Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-02 / 333. szám, péntek

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSE 1978. ÉVI LEGFONTOSABB FELADATAIRÓL (Folytatás a 4. oldalról} Iftsítása szempontjából jelentős új gépek termelésének elsajá­títása szempontjából. A nehézgépiparban a lerme- lés 6,7 százalékkal növekszik. A leggyorsabban az atomerő­müvek berendezéseinek, a fel­színi fejtés technológiájának, valamint a barnaszén fejtésé­ihez szükséges gépeknek a gyártása növekszik. A kivitel tübb mint 19 százalékkal lesz nagyobb. A 6. ötéves tervidőszak előt­tünk álló éveiben a reszort üzembe helyezi a nukleáris és a csőprogram építkezéseinek többségét, a kladnói Sochor Hengermű első részét, a Kun- iíjcei Klement Gottwald Üj Ko­hó hengerművének első részét és további jelentős építkezése­ket. Ezekre kell összpontosíta­ni a figyelmet. Az általános gépipar terme­lés« 1978-ban 6,3 százalékkal, a kivitele & százalékkal, a ha­zai piaci’a gyártott termékek mennyisége 16 százalékkal nö­vekszik. Jelentősen növekedik a pótalkatrészek gyártása. Így például a gépkocsigyártás 6,7 százalékkal, a pótalkatrészek gyártása azonban 42 százalék kai lesz nagyobb. A terv meg­teremti a feltételeket a jobb pótalkatrész-ellátáshoz A tér me lésnek és a megrendelőknek azonban kölcsönösen együttmű­ködve figyelemmel kell kísér­niük a termelés és a sz,á)IÍ1- inányok struktúráját A nemzeti kormányok által irányított ipar fontos szerep 1/177. XII. 2. Az ország ipari termelésének esaiknem a felét a nemzeti kormányok által irányított ipar képezi. Megfelelő mértékben kell hozzájárulniuk a nemzeti jövedelem növeléséhez, a gaz* daság szükségleteinek kielégí­téséhez, az életszínvonal eme­léséhez, valamint a külföldi gazdasági kapcsolatok megol­dásához. A vegyiparnak, amelybe je­lentős összegeket és devizaesz­közöket ruházunk be, a már meglevő és az új kapacitások­ban növelnie kell a termelést, elsősorban a külföldi kapcso­latok megoldása érdekében a kivitel növelése, illetve a beho­zatal korlátozása révén. A terv­feladatok a vegyianyagok ter- melésAnek növeléséből indul­nak ki, ugyanakkor teljes mér­tékben ki kell használni a már felépített petrolkémiai kapaci­tásokat, s növelni és javítani kell a műszálak termelését. A Litvínovban épülő nagy etypén üzemet, melynek évi kapacitása 450 000 tonna lesz, 1979-ben helyezik próbaüzem­be. Az idő könyörtelen, és ép­pen a jövő év lesz a döntő. El­várjuk a beruházóktól és u ki­vitelezőktől, hogy hat.i'időbe» teljesítik feladataikat, s így le­hetővé teszik, hogy a népgaz­daságot jobban lássuk el pet­rolkémiai termékekkel. A közszükségleti ipar látja el nagymértékben iparcikkek­kel a hazai piacot. Elsősorban tőle függ a piac helyzete. Eb­ből következik a közszükségle­ti ipar dolgozóinak nagy poli­tikai felelőssége. A közszükségleti ipar 8.5 szá­zalékkal több terméket szállít a piacra, s a műszaki cikkek­ből és kötöttárukból 10 száza­lékkal többet. Közben teljesíte­nie kell jelentős külkereskedel­mi feladatait is, elsősorban a tőkésországokba irányuló kivi­telben (amely 8,8 százalékkal növekszik), mivel a népgazda­ság szükségletei ezt megköve­telik. E feladat teljesítése ér­dekében tovább kell mélyíteni a termelő- és a kereskedelmi szervezetek együttműködését. A közszükségleti ipar számos ágazatában nemcsak mennyi­ségi növekedésről van szó, ami a lakosság szükségleteinek ki­elégítését jelenti. A választék gazdasága, divatossága a textil- termékeknél és ruházati cik­keknél és a bútoroknál nagyon fontos. A közszükségleti iparban túl­nyomórészt nők dolgoznak. Munkájukat és áldozatkészsé­güket nagyra értékeljük. Meg­győződésünk, hogy továbbra is megbízhatunk bennük. A nép­gazdaság lehetőségeinek kere­tében munkájuk megkönnyítése érdekében, valamint a közszük­ségleti ipar feladatainak telje­sítéséhez szükséges feltételek kialakítása érdekében fokozato­san javítjuk több üzem felsze­relését, és ezt a továbbiakban is folytatjuk. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokkal összhang­ban az 1978. évi terv javasla ta is megfelelő figyelmet szen­tel a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumnak. A társadalmi forrásokból fe­dezett gabonabehozatal — az 1976. évi gyengébb termés kö­vetkeztében — hozzájárult a gazdasági állatállomány növe­léséhez, és az állallenyésztés növeléséhez. A növénytermelés eredményeivel együti az idén jó alapot teremtettünk a jövő terménynél a nagyobb termés eléréséhez. Az állattenyésztés feladatai biztosítják az állati eredetű élelmiszeripari cikkek fogyasz­tásának további növelését, el­sősorban a hüsét, a hentesáru­kéi és a tejipari termékekét. A terv előirányozza a vágóálla­tok felvásárlásának növelését 70 000 tonna élősúllyal (4,8 százalékkal), ami gyakorlatilag az idei növekedésnek felel meg. Az állattenyésztésben ha­tékonyan ki kell használnunk a tömegtakarmányokat, és a le­hető leggazdaságosabban kell felhasználnunk a szemes ta­karmányokat. A fogyasztásban nagyok az eltérések, egy szá­zaléktól egészen tíz százalékig. Valamennyien tudjuk, hogy ta* karmányt nagy mennyiségben külföldről hozunk be, mégpedig jelentős devizaösszegekért. Kőnknél intézkedéseket kell hoznunk a jó termés elérésére, n veszteségmentes betakarítás­ra, a takarmányokkal való ta­karékosságra, az állattenyész­tés intenzitásának növelésére a mezőgazdasági vállalatok felté­teleivel összhangban. (Vadair Hinta »ívtárs elólerjeuti » CSKľ KB Elnökségének jel un­té*»* (fíSTK felvétel) évi tervfeladatok teljesítéséhez. Az idén b tavalyi évhez viszo­nyítva mintegy 1.4 százalékkal növeltük a növénytermelést. Az 1978. évi terv ezekből a kedvező feltételekből indul ki. A növénytermelés legfontosabb feladata a gabonatermelés ma­rad. 1978-ban 10,8 millió ton­na gabona termelését tervez­zük. A betakarítási feladatok­kal összhangban a terv elő­irányozza a hektárhozamok és a felvásárlás növelését. Tudjuk, hogy ez nagy feladat. Amint azonban az idei év Is bizonyí­totta, a mezőgazdasági dolgo­zók kedvező időjárás esetén képesek ilyen eredményeket el­érni. A jelentős termelési esz­közök befektetése megterem­tette a fel-tételeket a növény- termelés intenzitásának fokozá­sához, s a kiváló mezőgazdasá­gi üzemek az átlagosnál jóval nagyobb eredményeket értek el. Egyszóval: jelentős tartalé­kainak vannak még minden Az 1977-ben elért jobb mező- gazdasági eredmények senkit sem jogosítanak fel arra, hogy lemondjon a takarmányok ra­cionálisabb kihasználásáról, mimt ahogyan azt a tavalyi gyenge termés évében bevezet­tük. A lerv előirányozza a terme­lőeszközök termelésének továb­bi növeléséi. Egy-egy hektár mezőgazdasági területre 244 ki­logramm tiszta lápanyagnak megfelelő műtrágyát haszná­lunk fel. Beruházásokkal új kapacitásokat adunk át össze sen kb. 53 000 telién, 98 000 szarvasmarha, es csaknem 149 ezer malac számára. 13 000 hektáron vezetünk be öntöző- berendezéseket, és összesen 400 000 tonna gabona tárolá­sára alkalmas raktárakat épí­tünk. A terv előirányozza, hogy a mezőgazdaság 8500 traktort és további, a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben felhasznált korszerű gépet kap­jon. A közlekedés nem lehet a gazdasági fejlődés gyenge láncszeme Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a közlekedésnek, elsősorban a vasúti közleke­désnek. A mai kedvezőtlen helyzet okai részben objektí- vek, de túlnyomórészt szubjek­tivek, és nemcsak a közleke­dés, hanem a szállítók szem­pontjából is továbbra is egyen­lőtlenség nyilvánul meg a be­rakodás és a kirakodás között, s nem teljesítik az egyes mu­tatókat (a vagonok körforgá­sa, a vagonok és mozdonyok javítási ideje stb.) Nem sikerül megállítani a dolgozók számá­nak csökkentését elsősorban .rz északnyugati vasútvonalakon. A szövetségi kormány megha­tározta a szükséges feladato­kat, és több határozatot hozott a helyzet megjavítására, első­sorban a szénszállítás megol­dása érdekében. Az 1978. évi lerv előirányoz­za a fuvarozás 4,2 százalékos növelését, ugyanakkor csökken a vasutak részaránya. 1978-ban továbbra Is alapvető feladat marad a szén, az ércek, a fém­hulladék folyamatos vasúti szállítása. A terv megteremti a felté­teleket a helyzet javításához. A nagyon nehéz munkaerőhely­zet ellenére lehetővé teszi csaknem 29(16 új dolgozó felvé­telét. A béreszközök és az át­lagbérek előnyös növelése hoz­zájárul a vasutasok munkája' vonzerejének növeléséhez. El- sőrendű feladat a vasúli köz­lekedés dolgozói számúnak nö­velése és stabilizálása. A terv megszilárdítja a va­sutak anyagi-műszaki alapját. Körülbelül 240 mozdonyt és 4300 tehervagont kap a vasút. Nagy teljesítményű gépeket ho­zunk be a vasúti pálya kar­bantartására, és fokozzuk b további behozatalt a vasút szá­mára. Meg kell említenünk, hogy jelenleg 10—11 000 va­gont javítanak. Ez tűrhetetlen állapot, és a Közlekedésügyi Minisztériumnak javítania kell a helyzeten. A terv további más intéz kedéseket is irányoz elő. Nem sokai segítenének azonban az utólag jóváhagyott eszközök, ha maga a közlekedés, a szál­lítók, az építkezések kivitelezői, a pótalkatrészek, a gépek szál­lítói nem teljesítenék jobban feladataikat. Nem tűrhetjük, hogy a közlekedés « gazdasá­gi fejlődés gvyenge láncszemét képezze. A minisztérium és az összes közlekedési vezető dolgozók el­sőrendű politikai feladata, hogy az adott lehetőségeket és a támogatást az eddiginél job ban használják ki, s felelősség­teljesebben cél t uda tosa bba n irányítsák és szervezzék a köz­lekedést. Mindenütt dolgoznak kommunisták, akiknek a hely­zet javítására fordított igényes munka élére kell állniuk. Ilyen hozzáállást követelünk meg a szállítóktól és » kivitelezőktől Nagyobb felelősséget a beruházási feladatok teljesítéséért Az építkezési beruházások terve úgy mint mindig, most is a terv egyik legbonyolultabb része. A termelési és a nem termelési beruházások összege jelentős, és állandóan növek­szik. Számos nagy, rendkívül igényes termelőüzemet, közle­kedési építkezést építünk, nagyméretű a lakásépítkezés, és minden, ami ehhez tartozik. Az építkezési beruházások eb­ből a szempontból mást jelen­tenek, mint mondjuk 10 évvel erzelőtt. Értékelnünk kell mind­azt, amit a tervezők, az építők, a kivitelezők és ezen a terü­leten minden dolgozó elér. A mai szükségletek és a XV. kongresszus határozatai még nagyobb feladatokat állítanak elénk. Éppen ezért nem eléged­hetünk meg az ezen a terüle­ten elért, eredményekkel, mivel itt1 döntünk majd ma .arról, hogy öt, tíz vagy több év múl­va hogyan fejlődik a termelés, hogyan alakul a társadalom életszínvonala. Az idén a számítások szerint a legfontosabb építkezéseken teljesítjük, illetve túlteljesítjük a terveket. Az építők és a gép­ipar dolgozói az idén jobban koncentrálják szállítmányaikat és munkaerőiket ezekre az építkezésekre. A tervezett ka­pacitásoknak 80—85 százalékát helyezzük üzembe. Ez jobb arány, mint az elmúlt években, de nem lehetünk elégeditek vele. Oj szénfejtő kapacitáso­kat, villanyerőműveket, autópá­lya szakaszokat, poliamid és poliészter selymet gyártó ka­pacitásokat, fafeldolgozó kapa­citásokat helyezünk üzembe. Továbbra is kedvezőtlenül ala­kul a helyzet más, 2 000 000 korona költségvetési ráfordítás­sal épülő létesítménnyel. Mint­egy 3 százalékkal maradunk i*1 a tervteljesítésben. Elvtársak! Az 1978. évi beruházási lerv - tartalmazza egyúttal az 1979. évi irányelveket, és az 1980. évi irányvonalat. Ez nemcsak az új építkezések megkezdésé­re, hanem a kapacitások üzem­be helyezésére, a döntő fontos­ságú anyagok szállítására is vonatkozik. A határidők három évre való meghosszabbítása megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy ezen az igényes te­rületen minden partner számá­ra javítsuk a munkát. Most az a feladat, hogy ezt felhasznál juk az építkezések jobb előké­szítésére. Az 1978. évi terv az 1979. évi Irányelvek, s az 1980. évi irányvonal a 6. ötéves terv koncepciójából és a XV. kong- reszus határozataiból indul ki. Az anyagi biztosítás lehetősé­geivel összhangban az utóbbi kAi'om évben mintegy 5 mil­liárd koronával kevesebbet ru­háztunk be. Az 1978-1980. évi irányvonal elsőrendű figyelmet szentel a tüzelőanyag- és ener­getikai alap, valamint azon ágazatok szükségleteinek, ame­lyeknek hozzá kell járulniuk a hazai nyersanyagok kihaszná­lásához, a nemzetközi integrá­cióhoz és a külkereskedelmi kapcsolatok megjavításához. A tüzelőanyag- és energetikai alap beruházásainak mennyisé­ge csaknem 7 miliárd koroná­val lesz több, mint amennyit a 6. ötéves terv előirányzott. Ha­sonló a helyzet az új építkezé­sek megkezdésében is. A hazai nyersanyaga lap — a fa — jobb kihasználásának követelményé­vel összhangban a terv lehető­vé teszi, hogy a 6. ötéves ter­ven kívül Paskovban és Ru- žomberokban két cellulózgyá­rat építsünk. Nagy, csaknem 9 milliárd koronás beruházásról van szó. A tüzelőanyag- es energeti­kai alap, valamint a vegyipar kivételével csökken a megkez­dett építkezések száma. Ezt a megkezdett építkezések mai száma indokolja, mivel az két év alatt az 1976. évi szinten maradt További ok az építke­zések kivitelezésének lassúbb üteme, és a költségvetési költ­ségek utólagos jelentős megnö­vekedése. A mostani helyzetben nem lephetjük túl a tervezett beru­házási összegek keretét. Tekin* tettel az építkezési beruházá- sok mai helyzetére, valamint a népgazdaság, az újabb beruhá­zások követelése, a költségveté­si költségek növekedése, az építkezési határidők meghosz- szabbítása következtében elő­idézett feszültségre, a kormány az 1978. évi terv és az 1979. évi terv irányelveinek megvita­tásakor úgy döntött, hogy az egyes reszortok 1979-re és 1980-ra az eredetinél 5 száza­lékkal kisebb beruházásokat tervezzenek. A beruházási akciók előké­szítésének helyzete nem kielé­gítő. A területi és technikai előkészületek fogyatékosságai, az építkezések tervezési és ki­vitelezési koncepciójának tisz­tázatlansága túlságosan gyako­ri, főleg a legfontosabb épít­kezéseknél. A nemzeti bizottsá­gok nagyon önkényesen ígér­nek új munkaerőket. Tudjuk, hogy nagy nyomás alatt áll­nak, de felelősséget kell vállal­niuk ígéreteik reális és objek­tív voltáért. Amint látjuk, az építkezési beruházások területe megköve­teli az összes érdekelt szerv törekvésének összpontosítását, a nagyobb pártos és társadalmi felelősségvállalást. Le kell vonnunk a következtetéseket a világ gazdasági fejlődéséből Elvtársak! Tekintettel arra, hogy gazda­sagunk nagymértékben bekap­csolódik a nemzetközi munka­megosztásba, tervjavaslataink kidolgozásában figyelembe kell venni a világ gazdasági fejlő­dését. s ebből le kell vonnunk a megfelelő kövelkeztetésnket. A tőkésországokhan az idén folytatódik a válságos, egyen­lőtlen Inflációs fejlődés, az egyes államokban különböző intenzitással és sajátos voná­sokkal. A világpiacon a tüzelő­anyagok és a nyersanyagok, valamint a kész termékek köz­ti árreláció továbbra is a késztermékek számára előnyte­len, és fokozódik a konkuren­cia intenzitása. Éppen ezért ki­vitelünk ezekre a piacokra egyre nehezebb és igényesebb lesz. Általában teljesít |ük az árir- (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents