Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-22 / 353. szám, csütörtök
Hárman a kevés közül Jegyzeiíuzetíei irodalomnőpszertísítők között Kelemen Mária ICönyvek — mindenkinek A Madách Könyvkiadó újdonságai Egyelőre a nevüket sem tudom. Ülnek az asztalnál és beszélgetnek. Olcsó és átlátszó fogás lenne, ha most azt mondanám: biztosan az imént elhangzott előadásról vagy a tegnap délutániról, amelyben a Madách Könyvkiadó évi terveiről esett szó. Bár nem járhatnak messzire az irodalomnépszerűsítők számára rendezett szeminárium témájától. Seltem tekintetükből. mozdulataikból. ☆ Csobádi Irma a nyitrai pedagógiai főiskoláról érkezett, ahol matematikát és fizikát tanul, az első évfolyamban, a szlovák tagozaton. Szeretne szakot változtatni, szívesen lenne magyar— német szakos tanító. A Rozsnyói [Rožňava) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett. Tagja volt az irodalmi körnek és irodalmi színpadnak. Serényen dolgozott az ifjúsági szervezetben és a CSEMADOK helyi szervezetében. Szülőfaluja a kicsiny Jablonca {Silická Jablo- nlca), ötszáznál kevesebb lakossal. — Otthon, a faluban is alakítottunk irodalmi színpadot — mondja. — Olyan kis közösségnek, mint a miénk, szintén szüksége van az összetartó kulturális munkára. Szerencsénkre megértett és segített bennünket a helyi nemzeti bizottság. Kevés történik a mi falunkban, az emberek hazatérnek a munkából, általában otthon töltik szabad idejük nagy részét. De ha van valamilyen rendezvény, szívesen eljönnek, örülnek neki, akárcsak én. Ez mindig feldobott engem. Különösen azért, mert néhány irodalmi színpadi összeállítást én is készítettem, és éreztem, nem dolgoztam hiába. — Ha jól tudom, Nyitrán még működik a magyar diákok irodalmi köre. — Igen, és a tagja vagyok én is, szerepelek az Ady-műsor- ban. — Megkérdezhetem, szokott-e keseregni? — Akkor, ha olyan emberekkel találkozom, akik azt mondják, nem érdemes kulturális munkát végezni, leértékelik, lenézik az irodalmat. Sajnos, főA szándék tisztázott. Az ünnepek alatt olyan műsorokat sugározni, amelyek összhangban vannak a művelődés, a szórakozás és a pihenés hazai igényeivel, és erősítik a néző, illetve a hallgató szocialista világnézetét. A tévénézők és a rádióhallgatók milliós seregének zöme otthon kívánja eltölteni a karácsonyi ünnepeket és az óév utolsó óráit. Ezt a tévében és a rádióban dolgozók is érzékelik. És tudják, növekszik az érdeklődés munkájuk iránt, amit a korábbiaknál is nagyobb felelősséggel kívánnak végezni. Legalábbis, ezt tanúsítja az a készülődés, amely az előttük álló ünnepi műsorok sugárzását megelőzi. A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓ szlovákiai stúdióiban a legtöbb műsor a gyerekeknek készült. Szám szerint ötvenhat. Fő jellemzőjük a sokműfajúság. Tavaly több levelet kapott a tévé, amelyekben a nonstop előadásokra panaszkodtak a szülők. Sok gyerkőc nem kívánkozott el a képernyőtől, nem sétára, még asztalhoz ülni sem volt hajlandó. Okulva e figyelmeztetésekből. a műsorok összeállítói kétórás szünetet terveztek a délelőtti és délutáni adások közé. Az Asszony a pult mögött című cseh filmsorozatot huszonnegyedikén. szombaton este kezdik sugározni, és har- mincadikáig minden nap találkozhatnak a nézők Jaroslav Ditl hőseivel. Az est fő műsora Martin Kukučín: Karácsonyi ostyák című művéből készült tévéadaotácló lesz. A vasárnaol műsor legértékesebb alkotásának, a tehetséges fiatal szlovák leg a fiatalok között találkozom ilyenekkel. ☆ Kojnok Erzsébet magyar— szlovák szakos tanítónő is Nyitrán végzett, hatvanhatban. Ma Ozsgyánból [Ožďany) jár be a Feledi (Jesenské) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába, szlovák nyelvet és földrajzot tanít, a nyelvi-módszertani csoport vezetője. Nagyszerű emlékeket idéz föl diákéveiből. Balta Gyuri nevét említi, aztán a Fórum, a kedves diáklap indulásáról beszél. Én az utolsó számáról, amelyet — idestova hét esztendő telt el azóta — nem követett egy se. Aztán az énekkart említi. Tagja volt; szeret- "tek énekelni, szívesen jártak a próbákra mindnyájan. — Most szeretnék bekapcsolódni a CSEMADOK munkájába. Űj embernek számítok tehát ezen a téren, - jóllehet mindig érdekelt kulturális életünk. Nemrégiben Ady-vetélkedőt rendeztünk a kilencedikesek tananyagából, a győztes csapat tagjait könyvekkel ajándékoztuk meg. Jól sikerült a vetélkedő, annak dacára, hogy először rendeztünk ilyet. — ön szerint, olvasnak-e eleget a tanulók? — Azt hiszem, mi többet olvastunk annak idején, igaz, nem volt mozi, sem tévé. Meg aztán a mai gyerekek eléggé hajszoltak. Rengeteg az osztályon kívül végzendő munka, szakkörökben dolgoznak, olim- piászokra készülnek. Tanulóink zöme bejáró, későn érnek haza, alig jut idejükből az olvasásra. — Mi a véleménye erről a szemináriumról? — Jó és hasznos rendezvénynek tartom. Sok minden elhangzott, amiről eddig nem tudtunk. amiről másutt nem hallprózaíró, Dušan Kováč komoly társadalmi problémákat fölvető — fél hat előtt kezdődő — tévéjátéka mutatkozik. A második műsor mindhárom karácsonyesten egy-egy múlt századi szlovák klasszikus szerelmi életéről kínál bemutatót. A szabadon szerkesztett triptichon főhősei Ján Kollár, Andrej Sládkovič és Ľudovít Štúr, valamint szerelmeik, akiket neves szlovák színművészek formálnak meg. Szilveszterkor az egyes műsor esztrádot sugároz, míg a kettes több vígjátékot, köztük egy Goldoni-darabot. Ojév estéjén a halhatatlan cseh operát. Bedrich Smetana Eladott menyasz- szom/át láthatják a bratislavai tévé nézői. Minket, itt élő magyarokat, A CSEHSZLOVÁK RÁDIÓ MAGYAR ADÁSA is nagyon érdekel. Innen is sok-sok gazdag, értelmesebb és aktívabb hazaszeretetre okító összeállítás szól majd a gyermekekhez. Már szombaton délelőtt, a Meseerdőben című műsorral messze tájakra barangolhatnak azok, akik bekapcsolják rádiójukat. Ezt követően Kodály Zoltán: Székely fonó című művéből hangzanak el részletek, majd egy csallóközi család tagjai elevenítik föl az elmúlt karácsonyok hangulatait. A Fiatalok a mikrofon előtt című népszerű műsor ünnepélyesebb, s talán színvonalasabb Is lesz a megszokottnál. Vasárnap délelőtt a csehszlovák labdarúgás múltját megidéző párbeszédek fejtörőjátékkal végződnek. A Szívünk melegével című irodalmi összeállításhatunk. Meglepett azonban, hogy ilyen kevesen vagyunk. Azt hittem, leszünk vagy háromszázan. ☆ Kelemen Mária tíz éve titkár a CSEMADOK pinci (Pinciná) helyi szervezetében. Annyi könyve van otthon, hogy már „nincs hova tenni“. Tagja a Magyar Könyvbarátok körének, sok kötetet rendelt a prágai Magyar Kultúrától is. Szabad idejét önműveléssel tölti, mert — mint mondja — hiányérzete van, többet szeretne tudni a világról, a művészetekről, a szlovákiai magyar szellemi életről, az anyanyelvről. Tavaly magánemberként, a saját pénzén utazott Kassára (Košice), hogy a Kazinczy-napokon is gyarapítsa tudását; és korábban ezért vett részt néhány tanfolyamon. Nem hívta senki, érdeklődő természete vitte. — Így igyekszem pótolni, amit elmulasztottam. Könyvelőnő vagyok a losonci gépgyárban. Nekünk nehezebb, nincs annyi lehetőségünk a művelődésre, nem találkozunk annyiszor, és nem vitatkozhatunk például olyan kérdésekről, mint itt. A dolgozó fiatalokról beszélek, akik közül kevesen vesznek részt a kulturális munkában. Nehéz felvenni, kiépíteni velük a kapcsolatot. Kis faluban művészet valamit csinálni. Azelőtt voltak színielőadások, ma nem tudunk összehozni egy színjátszó csoportot. Irodalmi esteket, vetélkedőket azért rendezünk, az ifjúsági szervezettel karöltve. Én szervező munkát végzek, ezt tartom a legfontosabbnak. ☆ Vége a szünetnek, kezdődik az újabb előadás, Tomna Mi- hályról. BODNÁR GYULA ban Bábi Tibor, Batta György, Gál Sándor és Tözsér Árpád csehszlovákiai magyar költők versei közt a békesség és a szeretet hangján szólnak a kortárs cseh és szlovák költők alkotásai. A pop-zene kedvelői a könnyűzenei kívánságműsornak örülhetnek majd. Hétfőn reggel nyolc óra után vidám zeneszóval nyílik az ,,István napja ma vagyon“ című Istvánokat és Jánosokat köszöntő ajándékláda, amelyben versek, tréfák, népdalok, rigmusok és mondókák egyaránt megtalálhatók. A szilveszteri esztrádműsorban többek között a MATESZ színművészei előadta jeleneteket, és két népszerű magyarországi vendégművész. Kovács Apolló nia cigánydalait és Kabos László sajátos humorát is házhoz szállítják az éter hullámai. Mindent egybevetve, a Csehszlovák Rádió magyar adásának ünnepi műsorai a kellemes szórakoztatás és az aktív pihentetésszándékával készültek. Hogy milyen színvonalon és sikerrel, az csak akkor derülhet ki. ha bekapcsolják rádiójukat, amit annál is inkább érdemes megtenni, mivel a magyar adás szerkesztői összeállította műsorok, mint a terv mutatia, népeket összekapcsoló hatásúak. És ünnepi adásaik fókuszában a tél. a béke és a nyugalom áll. Akárcsak a Csehszlovák Televízió adásaiban. Ha mindehhez hozzágondoljuk a Szlovákia déli területein oly sokak által nézett Magyar Televízió ünneDl műsorainak gazdagságát, el- mondhatiuk, szinte dúskálhatunk a Iobbnál jobbnak ígérkező műsorokban SZIGETI LÁSZLÖ Itt a karácsony, az ajándékozás ünnepe, s mivel hiszünk, mert hinnünk kell a szólásmondás — a legszebb ajándék a könyv! — egyre igazabb igazában, néhány új könyvvel "ismertetjük meg olvasóinkat, melyek már kaphatók könyvesboltjainkban. Bereck József, a fiatal szlovákiai magyar író 1974-ben mutatkozott be Vihar előtt című elbeszéléskötetével. Néhány akkori művében már felbukkannak azok a szereplők, amelyekkel új kisregényében, az ÖREGEM, AZ UTOLSÖ-ban is találkozunk. bizonyos értelemben tehát folytatása ez a mű a novellákban már érintett eseményeknek, problémáknak. A regény központi alakja, Hury Tamás csallóközi kamasz fiú, aki Dél-Magyarországon, nagyapjánál tölti vakációját. A fiút az a vágy hajtja, hogy fényt derítsen a családfát üldöző átokra, s hogy megfejtse a vak szódás, Aladár titkát. Az érdekfeszítő cselekmény színtere egy magyarok, szerbek, németek lakta falu, ami a szerzőnek alkalmat ad arra, hogy kicsiben érzékeltesse 'a soknemzetiségű Kárpát- medence jellegzetes atmoszféráját. SZÜLŐFÖLD ÉS IRODALOM címen látott napvilágot a Ko- menský Egyetem professzorának, Csanda Sándornak az új gyűjteménye, amely hasznos segédkönyvként szolgálhat mind az egyetemi hallgatók, mind a középiskolai tanárok és diákok számára. Csanda Sándor érdekes és fontos adalékokkal egészíti ki ismereteinket a régi magyar irodalom és a mai Szlovákia kapcsolatairól, az első magyar könyv Nyitrán való megjelenésétől Tinódi Lantos Sebestény, Bornemissza Péter, Batsányi János itteni működésén keresztül egészen Jókai Mórig. A könyv második fejezete a csehszlovákiai magyar irodalom néhány jelentős jelenségével foglalkozik, míg a harmadik rész különböző irodalmi kapcsolatokat elemez. Csanda könyve fontos hozzálárulás az irodalmi problémák megoldásához, az eddig kialakuit kép árnyaltabbá tételéhez. A magyar—szlovák művelődési kapcsolatok történetének feltárásához értékesen járul hozzá Kemény G. Gábor gyűjteménye, a KAPCSOLATOK VONZÁSÁBAN. A szerző olyan történelmi korszakot vizsgál, amelyben az egykorú uralkodó osztályok nacionalizmusa, a kölcsönös nemzeti elfogultság szembeállította a Duna-meden- ce népeit, és megosztotta őket a szociális egyenjogúságért vívott harcukban. Kemény levéltári adatokra, korabeli cikkekre és sajtóvitákra hivatkozva bizonyítja, közös történelmünknek ebben a sivár és válságos időszakában is voltak politikusok. írók és publicisták, akik a nemzetek közötti egyenjogúság és megbékélés érdekében emeltek szót. Zs. Nagy Lajos ISAPUR DALAI címmel adta közre újabb gyűjteményét. A Madách-díjas, rangos-nevű költő űj versei azt a törekvést viszik tovább, melyet az Üzenet a barlangból című korábbi kötetében kezdett meg. Szarkazmusa, groteszk szemlélete finom iróniává, öniróniává, derűs csipkelődéssé, meditativ játékossággá szelídült. Ez a játékosság azonban költői fegyver, mellyel a szerző az emberi kapcsolatok torzulásait, a képmutatást, az erkölcsi értékek talmiságát veszi célba. Nagy erénye a kötetnek, hogy a költő megtalálta a magatartásának megfelelő nyelvezetet. formát is. Kancsal ríKIJLTPFWÜS mm □ Az amerikai Memphis városában 30 tonnás bronzszobrot állítanak a nemrég elhunyt világhírű dalénekes, Elvis Presley emlékére. A Mississippire néző bronzkolosszus nagy távolságból látható lesz, akárcsak a New York-l Szabadságszobor. □ Két spanyol képtár, a modern művészetek madridi múzeuma és a barcelonai Picasso- múzeum is igényt tart arra, hogy Picasso Guernicáia falai között leljen végleges otthonra Spanyolországba való visszaszállítása után. mek, szójátékok, merész asszo? ciációk, kacagó-bukfencező nyelvi megoldások gazdag változatossága szolgálja a mondanivaló ügyét. A Madách műhelyében látott napvilágot a modern szlovák líra kiemelkedő egyéniségének, Miroslav Váleknek magyar nyelvre fordított VÁLOGATOTT VERSEI. Válek, a két háború közötti szlovák szürrealizmushoz kapcsolódó költő immunis maradt az ötvenes évek sematizmusával szemben, s kötetével 1959-ben új líramodellt képvisel. Ars poeticája: a szürrealizmus formavívmányainak. a sze? mélyes élménynek, s a körül? határolható, racionális és tár? sadalmilag mélyen elkötelezett mondanivalónak összefogása. A kötet utószavában Rácz Öli? vér így méltatja: „Miroslav Vá? lek: kortárs. Nekünk, magya? roknak is kortársunk, nemcsak éveinek számával, hanem első? sorban annak az örök törvény? nek a jogán, amely szerint a költő kortársa mindenkinek — elődnek és utódnak egyaránt —, akivel együtt és egy akarat? tál építi korát. Eddig megje? lent verseiből összegyűjtött, reprezentatív magyar nyelvű válogatása a barát és fegyver- társ, az új, szocialista európai ember hangján szól hozzánk, magyarokhoz is." A fiatal magyar próza nagy tehetségű képviselőjének, Balázs Józsefnek a kisregényét, AZ ÁRTATLAN-t is most kapja kézhez az olvasó. A cselekmény a második világháború utolsó szakaszában zajló, magyar és lengyel vonatkozású események fontos dokumentumaira épül, és elsősorban a nyíregyházi huszárezred tragikomikus sorsát eleveníti meg. Valójában keserves pusztulás volt ez, a kü« lönböző Indulatok, szándékok zavaraival, ha szenvedő vagy bűnös részesei más és más módon értelmezték is szerepüket, s ha — katonai szemmel nézve — csupán szélmalomharcnak tűnt is mindez, a korszerű haditechnika árnyékában. A mindvégig egységes, mégis drámai feszültségű epizódsorozat a nemzeti önismeret ébresztéséhez nyújt súlyos adalékokat, ugyanakkor tágabb összefüggéseket sejtet. Az egyetemes er- kölcsiség. emberség, közös felelősség kérdését nem elvont elmélkedésekben, hanem a közvetlen-nyers élet szorongató helyzeteiben tárja fel az író. Jókai Annának, a neves magyar írónőnek új regénye, A FELADAT a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzeteket mérlegeli. „Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ. milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alapján megválasztani egyre súlyosodó feladatát a világban — vallja könyve kapcsán az írónő. Nem hiszek a csodanőkben — folytatja —. nem hiszek a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő működési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját — egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető.“ Pándy Pál perbetei meséit adta közre A CSODÁLATOS NAGYKENDÖ címen, amelyben gyerekkorának emlékeit eleveníti fel, melyeket egy kis faluban, Perbefén élt meg. ..Ahol hang van. ott élet van, s ahol élet van. ott emberek is vannak“ — mondja a szerző. Emberek, akik megszületnek, fel nőnek, élnek, dolgoznak, sírnak vagv nevetnek munkájuk nyomán szépül a táj, gazdagodik a falu, s ha testüket vissza is adiák a földnek, melyből vétettek, az emléküket mégis tovább őrzi az idő — vagv az igazságot mondó csak éppen színes szavakba öltözködő me se. K. F. Gíssfinff vaiuHZíék ELŐZETES A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓ ÉS A CSEHSZLOVÁK RÁDIÓ MAGYAR ADÁSÁNAK ÜNNEPI MŰSORAIRÓL Koinok Erzsébet Csobádi Irma (Gyökeres György felvételei)