Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-13 / 283. szám, csütörtök

A kultúra létkérdés Ünnepek előtt egy járási népművelési központ igazgatójával A százezer la­kosú dunaszer­dahelyi / Du­najská Streda j járás nemcsak mezőgazdasá­gi eredményei­ről és rohamo­san fejlődő ipa­ráról nevezetes, hanem kultu­rális életéről is. A több száz amatőr művészeti csoport, szakkör őszi terveiről kérdez­tük Héger Károlyt, a járási népművelési központ igazga­tóját. 0 A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jubileumi ün­nepségeire készülünk, s ez a fontos esemény egész évi tevé­kenységünket meghatározza. Mindjárt az elején hadd jegyez­zem meg, a szocialista orszá­gok számára a kultúra létkér­dés. Szocialista múltunk nagy­jai többször, és nálamnál pon­tosabban megfogalmazták, hogy társadalmunk építésében a technikai haladás is jelentősen elősegíti a személyiség kiala­kulását, de ha hiányzik a kul­túra — az irodalom, a zene, a képzőművészet, az anyanyelv I:ellö művelése, s minden, ami a humánus magatartás kiala­kulásához szükséges —, akkor többnyire szűk látókörű embe­reink, mondhatnám szakbarbá- ralnk lesznek. Elsősorban az Októberi Forradalomnak kö­szönhetjük, hogy ezt elkerül­hetjük. Olyan korszakot alko- ,í t, a történelemben először, amelyben a kultúra nem a ki­váltságosok, hanem a nép tu­lajdona. A csallóközi nép, s ezen belül a kultúra hivatásos és amatőr dolgozói e szinte m Iiuatetlenül nagy hozadékot méltóképpen szeretnék megkö­szönni. — Miért a feltételes mód? # Mert az év negyedik ne­gyedének elején állunk, és egyöntetűen sikeresnek jósolni működésünket szerénytelenség lenne. Az bizonyos, hogy az előttünk álló félszáznál is több rendezvény létrehozóiban az a tudat munkál, amelynek csírá­ját az Októberi Forradalom se­gítette napfényre:: korparancs, hogy mindtn egyes ember szer­vesen beépüljön kulturális éle­tünkbe. Ezen fáradoznak majd az irodalmi színpadosaink, amatőr színjátszóink, tánco- ."«jink, bábosaink, szavalóink, csillagászaink és sorolhatnám még ki mindenki. — Csillagászaik? # Igen. A hetvennégyben alakult csillagászati szakkör egyik legbiztosabb bázisa fia­taljaink ateista nevelésének, legutóbb szeptember 17-én a Hlohoveci Kerületi Csillagvizs­gálóval karöltve kerületi csil­lagászati szemináriumot rende­zett Dunaszerdahelyen. A sze­minárium keretében sor került a Kerületi Csillagászati Tanács és lektortestületének ülésére, valamint a járási csillagászati kabinet ünnepélyes megnyitá­sára a Gorkij utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A szemináriumon számos érde­kes előadás hangzott el, töb­bek között a járás csillagá­szati szakköreinek munkájáról, a kozmikus szondák által szer­zett legújabb eredményekről, Szlovákia népi csillagászatáról stb. Mondhatom, siker volt. A megfigyelésekhez aránylag drá­ga műszerek szükségesek, s bi­zony amíg a szakkörnek nem volt -kabinetje, sok mindent jobbnak tartottunk nem meg­vásárolni. Ezt mnst igyekszünk pótolni. — A szakkörökben, a külön­féle művészeti csoportokban dolgozók zöme fiatal, akiknek elég távoli történelem már a második világháború is. Ho­gyan viszonyulnak ők a NOSZF jegyében előkészített ünnep­ségsorozathoz? # Szívvel-lélekkel. Ám meg­jegyzendő, az ö munkájukat elsősorban a közösség ereje s a kulturális munkából fakadó élmény határozza meg. Minden fiatalhoz vezet egy út, mind­egyiknek megvan a sajátos ér­deklődési köre. A jnb ban mű­ködő csoportoknak, szakkörök­nek ezek előtt az utak előtt kell kaput nyitniuk. Itt emlí­tem meg, hogy a klubok létre­hozása és föllendítésére a CSEMADOK és a SZISZ járási bizottságával karöltve feltétle­nül nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Az Októberi For­radalom lálekfiatalító szellemi­ségének e közös munka bein­dításával felelhetnénk meg leginkább. Persze, a jnb önte­vékeny művészeti osztályának dolgozói a megmondhatói, hogy a NOSZF tíü. évforduló­jára eddig megrendezett ün­nepségeken nagyobb részben fiatalok léptek színpadra. Ilyen rendezvényünk volt a Bihari­ünnepség Nagyabonyban, s ilyen lesz a barátsági hónap KÉT KIÁLLÍTÁSRÓL faromír Schor r.int?gy húsz nagyméretű vásznát állították ki a Slovnaft egyre népszerűbb Kisgalériájában. A P5 éves, morvaországi származású festő jellegzetes képviselője a cseh realista piktúrának. Világszem­lélete, elkötelezett művészi ma­gatartása még a polgári köz­társaság és a háborús évek fojtogató légkörében formáló­dott. A prágai Képzőművészeti Akadémián Obrovský és Nech- leba tanítványa volt. Tőlük sa­játította el a cseh realista ha­gyományokból táplálkozó ala­kos festészetet. Egyike azoknak, akik a had­sereg képzőművészeti stúdióját megalakították 1953-ban. Ma is ebben az intézményben dolgo­zik. Mint minden vérbeli mű­vész, faromír Schor is a világ alapos megismerésére és mind hitelesebb kifejezésére törek­szik. Járt a Szovjetunióban, mindenütt, ahol a csehszlovák katonák harcoltak a Vörös Hadsereg oldalán, a Nagy Honvédő Háborúban. A buzulu- ki frontra induló katonákat, a drámai feszültségű harci ese­ményeket, a barikádok hőseit, a bajtársnál megpihenő, halá­losan fáradt vagy sebesült ka­tonát festi meg a művész. Ünnepli május 9-et, a had­sereg és a lakosság boldog ta­lálkozását. A kisgyermekét ma­gához ölelő, elvesztett család­ját gyászoló anyával, aki visz- szatér a földig rombolt köz­ségbe, elhiteti, hogy „Lidice él­ni fog“. Mindenütt jelen van, ahol fontos dolgok történnek. Foglalkoztatják a februári ese­mények, a tragikus chilei ese­mények, és a vietnamiak sorsa. Kapcsolatot teremt a fiatal ka­tonákkal, hatni igyekszik gon­dolkodásukra. Nagy központi témáján kívül szívesen festi a kohókat, élénken érdeklődik a kohászok nehéz munkája iránt. Szigorúan épített képein exp- resszíven, harsány vagy tom­pított, de mindig jellemző szí­nekkel formálja alakjait. A dolgozó embert. Eugénia Lehotská, a fiatal festőművész és pedagógus il­lusztrátorként mutatkozott be a gyermekkönyv-illusztrációk nemzetközi biennáléján, ame­lyet nemrégiben rendeztek meg Bratislavában. A derűs képzeletű, finom lel­kületű Eugénia Lehotskának eddig tíz képeskönyve jelent meg. Ezek arról is vallanak, hogy a művész járatos a gyer­meki világban, hogy testestül- lelkestiil összenőtt a gyerme­kekkel, velük együtt éli át a szebbnél szebb élményeket. Színes ceruzával és vízfesték­be mártott ecsettel dolgozik, rendkívül igényesen. Mondani­valójához mindig megtalálja a formát, sajátos stílusban alko­tott illusztrációi hozzásimul­nak a mesékhez, versekhez. Megjelenítő erővel kelti élet­re Liana Daškalová Isztambuli papucskáinak aranyos kislá­nyát, a bátor kisfiút és Julian Tuwim mókás alakjait. Az in­diai művészet formavonalához igazodik a Mahábhárata illuszt­rációiban. A Kelet ,,színmuzsi­kája“ is felcsendül rajzaiból. Rudo Móric idén megjelent Két szökevény hangya című könyvének iliusztrációi is — mint írásom elején már jelez­tem — meleg kedélyről, re­mek humorérzékről, eleven al- kotóképzeletrői tanúskodnak ŠARKANY jenONé idején bemutatandó műsorok zöme. A Fókusz, irodalmi szín­pad például a járás falvaiban bemutatja a szovjet költők ver­seiből összeállított műsorát, a somorjai Üzenet „Medveének“ címmel a Szovjetunióban élő nemzetiségek költészetéből ösz- szeállított műsorral lép közön­ség elé. Fellép továbbá a Csal­lóközi Dal- és Táncegyüttes. A nagy évforduló tiszteletére az amatőr képzőművészek al­kotásaiból is készül egy kiál­lítás. — A NOSZF nerrtcsak a tár sadalmi különbségeket szüntet­te meg, hanem meghozta a nemzetiségek szabadságát is. # Ezt mi hatványozottan tu­datosítjuk, hiszen járásunk la­kosainak közel 90 százaléka magyar nemzetiségű. Közös érdekünk, hogy mind a szlo­vák, mind a magyar anyanyel vű dolgozók bekapcsolódhassa­nak a képességüknek és haj­lamuknak megfelelő kulturális munkába. Ünnepi műsorainkban természetesen kifejezést nyer, hogy a szocialista országokban élő nemzetiségek szabadsága és a NOSZF egymástól volta képpen elválaszthatatlanok. Ezt bizonyítja majd a vidéki mííve- lődési házainkban bemutatandó kétnyelvű „Élő újság“ is, amelynek utolsó előadása, az ünnepségek egyik kicsúcsoso- dásaként, Dunaszerdahelyen lesz. De megemlíthetném a „Költészet estjét“ is, amelynek keretében a járás legjobb vers­mondói ugyancsak két nyelven tolmácsolják majd a szovjet lí­ra kiválóságait. — Előttem fekszik az Októ béri Forradalom és a csehszlo vák—szovjet barátsági hónap eseményeiről tájékoztató har­monogram. Összeállításánál mit tartottak szem előtt? # Hogy a Szovjetunió éle­tét, kultúráját s fejlődését be­mutató bulletin-szerű kiadvá­nyaink, valamint a műsorok méltón közvetítsenek az Októ­beri Forradalomról. Persze, ezekkel a műsorokkal nemcsak ünnepelni szeretnénk, hanem nevelni is, egyúttal igazolva, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom örökségeként hazánkban a kultúra létkérdés lett. SZIGETI LÁSZLÓ Versekkei a hangversenyrigiiagón Hermann Prey sikere A Bratislavai Zenei Ünnepsé­gek egyik legizgalmasabb ren­dezvényének ígérkezett Her­mann Prey hangversenye. A vi­lághírű német opera-, orató­rium- és dalénekes hangját, művészi képességeiL régebbről ismerjük, hanglemezfelvételek­ről, a rádióból és a televízió­ból, de személyesen csak most találkozhattunk vele először. Hermann Prey a nagy német romantikus költő, joseph Ei- chendorff — Robert Schumann és Hugo Wolf által megzenésí­tett — verseit tűzte műsorára, így emlékezve a költőre, halá­lának 120. évfordulója alkal­mából. Schumann és Wolf da­lai ezen a hangversenyen tel­jes szépségükben ragyogtak, Prey igazi dalénekeshez mél­tón szólaltatta meg a zenébe öltöztetett verseket. Schumann zenéje inkább a versek hangu­latát fejezi ki, amelyet az éne­kes tökéletesen interpretált. Hugo Wolf Eichendorff-dalai negyven évvel később szület­tek. Wolf az újromantikus stí­lus egyik legnagyobb képvise­lője, tulajdonképpen a minia­tűrök mestere; föltárja a vers legrejtettebb titkait is.' Her­mann Prey kifinomult zenei íz­léséről tanúskodik — bár a dalok természetéből is adódott —, hogy Schumann és Wolf szerzeményei rendkívül közel jutottak egymáshoz. Sokáig tartana fölsorolni a sok, rend­kívül szépen megoldott részle­tet, amelyek az énekes művé­szetét dicsérik. Ki kell emel­nünk példás szövegmondását is, amely a daléneklésben fon­tos szerepet játszik. Nem vé­letlen hát, hogy Hermann Prey hangversenyét kitörő lelkese­déssel és szűnni nem akaró tapssal fogadta a közönség. SCHLOSSER KLARA Szocialista filmművészeti napok Jelentős kultúrpolitikai ese­ményre kerül sor a következő napokban: október 14-e és 20 a között — Prágában, Bratisla­vában és néhány vidéki város­ban (Košice, Prešov, Banská Bystrica, Žilina, Trnava, Nitra, Levice) — megrendezik a szo­cialista filmművészet napjait, liven szemlét első ízben tarta­lasztás csapdájába, az alkotó súlyos dilemma elé állítja őket, hogy felkavarja a nézőket, és leleplezze a fasizmus emberte­lenségét. Fábri Zoltán, nagy erejű emberi és művészi val­lomása a film, melyet a nyári moszkvai fesztiválon első díj­jal jutalmaztak íoktóber 16-án tűzik műsorra). Iložidara Turzonovová, a Lidércjíny című szlovák film női fősze replöje nak hazánkban, s értesüléseink szerint hasonló eddig még egyetlen szocialista országban sem volt. A filmnapokat a szocialista országok kommunista pártjai titkárainak szófiai értekezletén hozott határozatai és a szocia­lista országok filmgyártó válla­latai képviselőinek ez év feb­ruári prágai megállapodása ér­telmében rendezik meg. A se­regszemle — mely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának gazdag és Díjnyertes film, a tavalyi Karlovy Vary-i fesztivál kitüri- tettje, a Chilei kantáta című kubai alkotás is. Humberto Solas műve a chilei múltból meríti témáját, a salétrombányászok 1907-es sztrájkját jeleníti meg. A rendező a bányászsztrájk és az ezt követő megtorló intézke­dések felidézésével azonban úgy szól a múltról, hogy állan­dóan éreznünk kell: a mai Chi­léről van szó (a filmet 17-én játsszák 1. A szemlén a bolgár filmművészetet Vaszil Mircseo jelenet Az ötödik pecsétből; a képen Horváth Sándor sokrétű kulturális műsorához kapcsolódik — lehetővé teszi, hogy a filmbarátok ízelítőt kap­janak a szocialista országok legújabb filmterméséből és megnézhessék egy-egy ország filmművészetének kiemelkedő alkotását. Bratislavában a Hviezda mo­ziban rendezik meg a filmna­pokat. Október 14-én bemutat­ják a Lidércfény című szlovák filmet; Miroslav Uorňák alkotá­sának cselekménye napjaink­ban, Nyugat-Németországban játszódik. A rendező — krimi formájában — egy fiatal nő sorsán keresztül ábrázolja a disszidensek életét, magatartá­sát és igazi arculatát. A fősze­repet Božidara Turzonovová ala­kítja. Október 15-én láthatjuk a szovjet—chilei koprodukció­ban készült Éjszaka Chile felett című filmet, mely az idei moszkvai nemzetközi filmfeszti­válon különdíjat kapott. Sebas­tian Alarcon és Alekszandr Koszarev dokumentumhűséggel tárja elénk a tragikus chilei napokat és emléket állít a chi­lei népnek, melynek hősiessé­gét, bátorságát a fasiszta junta sem tudta megtörni. Nagy érdeklődés előzi meg Fábri Zoltán legújabb filmjét, Az ötödik pecsétet. A Sánta Fe­renc regénye alapján készült alkotás egy erkölcsi határhely­zet irtózatos kényszerét elem­zi. A történet 1944-ben, a nyi­las rémuralom idején játszó­dik. Kisemberek kerülnek a vá-' alkotása, Az apa bűne képviser­li. A rendező a drámai törté­netben egy jómódú, de kapzsi és sötét lelkületű földműves családját és a családtagok köl­csönös viszonyát állítja érdek­lődésének fókuszába. A film október 18 án szerepel műso­ron. Csillagporban címmel láthat­ják az érdeklődök (október 19-én) az NDK filmjét, melyet Waller Kolditz rendezett. A szemle utolsó napján, október 20-án kerül a nézők elé Dra­ho slav Holub munkája, az 0f idők születése című cseh doku­mentumfilm. Az alkotás az 1900 as évek elejére kalauzol bennünket; korhű felvételek­kel. eredeti archív képekkel jellegzetes század eleji légkört teremt. A rendezőnek a mon­tázsfilmmel sikerült jellemezni a kort, az új idők születésének időszakát. A film a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére ké­szült. Az említett filmeken kívül más alkotásokat is bemutatnak, főleg a vidéki városokban. Mű­sorra tűzik a Mentek, mentek a katonák című szovjet filmet, Leonyid Bikov rendezésében, továbbá a ferzy Antczak ren­dezte Nappalok és éjszakákat, az Osztályrész című román al­kotást. Sergiu Nicolaescu mun­káját, egy vietnami filmet. Az ifjú kommunistát és egy mon­gol művet, Legenda az oázisról címmpl. —vm— 1977, X. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents