Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-18 / 319. szám, péntek

A GSS2BSZ SZLOVÁKIAI KONGRESSZUSÁNAK KÜLDÖTTE MINDENNAPI MINKAlAllAl érdemelte ki Húsz éve lakik Kövecsesen (Štrkovec), huszonhárom éve a mezőgazdasági szakintézet és tangazdaság igazgatója. Ennek ellenére Agócs Béla ebben a községben már őslakosnak szá­mít, ott épített családi házat, olt adta férjhez három lányát. — Földművescsaládból szár­mazom —, kezdi el életének ismertetését. — Kétéves mező- gazdasági iskolát végeztem. 1948-ig szüleimmel gazdálkod­tunk, a februári események után a füleki (Fiľakovo) járás­ban a nemzeti bizottságon dol­goztam, később a füleki gyár­ban vállaltam munkát, majd Ko­máromban (Komárno) részt vettem egy tanítóképző tanfo­lyamon. Ezt követően tanítóskodott, közben maga is tanult. Levele­ző tanulóként elvégezte a me­zőgazdasági szakközépiskolát, majd beiratkozott a Banská Bystrica-i pedagógiai iskolába. 1957-ben került Kövecsesre, 1961-től tölti be az igazgatói tisztségét. Jó eredményeket érnek el. Az idei átlaghektúrhozam búzából 43, árpából 37,4, cukorrépából 420 mázsa. Volt olyan búzatáb­la, amelyről hektáronként 57 mázsát csépeltek ki. Amint az igazgató hangsúlyozta, ez nem csak az ő érdeme, hanem az iskola és a tangazdaság min­den egyes dolgozójáé. Hogy eredményeik a közép-szlovákiai kerületben már az előző idő­szakban is jónak számítottak, bizonyítja ezt az is, hogy a hasonló létesítmények kerületi versenyeiben több mint tízszer végezlek az első helyen. Két vándorzászló végleg az ő tulaj­donukban maradt. Agócs Béla nem csak iskola- igazgató, mezőgazdasági szak­ember, hanem 1960 óta a helyi nemzeti bizottság képviselője, illetve a tanács tagja, a polgári bizottság elnöke. Korábban az SZLKP Központi Bizottságának tagja volt, 1964—1971 között pedig a kerületi nemzeti bizott­ság képviselője. Jelenleg a CSSZBSZ járási bizottságának EGYENÉRTÉKŰEK Az Obzor, a rokkantak szö­vetkezete Kassán (Košice) székel, de üzemegységei van­nak Kelet-Szlovákia négy já­rásában is. Az alkalmazottak száma 805, ebből 463 egész­ségileg súlyosan károsúlt és 109 változott munkaképessé­gű. Annál értékesebbek azok az eredmények, amelyeket elértek. A levočai műhelynek négy részlege van: kárpitos-, kefe­gyártó, kosárfonó- és egy ko­operálórészleg. Az alkalma­zottak többsége világtalan. Két részleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére no­vemberre teljesítette 1977. évi tervét. A kefegyártó részleg évi terve 2950 ezer korona volt. Szeptember végéig már 2608 ezer korona értékű árut ter­meltek, és a barátsági hónap­ban már a 6. ötéves tervidő­szak harmadik évének a fel­adatain dolgoznak. Ugyanilyen jó eredményt értek el a fonott bútorok gyártásában is a kosárfonók. A jó eredmények azt bizonyít­ják, hogy a csökkent munka­képességűek, rokkantak, köz­tük a vakok is teljesen egyenértékű állampolgárokká válnak, ha a társadalom meg­felelően gondoskodik róluk, megteremti számukra a spe­ciális munkafeltételeket. A sikerek elérését elősegí­tette a szocialista verseny és a brigádmozgalom is, amely­nek jó talaja van az Obzor- ban. Jelenleg több mint 20 kollektíva versenyez a szocia­lista munkabrigád, három pedig a csehszlovák—szovjet barátság brigádja címért. SZANYI JÓZSEF az alelnöke. Azt mondják róla, hogy minden poszton helyt áll. Nemcsak a politikai életben, hanem a falu fejlesztésében is aktívan részt vesz. A tangazda­ság igen sokat segített a nap- rágyi (Neporadza) autóbuszga­rázs és váróterem, valamint a múlt hetekben átadott művelő­dési otthon építésében. Nagy részük van abban is, hogy a kövecsesiek a társadalmi mun­kában elért eredményeikért 