Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-25 / 326. szám, péntek
m 1977. I. 25. 5 NAGY ERŐPRÓBA A TEBVTEUESÍTES RAJTUK A KÖZVÉLEMÉNY FIGYELME • A NYITRAI MAGASÉPÍTŐ VÁLLALAT KOMMUNISTÁI BIZONYÍTANAK Kevés munkát végeznek a közvélemény olyan nagy érdeklődése közepette, mint az építkezéseket. Ezért itt különösen szembeötlő, ha nem teljesítik a tervfeladatokat, mert így csak meghosszabbítják a sok ezer lakásigénylő várakozási idejét. Ilyenkor — jogosan — felvetődik a kérdés: mi az oka? A munkaszervezés gyengesége-e, vagy emberi gyarlóság, hanyagság? A plzeňi Pionír utcai gimnázium mellett létesített bennlakásos középiskola lehetővé teszi a nyugat-csehországi kerület dolgozói számára, hogy egy év alatt letegyék az érettségi vizsgát. Az iskola fennállása óta — négy év alatt — több mint 200 fiatal munkás élt ezzel a lehetőséggel. A mostani tanévben 29 fiatal ipari, munkás jelentkezett ebbe a középiskolába. Felvételünk a kémiai laboratóriumban készült. {Felvétel: ČSTK — J. VlachJ Nemzetközi szinten AZ IFJÜ KÖZGAZDÁSZOK BRATISLAVAI VETÉLKEDŐJÉRŐL E kérdés tisztázására keresik most a választ a nyitrai Magasépítő Vállalat kommunistái, akik az évzáró párttaggyűlések előkészítése mellett sokat fáradoznak azon, hogy a vállalat a népgazdasági feladatait a várakozásoknak megfelelően teljesítse. S ez korántsem köny- nyű dolog, hiszen a vállalat üzemegységei részarányos feladatuknak a harmadik negyedévben csak 21,1 százalékban tettek eleget. Ebből kifolyólag éves tervük számottevő részét — 33,9 százalékát — a hátralevő utolsó évnegyedben kell 'teljesíteniük. A vállalati pártbizottság számos alkalommal, legutóbb pedig október végén a párt gazdasági konferenciáján mélyrehatóan foglalkozott az éves terv teljesítésének kérdéseivel. Egyértelműen megállapította: a lemaradás főleg a topolčanyi, a a nyitrai, a lévai (Levice) és az érsekújvári (Nové Zámky) építőipari üzemegységek rovására írható, de semmivel sem marad mögöttük a Szlovákia fővárosa kiemelt építkezéseit kivitelező üzemegysége sem, amely 6 millió korona értékű adóssággal kezdte meg az utolsó évnegyed feladatainak teljesítését. Van-e egyáltalán remény arra, hogy az utolsó negyedévre eső 1300 lakást és további 17 igényes járulékos építkezést december végéig befejezik, átadják rendeltetésének? Október és november folyamán a pártalapszervezetek és a műhelybizottságok kezdeményezésére minden üzemegységben sokat törlesztettek az adósságból Csupán az október 22-én szervezett kommunista szombaton — egy műszak ledolgozásával — 850 millió korona értékű munkát végeztek el a vállalat dolgozói, s novemberben tovább folytatták hátrányuk kiegyenlítését. — Ez a nagyfokú aktivitás jogosít fel arra — fejtette ki a véleményét dr. Eugen Brečka, a vállalat gazdasági igazgatója —, hogy derűlátással tekintsünk az éves terv teljesítése elé, noha már nem sok munkanap van hátra az esztendőből. Természetesen ehhez valamennyi lehetőségünket az eddiginél sokkal hatékonyabban ki kell használnunk. A tervteljesítés és az adósság törlesztése elsősorban is fokozottabb igényeket támaszt az épületelemeket gyártó és a lakatos-szerelő • üzemrészleg dolgozóival, s nem utolsósorban a gépkezelő személyzet munkájával szemben, akiknek az a feladatuk, hogy folyamatossá tegyék az épületek befejezéséhez szükséges kellékek termelését és szállítását. — Nálunk — mondotta ezzel kapcsolatosan Milan Tum- pach mérnök, a panelgyár igazgatója — most az igények diktálják a munkaütemet. Hosz- szabbított műszakokban, sőt a hétvégi szabadnapokon is dolgozunk, hogy elegendő elemekkel lássuk el az építkezéseket. De igényeljük, hogy a gyártott elemeket — mivel nincs elég raktárunk — gyorsabban és rugalmasabban szállítsák el rendeltetési helyükre, nehogy helyhiány miatt le kelljen állnunk a termeléssel. Az egyik oldalon azt tapasztaljuk, hogy a vállalat segédüzemei túltermeléssel igyekeznek enyhíteni az anyaghiánygondokon, a másik oldalon pedig, mint Ján Stadler dlvtárs, a lévai (Levice) üzemegység igazgatója tájékoztatásából kiderült, a gyakori anyaghiány és a mechanizmusok üzemképtelensége akadályozza a folyamatos tervteljesítést. — Hogy hol a hiba? Elsősorban a munkaszervezésben, s ezért nem hibáztathatjuk az építkezési frontokon dolgozókat. Egyébként az év végéig 212 lakásegységet, ebből 292,6 millió korona értékben három épületet, hat járulékos építkezést kell átadnunk rendeltetésének. A feszített tervek ellenére képesek vagyunk teljesíteni feladatainkat, ha ezekhez a szállítóvállalatok is hozzásegítenek bennünket. A vállalatban többen megjegyezték, hogy népgazdasági feladataik nincsenek egyensúlyban a munkaerőellátással. De a tervfeladatok teljesítése — az imént hallottuk — elsősorban nem azon múlik, hogy sikerül-e a létszámot tovább gyarapítani, hanem a szervezés színvonalán. Hajrá nélkül Ez pedig a gépek kihasználására, a korszerű technológiák érvényesítésére is egyaránt vonatkozik. Például — bárki személyesen is meggyőződhet róla — a dunaszerdahelyi JDunajská Streda) üzemegységben nyoma sincs a másutt észlelhető év végi hajrának. Egyszerűen azért, mert kezdemé- nyezően, jól szervezik a munkát. Meg kell említeni, hogy a szerdahelyiek évekkel ezelőtt központi telephelyet hoztak létre a Bauring-elemek gyártására, ahol nagyüzemi módszerrel elvégezhető egy egész sor munkafolyamat. A telephelyen gyártott elemeket, a habarcsot s egyéb kellékeket közvetlenül a helyszínre szállítják, s így nem kell gondoskodni külön raktárról az építkezések színhelyén. Vannak .azonban olyan dolgok is, amelyeket nem lehet centralizálni, nem lehet a helyszínre vinni. Ezeket a folyamatokat gépesíteni kell. Itt van szükség elsősorban a korszerű technikára, a jó munkaszervezésre. Elfogultság nélkül ismét csak a szerdahelyiek példájára hivatkozhatom, akik minden felerősítést szögbelövő pisztollyal, valamennyi véső, pántoló, csavarhúzó műveletet elektromos1 meghajtású kézi- szerszámmal végeznek. így a dolgozóik több‘örömet találnak az egyhangú munkában is. Ezek együttesen biztosítják, hogy a szerdahelyi építők — a vállalat üzemegységei közül — példamutatóan teljesítik tervfeladataikat. A nyitrai Magasépítő Vállalat — eltérően az országos építőipari nagyvállalatoktól, amelyek bizonyos feladatok elvégzésére szakosították magukat — sokrétű munkát végez. Jóformán mindent csinál: lakást, gyárat, mezőgazdasági és kereskedelmi épületeket, óvodákat, iskolákat épít —, dolgozóinak több tucatnyi szakmához kell érteniük. Ebből is adóA Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előestéjén a Zobor-alji város és széles környéke lakosságának régi óhaja teljesült: a parti- zánskéi cipőipari-, valamint a bratislavai OTEX nagykereskedelmi vállalat 23 millió értéket megközelítő közös beruházásával átadták az 52 hónap alatt elkészült korszerű Divatáruházat, amely a maga nemében országos viszonylatban is páratlan. A 2400 m2 elárusító-területű, háromszintes épületben ön- kiszolgálás útján szerezhetik be keresett divatos cikkeiket a vásárlók. A népszerű eladási forma, valamint az a tény, hogy a beruházó nagykereskedelmi vállalatok csaknem 40 millió korona értékű közszükségleti cikkel töltötték fel a Divatáruház árualapját, nagy tömeget vonzott az épület ünnepélyes átadására. A lakosság, valamint a járás párt- és állami szervei képviselőinek jelenlétében Somogyi László dik, mily nagy szerepe van az üzemegységekben a munkaidő kihasználásának. Az ebben rejlő tartalékok feltárása nagyot lendíthetne a tervteljesítés ütemén. A vállalat minden szakaszon biztosította és biztosítja a munkavégzés kedvező feltételeit. És ezen az alapon — joggal — meg kell követelni az munkaidő ledolgozását. Ezen a téren a szocialista munkabrigádok címnyertes építőcsoportjai, a Zlobin-módszer követői és a vonalszakaszos rendszer kiváló dolgozói mutatják a helyes utat, akik szép eredményeket mutathatnak fel az épületek minőségi követelményeinek megtartásában, a kivitelezés hatékonyságának növelésében. Példájuk nyomán a Zlö- bin-módszer követésére több építőcsoport vállalkozott. A korszerű módszer azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha elemeit az alapvető szervezésigazdasági követelmények feltételeinek megteremtésével együtt alkalmazzák. Például hasztalan dolgoznak kifogástalanul az épületelemeket szerelők, a kőművesek, ha ugyanakkor a szállítók nem tartják meg az ütemterveket, ha a beruházók állandóan változtatnak a kivitelezési tervdokumentáción. Az építőipari vállalat párt- alapszervezetei az új technológia és az új szervezési módszerek bevezetésére, népszerűsítésére ösztönzik a kommunistákat, egyidőben nagy gondot fordítanak a dolgozók felvilágosítására, meggyőzésére. De ezenkívül arra is kell törekedniük, hogy a dolgozók az építkezéseken kifejthessék véleményüket, s a jó ötleteket, javaslatokat ne csak kérjék, igé- nylejék, hanem hasznosítsák is. Becsületes munkával A vállalat kommunistái felbecsülhetetlen érdemeket szereztek azáltal is, hogy 624 egyéni. 642 kollektív és 13 üzem munka- felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának köszöntésére és a népgazdasági feladatok teljesítésére. S éppen a tömegnevelő-politikai munkájuk eredményeként vált világossá a dolgozók előtt: az építőiparban csak jó, becsületes munkával lehet többet keresni. Hiába veri az asztalt valaki, hiába fenyegetőzik kilépéssel, ezzel nem ér célhoz. Egyetlen módon kaphat többet, ha ésszerűbben, fegyelmezettebben, termelékenyebben dolgozik. A gyakorlat igazolja: az elvetett nemes mag kedvező talajra talált, jól szolgálja a gazdaságpolitikai célokat. A vállalat kivívott hírnevét az idei tervfeladatok maradéktalan teljesítésével csak öregbítheti. SZOMBATI! AMBRUS mérnök, a belkereskedelmi miniszter helyettese kedves szavak kíséretében adta át az épületet. Az első napon közel kétmillió korona értékű áru talált gazdára, s azóta is szíveA különböző főiskolákon tanuló fiatalok és egyetemi hallgatók számára csaknem mindenütt adott az a lehetőság, hogy egy-egy szakon belül ismereteiket az átlagosan elvártnál jobban elmélyítsék. Erre mindenekelőtt a tudományos diákkörök nyújtanak alkalmat, amelyek száma nemcsak a hazai főiskolákon, hanem a többi szocialista országban is állandóan gyarapodik. A tudományos diákkörök munkájában részt vevők ötleteiket, egy-egy problémakörrel kapcsolatos észrevételeiket és véleményüket tanulmányokban fejthetik ki, amelyek kidolgozásához tanáraiktól és a gyakorlati szakemberektől egyaránt jelentős segítséget kapnak. A bratislavai főiskolák közül a Közgazdasági Főiskolán van a tudományos köröknek régi hagyománya. Már csaknem egy évtizede, hogy az érdeklődök iskolai, később pedig országos, illetve nemzetközi vetélkedőn mérhetik össze tudásukat. A nemzetközi szintű vetélkedőt — amelyre évről évre több ország közgazdasági főiskoláinak, illetve egyetemeinek hallgatói jelentik lse részvételi igényüket — mindenütt iskolai, illetve országos szintű vetélkedők előzik meg. Az ápriiisban-május- ban megtartott versenyek legjobbjai jutnak el Bratislavába. — Az ifjú közgazdászok idei, immár 8. nemzetközi szintű vetélkedőjének megszervezésében az eddigi évekhez viszonyítva alapos változás történt — mondotta Pósa Lajos, a szervező bizottság tagja. — A SZISZ Prágában székelő Csehszlovák Főiskolások Központja bízta meg a múlt évben a bratislavai Közgazdasági Főiskolát az idei vetélkedő megrendezésével. A változás lényege az, hogy a KGST-országokban működő közgazdasági főiskolák diákjainak részvételével zajió sen látogatják az új létesítményt a vásárlók. GUSTÁV BREVENÍK,, mérnök, a bratislavai OTEX nagykereskedelmi vállalat igazgatója verseny alapszabályai is nemzetközi érvényűre emelkedtek. Mégpedig úgy, hogy az alapszabály javaslatot valamennyi résztvevő ország ifjúsági szervezetének központi bizottsága megtárgyalta, és hozzáfűzte az általa szükségesnek tartott változtatásokat, bővítéseket. Az így jóváhagyott alapszabály értelmében minden ország húsztagú küldöttséget küldhetett az idei vetélkedőre. Egy-egy küldöttség 16 diákból és négy tanárból állt. Az idei vetélkedőre, amely november 7-től 10-ig tartott, a hazai közgazdasági főiskolákon kívül a következő szocialista országokból hívtunk meg közgazdasági tudományokat tanuló diákokat: a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyel- országból, Magyarországról, Romániából, Kubából, Vietnamból és Jugoszláviából. A vetélkedők szervezéséből is kitűnik, hogy mindenekelőtt ifjúsági akcióról van sző, és ez nem véletlen. Az ifjúsági szervezetek egyebek között vállalták a különböző főiskolákon, egyetemeken tanuló fiatalok szakmai tudásának elmélyítését is. Azt is tudják, hogy a tudományos-műszaki haladás lehetetlen nemzetközi együttműködés nélkül. Erre a fontos segítségnyújtásra került sor már évek óta a szocialista országok közgazdasági főiskolái között. A vetélkedőkön nemcsak a tudásuk szintjét mérhetik össze, hanem tanulnak is egymástól. A verseny küldetése tehát nem utolsósorban az, hogy bekapcsolja az érdeklődő diakokat a nemzetközi együttműködésbe, és kölcsönös segély- nyújtásra serkentse őket. így az életre készülő fiatal közgazdásznak már tanulmányai 'végzése folyamán alkalma nyílik megismerkedni egy-egy ország gazdasági mechanizmusának gyakorlati kérdéseivel. Ezenfelül pedig ez a vetélkedő ösztönzőként is hat a tudományos diákkörökben tevékenykedő főiskolásokra. Az is örvendetes, hogy a nemzetköziség nem csupán a vetélkedőn nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a diákok közös munkákat dolgoznak ki, olyan problémákra keresve a választ, amelyek csaknem minden szocialista .országban ismertek. Az eddigi vetélkedőn díjat nyert munkák közül pedig számosat már a gyakorlatban is alkalmaztak. Az idei vetélkedő az eddigiekhez hasonlóan az ifjúsági szervezetek képviselőinek is alkalmat adott a nemzetközi találkozóra, s egyúttal a gazdag tapasztalatcserére is. A főiskolákon működő ifjúsági szervezetek funkcionáriusai megvitatták, hogy miképpen emelhetnék magasabb színvonalra egy-egy iskolai szervezet munkáját. Ezzel is szilárdul az egyes, országokban tanuló ifjúság barátsága és együttműködése. Az sem véletlen, hogy a vetélkedőre mindig novemberben kerül sor. Szocialista Ifjúsági Szövetségünk ezzel is köszönti a nemzetközi ifjúsági és diáknapokat, és hozzájárul a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának méltó megünnepléséhez is. PÁKOZDI GERTRÜD A nyitrai új Divatáruház a megnyitás ulán. (Matis Pavel felvétele] ÚJ ÁRUHÁZ NYITRÁN KÉSZÜLT: A NOSZF TISZTELETÉRE