Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-20 / 351. szám, kedd

Tovább javítja munkáját a Bratislavai Városi Közlekedési Vállalat IGYEKEZNEK LÉPÉST TARTANI Sok az utas, kevés a jármű © Fedett javító- és karbantartó műhelyekre van szükség # Nagy befogadóképességű autóbuszokat üzemeltetnek Felkészültek a télre A tervezettnél több áramot termelnek 1977 XII. 20. — Már megint késik a busz! Több mint tíz perce várok rá. Ki érti ezt? Ilyen és hasonló zsörtölődő megjegyzések naponta elhang­zanak Bratislavában a városi tömegközlekedési eszközök megállóhelyein. Persze, ha a méltatlankodó polgár pontosan ismerné a város gyors ütemű fejlődéséről készített statiszti­kákat, tudná, hogy Szlovákia fővárosa lakosainak száma az utóbbi 15 évben 112 000 ember­rel szaporodott, hogy a főváros alapterülete 1960-tól az akkori 19 ezer 156 hektárról 36 792 hektárra nőtt, ha tudatosítaná, hogy a nagy távolságok renge­teg ember számára nélkülözhe­tetlenné teszik a naponta mi­nimum kétszeri utazást, talán türelmesebben várná az egyéb­ként menetrendszerűen közle­kedő autóbuszt, villamost, vagy trolibuszt. A figyelmes szemlélő nyilván azt is észrevette, hogy a meg­állóhelyeken kifüggesztett, az ott megálló járatok számát mu­tató táblácskák száma is meg­szaporodott. Míg néhány év­vel ezelőtt egy, esetleg két já­rat állt meg az útkereszteződé­sek közelében, ma nem megy ritkaságszámba a 10 vagy még ennél is több járat. Ebből lo­gikusan következik, hogy a vá­rosi közlekedés lebonyolításá­ban rengeteg jármű vesz részt, és olyan városrészekbe is utaz­hatunk, ahova valaha taxival vagy gyalog juthattunk csak el. Persze a statisztikai adatok nem visznek el bennünket reg­gel a munkahelyünkre. Jármű­vekre, sűrűn közlekedő jára­tokra van szükség. Ezt tudják a Bratislavai Városi Közleke­dési Vállalat vezetői is, ezért szüntelenül keresik a javulást eredményező megoldásokat. OBJEKTÍV NEHÉZSÉGEK A vállalat szervezési felépí­tését, az üzemeltetés folyama­tosságát biztosító intézkedése­ket még 1961-ben dolgozták ki s kisebb-nagyobb módosítások­kal még ma is ezek határoz­zák meg munkájukat. Az idén több mint 70 millió kilométert futottak a villamo­sok, autóbuszok, a trolibuszok és a vállalat hatáskörébe tar­tozó taxik a város területén. Mivel a járművek igénybevéte­le igen nagy, az elhasználódás is jelentős. Fedett javítóhe­lye viszont alig van a válla­latnak, akadozik a pótalkat­rész-ellátás, s ehhez még mun­kaerőhiány is társul. Ideális lenne a kisebb javításokat az éjszakai órákban elvégezni, hogy reggel minél több gépjár­mű és villamos álljon az uta­sok rendelkezésére, azonban — főleg a téli hidegben — ehhez fedett és fűtött javítóműhe­lyekre lenne szükség. Az autóbuszok nagy része éj­szaka a szabad ég alatt „ga- rázsol“, és hajnalban nehézsé­get okoz a lehűlt motorok be­gyújtása. A járművek helyszű­ke miatt szorosan egymás mel­lett parkolnak, ami ellentétben áll a tűzbiztonsági intézkedé­Trakíor áll meg a hantosra szántott parcella szélén. Az utána függesztett pótkocsiból fürge vadászok és hajtok ugra­nak ki. Hamarosan kialakul a majdnem teljesen szabályos kör. Szórványosan el-eldördül egy-egy jegyver. A tapsijülesek rémülten futkároznak össze­visszai, és amikor szűkül a kör, belerohannak egy-egy golyóba. Legtöbbjük a halálos találat után felbukfencezik, de elég sokan viszik el épségben az ir­hájukat a vadászok ügyetlensé­ge miatt. Hadd jussanak — mondja Bedrich Palla, a féli (Tomá­šov) Barátság Vadászegyesület elnöke —, hisz úgyis kevés van belőlük. A szomszédos parcellán nyolc gyönyörű őz vágtázik. A vadá­szok békén hagyják őket, öröm­mel legeltetik rajtuk szemü­ket. Amikor vége a fegyverropo­gásnak, értékelik az eredmé­nyeket. Jozef Staňo volt a leg­szerencsésebb, mert három lü­sekkel. Azok a járművek, me­lyek bent állnak a „sűrűben“, csak bonyolult manőverezéssel, körülményesen, időrabló huza­vonával juthatnak ki a köz­utakra. Ilyen körülmények kö­zött igen nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a ha­todik ötéves tervidőszakban a vonatkozó rendelkezéseknek eleget léve 1 milliárd 342 mil­lió utast szállítsanak a város területén. A szükségletekhez viszonyítva egyelőre még ke­vés Ikarusz autóbuszuk van, me­lyek — főleg nagy befogadó- képességük miatt — igen jól beváltak. EMBEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK Az objektív nehézségek el­lenére a Bratislavai Városi Közlekedési Vállalat dolgozói a lehetőségekhez mérten igye­keznek lépést tartani az igé­nyekkel. A félautomata jegy­kezelőberendezések felszerelé­sével, az utasok számára elő­nyös bérletrendszer kiszélesí­tésével minimumra csökkent a gépjárművezetők és az utasok közötti súrlódások előfordulá­sának valószínűsége. Mivel a városban — főleg karácsony előtt — rendkívül nagy a for­galom, és a gépkocsi- vagy a villamosvezető figyelmét ma­ximálisan lekötik a jármű biz­tonságos vezetésével kapcsola­tos teendők, ezek a módszerek igen hasznosaknak bizonyultak, amit az a tény is bizonyít, hogy a közlekedési balesete­kért igen kis számban felelő­sek a vállalat sofőrjei. Egyes felelőtlen utasok azonban — főleg az éjszakai járatokon — provokatívan vi­selkednek, és sajnos előfordul­nak esetek, hogy tettlegesség- re is ragadtatják magukat. Az ilyen viselkedésnek nincs he­lye az emberek kapcsolataiban sehol, így az autóbuszban, a villamosban és a trolibuszban sem! Ha egy sofőr az éjszakai órákban sem szünetelő nagy­városi forgalomban idegfeszítő munkát végez, csúszós utakon, ködben az emberek százait szállítja, tiszteletet és megbe­csülést érdemel, nem pedig sértegetést és provokációt. FONTOS HATÁROZATOK Mint arról lapunkban a múlt héten hírt adtunk, a Bratisla­vai Városi Közlekedési Válla­lat politikai, műszaki és gaz­dasági konferenciát tartott, melyen — a realitásokból ki­indulva —, több olyan határo­zatot fogadtak el, melyek a munka javítását célozzák. A vállalatban dolgozó négy komplex racionalizációs brigád tagjai például olyan javítási és fejlesztési munkákat is elvé­geznek, melyeket más üzemek dolgozói nem vállalnak el, vagy — a sürgősségre való te­kintet nélkül — hosszú ideig elfektetnek. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán 620 gépjárművezető­vel, szerelővel és karbantartó­val bővítik a dolgozók létszá­mát, az eddiginél több javí­tást végeznek el az éjszakai órákban. Javítják a hatáskörük­be tartozó taxiszolgálat mun­káját, és odahatnak, hogy a taxisok ne csak a számukra előnyös fuvarok lebonyolítá­sára törekedjenek, hanem min­denkor az utasok érdekeinek figyelembevételével végezzék munkájukat. Jelenleg a javítási és a kar­bantartási munkálatok végzésé­re kijelölt térségeknek csak a 46,9 százaléka fedett. Az elkö­vetkezendő években igyekez­nek tető alá hozni a többit is. És végül — de nem utolsósor­ban — további nagy befogadó- képességű autóbuszokat vősá- solnak és állítanak azokra a járatokra, ahol legnagyobb az igénybevétel. KOMLÖSI LAJOS A bratislavai főpályaudvaron üzembe helyezték a Pragotron cég által előállított utastájékoztató rendszert, amilyenhez hasonlót alkalmaznak a repülőtereken is. Felvételünkön Dana Fellmaye- rová, közlekedési előadó az utastájékoztató szolgálat távvezérlésű diszpécserasztalánál. (Felvétel Á. Páldy — ČSTK) AKKOR SZÉP AZ ERDŐ... véssél három nyulat terített le. A zsákmányt pótkocsira rakják, és irány a Kis-Duna menti er­dő. Vökön (Vlky) tömzsi, kerek képű, bajuszos bácsi, Erdösi Imre vadászgazda lép fel a pót­kocsira. Érdeklődik, hogy reg­gel óta hány nyúl esett áldo­zatul. Dicsekednek, de ő csó­válja a fejét és korholóan mondja: — Ejnye, ejnyel Ha nem va­gyok közietek, máris eluralko­dik rajtatok a mohóság ... Ke­vesebb is elég lett volna ... Még akkor is dohog, amikor az erdőben kialakítják az első kört: — Hányszor mondtam nekik, hogy módjával kell vadászni. Nem hagyom ennyiben ... Hát­ra van még a feketeleves ... Később az erdőqazdasáqot szidja: — Nem törődnek ezek az er- dőveli Még májusban kivágták a fákat, de a mai napig sem dolgozták fel. Sír az ember lelke, ha ilyen erdőt lát. Bez­zeg a vadakat tudják zavarni. Ijedt fácántyúkok húznak el a fejük fölött. De a puskák né­mák maradnak, mert ezekre ti­los lőni. Mi ketten inkább to­vábbra is az erdőt szemléljük. Eszreveszem, hogy az etetők tele vannak kukoricatörmelék­kel, és más, a vadak számára szükséges takarmánykeverék­kel. Az egyik bokor mellett nagy darab sót látok. A va­dászgazda magyarázatot fűz a látottakhoz: — Igaz, nehezek a körülmé­nyek, de ennek ellenére a téli időszakban rendszeresen etet­jük a vadakat. Hamarosan el­készül a raktár is, amelyben megfelelő mennyiségű takar­mányt tárolhatunk. — Aztán újra felsóhajt. — Csak ezzel az erdővel törődnének töb­bet ... Ján Liga mérnnk (J. Onofrej felvétele) „A tél megkérdi, mit csinál­tál nyáron“ szólásmondásra hi­vatkozott Ján Liga mérnök, a Vajáni (Vojany) Hőerőmű fia­tal műszaki igazgatója egy jú­liusi délelőttön. Nyár volt, de a hőerőmű vezetői már akkor gondoltak a télre. Lázas előké­születek folytak annak érdeké­ben, hogy télen, a legnagyobb energiaszükséglet időszakában is zavartalanul üzemelhessen a hazánk egyik legjelentősebb energetikai központjává terebé­lyesedett hőerőmű. Ismét itt járunk. Utunk célja: meg­győződni arról, mit „válaszolnak a tél­nek“ a hőerőmű vezetői, hogyan ké­szültek fel a hi­deg hónapokra. A választ most is a legilletéke­sebbtől, Ján Liga műszaki igazgató tói kaptuk. — Előrebocsá­tom, nincs miért szégyenkeznünk. Az idejében, még május második fe­lében elkezdett fel­készülés meghozta gyümölcsét — hangsúlyozta. — Egyébként több­éves tapasztalataink vannak ezen a téren, s a hőerőmű karbantartó üzemének dolgo­zóival együtt a Brnói Gépgyár, a bratislavai Termostav, a Li- bereci és a Žilinai Villany- szerelő Vállalat szakemberei hagyományosan jól, példásan együttműködve végzik a főja­vításokat, a karbantartó mun­kálatokat. Tavalyi eredmé­nyeinkhez hasonlóan, amikor a villanyenergia termelésének tervét 117,5 százalékra telje­sítettük, az idén is megvan az előfeltétel arra, hogy a terve­zettnél több villamos energiát termeljünk. Ján Liga felhívta a figyel­münket, hogy u folyamatos energiatermelésben jelentős szerepet játszik az üzemzava­rok csökkentése, az áramterme­lő gépek karbantartása és ja­vítása. Elmondta, hogy sikerült a kitűzött határidőre, sőt több esetben ennél is korábban el­végezni a főjavításokat, konkré. tan a 4-es, a 22-es és a 23-as blokkak esetében. Eredménye­sen halad tizennégy blokk szo­kásos, folyamatos javítása, kar­bantartása is. A látogatásunkat megelőző napon értékelték a hőerőmű­ben a főjavítások és a karban­tartó munkálatok eredményeit. Ivó Černocký mérnök, a hőerő­mű igazgatója beszámolójában rámutatott, hogy kezdetben na­gyon sok volt az üzemzavar. 1972-ben meghaladta a 15 szá­zalékot és 1975-ben is még 10,4 százalékot tett ki. Hála a jobb szervezésnek, a javító- és karbantartó munká­latokat végző kollektívák lel­kes munkájának és a példás együttműködésének, ma sokkal kedvezőbb a helyzet. 1976-ban az üzemzavarok aránya 4,8 szá­zalékra csökkent. — Az idén ennél még ala­csonyabb, eddig 2,16 százalékos Egyszerre elszabadul a po­kol. Tucatjával repülnek a ma­gasba a fácánok. Ropognak a fegyverek. A vadászgazda nyu­godt, mert azt tartja, minél több menekül meg belőlük, an­nál nagyobb lesz a szaporulat jövőre. Becsületből azért maga is elejt egy szép fácánkakast, nehogy azt mondják a többiek, hogy már nem talál célba. Az erdő szélén sorba rakják a nyulakat, a fácánokat, szám- lálgatják, mennyi került pus­kavégre, a vadászgazda pedig ismét arról beszél, hogy meny­nyi vad pusztul el fölöslegesen. Legalább százötven nyulat elgá­zolnak az utakon az autók, ugyanannyit a talajművelési munkák közben a traktorok és más gépek, a fácánok költését pedig a favágók zavarják. Pe­dig szerinte akkor szép az er­dő és a mező, hogyha minél több kecses lábú őz, rtkoltozó fácán, ugribuqri nuuszi és más vad lakja. az üzemzavar vállalatunknál — fűzte hozzá Ján Liga. —• Ez nem jelenti azt — amint már igazgatónk is hangsúlyozta be­szédében —, hogy a jelenlegi helyzettel már elégedettek le­hetünk. Nagyon igaz az a mon­dás, hogy ami ma elég, az már holnap, holnapután kevés lesz. Az a jó, hogy dolgozóink túl­nyomó többségének is ez a vé­leménye. Megtudtam még, hogy az 1977-es évben elvégzett, több mint 80 millió korona ráfordí­BALLA JÓZSEF tást igénylő rekonstrukciós munkálatokat jól és idejében elvégezték, sőt a javítási mun­kálatokkal járó állási időt csaknem 19 nappal lerövidítet­ték. A rekonstrukciós munká­latokat végző, már korábban említett vállalatok hagyomá­nyosan sikeresen egybehangolt közös munkáját dicsérik ezek az eredmények. Külön említést érdemelnek: Ondrej Seman, Oto Peller, Vlastimil Prokop, Michal Polák, Vincent Seman és to­vábbiak, akik felelősségteljes, kiváló szervező munkájukkal tűnnek ki. —Szeretném még elmonda­ni — folytatta a műszaki igaz­gató —, hogy sikerült „feltér­képezni“ a hőerőmű műszaki problémáit, ismerjük és tudjuk megoldásuk, rendezésük fontos­sági sorrendjét is. Az energetikai helyzet meg­követeli nálunk is az energia- termelés növelése feltételeinek megteremtését. A Vajáni Hő­erőmű esetében a 2-es számú hőerőmű termelésének növelé­séről van szó. Az Illetékes köz­ponti szervek intézkedései foly­tán jelentősen növekedett a hő­erőműben felhasználható mazut mennyisége, s ezzel párhuza­mosan az energiatermelés ter­ve is 340 ezer megawattal nőtt. A megnövekedett feladatok fokozott igyekezetet követelnek a hőerőmű munkaközösségétől. Lelkes dolgozóban — amint ezt Jozef Cermától, a vállalati szakszervezeti bizottság elnö­kétől megtudtuk —, nincs hiány. • Elismerést érdemel a hőerő­műben a szocialista munkaver­seny —, a szocialista munka­brigád —, és egyéb haladó mozgalmak. Csaknem nyolcszáz dolgozó tagja az itt működő 42 szocialista munkabrigádnak. Ezek közül Kondor Sándor és Marek Keher brigádja az arany fokozat, hat kollektíva pedig az ezüst fokozat viselője. A dolgozók a termelőberen­dezések üzemzavarának csök­kentése, a hibák minél sikere­sebb megelőzése, a tüzelőanyag­szükséglet, valamint a főjaví­tásokkal, karbantartással együttjáró állások csökkentése érdekében eredetileg 12,6 mil­lió koronát meghaladó együt­tes vállalást tettek a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére. Említést 'ferdéméi még a hő­erőműben folyó újítási mozga­lom, amely 1967 óta egyre na­gyobb méreteket ölt. Tíz év alatt 855 újítási javaslat látott napvilágot. Az eddig megvalósí­tott újítások csaknem három millió korona értékű gazdasá­gi hasznot eredményeztek. A Vajáni Hőerőmű vezetősé­ge joggal bízhat dolgozói kez­deményező munkája eredmé­nyességében. A tél sem érte őket felkészület’pnül. KULIK GELLERT

Next

/
Thumbnails
Contents