1975-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányától elis­merő oklevelet és 100 000 ko­rona pénzjutalmat kaptak. — önt az a megtiszteltetés érte, hogy részt vehet a CSSZBSZ szlovákiai kongresz- szusán. — Igen, de nemcsak hogy részt veszek rajta, hanem fel is szeretnék szólalni. Hogy miről akarok beszélni? Elsősorban az internacionalista nevelés fon­tosságáról, arról, hogy a szö­vetség alapszervezeteinek járá­sunkban a jövőben még jobban el kell mélyíteniük tevékenysé­güket, úttörő szerepüket a szov­jet emberek életének, és ered­ményeinek népszerűsítésében.- Mi szovjet búzaféléket, Bezosz- taját és Mironovszkaját terme­lünk. Nálunk főleg az utóbbi vált be. A termést szovjet kom­bájnokkal takarítjuk be. Mind­ezt tudjuk, de sok esetben mégsem tudatosítjuk kellően. Pedig a Szovjetunió segítsége nélkül a mezőgazdaságban el­ért eredményeink országos vi­szonylatban nem volnának ilyen jók. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a tangazdaság 528 ezer korona értékű kötelezett­ségvállalást tett. Az igazgató a kongresszuson arról számol­hat be, hogy ezt 1 millió 474 ezer korona értékben teljesí­tették, vagyis magasan túlszár­nyalták eredeti vállalásukat. Az említett összeget az év végéig 3—400 000 koronával még meg­toldják. A kövecsesi tangazdaság földjein befejeződött az őszi mezőgazdasági munka. Agócs Béla igazgató, példás tanító nyugodtan utazhat a szövetség szlovákiai kongresszusára, amelynek sikeréhez felszólalá­sával ő is szeretne alkotó mó­don hozzájárulni. NÉMETH JÁNOS A szorgalom eredménye Ipolynyéken (Vinica) átadták rendeltetésének a teljesen felújí­tott, lényegesen kibővített és korszerűsített egészségUgyi köz­pontot, melyet Dobos Géza építőcsoportja varázsolt újjá. Az egész­ségügyi központot Ján Mikuláš, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rási bizottság vezető titkára adta át. BOJTOS JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS AZ ÉLETMÓD Minden korszaknak megvan­nak a maga betegségei; ezelőtt a fertőző betegségek és a jár­ványok tizedelték meg az em­beriséget, manapság az ún. ci­vilizációs megbetegedések lép­tek a helyükre. Ezeket már mindenki ismeri pl. az érelme­szesedést és következményeit (szívinfarktus stb.), cukorbajt és másokat. A változó, fejlődő orvostudomány figyelmének előterében többek között a ma­gas vérnyomás áll. Mi is tulajdonképpen a ma­gas vérnyomás, a hipertóniás betegség? Mielőtt valamit el­mondanánk róla, meg kell je­gyeznünk, hogy magas vérnyo­mással találkozunk egyéb meg­betegedések esetén is, mint ezen betegségek kísérő jelen­ségével. Ide tartoznak a vese, a szív és az érrendszer bizo­nyos betegségei, a belsőelvá- lasztású mirigyek betegségei. Ilyen esetekben másodlagos, tü­neti magas vérnyomásról beszé­lünk, vagyis ismert betegség alapján jelentkező tünetről van szó. A magas vérnyomás néven ismert betegséget, amelynúl eleinte a vérnyomás az egye­düli tünet, mindmáig önálló be­tegségnek tekintjük. A magas vérnyomás előidéző okát ille­tően a nézetek nem egysége­sek, de nyilvánvaló, hogy több belső és külső tényező játszik itt szerepet. A belső tényezők közül az örökletes hajlam áll az érdeklődés előterében. Ez befolyással van a magas vér­nyomás keletkezésére és kifej­lődésére, de ha számítunk vele, megelőzéssel, kezeléssel kö­zömbösíthetjük. Több külső té­nyező is számításba jön. Első­sorban a lelki, érzelmi feszült­ségről van szó. Általában az a nézet, hogy azok az emberek hajlamosak e betegségre, akik fokozott mértékben reagálnak a különféle külső ingerekre, de indulataikat magukba fojtják. Nem véletlen, hogy a felelős munkakört betöltő egyének hamarabb betegszenek meg, mint az olyan emberek, akik nem sorolhatók ebbe a csoport­ba. Ennek ellenére ez az állí­tás nem szabály. Tudniillik, gyakran találkozunk magas vérnyomással olyan emberek­nél, akiknek sem objektív, sem szubjektív okuk erre nincs, ha­bár a betegség kórelőzményé­nek figyelmes, gondos felülvizs­gálata sokat mondhat. Érdekes pl. egyéb kérdéseken kívül az is, hogy a fejletlenebb vidékek és országok lakosainak a vér­nyomása alacsonyabb szintű az ^Kommentáljuk Fontossági soirendben Lassan kát éve már, hogy egy új fogalom — a komplex szociális program fogalma — közismertté vált. Közismertté, mert sokakat, dolgozóinkat érintő s népgazdasági érdekű tartalmat takar. A komplex szociális programok küldetése a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás elmélyítése, s ezáltal a munkaaktivitás, a gazdasági eredmények fo­kozása és a niunkaerővánd óriás csökkentése. Komplex, mert egyesíti, közös nevezőre hozza a vállalatok, üzemek, a szakszervezet, a nemzeti bizottságok és más társadalmi szerveretek eszközeit, lehetőségeit az élet- és munkakör­nyezet javítására, s az említett célok megvalósítására. A hatodik ötéves tervidőszak éveire vonatkozó komplex programok az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériu­ma, s a Szakszervezetek Központi Tanácsa által kidolgozott egységes elvekre épülnek. Egységes elvekre, de természe­tesen mindenütt a helyi lehetőségek, adottságok és első­sorban a szükségletek figyelembevételével. Az üzemek, vállalatok, gazdasági szervezetek, ebben az ötéves tervidőszakban 9 milliárd 701 millió koronát fordí­tanak szociális célokra. Ez az összeg jelentős, befektetését azonban körültekintően, alaposan fontolóra kell venni. Csak akkor várhatunk pozitív eredményeket, ha a fontos­sági sorrendet a komplex programok megvalósításában is megtartjuk. Ott, ahol égető szükség van bölcsődére, óvo­dára vagy nincs megoldva az üzemi étkeztetés, nem lehet tehát előbbrevaló a vállalati üdülő vagy sportlétesítmény, habár az is fontos és a szocialista életmód tartozéka. A komplex programok elemzése alapján ítélve, 1980-ig nagymértékben javul a dolgozókról való gondoskodás. Elő­reláthatólag 14(1622 üzemi lakás épül, s a munkásszállók kapacitásának bővítésére is több figyelmet fordítanak a vállalatok. A bratislavai Dnprastav vállalat például e célra több mint 60 millió koronát tartalékol. Az eddigiekhez képest javul a helyzet az üzemi gyermekintézmények lé­tesítése terén is. Változik a hozzáállás, az üzemek, válla­latok rájönnek, nem hiábavaló befektetés a bölcsőde- és óvodaépítés. Sajnos, negatív példát is említhetünk e téren. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumával szemben, mely 146 millió koronát fordít a hatodik ötéves tervidőszakban gyermekintézmények létesítésére, a Kereskedelmi Minisz­térium csupán 19 millió 344 ezret, holott a kereskedelem dolgozóinak zöme nő, gyermekes anya. A kereskedelmi szerveknek és szervezeteknek tehát még elmélyültebben kellene e kérdéssel foglalkozniuk. A muukaeredmények szempontjából a dolgozók étkezte­tése és üdültetése is fontos. Az üzemi étkezdék száma és színvonala is évről évre nő. Tavaly 1975-höz viszonyítva naponta 14 391 ebéddel többet szolgáltak fel az üzemi étkezdékben, vállalati üdülésen pedig 34 000-rel több dol­gozó és hozzátartozója vett részt. 1980-ig a vállalati üdü­lésen résztvevők száma 22,3, a pionírtáborokban üdülő gyerekeké 30 százalékkal növekszik. A munkakörülmények állandó javítását sem hagyhatjuk megemlítetlenül. A veszélyes munkahelyen dolgozók számát 1980-ig 6586-tal, a nőknek nem megfelelő munka­helyeken dolgozó nőkét 24 000-rel kell csökkenteni. A komplex szociális programok megvalósítása a munka­erővándorlás csökkentésének is egyik feltétele. Hiszen, ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, igényeinek kielé­gítésére megfelelő lehetőségeket kap, a munkahelycserét is jobban meggondolja. Egy nemrég végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a komplex szociális programok tartalma ugyancsak különböző. Ez annak a következménye, hogy még nem mindenütt fordítottak kellő gondot a programok körül­tekintő kidolgozására, vagy nem rendelkeznek ehhez meg­felelő tapasztalattal. A komplex programok megvalósítását lényegében csak nemrég kezdték a vállalatok, üzemek. A változtatásra, a kiegészítésre még van lehetőségük. Még nem késő felülbírálni mindent niegtesznek-e dolgozóik érdekében. S jó példáért, tapasztalatért nem szégyen a „szomszédba menni“. FLÖRIÁNNÉ M. MÁRTA átlagnál, de ha fejlett ipari központokba települnek, sokuk­nál rövid időn belül jelentkezik a magas vérnyomás. Fontos szerepet játszik a környezet változása és minden, ami vele összefügg, mint pl. az étkezés, munkabeosztás, a családi viszo­nyok, az éghajlat és még sok más tényező, amelyeket nem is tudunk felsorolni. Ennek elle­nére biztosnak látszik, hogy a kellemes környezet, ahol jók az emberek közötti kapcsola­tok, ahol. gondot fordítanak a helyes táplálkozásra és a meg­felelő munkakörülmények ki­alakítására, lényeges szerepet tölt be a magas vérnyomás megelőzésében és kifejlődésé­ben. Említettük, hogy ennél a be­tegségnél eleinte a magas vér­nyomás az egyedüli objektív tünet. A vérnyomás milyen ér­tékét lekirf^iik magasnak? Az Egészségügyi Világszervezet bi­zottsága már régebben eldön- . tötte, hogy a normális értél' 140/90, és magas vérnyomásnak számít a 160/90-en felüli érték. Ez bizonyos értelemben formá­lis felosztás, de nem szabad dogmának tekinteni. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérnyomás értékei az egészsé­ges embernél sem állandóak. Az orvosra kell bízni, hogy mi­lyen feltételek mellett méri és érlékeli a vérnyomást. A magas vérnyomás a szív­érrendszer megbetegedései kö­zött az első helyen áll. Rend­kívül gyakori betegség. A sta­tisztikai adatok szerint a 20 évesek egy százaléka szenved benne. A negyedik évtizedben már 10 százalékos és ezen túl 25 százalékos az előtordulása. 40 éven felül minden negyedik embernek magas a vérnyomása. Sajnos, ezek az adatok kevésbé ismertek, illetve figyelmen kí­vül maradnak, ha a vérnyomás magasabb értékéhez nem tár­sulnak szubjektív panaszok. A lappangási időszak után kelle­metlen érzések lépnek fel, majd a tulajdonképpeni szub­jektív és objektív tünetek je­lentkeznek, amelyek viszonylag gyorsan szövődményekhez ve­zetnek. Ha a helyes diagnózist nem állapítjuk meg idejében, és a beteg nem részesül kellő kezelésben, akkor az nemcsak a betegség rohamos előrehala­dását jelentheti, hanem az élet könyörtelen megrövidítését is. A statisztikai adatok nemigen biztatók. Ebből is adódik, hogy minden páciensnek — függet­lenül attól, miért kerül a ren­delőbe — pontosan és ismétel­ten meg kell mérni a vérnyo­mását. Manapság már olyan hatásos gyógyszerekkel rendelkezünk, amelyek a betegség lefolyását határozottan javítják, és a szö­vődmények kockázatát lénye­gesen csökkentik. Ez azonban nem elég, nagyobb figyelmet kell szentelnünk a mindennapi élet negatívumainak, és ezeket fel kell számolni. Ugyancsak fontos, hogy a beteg kezelése állandó és ellenőrzött legyen, s mindenki tartsa szem előtt a helyes életmód szabályait. Dr. VLASTISLAV FINDO 1977. XI. 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents