Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-11 / 281. szám, kedd
kötelesei megtartani až ŠSŠZftSZ Alkotmányát és á sfSVjéí törvényeket. 5. cikkely. Az állam életének legfontosabb kérdéseit össznépi vitában ítélik meg, valamint össznépi szavazásra {népszavazásra) is bocsátják. 6. cikkely. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, az állami és a társadalmi szervezetek politikai rendszerének magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista—leninista tanítással felvértezett kommunista párt határozza meg a társadalomfejlesztés általános perspektíváját, az SZSZKSZ klil- és belpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép nagy alkotó tevékenységét és tervszerű, tudományosan megindokolt jelleget ad a kommunizmus győzelméért vívott harcának. Az összes pártszervezet az SZSZKSZ alkotmánya keretében fejti ki tevékenységét. 7. cikkely. A szakszervezetek, az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezeti és más társadalmi szervezetek az alapszabályzataikban kifejezett feladataikkal összhangban részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek igazgatásában és a politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdések megoldásában. 8. cikkely. A munkakollektívák részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek megtárgyalásában és megoldásában, a termelés és a szociális fejlődés tervezésében, a káderek felkészítésében és széthelyezésében, a vállalatok és az intézmények irányításával, a munka- és az életfeltételek javításával kapcsolatos kérdések megtárgyalásában és megoldásában, a termelés fejlesztésére, továbbá a szociális és a kulturális intézkedésekre, valamint az anyagi ösztönzésre szánt eszközök felhasználásában. . A munkakollektívák fejlesztik a szocialista munkaversenyt, segítik terjeszteni a haladó munkamódszereket, megszilárdítani a munkafegyelmet, tagjaikat a kommunista erkölcs szellemében nevelni, s gondoskodnak politikai öntudatosságuk, kulturális színvonaluk és szakképesítésük növeléséről. 9. cikkely. A szovjet társadalom politikai rendszere fejlődésének fő iránya a szocialista demokrácia további elmélyítése: az állami és a társadalmi ügyek igazgatásában az állampolgárok részvételének szüntelen növelése, az államapparátus tökéletesítése, a társadalmi szervezetek aktivitásának fokozása, a népi ellenőrzés megszilárdítása, az állami és a társadalmi élet jogalapjának megerősítése, a nyilvánosság elvének elterjesztése és a közvélemény szüntelen tiszteletben tartása. II. fejezet GAZDASÁGI RENDSZER 10. c i k k el y. Az SZSZKSZ gazdasági rendszerének alapja * termelőeszközök szocialista tulajdona, az állami (össznépi) és a kolhoz-szövetkezeti tulajdon formájában. Szocialista tulajdon a szakszervezeti és más társadalmi szervezetek olyan vagyona is, amely az alapszabályzatukból következő feladatok teljesítéséhez szükséges. Az állam védi a szocialista tulajdont és megteremti gyarapításának feltételeit. Senki sem jogosult a szocialista tulajdont személyes meggazdagodásra és más önző célokra felhasználni. 11. cikkely. Az állami tulajdon az egész szovjet nép közös vagyona és a szocialista tulajdon alapvető formája. Az állam kizárólagos tulajdonában van: a föld, a természeti kincsek, a vizek és az erdők. Az államé az alapvető termelő- eszközök az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, a közlekedés és a távközlés eszközei, a bankok, az állam által szervezett kereskedelmi vállalatok, a kommunális és más vállalatok vagyona, az alapvető városi lakásalap, valamint az állam feladatai teljesítéséhez szükséges egyéb vagyon is. 12. cikkely, a kolhozok és más szövetkezeti szervezetek, valamint egyesüléseik tulajdonát képezik a termelőeszközök és az alapszabályzatban rögzített feladatok teljesítéséhez szükséges egyéb vagyon. A kolhozok az általuk megművelt földet ingyenes, időben nem korlátozott haszonélvezetbe kapták. Az állam támogatja a kolhoz-szövetkezeti tulajdon fejleszté »ét és közeledését az állami tulajdonhoz. A EôfhíTžbíč, a föld tmíábbf haszonéiv'Szőiftefc fiasöftlóaaj, kötelesek a földet hatékonyan kihasználni, gondosan megművelni és növelni termőképességét. 13. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgári személyes tulajdonának alapja a munkából származó jövedelem. Személyes tulajdonban lehetnek a mindennapi szükségletek, a személyi fogyasztás és a személyi kényelem, a kiegészítő háztáji gazdaság tárgyai, a lakóház és a munkából származó megtakarítások. Az állam védi az állampolgárok személyes tulajdonát és öröklésének jogát. Az állampolgárok haszonélvezetben tarthatnak a törvény által meghatározóit módon a kiegészítő gazdaság (beleértve szarvasmarha és baromfi tenyésztésére), a gyümölcstermesztés és a kertészet, valamint az egyéni lakásépítés céljaira adott földet. Az állampolgárok kötelesek ésszerűen kihasználni a nekik adott földet. Az állam és a kolhozok az állampolgároknak segítséget nyújtanak a kiegészítő gazdaság vezetésében. Az állampolgárok személyes tulajdonában, vagy haszonélvezetében levő vagyon nem szolgálhat a munka nélkül szerzett nyereség forrásaként és nem szabad felhasználni a társadalom érdekeinek rovására. 14. c i k k e 1 y. A társadalmi gazdagság gyarapításának, a nép és minden szovjet ember jólétének forrása a szovjet emberek kizsákmányolásától mentesített munkája. Az állam a szocializmus alapelvével, „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“, összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét. Meghatározza az adókötelezettség alá eső jövedelmek adójának nagyságát. A társadalmi la? hasznos munka és annak eredményei határozzák meg az ember helyzetét a társadalomban. Az állam összehangolt anyagi és erkölcsi ösztönzéssel, az újítószellem és a munka iránti alkotó magatartás serkentésével elősegíti a munka átalakulását minden szovjet ember elsőrendű létszükségletévé. 15. cikkely. A szocializmusban a társadalmi termelés legmagasabb rendű célja az emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Az állam a dolgozók alkotó aktivitására, a szocialista mun- kaversenyre és a tudományos-műszaki haladás sikereire támaszkodva, tökéletesítve a gazdaságirányítás formáit és módszereit, biztosítja a munka termelékenységének, a termelés hatékonyságának növelését, a munka minőségének javulását, a népgazdaság dinamikus, tervszerű és arányos fejlesztését. 16. cikkely. Az SZSZKSZ gazdasága egységes népgazdasági komplexum, amely magába foglalja az ország területén a társadalmi termelésnek, az elosztásnak és a cserének minden láncszemét. A gazdaságot a gazdasági és a szociális fejlesztés állami tervei alapján irányítják, szem előtt tartva az ágazati és a területi elveket, miközben a központi irányítást összehangolják a vállalatok, a trösztök és más szervezetek gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. Eközben aktívan felhasználják a hozrascsotot, a nyereséget, az önköltségeket és egyéb gazdasági mozgatóerőket és ösztönzőket. 17. cikkely. Az SZSZKSZ-ben a törvénnyel összhangban engedélyezett az egyéni munkatevékenység a házi kézműipari termelés, a mezőgazdaság, a lakossági szolgáltatások szférájában, valamint másféle, kizárólag az állampolgárok és családtagjaik személyes munkájára épülő munkatevékenység ía. Az állam szabályozza az egyéni munkatevékenységet é9 biztosítja felhasználását a társadalom érdekében. 18. cikkely. A jelen nemzedéke és a jövő nemzedékei érdekében az SZSZKSZ-ben feltétlenül szükséges intézkedéseket foganatosítanak a föld és az ásványi kincsek, a vízforrások, a flóra és a fauna védelmére, tudományosan indokolt és ésszerű felhasználására, a levegő és a vizek tisztaságának megőrzésére, a természeti kincsek megújulásának szavatolására és az életkömyezet javítására. 111. fejezet SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ÉS KULTÚRA 19. cikkely. Az SZSZKSZ síiciáiis alapja a munkások, a parasztok és az értelmiség megb Hhatátlan szövetsége. Az állam elősegíti a társadalom szociális homogenitásának _ 5 _
