Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-28 / 329. szám, hétfő

A Kuši Efsz-ben teljesítik a Győzelmes Február 30. évfor­dulójának tiszteletére tett vállalásukat, amely szerint gé­peiket két héttel előbb készítik elő a tavaszi munkákra, mint tavaly ilyenkor. Felvételünkön: Milan Šimurka mun­ka közben. (Felvétel: B. Palkovič — CSTK) Közös nevezőn Látogatóban a papír- és cellulózipari kutatóintézetben A bratislavai Papír- és Cel­lulózipari Kutatóintézet tevé­kenysége nagyon sokrétű. Dol­gozói, szakemberei a termelés­sel, a cellulóz feldolgozásával, a papír és a kartonpapír-gyártás tökéletesítésével foglalkoznak. Az intézet szerkezeti felépítése megkívánja, hogy gazdasági kérdéseket is napirendre tűzze­nek. A korszerűen berendezett laboratóriumaiban új nyersanya­gokat vizsgálnak, új feldolgozási módszereket dolgoznak ki és hatékonyan foglalkoznak a a hulladékpapír hasznosításá­nak kérdéseivel. A külföldi országokkal fenn­tartott kapcsolataik sem mel­lékesek, hiszen az intézet szervesen bekapcsolódik abba a nemzetközi tudományos-műsza­ki kutatóprogramba, amelynek tartalmát a cellulóz- és papír- gyártási eljárások fejlesztése képezi. A Kijevben székelő uk­rajnai Papír- és Cellulózipari Tudományos Kutatóintézettel még 1958 ban történt meg a kapcsolatfelvétel. A hatéko­nyabb együttműködésre az 1960 —1970 közötti években került sor. A kérdésre, hogy mit je­lent a bratislavai Intézet szá­mára ez az együttműködés, Justína Kapustová mérnök, az intézet dolgozója a következő­ket válaszolta: — Valamennyi kutatási fel­adatunknak közös nevezője volt és van. Mégpedig a cellulóz- és papíripari termelés tökélete­sítése. Közösen kerestük és ke­ressük a lehetőségeket, többek között a különböző nyersanya­gok, mint péláául a szalma, és egyéb, kevésbé értékes faanya­gok papíripari hasznosítására. Együttműködtünk a vegyipari feldolgozásra szánt cellulóz termelésével kapcsolatos prob­lémák megoldásában is. Ezeket kővetően baráti együttműködési egyezményt kötöttünk a két intézet egyes kollektíváival. Az egyezménynek több része van. Ilyen például a szocialista ver­senymozgalom keretében szer­zett tapasztalataink kölcsönös átadása, a tudományos kutató­munkák szervezése és értékelé­sének módszertanát magába foglaló fejezet. A legjelentősebb közös fel­adatunk kétségkívül a hulla­dékpapír és egyéb rostanyagok cellulóz- és papíripari alkalma­zásainak lehetőségeit kutató te­vékenységre vonatkozik. A hazai papír- és cellulóz- ipari kutatóintézetben a hulla­dékpapír 100 fok alatti hőmér­sékleten való újrafeldolgozásá­nak lehetőségeit vizsgálják, míg a kijevi kutatóintézet dol­gozót arra keresik a választ, miként lehetne ezt a fontos hulladékanyagot nyomás alatt és 100 fok feletti hőmérsékle­ten előnyösen feldolgozni. A szocialista országokban az em­lítetteken kívül még Lodzban, Heidenauban, Budapesten és Brailában is foglalkoznak pa­pír- és cellulózipari kutatással. A testvéri országok kutatási és fejlesztési intézetei kicserélik tapasztalataikat. Az együttmű­ködés majd 1980-ban éri el tető­pontját. Az újonnan feldolgo­zott papírhulladékból kiváló mennyiségű papír állítható elő. A kutatók a hulladék papír raktározásának kérdésével is foglalkoznak. Úgy tűnfk, hogy a szocialista országok a cseh­szlovák tapasztalatokat haszno­sítják, mert ezek bizonyultak a legjobbaknak. Az együttműködés a papíripa­ri gépek és készülékek cseré­jére és a kész termékek minő­sége ellenőrzési módszereinek általános hasznosítására is ki­terjed. A hazai kutatóintézet például a kijevi kutatóintézet­nek átadta egy papírív-alakítő berendezés teljes műszaki do­kumentációját. A készülék ne­ve: FORMTESTÉR. A gyárt­mányfejlesztők már a szerke­zet mintapéldányát is elkészí­tették. A szovjet szakemberek is gazdagították a csehszlovák papíripar eszköztárát: a bratis- laval kutatóintézet egy rostmé- rű műszert kapott Kijevből. Együttműködés Leningróddal és Moszkvával A Szovjetuniónak hatalmas papír- és cellulózipara van, így Kijeven kívül Leningrádban és Moszkvában is működik ágazati kutatóintézet. Ezekben intenzí­ven folyik a rostanyagok kor­szerűbb papíripari felhasználá­sára, új gyártási eljárások ki­dolgozására irányuló kutatás. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy az ágazatban alkalmazott vegyszerek ne szennyezzék a környezetet. Az ilyen irányú ku­tatásokba az egyik kubai ku­tatóintézet is bekapcsolódott. Az is figyelemreméltó, hogy a közös kutatásokban részt vevő szocialista országok szakembe­rei egyre inkább az önműködő számítógépeknek a technológiai folyamatok irányításában való alkalmazására törekednek. A bratislavai és a moszk­vai kutatóintézet dolgozóinak együttműködése főleg a papír- és cellulóziparban alkalmazott vegyszerek tökéletesítésére és kutatására összpontosul. Emel­lett azonban a két Intézetben a lomblevelű fák papíripari hasznosításának kérdéseit is vizsgálják. Moszkvában a nyár­fa és a nyírfa, Bratislavában pedig a tölgy, a bükk, a jege­nye és a többi lomblevelű fa hasznosításának lehetőségeit vizsgálják. A CSSZBSZ alapszervezetében Ottjártunkkor röviden elbe­szélgettünk a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség kuta­tóintézeten belül működő alap­szervezetének tevékenységéről is Természetes, hogy elsősor­ban a NOSZF 60. évfordulójá­nak tiszteletére tett vállalások teljesítéséről, az új munkamód­szerekről, és a hatékonyságról esett a legtöbb szó. Juraj Bra­bec, az alapszervezet elnöke így fogalmazott: — Az ünnepi gyűlésen „alko­tó tettekkel gazdagítjuk a Nagy Október hagyatékát“ címmel tartottunk előadást. A jelentős évforduló tiszteletére ezenkívül számos egyéb akciót szervez­tünk. Kiállítást rendeztünk pél­dául a szovjet sajtó- és könyv­ipari termékekből. Alapszerve­zetünk valamennyi tagjának érdeke persze az, hogy konkrét tettekkel járuljon hozzá a hato­dik ötéves tervidőszak második évi feladatainak teljesítéséhez. Úgy hiszem, a Nagy Október 60. évfordulójára is ez a leg­szebb ajándék. ŠTEFAN KOCIAN harminc Evvel ezelőtt érkezett hazánkba az első szovjet büza ÉL Életmentő szállítmány Az átlagosnál sokkal szára­zabb, csapadékban rendkívül szegény időjárás következtében nagyon silány termést takarí­tottak be mezőgazdasági dolgo­zóink az 1947-es aratás idején. Alig termett valami a kelet- szlovákiai síkságon, a Csalló­közben. a csehországi gabona- földeken. A gabonatermés tá­volról sem közelítette meg a szükségletet. Az akkor történtek egyik élő tanújaként tehetek említést ezekről. Abban az időben talán több időt töltöttünk a búza át­rakásánál, mint a hivatali író­asztalok mellett. A Szovjetunió 600 000 tonna búzát ígért A hazánkat felszabadító, és utána saját háborús sebeit gyó- gyítgató szovjet nép megértet­te a kenyérgondokkal küzdő országunk nehézségeit és — ha­bár náluk sem volt abban a száraz esztendőben rekordter­més — 600 000 tonna búza szállítását ajánlotta fel. A Szovjetunió és népei iránti hálájukat, tiszteletüket, szere­tetüket nyíltan valló kommu­nistákon kívül kezdetben ke­vesen remélték, hogy az ígért búza kellő időben megérkezik hazánkba. A kibontakozóban levő új tár­sadalmi rendszer ellenségei, a hatalomra vágyó „demokrata urak“ pedig ezt a hangulatot is felhasználták a kommunisták ellen folytatott politikai harcra. Igyekeztek elhitetni a tamás- kodő emberekkel, hogy magá­nak a Szovjetuniónak sincs elegendő gabonája, nemhogy hazánknak is adjon. 1947. november 28-án választ adott a szovjet nép a hitetlenkedők- nek. Ezen a napon megérkez­tek hazánk akkor még a mai­nál lényegesen kisebb száraz­földi kikötőjébe, az ágcsernői (Čierna nad Tisou) átrakóállo­másra a szovjet búzával meg­rakott első vasúti teherkocsik. Négy nap múlva, december 2-án már egy huszonhét 50 ton­nás vagonból álló szovjet sze­relvény futott be a vasútállo­másra. Délután 3 óra körül, sokan munkásruhával a hónunk alatt, vártuk a feldíszített sze­relvény érkezését. Zoltán Hoffman állomásfőnök utasítására Ladislav Varga for­galmista szabadot jelzett a szovjet szerelvénynek. Amikor a kijelölt helyen megállt, a mozdony vezetője. Rác Albert leugrott a gépről és szovjet tár­sa kíséretében jelentést tett az ebből az alkalomból Ágcser­nyőben tartózkodó Bezek köz­lekedésügyi megbízottnak a bú­zaszállítmány érkezéséről. Nagy volt az öröm, felvettük a munkásruhákat. A vasutasok és a brigádosok ellepték a fel­nyitott, búzával teli vagonokat. A hatalmas lapátok iránt rit­kán tapasztalható érdeklődés nyilvánult meg. Akkor még ez volt az egyetlen eszköz, ame­lyet a búza átrakásánál hasz­náltunk. A szovjet szerelvény mellé — a párhuzamos sínpárra — 20 tonnás csehszlovák kocsikat állítottak, s megindult a mun­ka. Ott dolgozott Štefan Jarný, Egri Mihály forgalmista, Jozef Petruška, Molnár Bertalan ko­csikezelő, František Blícha vo­natvezető, Ján Šinský, Szűcs Sándor, Dorgai János, Lacko József, Kovács Tibor, Béres László és még igen sok vas­utas. Az átrakást szervező és irányító Ján Šauša kormány- megbízottal is naponként talál­kozhattunk. Egy szovjet vagonból három csehszlovák telt meg gabonával. Belemarkoltam a búzába, mely­ből később kenyér sült az or­szág népének. Elkerültük az éhínséget, mert a Szovjetunió népe újból megtartotta ígére­tét, önzetlenül segítséget nyúj­tott. Az ott megtalálható feljegy­zések és dokumentumok alap­ján 1947. november 28-tól de­cember 10-ig 13 200 tonna szov­jet búza érkezett hazánkba. De­cember 7-én már lisztet őrölt belőle a kassai (Košice) ma­lom, majd fokozatosan a többi is. A növekvő búzamennyiség át­rakásához egyre több szorgos kézre volt szükség. December 12-én a Csehszlovák Rádió kas­sai stúdiójának munkatársai bejelentették az éter hullámain, hogy 14-én, vasárnap brigádot szerveznek, és kérték, kövessék példájukat mindazok, akik részt kívánnak venni a búza átraká­sában. A felhívás megértésre talált, s december 14-én közel ötszáz ember, köztük 230 vasutas, a kassai Dohánygyár dolgozói, katonák, újságírók, a helyi fő­iskolák diákjai, és a különböző járási hivatalok dolgozói, hu­szonegyen még a távoli Myjavá- ból is — ott voltak a Szovjet­unióból érkezett búza átrakásá­nál. Volt olyan nap, hogy kilenc- száz brigádos jelentkezett mun­kára. Lelkesedésben, tenniaka- rásban nem volt hiány. Az egész ország dolgozó népe munkával fejezte ki háláját a Szovjetunió népének azért, hogy abban az aszályos eszten­dőben életmentő gabonát szál­lított hazánkba. KULIK GELLÉRT Ez a felvétel már akkor készült, amikor a búza átrakásánál a lapátot, mint segédeszközt, kiszorította a gép. (ČSTK-f elvétel) Bolgár mezőgazdaság Bulgáriában kidolgozták az 1978. évi mezőgazdasági terv fő előirányzatait. A tervek értelmében jövőre jelentősen növelik a progra­mozással termesztett kultúrák (elsősorban a kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa) vetés területét, s több mint 400 ezer hektáron honosítják meg a kor­szerű termesztési rendszereket. Az előzetes tervek másik jel­lemző vonása új, nagyhozamú kukorica-, búza-, paradicsom- és cukorrépafajták nagyüzemi kipróbálása, amitől a szakem­berek hozzávetőlegesen 28 mil­lió leva többlethasznot remél­nek. Sikeres versenymozgalom az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaság ipara az év első 9 hónapjában teljesítette áruter­melési tervét, amelyet a dol­gozók felajánlásai alapján mó­dosított. Az eredeti tervbon rögzített feladatokhoz viszo­nyítva nagyobb tervfeladatokat a hlromnegyedév alatt 100.3 százalékra teljesítették. A ter­ven felül előállított árumeny- nyiség értéke 581 millió már­ka. A múlt év hasonló idősze kához viszonyítva a munkater­melékenység 5 százalékkal nö­vekedett, s a termelés növeke­désében 90 százalékos a rész aránya. A legigényesebb és legjobb minőségű termékek gyártása 28 százalékkal nőtt. Az ipari, építőipari és a to­vábbi népgazdasági ágazatok­ban elért eredményekhez nagy­mértékben hozzájárut a NOS7.F 60. évfordulója tiszteletére ki bontakoztatott szocialista ver senymozgalom. A legjobb ered­ményeket elért 150 üzemet il­letve intézményt magas állami kitüntetésben részesítették. nia 13 százalékkal részesedik. A román kőolajkitermelő berendezések exportőre, az Industrial-Export vállalat főleg komplett fúróobjektumokat, olajtisztítókat és öblítőcsöve­ket szállít a külföldi vásárlók­nak. Ezenkívül exportálja azt a speciális robbanásgátló be­rendezést is, amelyért Romá­nia 1970-ben aranyérmet Ka­pott a lipcsei vásáron. A ro­mán berendezések különböző éghajlati viszonyok és geoló­giai feltételek között alkalmaz­hatók. Vasú tviilamosí tás Megindult a forgalom a vi­lág leghosszabb villamosított vasútvonalán. A több mint nyolcezer kilométer hosszú vasútvonal a szibériai Bajkál-tó partvidékét összeköti a Fekete- tengerével. Textilforgalom Lengyelországban Lengyelországban a lakosság ruházati cikkekre fordított ki­adásai 84 százalékkal nőttek 1970 és 1975 között. A tőkés­országokban az utóbbi években csökkentek az öltözködésre fordított kiadások, Lengyelor­szágban ugyanakkor az 1970-es évi 12,8 százalékról 1975-ben 13 százalékra nőtt a részarány. Egy lódzi gazdaságkutató in­tézet tanulmánya szerint 1980- ra Ismét csökken ez az arány kb. 11—11,5 százalékra. Romáin kőolajkitermelő berendezések exportja A kőolajkitermelő berende­zések gyártásában Románia világviszonylatban a harmadik, exportjában a második helyet foglalja el. A Romániában gyártott kőolajkitermelő beren­dezéseknek több mint 50 szá­zaléka 30 ország piacára ke­rül. E berendezések világvi­szonylatú exportjában Romi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents