Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-29 / 330. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNIST# PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. november 29. KEDD BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 330. szám Ára 50 fillér GAZDAGON MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS Nem véletlen, hogy a szocializmus kezdettől fogva nagy súlyt helyez a nevelésre és a művelődésre, a képzettség nö­velésére. Lenin közismert mondása: „Tanulni, tanulni, tanulni!“ lényegében kifejezi a szocialista fejlődés egyik legfontosabb összetevőjét. Ugyanis csak a művelt, az alkotó módon gon­dolkodó, a termelés rendszerében, vagy más problémakörben jól tájékozott ember képes megvalósítani a nagy eszméket, érvényesíteni a tudományos és a műszaki ismereteket, részt venni a népgazdaság gyarapításában és győzelmet aratni a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Fokozza ennek fontosságát a tudományos-technikai forradalom és a társa* dűlőin tudományos irányításának követelménye is. A 6. ötéves terv irányelve leszögezi, hogy rendszeresen emelni kell a dolgozók képzettségi szintjét, mert ez a műszaki fejlődés széles körű érvényesítésének és a népgazdaság haté­konysága növelésének elengedhetetlen előfeltétele. 1980-ig 140—150 ezerre kell növelni a főiskolai hallgatók, s ugyanennyire a gimnáziumi tanulók számát, s 230—240 ezerre a szakmun­kásképző intézmények diákjainak számát. 1975-höz képest az ötszörösére kell növelni az érettségizett munkásfiatalok számát. A szocializmusban a művelődés valóban kincs és gazdagon megtérülő befektetés. Ma már nem fényűzés, hanem szükség- szerűség, a társadalmi szükséglet és a fejlődő gazdasági élet szerves része. Növeli az ország intellektuális potenciálját, gya- rapítja anyagi és szellemi gazdagságát. A szocialista társadalom döntő lépési tett előre a művelt­ség megszerzése és demokratizálása terén. Mindenkinek joga van a művelődéshez, ezt a jogát azonban nem érvényesítheti senki a társadalom céljaival, szükségleteivel és érdekei­vel ellentétben. A társadalomnak tudományosan megalapozott vizsgálatok alapján sok évre előre meg kell határoznia, milyen szakemberekre és egy adott területen belül hányra lesz szük­sége. A művelődés fejlesztésének tervezése során tellát mindig a jövőbe kell nézni. Ez az oka annak, hogy szabályozni kell a tanulási lehetőségeket, meg kell határozni az iskolai helyek számát az egyes tanulmányi ágazatokon belül. A tudományos-technikai forradalom továbbvitele során a termelésre nemcsak a „legfontosabb“ tudományágak hatnak. Egyre nagyobb mértékben érvényesül a tudományos kutató­munka hatása, s a műszaki szakmák előtt állandóan nyitva az üt. Ugyanis a műszaki munkaterületek jelentőségéhez képest aránytalanul kicsi az érdeklődés ezen ágazatok iránt. Meggyő­ződhetünk erről évről évre a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáin. Míg az ún. humán ágazatokon többszörös a túljelentkezés, a műszaki ágazatokra alig akad annyi jelentkező, hogy meg lehessen nyitni a tervezett számú első osztályt. E jelenség okai sokkal mélyebbek annál, hogy egy írás keretében behatóan tudjunk velük foglalkozni. Egy azonban bizonyos: a matematikától és a fizikától való érthetetlen és megalapozatlan félelem már az alapiskolában befészkeli ma­gát a kisdiákok szívébe, s ez a félelem később egyre nagyobb méreteket ölt. A tavalyi iskolaévben bevezetett új oktatási koncepció már akkar is sikeresnek nevezhető, ha segítségé­vel semmi mást nem érünk el, csak azt, hogy a halmazelmé­leti matematika oktatásával és a tanulók alkotó gondolkodá­sának fejlesztésével felszámoljuk a félelmet. Nem olyan szakemberekre van szükségünk, akiknek lexiká­lis a tudásuk, és akiknek a feje csak úgy zsong a bemagolt meghatározásoktól, hanem a valódi értelemben vett művelt emberek kellenek. Olyanok, akik el tudják sajátítani a tudo­mány alapjait, akik alkotó módon gondolkodnak és dolgoz­nak, akik a gyakorlatban érvényesítik a tudományos és a műszaki ismereteket. A tudományos-technikai forradalomnak az is sajátossága, hogy a gyors előrehaladás elavulttá teszi a korábbi informá­ciókat. Leontyiev szovjet pszichológus szerint az évszázad ele­jén egy fiatal szakember ismereteit évtizedeken át fel tudta használni, de ma ez az idő jelentősen lerövidült. Ezért termé­szetes, hogy a mechanikus bevésés, a bemagolás elavult. Tel­jesen haszontalan olyan adatok megjegyzése, amelyek elavul­takká válnak, mielőtt még a diák elvégezné az iskolát. A diá­koknak tehát nem információkat, nem adatokat kell megje­gyezniük. hanem azt, hogyan kell önállóan eligazodni a té­nyek tömkelegében, s hogyan lehet a kapott információkat a gyakorlatban felhasználni. Szocialista társadalmunk a művelődés fejlesztése terén el­vitathatatlan eredményeket ért el. Megváltozott a lakosság műveltségi összetétele, bár a harminc esztendő túl rövid idő ahhoz, hogy a műveltségben eltűnjön minden területi, nem­zetiségi és korosztálybeli aránytalanság. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a művelődés olyan beruházás, amelyet nem­csak az egyén vagy a család eszközöl, hanem az egész társa­dalom. A szocializmusban a művelődésnek stabilizációs szere­pe is van: pozitívan hat a szakemberek stabilitására. Kutatási eredmények is bizonyítják, hogy a legtöbb szakképzett dolgo­zó szereti hivatását, munkáját örömmel végzi, s ebben látja önmegvalósításának legfőbb forrását. * A műveltségtől azonban az is függ, hogy az ember meny­nyire elégedett munkakörülményeivel, a munkaszervezéssel és a lehetőségekkel. Megesik, hogy az ambiciózus szakembernek „levágják a szárnyait“, nehogy más utat keressen a megszo­kottnál, a kitaposottnál. Az aikotó útkeresés gyakran közöm- hösségbs ütközik, s az újítónak óriási energiájába kerül, míg a közömbösségnek ezt a falát áttöri. E közömbösség fel­számolása, az újítók és az alkotók előtti kapunyitás — ez a jelenkor sürgető feladata, amely összhangban áll fő gazdaság­politikai célunkkal: a hatékonyság növelésével és a minőség javításával. Ezt a célt csak olyan „lázadók“ segítségével tud­juk elérni, akik mindig készek tanulni, akik az új szocialista társadalom értelmiségét képezik. (Pravda) A hranicei cementgyár leány- vállalatában, az azbesztcement csöveket gyártó részlegen új gépsort helyeztek üzembe. Az év végéig a tervet 8000 darab idomcsövei akarják túlszárnyal­ni. Felvételünkön: Marie Slová- ková, a Csehszlovák—szovjet barátság szocialista munkabri­gád tagja. IFelvétel: ČSTK—V. Galgonek) Jókívánságok Albániába (ČSTK) Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Hadzsi Llesinek, az Albán Népi Szo­cialista Köztársaság Népi Gyű­lése Elnöksége elnökének az ország nemzeti ünnepe, Albá­nia felszabadulásának 33. év­fordulója alkalmából. Ugyanebből az alkalomból fíohuslav Chnoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Neszti Nasze albán kül­ügyminiszternek. ÜDVOZLO TÁVIRATOK Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából (CSTK) — GUSTÁV HUSÄK, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és ĽUBOMÍR STROUGAL szövetségi miniszterelnök távirat­ban fejezte ki jókívánságait JOSZ1P BROZ TITÖNAK, a )ugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnökének és VESZELIN GYURANOVICS- NAK, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. A táviratok szövege a következő: Tisztelt Tito elvtárs! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság testvórnemze- leinek ünnepe — a köztársaság napja — alkalmából Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe nevében, valamint a saját nevemben őszinte üdvözletemet és forró elvtársi jókívánságaimat küldöm önnek, a jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egész népének. Őszintén örülünk azoknak a jelentős sikereknek, amelyeket országuk népe ér el a Kommunisták Szövetségének vezetésével a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság építésében. Nagyra értékeljük pártjaink és országaink együttműködésének kedvező fejlődését és meg vagyunk győződve arról, hogy ez az együttmű­ködés az elkövetkezendő években tovább mélyül és bővül mind­két ország népének javára, a szocializmus, a haladás és a világ­béke ügyének további győzelmei érdekében. További sikereket kívánok önnek, tisztelt Tito elvtárs, vala­mint a Kommunisták Szövetségének és az egész jugoszláv nép­nek a szocializmus építésében. GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke Tisztelt elnök elvtárs! A csehszlovák kormány nevében és saját nevemben szívből jövő jókívánságaimat és forró üdvözletemet küldöm önnek és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság testvérnemzeteinek ünnepe, a köztársaság napja alkalmából. Meggyőződésem, hogy nemrég lezajlott csehszlovákiai látoga­tása hozzájárult a két szocialista ország testvéri kapcsolatainak további megszilárdításához. Ezt az együttműködést a jövőben tovább fejlesztjük mindkét nép javára, a szocializmus és a világ­béke gvőzelme érdekében. LUBOMIR STROUGAL, a CSSZSZK miniszterelnöke * * * Ugyanebből az alkalomból ALOIS INDRA, a Szövetségi Gyűlés elnöke üdvözlő táviratot küldött KIROV GLIGOROVNAK. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szkupstinája elnökének, BOHUSLAV CHNOUPEK kiilügymniszter pedig MILOŠ MINICSET, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának alelnökét, Jugoszlávia szövetségi külügyi titká­rát köszöntötte táviratban. A haladó arab országok elutasítják Szadat manőverezéseit IZRAEL ELSŐKÉNT FOGADTA EL A KAIRÓI MEGHÍVÁST • A GENFI KONFEREN­CIA ÖSSZEHÍVÁSA ELKERÜLHETETLEN (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnök a parlament­ben javaslatot tett arra, hogy a közel-keleti konfliktusban érin­tett felek — Izraelt is beleértve —, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői találkozzanak Kairóban a genfi értekezlet előkészítése céljából. Noha az egyiptomi államfő hangsúlyozta, hogy a javasolt találkozó célja a genfi konfe­rencia előkészítése, kairói meg­figyelők úgy ítélik meg, hogy kezdeményezésével ürügyet ke­res arra, hogy folytassa a két­oldalú tárgyalásokat Izraellel. Ugyanakkor rámutatnak, hogy Szadat beszédében egy szóval sem említette a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezetet, amelyet az arab országok túlnyomó többsége a palesztin nép egyet­len törvényes képviselőjének tart, és nem hívta meg a PFSZ-t, hogy mint „érdekelt fél“ vegyen részt a genfi kon­ferencián. Megfigyelők ebből azt a következtetést vonják le, hogy Szadat a PFSZ-t nem is­meri el a palesztinaiak egyet­len törvényes képviselőjének. Szadat azt ajánlotta, hogy a genfi értekezlet már csak rövid ideig ülésezzen és gyakorlati­lag csupán a javasolt megelőző tárgyalások eredményeit igazol­ja. Az izraeli kormány ülése után Jeruzsálemben bejelentették, hogy Izrael részt vesz a Szadat elnök által javasolt kairói ta­nácskozásokon. Izraeli kommentátorok hang­súlyozzák, hogy Szadat javasla­tát nyilván az után tette, hogy ebben megegyezett az Egyesült Államokkal és Izraellel. A szíriai kormány hivatalosan közölte, hogy nem kíván részt venni a szombaton Kairóban sorra kerülő, az arab—izraeli konfliktus rendezésében érde­kelt államok megbeszélésein, amelyre Szadat elnök - hívta meg a szíriai kormányt. A szíriai kormány képviselője megállapította, hogy a terve­zett „előzetes megbeszélések“ csupán manőver, amelynek cél­ja, hogy leleplezze az izraeli képviselők meghívását az egyip­tomi fővárosba. Hangsúlyozta, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a szeparatista politika követke­ző lépéséneik kell lennie. Ugyanakkor Damaszkuszban közölték, hogy a szíriai kül­döttséget az arab államok ve­zetőinek találkozóján Hafez Asszad elnök vezeti. A konfe­renciának december 5-én a lí­biai Tripoliban kell megkez­dődnie. Az Iraki Kommunista Párt éberségre szólítja fel az arab népet Szadat elnök izraeli láto­gatásának következményeivel kapcsolatban. A látogatás leg­súlyosabb következményei közé tartozik, hogy a cionista ellen­séggel és az imperializmussal kötött kompromisszum azoknak a reakciós rezsimeknek hivata­los politikájává vált, amelyek az agresszió elleni harcot csu­pán leleplezték, állapítja meg az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának nyilatkoza­ta. amelyet ezekben a napok­ban hoztak nyilvánosságra. Pártunk meg van győződve arról, hogy az arab tömegek és azok haladó erői és pártjai, amelyek felháborodásukat fe­jezték ki Szadat lépésével kap­csolatban,. folytatják harcukat, és a jövőben is határozottan fellépnek az imperializmust és a cionizmust támogató politika ellen, amelyek arra törekesz- nek, hogy Egyiptomot elszakít­sák az arab világtól. Az arab hazafias és haladó erőknek nemcsak el kell ítél­niük az egyiptomi vezetés lépé­sét és rámutatni annak ftiazi (Folytatás a 3, oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents