Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-07 / 308. szám, hétfő
Szabadon szól a dal... A Szovjetunió nyugati határainál fekszik a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság. Területe 207,6 ezer négy zetkilométer, lakossága 9,4 millió. Belorussziában minden ősi település, város és dombtető — kurgán — a belorusz nép hősiességéről, bátor tetteiről vall. Az alábbiakban a köztársaság életében végbement változásokról lesz szó. ... Jakub Kolasz belorusz írónak van ogy élbe«»)lése, címe „A furulyás“, amelynek egyik alakja, ogy öreg muzsikus, az alábbi legendái mesélte bátyjainak: — Egyszer a pán bezáratta a furulyást egy kőfallal körbevett mély kriptába és így szólt hozzá: „Játssz nekem a furulyádon és majd én megmondom, hogy kell e az embereknek a játékod '' A pán, meghallgatván a furulyás játékát, a kővetkezőket mondotta: „El kell hallgatnod1. A dal, amit játszottál, nem volt szívhez szóló.“ Ez a mese — jelkép is lehet. A forradalom győzelméig Belorusszia népe a furulyáséhoz hasonló körülmények között élt. Nemzeti gazdagságát és művészetét a világ szeme elöl a jog- fosztottság és a nyomor magas falai zárták el. A szovjethatalom évei alatt egyre gyakrabban fordulnak a modern zeneszerzők a belorusz népdalhoz, s új énekegyüttesek alakulnak. Ma a köztársaságban 13 ezer öntevékeny művészegyüttes működik s az eredeti belorusz népdalokat olyan híres egyiit- lesek adják elő, mint a „Pesznyari“ és a „Horoski“. A belorusz nép nemzeti hagyományait nem csak a népdalok őrzik. Tavaszi ünnepeken, vagy aratáskor — amelyeket ősi szokás szerint ünnepelnek ma is — járják a gyönyörű belorusz táncokat, a „Ljavihinát“, a „Krizsacsokot“, a „Bulybát". A láncokat megkapóan szép l>elorusz nemzeti viseletben járják: hófehér hímzett blúzokban és hímzett, vagy szövött díszítésű len ruhákban. Ez a díszítés gyakran megtalálható azokon a hímzett törülközőkön is, amelyekben a kedves vendéget sóval és kenyér rel köszöntik a beloruszok . .. Ez a büszke nép igen sokat szenvedett a történelem során. Az első világháború, majd az ezt követő polgárháború és ■» külföldi intervenció alatt Belorusszia gazdasági élete lehanyatlott. A kommunistii párt és a szovjet állam hívó szavára a belorusz munkások és parasztok hősies harcot vívtak a népgazdaság helyreállításáért. Ebben a nehéz időszakban segítő kezet nyújtott az egész szovjet nép. Már az 1926 os évl>en sikerült helyreállítani a tönkrement gazdasági életet, az ipar brutto termelése pedig meghaladta a háború előtti J 913-as év termését. A két világháború közöl ti öt éves tervek évei alatt alakult ki a korszerűen fejlett ipar és a gépesített mezőgazdaság. Belorusszia virágzásnak indult. De a békés munkát a fasiszta Németország támadása hirtelen megszakította, a köztársaságot szinte elsőként érte el a hitleri csapatok támadása. De a beloruszok nem hódoltak be az ellenségnek. A megszállt területeken hatalmas partizán háború bontakozott ki. A belorusz földet felszabadító szovjet harcosokat borzasztó pusztítás képe fogadta. Vajon hány évtized kell ahhoz, hogy újraépítsék azt, ami elpusztult? — kérdezték akkor. A felszabadítás után a Szovjetunió népei ismét Belorusszia segítségére siettek, s már az első — háború utáni — ötéves terv során sikerült helyreállítani a köztársaság iparát és túllépni az 1940-es szintet. Közben új iparágak születtek: a traktorgyártás, a qépjármüipar, a cukoripar. Az ipari termelés volumene Belorussziában jelenleg 166-szorosa a forradalom előttinek. A növekedés ütemét jól jellemzi, hogy a gazdasági potenciál ma háromszorta nagyobb, mint az 1966 os esztendőben volt. A gazdasági életet olyan magasan fejlett iparágak jellemzik, mint az energetika, a gépgyártás, az ásványi műtrágya előállítása, a