Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-11 / 281. szám, kedd

javaslatokat terjeszteni tevékenységük tökéletesítésére és bírálni a munka fogyatékosságait. A tisztségviselők kötelesek az állampolgárok javaslatait és kérelmeit a megszabott határidőn belül megtárgyalni, meg­válaszolni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A bírálatért tilos a zaklatás, a bírálatért zaklató személye­ket felelősségre vonják. 50. cikkely. A nép érdekeivel összhangban és a szocia­lista rendszer megszilárdítása és fejlesztése érdekében sza­vatolt az SZSZKSZ állampolgárainak szólásszabadsága, sajtó­szabadsága, gyülekezési szabadsága, a nagygyűlések, a fel­vonulások és a tüntetések szabadsága. Ezeknek a politikai szabadságjogoknak a megvalósítását az biztosítja, hogy a dolgozók és szervezeteik rendelkezésére állnak a középületek, az utcák és a terek, valamint az in­formációk széles körű terjesztésének, a sajtó, a televízió és a rádió felhasználásának lehetőségei. 51. cikkely. A kommunizmus építése céljaival összhang­ban az SZSZKSZ állampolgárainak jogában áll társadalmi szervezetekben tömörülni, amelyek elősegítik a politikai akti­vitás és a kezdeményezés fejlesztését, valamint sokoldalú érdekeik kielégítését. A társadalmi szervezeteknek szavatolják az alapszabály­zatukból következő feladatok sikeres teljesítésének feltételeit. 52. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárainak szavatolják a lelkiismereti szabadságot, vagyis bármilyen hitvallásnak, vagy annak jogát, hogy felekezetenkívüliek legyenek, hogy vallási szertartásokat gyakoroljanak, avagy ateista propagan­dát fejtsenek ki. Tilos vallási meggyőződés miatt ellenséges­kedésre és gyűlölködésre uszítani. Az SZSZKSZ-ben az egyház el van választva az államtól és as iskola az egyháztól. 53. cikkely. A család az állam védelme alatt áll. Házasságot a nő és a férfi önkéntes beleegyezése alapján kötnek; a házastársak a családi kapcsolatokban teljesen egyenjogúak. Az állam gondoskodik a családról a gyermekintézmények széles hálózatának építésével és fejlesztésével, a szolgáltatá­sok és a közétkeztetés szervezésével és tökéletesítésével, a gyermek születésénél segély folyósításával, a többgyermekes családoknak nyújtott támogatással és előnyökkel, valamint a család támogatásának és segítésének egyéb formáival. 54. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárai számára bizto­sított a személyi sérthetetlenség joga. Senki sem tartóztatható le bírósági végzés, vagy ügyészi jóváhagyás nélkül. 55. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárai lakásának sért­hetetlensége biztosított. Senkinek sincs joga törvényes in­dok nélkül a benne lakók akaratával szembeszegülve, be­hatolni a lakásba. 56. cikkely. Az állampolgárok magánéletét, a levéltit-, kot, a telefonbeszélgetések és a távirati közlések titkát tör­vény védi. 57. cikkely. Az állampolgárok személyiségének tisztele­te, jogaiknak és szabadságjogaiknak védelme, az összes ál­lami szerv, társadalmi szervezet és tisztségviselő kötelessége. Az SZSZKSZ állampolgárainak joguk van bírósági védelemre, ha támadás éri becsületüket és méltóságukat, életüket és egészségüket, személyi szabadságukat és vagyonukat. 58. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárainak jogukban áll panaszt emelni az állami és a társadalmi szervek tisztség- viselőinek eljárása ellen. Ezeket a panaszokat a törvény által meghatározott módon és határidőn belül kell megtárgyalni. Az olyan tisztségviselők eljárása ellen, akik megszegték a törvényt, túllépték jogkörüket, vagy korlátozták az állam­polgárok jogait, a törvényben a meghatározott módon jogor­voslatot lehet kérni a bíróságtól. Az SZSZKSZ állampolgárainak joguk van az állami intéz­mények, a társadalmi szervezetek, valamint a szolgálati köte­lességeiket végző tisztségviselők törvénytelen eljárása által okozott károk megtérítésére. 