-ra szóló egyezmény előirányozza a kétoldalú forgalom további gyors növekedését. A forgalom értéke a terv szerint eléri a 6,7 milliárd rubelt, ez körülbelül 17 százalékkal haladja meg az idei esztendőét. A hagyományoknak megfelelően leggyorsabban a gépek és berendezések szállítása bővül. Ezekből a termékekből Lengyelország 27 százalékkal ad el többet partnerének,, míg vásárlásai 11 százalékkal bővülnek. A lengyel külkereskedelem a többi között vegyipari, élelmiszer- ipari, építőipari gépeket ad el a Szovjetuniónak. Az Importlistán kohászati és építőipari gépek találhatók. A jövő évben — s ez a forgalombővülés egyik záloga — 47 százalékról 53 százalékra emelkedik a kooperációs és szakosodási megállapodás alapján gyártott és szállított gépek és berendezések részaránya a forgalomban. Változatlanul nagy szerepet játszik majd a kétoldalú kereskedelemben a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállítása. Ebben a legnagyobb tétel a szovjet olaj és kőolajipari termékek, valamint a lengyel szén, koksz és kén. Bővül a fogyasztási cikkek exportja- importja is. A Szovjetunió személygépkocsikat, színes televíziókat, órákat fényképezőgépeket és élelmiszereket ad el Lengyelországnak, míg onnan könnyűipari cikkeket és háztartási cikkeket vásárol. hí IMrosiok muhelyta Látogatás az Aero Vodochody vállalatban, ahol a népszerű gyakorló-repülőgépeiket gyártják A MESTERSÉGBELI TUDÁST, a szakma értését nem örökli az ember, azt csak elmélyült tanulással, gyakorlással lehet elsajátítani. Minél több szakismeretet igényel egy-egy foglalkozás űzése, annál több időt kell szentelni a tanulásnak. A gyors eredmények elérésében nagy szerepet játszik az is, hogy milyen segédeszközök állnak az oktatók és a tanulók rendelkezésére. S miként az autóvezetést sem lehet az iskolapadban megtanulni, a repülés tudományának elsajátításához is gyakorló-repülőgépekre van' szükség. Emellett nem is akármilyen „égi taligákra“, hanem a legkorszerűbb gépekre, mert a pilóták képzésében különleges szempontok érvényesülnek. A csehszlovák gépipar magas műszaki színvonalát bizonyítja, hogy a baráti államokat Csehszlovákia Látja el sugárhajtású gyakorló-repülőgépekkel és a hozzájuk tartozó szimulátorokkal. A népszerű Delfinekből 1963 után tíz év alatt 3700 darab készült, ezeket a jelenleg gyártott L-39-es Albatroszok váltották fel. Nem véletlen, hogy a kiváló Albatrosz gépet a brnói gépipari vásáron is bemutatták, hiszen 95 százalékuk exportra készül. Mivel állandóan nagy irántuk az érdeklődés, e típus gyártása távlati programot jelent a repülőgépet kivitelező Aero Vodochody vállalatnak. A napokban ellátogattunk ebbe a fiatal vállalatba, amely 1978 áprilisában fogja ünnepelni alapításának 25. évfordulóját. Eleinte szovjet licenc alapján a sugárhajtású MIG 15-ös, MIG 19-es és MIG 21-es katonai gépeket gyártották itt. A csehszlovák repülőgépgyártás régi hagyományai, a szovjet műszaki segítség, valamint a sugárhajtású gépek gyártási tapasztalatai fokozatosan megteremtették a feltételeket az igényeket teljes mértékben kielégítő gyakorló-repülőgépek kifejlesztéséhez és kivitelezéséhez. Már a Delfin is átütő nemzetközi sikert aratott, s a tervezők a szerzett tapasztalatok körültekintő érvényesítése alapján ebből a típusból fejlesztették ki az Albatroszt. AZ ALBATROSZ TERVEZÉSEBEN közreműködő széles kollektíva Jan Vlček mérnök vezetésével az L-29-es pilótakiképző rendszer megalkotásáért 1976-ban elnyerte a Klement Gottwald Érdemrendet. A gép kiváló minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Szovjetunióban az űrhajósok képzéséhez is felhasználják. Prágai látogatása alkamával Leonov űrhajós is elismerően nyilatkozott a csehszlovák gyakorló-repülőgépről. A vállalatban elbeszélgettünk Vlček mérnökkel, a műszaki fejlesztési csoport vezetőjével, valamint legközvetlenebb munkatársával, Juraj Šouc mérnökkel, berepülőpilótával. Vlček mérnök tüzetesen elmagyarázta, hogy a pilótaoktatás milyen különleges követelményeket támaszt a gyakorlógép műszaki felépítésével szemben. Elsősorban pszichológiai követelményről van szó. A pilóták általában igen fiatalon, 18 éves korukban tanulják meg a repülés művészetét, s az első benyomások egész életükre kihatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a gép kezelése a kiváló műszaki tulajdonságokon kívül legyen minél egyszerűbb, átte- kintőbb. A tervezőknek ezt a kettős követelményt sikerült úgy összehangolniuk, hogy az Albatrosz kétfokozatú kiképzést tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a gépen tanulnak a kezdők is, a haladók is. További fontos szempont a kiképzés gazdaságossága. Az oktatógépek motorja a generáljavításig általában 500 órán át üzemeltethető, ezért arra keli törekedni, hogy a jövendő pilóták maximálisan kihasználják a levegőben töltött perceket, minél rövidebb idő alatt minél több tapasztalatot szerezzenek. Összehasonlításul megjegyezhetjük, hogy az utasszállító repülőgépek motorját általában 3000 órán át üzemeltetik generáljavításig. A pilótaoktató-rendszerhez ezért kifejlesztették a TL-39-es szimulátort, amelyt lent a földön .tökéletesen utánozza a repülés feltételeit. Éppen csak hogy szárnya és farka nincs, de a műszerek éppúgy reagálnak a tanuló pilóta műveleteire, mintha minden a levegőben történne. A pilótafülkével szemben elhelyezett képernyő teljes illúziót kelt, s a gázpedál nyomására a motor zúgása is különböző Intenzitással hallható. AZ ALBATROSZ MOTORJÁT és navigációs berendezéseit a Szovjetunió szállítja, s a fő akatrészek is kooperációban készülnek az Aero termelésigazdasági egység vállalataiban. A gépeket Vodochodyban szerelik össze, s az elkészült példányokat mindjárt ki is próbálják a vállalat mögött kiépített üzemi repülőtéren. Az Albatrosz további előnyeihez tartozik még a tökéletes légkondicionálás és a bármilyen magasságban katapultálható kabin. Az utóbbi művelet gyakorlására szintén kifejlesztettek egy „földi“ berendezést. Az oktatógéppel egyébként az akrobatikus műrepülés minden lehetséges figurája elvégezhető. Ezt Juraj Šouc berepülőpilóta kalapjainkat veszélyeztetve be is bizonyította. Mint Csehszlovákia többszörös műrepülőbajnoka számos nemzetközi sikert ért el ezzel a géppel, az egyik angliai nemzetközi versenyen neves ve- télytársakat megelőzve az első helyen végzett. Amikor a „földet súroló“ villámrepülések, dugóhúzók, éles kanyarok és fejjel lefelé való repülések után visszatért a földre, megkérdeztük, hogy hogyan áll félelem dolgában. — A félelem az ismeretlenség függvénye — válaszolta. — Ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a pilóták minden részletében tökéletesen ismerjék gépüket, s repülés közben érzékelni tudják működését. Ez a kezdőkre és a legtapasztaltabb berepülőpilótákra egyaránt vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy valaki berepülőpilóta lehessen, hosszú évek tapasztalatait kell összegyűjteni, mert csak így válhat tanácsaival, észrevételeivel a tervezők és a gyártók hasznos segítőtársává. MAKRAI MIKLÓS Juraj Šouc mérnök, az Albatroszok berepülőpilótája bentuiaio műrepülésre indul. (A szerző felvétele)!