szintetikus szál gyártás, az elektronikus számítógépek gyártása stb. A belorusz vállalatok több mint ezer terméke kerül külföldre, s az utóbbi időben a különböző nemzetközi kiállításokon és vásárokon termékeiket több mint negyven aranyéremmel tüntették ki. Belorusszia ma intenzív együttműködést folytat a szocialista országokkal is. A belorusz Tudományos Akadémia Hő- és Anyaggazdálkodási Intézete mellett például van egy sajátos nemzetközi akadémia. Ennek munkájában a szocialista országok szakértői rendszeres gyakorlatokkal, ülésszakokkal, kolokviumokkal vesznek részt. A Minszki Traktorgyárban jelenleg a KGST-tagállamokkal közösen készül az a 18 modellből álló traktorcsalád, amely különböző talaj es éghajlati övezetekben kerül majd felhasználásra. Két évvel ezelőtt a köztársaság fővárosában a „Vecsemij Minszk“ című lapban egy hirdetés jelent meg, amely hallgatókat toborzott a frissen megnyílt minszki Kulturális Főiskolára. A főiskola végzős hallgatóit 247 zeneiskola, hatezernél több kultúrház ^ és klub, húsz állami színház és a filharmónia várja. Ezekben az intézményekben ma szabadon szárnyalnak az ősi belorusz hang _ szer életvidám akkordjai... #1 JURIJ S2Ai»l>ZSKOV ~ Az Októberi Forradalom 60. évfordulója elé Kmofisztán fővárosa fontos Állomása a szovjet Közép Ázsiába szervezett exkluzív társas utazásoknak. A turisták azonban nem azért jönnek ide, hogy megcsodálják a régi török építészeti és egyéb kulturális emlékeket, mint például a szomszédos Üzbegisztán ősi városaiban. A régi Vernij elmaradt Jcisvároska volt, a néhány kisebb .gyárban és műhelyben 1923 ban összesen 2355-en dolgoztak. Ma csak az itteni textilgyáriul k 8500 alkalmazottja van, és a varos területén több mint 120 iparvállalat működik. Igen gyors ütemű a tudomá nyos fejlődés is Kazahsztánban. A Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának 37 intézete az- aal büszkélkedhet, hogy egyetlen rubel állami támogatást sem kap. A tudományos intézetek azokból a megtakarításokból, amelyeket munkatársaik ötletei és találmányai révén érnek el, három százalékot kapnak. És ez- a három százalék igen tekintélyes összeget tesz ki. Csak egy példa: a kazahsztáni akadémia ezekből az összegekbői fel tudott állítani egy kísérleti atomreaktort. Mosikvo szive — o Vörös tér Az almafák városa A kei fiatal pór perccel ezelőtt hallgatta meg anyanyelvén az anyakönyvvezető sza- WMit a család küldetéséről a Movjet államban. Alig telt el néhány perc, hogy kimondták a boldogító igent. A lány, illetve most mar me nvecske Kar ligás Ahmet, a póktechnikái intézel 19 éves hallgatója, az ifjú férj Murai Tule- berqenov, 23 éves orvostanhallgató. Az új, modern házasságkötő palota előtt Alma -Atában fogadják a rokonok, ismerősök gratulációit. És innen hová mennek? Az újházasoknak ásót nyomnak a kezükbe. Régi szokás ez itt. Kimennek valahová az egyik parkba, vagy valamelyik új lakótelepre, és leróják az egyetlen „díjat“ az esketésért: elültetnek öt famentet ét. Ha egyszer majd Kar- llgasnak fiúgyermeke születik, a boldog apa kötelessége, hogy elültessen további öt facsemetéi, ha lány lesz, csak négyet. Valaki tréfásan megjegyzi: „Az tan nehogy komolyan összekii- Jön bűzzetek, a válásnak ötven ía csemete a díja“. Szép szokás, hogy az új épületet Alma Atában nem adják át anélkül, hogy ne hoznák rendbe a környékét, ne létesítenének pázsitot és ne ültetnének ki facsemetéket. Ezért nehéz fényképezni Alma-Atában. Különböző helyekről kell próbálkozni, egy lépés előre, hátra. oldalt, lábujjhegyre állni vagy térdre ereszkedni, hogy az ember elkapja a legérdekesebb momentumot, vagy megtalálja honnan a legjobb a rálátás a városra. A fák lomboza- 4B akadályozza a kilátást. Nehéz elképzelni, de Itt BF>,4 négy zetméter zöld terület jut egy személyre. A városról az a hír tárja, egyike a világ „legzöl- ýebb“ városaink, bár az utolsó 15 évben 400 000 lakosa megkétszereződött és a városban 120 iparvállalat működik. Hogy mit jelent ez a 85,4 négyzetméter zöld terület, azt legjobban talán a bratislavaiak tudták értékelni, ahol a város égy lakosára csak valamivel több mint tíz négyzetméter zöld terület jut. Alma-Atában a levegő is tisztább, mint más nagyvárosokban. Eltűnt 287 széntüzelésű kazán. Helyükbe 12 gázfűtésű hőszolgáltató épült, ám csakhamar ezeket is három hőerőművel cserélik fel, amelyek nemcsak villamos áramot fogmik szolgáltatni. A turbinák hajtására már nem alkalmas fáradt gőzt távvezetéken el juttat játk a lakóházakba és középületekbe, s ezzel fognak fűteni. Noha Alma-Atában rövid a tél. a hőmérséklet azonban nemegyszer a mínusz 30 fok alá süllyed. Délután hat óra van, és a nap mégis ugyanúgy süt, mint délben — 38 fok van árnyékban. Azt teszem, mint a legtöbb járókelő, legalább néhány pillanatra meghúzódom a fák árnyékában, és hagyom, hogy arcomat permetezzék a hűsítő vizcseppek. A pázsiton mindenütt csővezeték, amelyből bő- ven permetez a víz. Azért, hogy a füvet öntözzék, de azért is, hogy csök ken tsék a városban a Reggel, amikor lemegyek a szálloda éttermébe, a reggeliző asztalnál ülő kollégám, kezében újsággal, azzal fogad: — Földrengés... — Mikor? — kérdezem. — Tegnap. — Hol? — Hát itt, Alma Atában ... Magam is elolvasom az újságban közölt hírt. Valóban, tegnap földlökéseket észleltek. A város a közép-ázsiai szeizmikus övezetben fekszik, a földrengések itt nem számítanak váratlan jelenségnek. Noha ezeket zömmel csak a földrengést jelző állomás igen érzékeny műszerei jelzik, a tervezők mégis a szeizmológusokkal együttműködve készítik el az új épületek tervét. Az új épületek ma már olyanok, hogy a Richter-skála szerinti 9 fokos erősségű földrengéseket is kibírják. Ezért is engedhették meg maguknak az alma-ataiak, Karlígas és Murát elhagyja a házasságkötő-termet (A szerző felvételei) hőséget, valamivel párásabbá tegyék az egyébként teljesen száraz levegőt. Az Alma-Ata fölötti hegyekből, a Tiensan hegységből patakok, csatornák vezetik le a városba a megolvadt gleccserek vizét. Alma Ata címerében egy almafaágat láthatunk, utalásul arra, hogy rengeteg alma terem Itt, amelyet „almatyinkának“ hívnak. Alma Atának a neve azt jelenti, hogy az „almák atyja“. így hívták azt az ősi kazah várost, amely a középkoriján a tatár betörések áldozatául esett. Ehhez az elnevezéshez 1921-ben tértek vissza, amikor a forradalom után Verminek, az egykori orosz erődnek, amelyet a cár a múlt század közepén épített, az Alma- Ata nevet adták. hogy egy ezer vendéget befogadó 25 emeletes interhotelt építsenek. Jómagam nem éreztem a földrengést. Annál inkább az alma-atai repülőtéren hirtelen végigsöprő szelet: éppen a világ legnagyobb szuperszonikus személyszállító repülőgépe, a TU —144 szállt le. Amikor kevéssel éjfél előtt felszáll, hogy elinduljon vissza Moszkvába, igazi csodára képes: még „tegnap“ érkezik meg oda. A 3200 kilométeres távolságot Moszk vába nem egészen két óra alatt teszi meg, és mivel a moszkvai és az alma-atai zónaidő között három órás a különbség, a szovjet fővárosban még valóban „tegnap“ van — néhány perccel múlt éjjel 11 óra. JAN BLAŽB] Vörös tér. Kreml. Sokak szamara az egész Szovjetunió megtestesítője Azok is. akik sosem jártak Moszkvában, a fényképeken azonnal felismerik a Vörös teret, tornyait és a Lenin mauzóleu mot. A történelem sorsdöntő eseményeinek néma szemtanúiként sorakoznak itt az építészet remekei Egész nemzedékek számára a Vörös tér nem csupán történelmi műemlék, hanem a szocialista nagyhatalom szimbóluma is A Lenin proszpekt Alma-Atában