59. cikkely. A jogok és a szabadságjogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgárok kötelességei teljesítésétől. Az SZSZKSZ állampolgára köteles megtartani az SZSZKSZ Alkotmányát és a szovjet törvényeket, tiszteletben tartani a szocialista együttélés szabályait és méltóképpen viselni az SZSZKSZ állampolgára megtisztelő elnevezést. 60. cikkely. Az SZSZKSZ minden munkaképes állampol­gárának kötelessége és becsületbeli ügye, a társadalmilag hasznos tevékenység általa megválasztott területén a lelki- ismeretes munka és a munkafegyelem megtartása. A társa­dalmilag hasznos munka kerülése összeegyeztethetetlen a szocialista társadalom elveivel. 61. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgára köteles óvni és szilárdítani a szocialista tulajdont. Az SZSZKSZ állampolgára köteles harcolni az állami és a társadalmi vagyon megkárosí­tása és pazarlása ellen, köteles gazdaságosan kezelni a nép vagyonát. A szocialista tulajdont támadó személyeket a törvény sze­rint büntetik. 62. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgára köteles védeni a szovjet állam érdekeit, hozzájárulni ereje és tekintélye meszilárdításához. A szocialista haza védelme az SZSZKSZ minden állampol­gárának legszentebb kötelessége. . A hazaárulás a legsúlyosabb népellenes bűntett. 63. cikkely. A katonai szolgálat az SZSZKSZ fegyvere* erőiben a szovjet állampolgárok becsületbeli kötelessége. 64. cikkely. Az SZSZKSZ minden állampolgára köteles tiszteletben tartani a többi állampolgár nemzeti méltóságát, szilárdítani a soknemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát. 65. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgára köteles tisztelet­ben tartani más személyek jogait és törvényes érdekeit, meg nem alkuvónak kell lennie a társadalomellenes tevékenységgel szemben és mindenképpen támogatnia kell a közrend védel­mét. 66. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárai kötelesek gon­doskodni gyermekeik neveléséről, felkészíteni őket a társa­dalmilag hasznos munkára és felnevelni belőlük a szocia­lista társadalom méltó tagjait. A gyermekek kötelesek gon­doskodni a szülőkről és segítséget nyújtani nekik. 67. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárai kötelesek kí­mélni a természetet és óvni kincseit. 68. cikkely. A történelmi műemlékek és más kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás az SZSZKSZ állam­polgárainak kötelessége. 69. cikkely: Az SZSZKSZ állampolgárának internacio­nalista kötelessége hozzájárulni a barátság és az együttmű­ködés fejlesztéséhez más országok népeivel, valamint a világ­béke megőrzéséhez és megszilárdításához. 3. AZ SZSZKSZ NEMZETI-ÁLLAMI RENDSZERE VIII. fejezet AZ SZSZKSZ SZÖVETSÉGI ÁLLAM 70. cikkely. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége a nemzetek szabad önrendelkezése, valamint az egyen­jogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként a szocialista föderalizmus elve alapján meg­alakult egységes soknemzetiségű szövetségi állam. Az SZSZKSZ megtestesíti a szovjet nép állami egységét, a kommunizmus közös építése érdekében egyesíti az összes nemzetet és nemzetiséget. 71. e i k e 1 1 y . A Szovjet Szocialista Köztársaságok Saiv vétségében egyesült: az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szo­cialista Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztárs»* ság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság, az A*er- bajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság, a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldovai Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. 72. cikkely. Minden szövetségi köztársaságnak tovább­ra Is jogában áll szabadon kiválni az SZSZKSZ-ból. 73. cikkely. A legfelsőbb államhatalmi és államigazga­tási szervek által képviselt Szovjet Szocialista Köatársaságok Szövetségének hatáskörébe tartozik-:

Next

/
Thumbnails
Contents