Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-16 / 347. szám, péntek
1977. XII. 16. A plzeňi Skoda vállalatban a WER atomreaktor légnyomásos tartályainak hegesztését készítik elő Jaroslav Kulicli ifjúsági kollektívájának tagjai. [j. Vlach felvétele — CSTK) Múlt, jelen, jövő AZ ALAP SZER VEZETEK ÉS A TAGJELÖLTEK NEVELÉSE Frýdek-Místekben a Slezan nemzeti vállalat 4. üzemének dolgozói a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére kötelezték magukat, hogy az idén 411(1 000 méter szövetet állítanak elő, a kikészítőműhelyekben pedig terven felül 1,5 millió méternyi szövetet dolgoznak fel. Az exportfeladatokat december 15-ig teljesítették. Felvételünkön Vlasta Vypletalová, a Csehszlovák Vöröskereszt nevet viselő szocialista munkabrigád vezetője, a Sulzer szövőszéken csévét cserél. [Felvétel: ČSTK — V. Šverčík) A Vörös Hadsereg katonája volt Hősön (Gabčíkovo) egy idősebb embertől kérdeztük: ismeri-e Varga Sándort, és tudja-e, hol lakik? Igennel válaszolt. Azt is tudta, hogy nyáron Nagyszegpusztán él, de ha hidegebbre fordul az idő, beköltözik a faluba a lányához. Most is ott van. Majd hozzátette: sokan ismerik* ha bekanyarodnak balra, bárki megmutatja a házat, ahol megtalálhatják. Az ágy szélén ült. A lába fáj, dagadt a bokája, de a szeme élénken csillog. Arcán nem látszik, hogy ma tölti be nyolcvanegyedik életévét. Hangja még ma is katonás, emlékezete friss. A fekvőhelye felett bekeretezett oklevélen ezt olvastuk: Varga Sándor „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban való aktív részvételért a Vörös Csillag Érdemrendet adományozom.“ Aláírás: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. — Tíz évvel ezelőtt adták át — mondotta. — De mint egykoi'i vöröskatonát sok más érdemrenddel is kitüntettek. Kaptam emléktárgyakat is. A legkedvesebb: Lenin elvtárs arcképe és uljanovszki otthonának makettje. A földművescsaládból származó Varga Sándor az első világháború előtt kereskedősegéd volt. 1915-ben berukkolt, és egy évvel később orosz fogságba került. Látta, hogy a munkások és a föld nélküli parasztok nyomorban éltek. Egyetértett azokkal, akik egy új, igazságos társadalmi rend megteremtését sürgették. A fogolytáborba is eljutott a hír, hogy megalakult a Vörös Gárda, mely az elnyomott milliók érdekeit védi. Több társával felkereste a parancsnokságot és szolgálattételre jelentkezett. — Abban az időben Szibériában nyomták a Vörös Újságot — emlékezik vissza a hat évtizeddel ezelőtti eseményekre —, abból tájékozódtunk: milyen a politikai helyzet az országban? Az első napokban kapott régi típusú puskákat fokozatosan jobbakra cserélték, a legénységi állomány napról napra bővült, és 1917 őszén már erős, ütőképes volt a Vörös Gárda. Varga Sándor harcolt Szko- belovban, Taskentben és Buliarában. Bátor ember volt, aki többedmagával nemegyszer az általuk páncélvonatnak nevezett szerelvényen átvizsgálta a síneket és a terepet: minden rendben van-e, jöhet-e a katonaságot szállító vonat? — A mi páncélvonatunk — mondotta — három részből állt: elöl egy nyitott vagon, azután a mozdony és ismét egy nyitott vagon. Elöl, hátul helyezkedtünk el, vattabálákkal kö- rülbarikádoztuk a vasúti kocsit, így ha lőttek ránk a fehérek, legtöbbször «t bálákba fúródtak a golyók. Az Októberi Forradalom ellenségei ott ártottak a Vörös Hadseregnek, ahol tudtak. Varga elvtárs még ma is élénken emlékszik arra, hogy a fehérek gyakran felszedték a síneket, sőt egyszer olyan helyzetbe kerültek, hogy vissza sem tudtak menni, mert nemcsak előttük, hanem néhány kilométerrel mögöttük is megrongálták a vágányokat. Persze nem nézték tétlenül az eseményeket: szereztek lovakat, a Vörös Hadsereg parancsnokságára vágtattak, és segítséget kértek. Megfeszített munkával összeszerelték a síneket, és helyreállították a vasúti forgalmat. 1920-ban Varga Sándor elvtársat a korábbi években tanúsított bátor magatartásáért, a rábízott harci feladatok példás teljesítése elismeréséül katonai iskolába küldték Moszkvába. Elvégezte az alsó fokú tiszti iskolát, és hadnagyi rangban Bakuban, majd Péiervárott teljesített szolgálatot. — Míg Moszkvában voltam — mondotta —, minden szombaton politikai iskolázáson vettünk részt. Legtöbbször Kun Béla adott elő. Sokat tanultunk tőle. Elmagyarázta, milyen feladatok várnak ránk a forradalom után, s ha majd hazakerülünk, hogyan terjesszük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit. Moszkvában Varga Sándor látta Lenin elvtársat is. — Nagyon szerettük, becsültük őt — mondotta. — Kedvas, közvetlen ember volt. Rengeteget dolgozott, de tudott időt szakítani arra is, hogy meghallgassa az egyszerű emberek véleményét. Amikor 1921-ben hazatért, nem feledte el Kun Béla szavait: terjesszétek az eszmét, de legyetek nagyon óvatosak! A jegyző behívatta és reggeltől délig vallatta, de nem tudott semmit kiszedni belőle. Varga elvtárs résen volt, és nem árult el semmit arról, amit a forradalomról tudott és amit itthon szándékozott csinálni. — Ha megtudom, hogy szervezkedni mersz, lecsukatlak! —■* fenyegette a jegyző. Az egykori vöröskatonák mégis szervezkedtek, terjesztették a Nagy Október eszméit. — Az a kívánságom — mondotta Varga elvtárs búcsúzáskor —, hogy a mai fiatalság olyan bátran és következetesen vigye tovább a haladó eszméket, olyan lendülettel kapcsolódjon be az országépítésbe, •mint amilyen bátran és következetesen raktuk le a boldog mának az alapjait mi, egyokri vörüsknlonák, hatvan évvel ezelőtt. • KOMLÚS1 LAJOS akik megkezdték a kizsákmá- nyolók elleni harcot, ha látják, milyen áldozatokkal jár ez a harc, hogy a már fcivivottat megoédhessék, hogy melyen ádáz ellenség a földbirtokos és a tőkés — akkor ezek az emberek az ilyen viszonyok között kommunistákká nevelődnek." A megismeréstől és a meg- győződottségtől egészen a cselekvésig néha ellentmondásos, bonyolult út vezet. Ez az út elsősorban akkor ilyen, ha a nevelésben meg nem felelő módszereket alkalmazunk, például szüntelenül emlékeztetünk a múltra, anélkül, hogy azt helyesen konfrontálnánk a jelennel. A fiataloknak tudniuk kell, hogy a munkásosztály és kommunista pártja milyen utat járt be és milyen harcot folytatott nálunk a szocialista forradalom győzelméig. De tudatosítanunk kell, hogy a fiatalok szemében u múlt néha távolinak és valószínűtlennek tűnik. Ezért fontos a múltról nemcsak beszélnünk, hanem azt egybe kell kapcsolnunk jelenünkkel, időszerű problémáinkkal és feladataink- ka J. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésében különleges szerepe van annak, hogyan formáljuk a szocialista hazafiig és * szocialista internacionalizmus érzését és tudatát. Gustáv Husák elvlárs erről ezt mondotta a CSKP XV. kongresszusán: „Az ideológiai munka elsőrendű feladata továbbra is szüntelenül nevelni a szocialista hazafisugra, a proletár internacionalizmusra. Tartalmú; embereinket arra nevelni, hogy joggal legyenek büszkék elért eredményeinkre, a szocialista építés korában létrehozott nagyszerű műre, hazánkra, u szocialista közösséghez való tartozásunkra, hozzájárulásunkra a szocializmus, a hakidás és a béke erőinek világszerte tapasztalható fejlődéséhez.“ Szükséges, hogy a tagjelöltek tudják, a hazafiságnak az egyes történelmi szakaszokban eltérő a tartalma, és különbség van hazafiság, valamint szocialista hazafiság között. V. L Lenin a hazafiságot úgy határozta meg, mint az önálló országok évszázadig vagy évezredes léte alatt begyökerezett legmelyebb érzelmek egyikét. A tagjelölteknek tudniuk kell, hogy . a szocialista haza- fisággal nincsenek összhangban a polgári köztársasággal kapcsolatos „hazafias“ érzelmi megnyilvánulások. A tagjelölteknek tudniuk kell, hogy a szocialista hazafiság összefügg az új társadalmi vi- sžonyok győzelmével, vagyis a szocialista rendszer hatalomra jutásával, az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetésével, a nemzetiségi elnyomás felszámolásával, hogy egyesíti a nemzet és a haza iránti szere- tetet a szocializmus ügye iránti szeretettel, hogy a szocialista hazafiság elméletileg és eszmeileg a marxizmus—leniniz- musra támaszkodik. Fontos követelmény, hogy a tagjelöltek és fiatal párttagok, akik kell, hogy példáját mutassák a szocialista hazafiság- nak és általában példát mutassanak az egész ifjúságnak, megértsék a szocialista rendszernek a tőkés rendszerrel szembeni előnyeit, a társadalmi fejlődés törvényeit, és igyekezzenek megtalálni annak út- ját-módját, hogy minél jobban hasznára váljanak hazájuknak. Ez az alapszervezetektől és a tagjelöltek nevelésében részt vevő minden intézménytől megkívánja, hogy három forrás — a történelmi múlt, a szocialista jelen és a kommunista jövő — dialektikus kapcsolatában feltárják a szocialista ifjúság kilátásait, azt, hogy a szocialista ember sorsának ura és a szocialista rendszer szavatolja biztonságát, jogait és szabadságát. KERTÉSZ PÁL A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésének alapvető Összetevője az eszmei-politikai nevelés. Általános célja a tagjelölteket és a fiatal párttagokat felkészíteni az öntudatos és aktív pártélétre, formálni helyes politikai nézeteiket és meggyőződésüket, kommunista magatartásra nevelni őket, ösz- szehangolni a személyi és a társadalmi érdekeket. A tagjelöltek nevelését tömören úgy határozhatjök meg, mint céltudatos pedagógiai és pártte- vékenységet, amellyel a tagjelöltet felkészítjük a pártéletbe és a pártmunkába történő beilleszkedésre. A tagjelöltek eszmei-politikai nevelésének célja tehát az, hogy a tagjelöltek jól megismerkedjenek a pártmunka alapvető vonásaival, a munkás- osztálynak és élcsapatának történelmi szerepével, korunk jellemző vonásaival, a két világrendszer egymás mellett élésének és versengésének alapvető problémáival, a világbékéért és a szocializmus győzelméért folytatott harc problémáival, és hogy elsajátítsák a kommunista ideológia, az osztályszempontok és a pártosság érvényesítésének és védelmezésének módját. A tagjelöltek eszmei politikai nevelése bonyolult komplex folyamat, amely természetesen nem merül ki a tagjelöltök oktatásában. Hatékonyságának alapvető feltétele ezzel egyidejűleg hatni személyiségük minden alkotóelemére, a tagjelölt értelmére, érzelmeire és akaratára, az összes nevelési tényező funkcionálásának harmonikus összhangjára. Csak a nevelési tényezők szoros együttműködése, valamint az eszmei- politikai nevelés komplex értelmezése esetében érhetjük el azt, hogy a tagjelöltek már a tagjelölti idő folyamán szilárd kommunista magatartást tanúsítsanak. A tagjelöltek nevelésének alapvető feltétele, hogy helyesen megértsék és cselekvően megvalósítsák a CSKP programját, amely tudományos módon fejezi ki hosszú távú céljait és rövid lejáratú feladatait. A párt tagjelöltjei értsék meg, hogy a kommunista párt marxista—leninista programja a párt forradalmi tevékenységének eszmei alapja, a munkásosztálynak és politikai pártjának fegyvere a szocializmus és a kommunizmus építésében. A tagjelöltek a programmal egyidejűleg kell hogy megismer ke d j e nek m eg valósításának módszereivel és eszközeivel is, vagyis a kommunista párt harcának és tevékenységének stratégiájával és taktikájával. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése terén nagy gondot kell fordítani annak megértésére, hogy a programmal való egyetértés a CSKP-be történő felvételnek és a párt eszmei egységének alapvető feltétele. Ehhez azonban nem elegendő az egyszerű egyetértés. A tagjelölteknek, a párt összes tagjához hasonlóan, egyben aktívan részt kell venniük a program megvalósításában is. Az alapszervezetben végzett munkájukkal bizonyítaniuk kell; hogy a párt hasznos tagjai lesznek. A tapasztalatok szerint a pártalapszervezetek nagyobb figyelmet kell hogy szenteljenek a tagjelöltek felkészítésének, s meg kell velük ismertetniük a párt alapszabályzatát. A párt alapszabályzatának tüzetes ismerete, ami a tagsággal kapcsolatos követelmény, kedvezően tükröződik a tagjelöltek aktivitásában és pártmegbízatásaik teljesítésében. Különösképpen fontos a tagjelöltek kommunista meggyőződésének és magatartásának formálása, amelynek a kommunista párt által a dolgozók jobb éleiéért vívott harc egész korszakának megismeréséből kell kiindulnia. Ezzel kapcsolatban jelentős szerepe van a szocializmusért, az opportunizmus, a reviz ion izmus, a nacionalizmus és az antikommunizmus ellen folytatott harc tanulságai elsajátításának. V. 1. Lenin ezzel kapcsolatban ezt írta: „ ... a fiatal munkásoknak szükségük van az elnyomás és a kizsákmányolás ellen kíizdő öreg harcolok tapasztalataira, azoknak a tapasztalataira, akik sok sztrájkot hajtottak végre, akik több forradalomban vettek részt, és akiket bölcsekké tesznek a forradalmi hagyományok és széles politikai látókörük ___ Ha az emberek látják, hogyan élt apjuk és anyjuk a földesúri tőkés elnyomás alatt, ha maguk is átélték a gyötrelmeket, amelyek azokra zúdulnak,
