Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-19 / 320. szám, szombat
EGY HÓNAP AZ ISKOLÁBAN Magyar nyelvű továbbképzés © 46 hallgató • Vélemények, nyilatkozatok A CSKP KB Politikai Főiskolájának Bratislavai Karán októberben egész Szlovákiából 46- an vettek részt egyhónapos magyar nyelvű oktatáson az üzemi pártbizottságok és pártalapszervezetek elnökei, valamint a járási pártbizottságok plénumainak tagjai közül. Mielőtt a résztvevők tapasztalatait, meglátásait elemeznénk, elöljáróban néhány szót a legfontosabb adatokról: az előadások 80 százalékát magyar, 20 százalékát pedig szlovák nyelven tartották. A tananyag politikai, társadalmi és gazdasági életünk széles skáláját ölelte fel, a főiskola 12 tanszéke működött közre. Az előadások számát 116 órában állapították meg, a legtöbbet a tudományos kommunizmus témakörével, a pártépítés elméletével és gyakorlatával foglalkoztak. A hallgatók közül kérésemre a záróbeszélgetés után hárman összegezték véleményüket az iskola padjaiban töltött időről. Mankovický István, a köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Egységes Földművesszövetkezet pártalapszervezetének elnöke: — Már több rövid tanfolyamon is részt vettem, például kétheteseken, azok valóban naben. Ez, s a gazdasági kérdések, a tervteljesítés körül mutatkozó lemaradás nagyobb erőkifejtést igényel a kommunistáktól. Ezért a pártszervek gyakorlati munkájával is többet kellett volna szerinte foglalkozni az egy hónap alatt. Paxián Károly a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Építő Vállalat szerelőrészlegén mesterként dolgozik, 40 tagú pártalapszervezet elnöke: — Hosszabb tanfolyamon 1967-ben vettem részt utoljára, akkor fél évig ültem az iskolapadban. A mostani tanfolyamra már nagy szükség volt. Meg szeretném említeni azokat az előadásokat, amelyek számomra emlékezetesek maradnak, így például Krocsány Dezső munka- és szociálisügyi miniszterét, dr. Mözsi Ferenc kandidátusét és dr. Rabay Zoltán kandidátusét, az Űj Szó főszerkesztőjét. Az előttem szólóhoz hasonlóan az aktuális politikai események magyarázatát emelem ki, ez a mi pártalapszer- vezetünkben sem megy úgy, ahogy kellene. A fiatalok nevelésére több gondot akarunk fordítani, mint eddig, ezért is éreztem magamhoz közelinek Strasszer Györgynek, az Oj Ifjúság főszerkesztőjének előadását. Mankovický István Kosztyu Géza gyón rövidek voltak. Ezekkel szemben pz egyhónapos sokkal többet ad. Véleményem azonban az, hogy még ez is kevés, ha figyelembe vesszük, milyen széles témakört ölelt fel a tananyag. — Mely előadások keltették fel az érdeklődését, mi az, amit a saját munkájában a legjobban tud kamatoztatni? — Kiemelném Benyó Máté elvtársnak, az SZNT alelnöké- nek és Németh Jenő elvtársnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek az előadását. A pártépítps azért érdekelt, mert nálunk is van megoldásra váró probléma. A múlt év decemberében különvált a falusi és a szövetkezeti pártalapszervezet. Ez a mi számunkra előnyös, hiszen csupán gazdaságunk gondjaival foglalkozunk. Rosszabb helyzetbe került a falusi pártalapszervezet, a tagok 80 százaléka nyugdíjas. Kosztyu Géza, az ÍVES 05-ös számú košicei üzemének (energetikai beruházó vállalat) dolgozója, a Vajáni Hőerőmű és a battyáni vízmű építését végző technikusok munkáját irányítja, a pártalapszervezet elnöke: — Ogy érzem, hogy minél több hasonló, magyar nyelvű tanfolyamra lenne szükség. Miben nyújtott nagy segítséget az iskola? Az újságolvasó ember tájékozott az utóbbi évek kül- és belpolitikai eseményeiben. Viszont néha nehéz eligazodni a nagy információhalmazban, itt mintegy „hírmagyarázatként“ összefoglalták, rendszerezték — mégpedig magas szinten — a dolgokat, új megvilágításba kerültek az események. Engem a legjobban pártunk nemzetiségi politikája és a gazdasági kérdések éi dekeltek. A továbbiakban kifejtette, hogy munkahelyén az egyes objektumok átadása után csökkent a dolgozók száma, s a párttagoké is. jelenleg kilencen vannak az alapszervezetA hallgatók nagy része megegyezett abban, hogy nem csak a pártmunka szempontjából volt hasznos az egy hónap. Jó volt félretenni a napi gondokat, a tisztségeket, mindenki csak diák volt, nem pedig igazgató, elnök, mester, főgépesíto. A tanfolyam végeztével találkoztak a főiskola vezetőségév el, tanszékvezetőivel, tanáraival. Elbeszélgettek doc. RSDr. Jolana Herzkovával, a főiskola dékánjával és helyettesével, prof. PhDr Juraj Zvara kandidátussal, s megjelent a prágai Politikai Főiskola dékánhelyettese, doc. JUDr. Jozef Bobok kandidátus is. Az ott elhangzottak, a tapasztalatok összegezésére a tanfolyam osztályfőnökét, Pavel Kozák kandidátust kértem meg. — Az egyhónapos magyar tanfolyam kényszermegoldás, hiszen ugyanez szlovák nyelven egy évig tart:. Természetes, az ilyen nagyarányú sűrítés a Pavel Kozák CSC. Paxián Károly (Gyökeres György felvételei) minőség rovására megy, a hallgatókat jobban megterheli. Ennek egyedüli oka a kevés előadó. Ez esetben is a külső előadókra támaszkodtunk, az anyag mintegy 80 százalékát ök tanították: járási funkcionáriusok és magasabb tisztségviselők, amint az elvtársak is említették már. Húsz százalékát szlovák nyelven a főiskola tanárai tartották, e témakörökhöz nem találtunk magyarul jól tudó és kellő színvonalon álló előadót. — Ez a hónap számunkra is tanulságos volt, s tudjuk: kevés! Ügy gondoljuk, a jövőben 3—6 hónapos kurzusokkal kellene próbálkozni, ez egyrészt azt jelenti, hogy több lesz a szlovák nyelvű előadás. Tekin- tetttel vagyunk az idősebb elvtársakra, akik kevésbé tudnak szlovákul, ezért az előadások anyagát magyarul, írásban is szétosztanánk. A másik távlati terv, hogy minden tanszékre felveszünk egy olyan előadót, aki tökéletesen beszél magyarul. Ezáltal tartani tudnánk a színvonalat is, kevesebb lenn< a szervezési gond, s csak 40 százalékban kellene a külső előadókra támaszkodni. A legszínvonalasabbakra, a magas tisztségviselőkre, akik valóban összefüggéseikben látják a dolgokat, hiszen ők a legilletékesebbek. Hogy a tervekből mikor lesz valóság, arról még korai lenne beszélni. Remélem, hogy a központi pártbizottság segítségével megtaláljuk a megoldást. A hallgatók jónak, színvonalasnak tartották a tanfolyamot, de még többet szeretnének megismerni, még nagyobb tudásra vágynak. így válik belső igénnyé a társadalmi szükség- szerűség, a nagyobb tudás. Ez természetes is, hiszen kommunistákról van szó. Ehhez a XV. kongresszus szellemében a Politikai Főiskola minden segítséget megad, internacionalista szellemben. MALINAK ISTVÁN A lenini munkastílus a gyakorlatban A PÄRTHATÄROZATOK teljesítése ÉS ELLENŐRZÉSE Az SZLKP Svidníkl Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottsága az SZLKP városi és üzemi ellenőrző és revíziós bizottságaival együtt tanulmányozta a kiválasztott pártalapszervezetek- ben, hogy a lenini munkastílus elsajátítása szemszögéből hogyan alkalmazzák a CSKP KB határozatait. Megítélte, milyen módon vitatják meg és alkalmazzák e határozatokat a helyi feltételek között, milyen módszerrel ellenőrzik a határozatok teljesítését, azt, vajon elvtársi légkört teremtenek-e a bírálat és az önbírálat kibontakozásához, érvényre juttatják-e a magas fokú igényességet. E felmérés alkalmával értékes tapasztalatokra teltünk szert. Pozitívan értékelhető, hogy a CSKP KB üléseinek határozatai gyorsan eljutnak a pártalapszervezetekhez, a pártcsoportokhoz, a városi és üzemi pártbizottságokhoz, a szak- szervezeti üzemi bizottságokhoz, a SZISZ-alapszervezetek- hez és más társadalmi szervezetekhez. Megállapítottuk, hogy a CSKP KB második, ötödik és további üléseiből eredő feladatokat részletesen megvitatták a pártalapszervezetek bizottsági ülései. Az elemzések következetesen az egyes munkahelyek konkrét feltételeiből indultak ki. Például a tagsági alap javítására vonatkozó kérdésekben minden alapszervezet kidolgozza az ezzel kapcsolatos elemzést, a kommunistáknak az egyes munkahelyiekre való széíheíyezését, továbbá a célokat a taglétszám növelése és összetételének javítása érdekében és az új tagjelöltek 1980-ig tervezett felvételének menetét. A Tesla stropkovi üzemében a pártalapszervezet 80 százalékában munkásokat és 40 százalékában nőket vett fel tagejlöl- teknek. Hasonló célokat tűzött ki a többi pártalapszervezet is. Az ellenőrzéskor megállapítottuk, hogy a pártalapszeive- zetek bizottságai nem tudták mindig teljesíteni a tagjelöltek felvételére vonatkozó tervüket. A pártalapszervezetek bizottságai és taggyűlései rendszeresen foglalkoznak a taglétszám összetétele javításának, a tagjelöltek felvételének kérdésével. Az eddigi intézkedések alapján javult a járási párt- szervezet szociális- és korösz- szetétele, megerősödött a párt- szervezet munkásmagva. A jó irányítás eredménye, hogy a pártalapszervezetek behatóan foglalkoztak a párt gazdaságpolitikájának kérdéseivel. Lényegesen javult a bizottságok munkája, főleg a taggyűlések, a nyilvános pártgyűlések előkészítésében. Ezeken a gyűléseken a kommunisták részletesen megvitatják a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos intézkedéseket. Az egészséges elvtársi bírálat és önbírált jelentős szerepet játszik a fogyatékosságok kiküszöbölésében. Számos párt- alapszervezetben azonban még gyakran csak általános a fogyatékosságok bírálása. A pártalapszervezetek, a társadalmi szervezetek, a vezető gazdasági dolgozók fokozott figyelmet fordítanak az eszmeinevelő munkára, a kommunisták és a pártonkívüliek nevelésére, továbbá a szemléltető propagandára és a személyes agitációra. Pozitívan értékelik azt a segítséget, amelyet a járási pártbizottság nyújt nekik a felső pártszervek határozatainak lebontásában. Ez a segítség különböző formákban nyilvánul meg, például szemináriumok, aktívaértekezletek formájában, az oktatók által a járási pártbizottság aktivistái részéről, valamint azáltal, hogy a vezető tisztség- viselők személyesen részt vesznek a tag- és a bizottsági gyűléseken. Különösen figyelemre méltó a gazdasági értekezletek egybehívása. Az alapos elemzés hozzájárult ahhoz, hogy az alapszervezetek konkrét intézkedéseket foganatosítottak, következetesebben elkészítették a határozatokat, és ellenőrizték teljesítésüket. MICHAL LELŐ, az SZLKP Svidníki Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke Brigádunk örömei, gondjai A bratislavai Technoexport külkereskedelmi vállalat 300 millió devizakorona értékben tejgyári berendezéseket, zománcozott tartályokat szállít a Szovjetuniónak. A berendezések egy részét a Stará Turá-i Chirana vállalatban gyártják. Képünkön Vladimír Horvátit, a vállalat szerelője munka közben. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) A szerszámgépeket gyártó trenfiíni TOS vállalat villanyszerelő műhelyében dolgozó 51 tagú szocialista munkabrigádunk immár ötéves. Nehéz kifejeznem, vajon ez sok-e vagy kevés. Egyet azonban tudok, és azt valamennyie n jól tudatosítjuk, hogy jó, életrevaló kollektíva vagyunk, feladatainkat és problémáinkat úgy oldjuk meg, ahogyan azt( a mindennapi élet megköveteli. A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevét viselő brigád vagyunk, a tagok 50 százaléka a szocialista munkabrigád ezüstérmes, a többi bronzérmes dolgozója. A közelmúltban megkezdtük a SPT-20, illetve 32 jelzésű félautomata szerszámgép gyártását. Eddig nem volt semmilyen tapasztalatunk az ilyen gépek gyártásában. A termelés igényessége főleg abban áll, hogy a transzformátorszekrényt nagy pontossággal kell elkészíteni és a gépekre kapcsolni. Fejtöréssel, próbálgatásokkal töltöttük az esztergagép felett még a szabad időnket is, hiszen egy gépen több ezer különböző kapcsolás létezik, elég lenne csak egyetlen tévedés, apróság, és a gépet máris igényes javításnak kellene alávetni. Izgalmas perc volt az, amikor a gépet befejezés után bekapcsoltuk. A feszültség mozzanatai azóta már elmúltak, ám a felelősség uz ilyen igényes termelésben mindvégig megmaradt. Mivel az egész központ valamennyi tagja önellenőrző rendszerrel dolgozik, egyetlen reklamáció sem érkezett. Nem mondok semmi újat, ezt mindnyájan érezzük, amikor kijelentem, hogy a szűk csarnokokban alig férünk el. A helyzet érzékelése szempontjából talán elég megemlítenem, hogy a központ öt munkahelyre van feldarabolva. Mennyi bajjal jár, ha például egybe akarjuk hívni az^elvtársakat a pártcsoport gyűlésére vagy bármilyen más értekezletre. Ezt csak azok értik meg, akik hasonló helyzetben vannak. Gondot okoz egyébként a rossz megvilágítás, a poros munka- környezet stb. Természetesen a szétszórt munkahelyek miatt még az anyagmozgatás is nehéz. A vételezett anyag későn érkezik meg, és mivel a dolgozók nem akarnak ölbe tett kézzel várakozni, inkább személyesen mennek el az anyagért. Ez nagy időveszteség. P roblémáinkról gyakran szóltunk a pártgyűl ése- ken és a termelési értekezleteken is. Ám mindig csak egy kis lépéssel jutottunk előbbre. A végső megoldás az lenne, ha új műhelyeket kapnánk. Még az a szerencse, hogy ezek a műhelyek már befejezés előtt állnak. Azután majd még kiemelkedőbben bizonyíthatjuk kollektívánk képességeit. JÄN LUKÁCIK, A Trenčíni Szerszámgépgyár CSSZB szocialista munkabrigádjának vezetője
