Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-23 / 324. szám, szerda
A FEBRUÁRI győzelem forradalmi HAGYATÉKA SZELLEMÉBEN A CSKP XV. KONGRESSZUSA PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉÉRT (Folytatás a 3. oldalról) sítésével lehet. Ebben az értelemben 1968 januárja is fontos lépést jelentett a felhalmozódott hibák és fogyatékosságok helyrehozása felé, és kezdetét jelentette a növekvő párton belüli és társadalmi válság megoldásának. A párt vezetősége azonban 1968 januárja után nem volt képes megoldani az újonnan felmerült problémákat. Az opportunista elemek, amelyek a pártban fokozatosan döntő befolyást szereztek, lehetővé tették a jobboldali és az antiszocialista erők szervezett fellépésiét. A pozitív fejlődést végülis meghiúsította a fokozódó ellenforradalom, a szocializmus vívmányai veszélyben forogtak. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai internacionalista segítségének köszönhető, hogy a pártban és a társadalomban levő marxista—leninista erők az ellenforradalom visszaverésére, valamint a párton helüli és a társadalmi válság leküzdésére, a konszolidációra és a szocialista társadalom aktív fejlesztésére mozgósíthattak. Mindazok a sikerek, amelyeket a CSKP KB 1969 áprilisi ülése, a Gustáv Husák vezette új pártvezetőség kialakulása óta értünk el, a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folytatott elvhű és szívós küzdelem eredményei. Annak a szüntelen harcnak az eredményei, amelyet az opportunizmus, a revizionizmus és az antikommunizmus mindenfajta megnyilvánulása a burzsoá és a kispolgári eszmék és csökevények megnyilvánulása ellen azon feladatok mielőbbi megoldásáért folytatott, amelyek a további előrehaladás szükségleteiből következtek. Éppen ez az elvhű eljárás tette lehetővé, hogy pártunk megoldjon számos olyan feladatot, amelyeket a CSKP KB 1968 januári ülésén tűzött ki. A társadalmi fejlődés minden egyes szakasza új követelményeket támaszt a párt munkájával szemben, eszmei, szervezési és akciós egysége megerősítésével és szüntelen megújításával szemben. Ezért a CSKP XV. kongresz- szusa is, amely a XIV. kongresszus munkáját folytatja a fejlett szocialista társadalom további építése programjának kidolgozása során, nagy figyelmet szentelt magának a pártnak osztályszempontból körülhatárolt jellege — mint a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata — megszilárdításának, belső élete tökéletesítésének, a lenini alapelvek szellemében, minden egyes pártszervezel munkája minőségének és hatékonyságának és magas fokú igényeket támasztott minden egyes kommunistával szemben. A párt a XV. kongresszus határozatainak megvalósításához egységes, politikailag érett és cselekvőképes forradalmi erőként látott hozzá. A párt felelősségteljesen tett eleget küldetésiének, egész tevékenysége a marxizmus —leninizmus, a proletár internacionalizmus alkotó szellemű érvényesítéséből indul ki. Szorosan egybeforrt a munkásosztállyal, a néppel, és élén szilárd, felzárkózott és határozott vezetőség áll. így hűségesen folytatja a Győzelmes Február hagyatékát. A párt szilárd marxi—lenini, eszmei, szervezési és akcióegysége, amely harminc évvel ezelőtt óriási forradalmi aktivitásának és a tömegekre gyakorolt hatásának forrása volt, ma is sikereink alapja, a CSKP XV. kongresszusán kitűzött bátor és reális célok elérésének döntő tényezője. A Győzelmes Februárral, a CSKP céltudatos erőfeszítése érdeméből, új fokot és minőséget ért el a munkásosztály forradalmi egysége kialakulásának folyamata és a tőkés uralom elleni küzdelme. A munkásosztály mint örököse mindannak, ami népünk történelmében nagy és haladé volt, végérvényesen nemzeteink élére állt és az új társadalmi rend építésének vezető ereje lett. Az elmúlt harminc évben végbement fejlődés teljes mértékben és sokoldalúan bebizonyította, hogy csupán a pártnak van lehetősége és képessége arra, hogy a dolgozókat egybe tömörítse, kiküszöbölje az embernek ember által való kizsákmányolása minden formáját, valóra váltsa az igazságosság, a szabadság és a demokrácia eszményét, új embert neveljen, szocialista erkölcsöt alakítson ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja február hagyományai alapján, a Szovjetunió és a szocialista országok tapasztalatai alapján szüntelenül szem előtt tartja a munkásosztály vezető szerepének törvényszerű erősítését. A CSKP XV. kongresszusa joggal hangsúlyozta, hogy a párt elsőrendű feladata megszilárdítani a munkásosztálynak, mint az anyagi értékek gazdájának és fő alkotójának, politikai rendszerünk gerincének a helyzetét, gondoskodni az öntudatosság növeléséről és kiszélesíteni a munkásosztály részvételét a politikai és társadalmi életben. Ez minden kommunistát arra kötelez, hogy céltudatosan támogassák és szilárdítsák mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a munkásosztályra jellemzők, és amelyekkel ez az osztály egyre erőteljesebben befolyásolja a dolgozók többi rétegeit. Mindenekelőtt a munkához való öntudatos, alkotó szellemű viszonyról, a társadalmi öntudatosságról és szervezettségről, áldozatkészségről és kollektivizmusról, szívósságról, a nehézségek leküzdésének képességéről, az új iránti érzékről, a haladó munkaformák és életmód érvényesítésében való példamutató kezdeményezésről, a nemzetközi munkásosztályhoz való in ternacionális együvétartozás tudatáról, valamint az antiimperialista világerőkhöz, a béke és a haladás erőihez való tartozás tudatáról van szó. A tapasztalatok megerősítik, hugy a szocialista forradalom és a szocialista építés sikerei közvetlenül összefüggnek a munkásosztály vezető szerepének növekedésével, egységének megszilárdulásával, valamint a parasztsággal, értelmiséggel és valamennyi dolgozóval való szövetségével. A szocialista építés valamennyi további szakaszában a dolgozóknak ez a tömbje, melynek élén a munkásosztály áll, tovább szélesedett, egysége elmélyült a sikeres forradalmi átalakulások folyamatában. A munkások, parasztok és az értelmiség szövetségének megszilárdulása alkotja a párt stratégiájának és taktikájának a magvát. A XV. kongresszus prograinirányvonalának szellemében a párt megteremti a feltételeket a városok és falvak valamennyi dolgozója alkotó munkájának sokoldalú kibontakozásához. Népünk anyagi és szellemi életének mélyreható forradalmi átalakulása lehetővé teszi a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség kölcsönös közeledése politikájának céltudatos megvalósítását. Ebben a folyamatban, amely meghatározza társadalmunk szociális struktúrája fő fejlődési irányát, és amely nemzeteink és nemzetiségeink egységének szilárd alapja is, megvalósul 1948 Győzelmes Februárja Forradalmi hagyatékának egyik legfontosabb és legdicsőbb része is. Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri együttélése és együttműködése a nemzetiségi politika lenini elvei és az állam szövetségi rendszere alapján kétségtelenül a kommunista párt legjelentősebb történelmi sikerei közé tartozik. Nemzeteink és nemzetiségeink dolgozó népének közös eljárása 1948 februárjában, melynek szilárd támasza volt a munkásosztály internacionalista egysége, a dicső győzelem további döntő tényezőjét jelentette. Már akkor bebizonyította a lenini nemzetisiégi politika erejét, amelyet a párt érvényesített. Bevált mint harci eszköz a nacionalizmus, a burzsoá sovinizmus ellen és mint a közös szocialista állam építésének és megszilárdításának tartópillére. A szocializmus lehetővé tette a nemzetiségi kérdés fokozatos megoldását, annak teljes terjedelmében és komplexitásában. A XV. pártkongresszus felelősségteljesen és büszkén állapíthatta meg, hogy nemzeteink és az állam egyes területei gazdasági, politikai és kulturális életfeltételeiben levő nagy különbségeket leküzdöttük. Nemzeteink és nemzetiségeink példás egyetértésben élnek közös hazánkban. Kapcsolataik az egyenlőség és az egyenjogúság lenini elvein, valamint a proletár internacionalizmus elvein alapulnak. Február forradalmi hagyatékához való hűség a pártot a Nemzeti Front valamennyi szervezetét, minden állampolgárt arra kötelez, hogy megőrizze és megszilárdítsa a csehek és a szlovákok, valamint a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek egységét s internacionalista testvériségét, megszilárdítsa a csehszlovák államszövetséget és fejlessze mindazt, ami nemzeteinket összekapcsolja, ami lehetővé teszi a szocialista rendszer előnyeinek teljes mértékben való fel- használását mindannyiunk javára — szocialista hazánk felvirágoztatására. A politikai hatalomért a burzsoá reakcióval folytatott küzdelmekben és a szocialista építés egész időszakában a Nemzeti Front bevált, mint a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és értelmiség szövetségének, nemzeteink és nemzetiségeink internacionális közösségének a politikai kifejezője. A Nemzeti Front politikai rendszerünk bevált formája. Ma politikájának tartalmát a fejlett szocialista társadalom építése programjának megvalósítása alkotja. A Nemzeti Front programelveiben teljes mértékben tükröződik a munkásosztály vezető szerepe és a kommunista párt élcsapatszerepe társadalmunkban. A Nemzeti Front talaján fejtik ki tevékenységüket a képviseleti rendszerek, a nemzeti bizottságok, a nemzeti tanácsok és a Szövetségi Gyűlés, valamint a szocialista állam végrehajtó szervei. A XV. pártkongresszus értékelte és nagyra becsülte a Nemzeti Front szerveinek részvételét a fejlett szocializmus építése programjának teljesítésiében. A Nemzeti Front széles platformja, az FSZM, az ifjúsági, nő-, testnevelési és egyéb szervezetek, valamint a Nemzeti Front politikai pártjai tagjai millióinak — gyakorlatilag a köztársaság minden egyes állampolgárának — lehetővé teszi politikai jogaik és szabadságjogaik érvényesítését, lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyenek a közös ügyek irányításában, az új anyagi, kulturális és erkölcsi, társadalmi értékek kialakításában, és képességeikkel, aktivitásukkal és bírálatukkal hozzájáruljanak a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéshez, valamint a gazdagon kibontakozott szocialista életmód formálásához* A nép 1948 februári győzelme meggyőzően bizonyította, hngy a CSKP sohasem tévesztette szem elől a szocialista forradalom alapvető kérdését — a politikai hatalom kérdését, a munkásosztálynak uralkodó osztállyá való átalakítását. A párt mindig abból indult ki, hogy a szocializmus építésének fő eszköze a munkásosztályt és valamennyi dolgozót szolgáló állam kiépítése, olyan politikai rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a tényleges szocialista demokrácia fejlődését. Ilyen demokráciát csupán a burzsoázia hatalmának megdöntése, a proletariátus diktatúrája alapján építhettünk ki. A szocialista demokrácia Csehszlovákiában' a nép demokráciája és a népet szolgáló demokrácia. A szocialista állam széles osztály-, szociális alapján, a szocialista demokratizmus reális tartalmában és annak mindennapos érvényesítésében rejlik e demokrácia új minősége és fölénye a burzsoá demokráciával szemben. A dolgozók széles tömegeinek aktív részvétele a politika kialakítása és megvalósítása során e demokrácia felülmúlhatatlan előnyét jelenti. Saját történelmi tapasztalataink, a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szocialista államhatalmat nem elegendő csupán megteremteni, hanem azt állandóan építeni, tökéletesíteni és szilárdítani kell, az új szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelően fejleszteni és megvédelmezni a reakció és az imperializmus merényleteivel szemben.. Népünk különösen az 1968— 1969-es válság éveiben saját tapasztalatai alapján győződött meg Lenin jóslatának igazáról: „A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egy egész történelmi időszak. Amíg ez az időszak nem ért véget, a kizsákmányolóknak elkerülhetetlenül reményük marad a restaurációra, és ez a remény a restaurációra irányuló kísérletekké változik.“ Február forradalmi hagyatéka továbbfejlesztéséért viselt felelősségének tudatában a pártnak állandóan figyelembe kell vennie a mai világ osztálypolitikai feltételeit, és szüntelen figyelmet kell szentelnie a szocialista állam mint az építés legfontosabb eszköze és a szocialista gazdaság irányítása szilárdításának és tökéletesítésének, az oktatás és a nevelés rendszerének, a tudomány, a kultúra és más társadalmi folyamatok fejlesztésének és ugyanakkor mint hatalmi eszköznek a nép vívmányai megvédésére. A szocialista állam megszilárdítása és a szocialista demokrácia fejlesztése elválaszthatatlanul összefügg egymással. A szocialista demokrácia tartalmát a dolgozók aktív részvétele képezi az állam, a gazdaság irányításában, a társadalom élete kérdéseinek megoldásában, minden jog és szabadságjogok teljes kibontakoztatásában és érvényesítésében, de ugyanakkor állampolgári kötelességeik öntudatos teljesítésében is. A tapasztalai megmutatta, hogy a munkásosztály csupán a burzsoáziával és annak valamennyi védelmezőjével való éles ideológiai összecsapásban döntheti meg a burzsoázia hatalmát, csak így döntheti ki egymás után a régi társadalom tartóoszlopait, és építheti fel az új szocialista társadalmat. A kizsákmányoló társadalom legyőzése és felszámolása e társadalmak ideológiáinak vereségétől, az új szellemi értékek, a marxista—leninista világnézet megerősítésétől függ. Az elmúlt harminc év tapasztalatai megmutatják a társadalmi tudat átalakításáért, a tudományos szocializmus alapjainak az emberek tudatában és cselekedeteiben való érvényesüléséért és mély meggyökeresedéséért vívott küzdelem mérhetetlen jelentőségét. Az ideológiai harc bonyolult folyamat. A szocialista társadalom építésének páratlan feladatai megkövetelik, hogy teljesítésükre a dolgozók minden erejét mozgósítsuk. Megkövetelik, hogy a dolgozók akaratukat összpontosítsák, határozottságot és nagy áldozatkészséget tanúsítsanak a különféle akadályok leküzdése során. Elvszerűséget követelnek meg a kispolgári gondolkodás, az önzés és mindazon káros szellemi örökség leküzdésében, amelyeket a kizsákmányoló rendszerek hagytak maguk után és amelyeket az osztályellenség minden eszközzel állandóan táplál s felhasznál a szocialista építés megzavarására. A szocialista társadalomért folyó küzdelemben semmi sem olyan veszélyes, mint az ideológiai harcnak és a párt nevelő munkájának a lebecsülése. Ez a következtetés a legjelentősebb tanulságok közé tartozik, amelyeket a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válságból vontunk le. A szocialista építés feladatainak nagysága a szocialista társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában, valamint az osztályellenség rendszeres támadásai különösen nagy igényeket támasztanak az ideológiai munka minőségével és hatékonyságával, a dolgozók szocialista önludatosságának növelésével szemben. Ezért a XV. kongresszus minden kommunista feladatává teszi a marxizmus—leninizmus elsajátítását, az ideológiai munka fejlesztését, a politikai tömegmunkával való mindennapos foglalkozást és a határozott harcot az opportunizmus valamennyi formája, főként a „jobboldali“ revizionizmus ellen, az antikommunizmus és a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Magas fokú éberséget kell megőriznünk mindazokkal szemben, akik igyekeznek megzavarni a nép építő- munkáját, akik akadályokat gördítenek utunkba, mérgezik a légkört, felforgatásra törekszenek és uszítanak. 1948 februárja éppúgy, mint társadalmunk további fejlődése megerősítette azt, liogy feltétlenül egybe kell kapcsolni a nemzeti és az internacionalista érdekeket. Népünk nem felejti el a nyugali imperialista nagyhatalmak és a csehszlovákiai uralkodó burzsoázia politikájával kapcsolatban szerzett tragikus tapasztalatokat, amelyek a csehszlovák köztársaságot és annak népét kiszolgáltatták a fasizmusnak, és nemzeteinknek magát a létét veszélyeztették. Csehszlovákia felszabadítása és új, népi demokratikus alapokon való felújítása döntő részben a dicső szovjet hadsereg győzelmeinek volt köszönhető, annak, hogy a Szovjetunió győzelmet aratott a fasizmus felett, hogy önzetlen segítséget nyújtott népünknek szabadságharcában. E hadsereg megalakulásának 60. évfordulójáról éppen a februári napokban emlékezünk meg. A Szovjetunió létezése és nemzetközi tekintélye kedvező külső feltételeket teremtett ahhoz, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődjék. Csehszlovákia szövetsége a Szovjetunióval tette leJ hetővé, hogy 1948 februárjában népünk saját elképzelése és kívánsága szerint oldja meg az ország jövő fejlődésének a kérdését. A hatalmas szovjet országgal való barátság és együttműködés alapján valósult meg társadalmunk grandiózus szocialista átalakítása. A Szovjetunióval és a szocialista világközösség többi államával megvalósult kölcsönös segítség, együttműködés és szövetség biztosítja állami és nemzeti szuverenitásunkat, szavatolja szabad jövőnket, és nemzeteinket biztonságosan megvédelmezi az imperializmus zsarolásával és fenyegetéseivel szemben, kialakítja a sikeres politikai, gazdasági és kulturális fejlődés előfeltételeit. Ez a szövetség, valamint a nemzetközi munkásosztály támogatása és szolidaritása, ami a csehszlovák nép támasza volt a reakció elleni harcában, az elmúlt harminc év folyamán a gyümölcsöző internacionalista kapcsolatok gazdag és sokrétű struktúrájává fejlődött, s ma a sikeres szocialista építés szilárd pillérét alkotja. A Szovjetunió, a világ első szocialista országa, teljes hatvan éven át világítótoronyként mutatott utat az emberi társadalomnak a kommunizmus felé. Léte, sikerei és győzelmei az egész világ haladó erőinek támaszát jelentik. Az új szovjet alkotmány, amely lerögzíti a szovjet társadalom reális valóságát, valamint a Szovjetunió népének jövőjét is, ennek a tény* nek legújabb bizonyítékát szolgáltatja. Az új szovjet alkotmány — a fejlett szocializmus kiáltványa, a kommunizmus építése korszakának, a békének manifesztuma. A jövő hatásos képét alkotja, példát mutat és lelkesíti a világ haladó erőit, a marxizmus—leninizmus erejének és győzelmes útjának a bizonyítéka. A többi szocialista ország a Szovjetunió oldalán halad a szüntelen fel- emelkedés útján, fejlett szocialista tár(Folytatás az 5. oldalonl vi szó
