Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-10 / 280. szám, hétfő
Wales-nek kell szurkolnunk Szerdán a labdarúgó világbajnokság európai csoportjaiban sorsdöntő mérkőzésekre kerül sor. Csehszlovák szempontból legfontosabb a Liverpoolban megrendezésre kerülő Wales—Skócia rangadó. A VII. csoport eddigi négy találkozóját a vendéglátó nyerte meg. Most Wales az angliai Liverpoolban lesz házigazda, s félő, hogy ez legalább egy pontjába, a csehszlovák válogatottnak pedig az argentínai részvételbe kerül. Amenyiben a skót 11 győz, vagy döntetlent ért el. már csak azért kel játszani a november 16-i Csehszlovákia—Wales találkozót, hogy mindhárom együttes túl legyen a négy betervezett mérkőzésen. Az egyetlen gólos walesi győzelem nem is egészen elméleti lehetőséget biztosítana együttesünknek. Nézzük csak a jelenlegi táblázatot: 1. Skócia 2. Wales 3. Csehszlovákia 3 2 0 1 4:3 4 2 10 1 3:1 2 3 1 0 2 3:6 2 Vagyis minden további latolgatás csak a szerdai Wales— Skócia találkozó végeredményének ismerete után lesz időszerű, vagy időszerűtlen ... Bajban van Anglia csapata is. Szerdán Luxemburgban gólarányt kellett javítania, mert Olaszország együttese lényegesen jobb helyzetben van, s Albion hajdan büszke fiai azután már csak az azzurikkal találják szemben magukat a Wembley stadionban november 16-án sorra kerülő csoportrangadón. Jelenleg ez a helyzet a II. cső* portban: 3. Olaszország 3 3 0 0 9:1 6 2. (Anglia 4 3 0 1 11:4 6 3. Finnország 5 2 0 3 10:10 4 4. Luxemburg 4 0 0 4 2:17 0 Itt egyébként az említetteken kívül ez van miég hátra: Olaszország—Finnország (október 15), Olaszország—Luxemburg (december 3). csoportban ugyanis jelenleg ez a helyzet: 1. Ausztria 4 3 10 12:1 7 2. NDK 3 1 2 0 3:2 4 3. Törökország 3 111 5:2 3 4. Málta 4 0 0 4 0:15 0 Az esetleges újabb hazai pontvesztés szinte kilátástalanná tenné az olimpiai bajnok NDK helyzetét, egyengetné az osztrákok argentínai útját, de a lehetőségére talán nem hiába váró tűrök csapatét is, hiszen a folytatás a következő: NDK—Málta (október 29), Törökország—Ausztria (október 30)/ Törökország—NDK (november 16) és Málta—Törökország (november 27). Észak-irország—Hollandia, ez a IV. csoport szerda esti slágere. Amennyiben a hazai csapat győz, még versenyben marad, egyébként a holland elsőség már bajosan foroghat veszélyben, hiszen a jelenlegi helyzet után ez van hátra: 1. Hollandia 4 3 1 0 9:3 7 2. Belgium 4 3 0 1 7:2 B 3. É. Írország 4 112 4:5 3 4. 1/dand • B10 5 2:12 2 ... Hollandia—Belgium (október 26), Észak-írország—Belgium (november 16). A franciáknak is fontos a szerdai Írország—Bulgária mérkőzés eredménye. Az V. csoport jelenlegi helyzete: 1. Bulgária 2 110 4:3 3 2. Franciaország' 3 111 4:3 3 3. Írország 3 1 0 2 2:4 2 Az ír csapat otthon a franciákat már legyőzte. Ha ugyanezt teszi a bolgárokkal is, először kerül a csoport élére, de a bolgár siker sokkal nehezebbé tenné a francia együttes helyzetét. A francia—bolgár csoportfőntől november 16-án játsszák. A további latolgatásoknál ismételten tessék figyelembe venni Barcs Sándornak, az UEFA magyar alelnökének nemrégen tett nyilatkozatát, amely szerint Európában az első húsz válogatott egymás elleni találkozóján bármilyen eredmény születhet, s ez az eredményekkel együtt sem meglepő... ZALA JÓZSEF Lipcsében szerdán tiitballcsa- A kijevi stadion, amely 1980-ban az olimpiai labdarúgó torna la lesz. A háromesélyes III. néhány mérkőzésének színhelye lesz. efSSSSSSSSSSSSSSSSMfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSJ Jt Még mindig a világ élvonalában 1977 X. 10. Ä Finnországban lebonyolított röplabda Európa-bajnokság küzdelmei kettős szovjet győzelemmel értek véget. Az eredmény senkit sem ért váratlanul, hiszen a szovjet röplabdázók — férfiak és nők egyaránt — már jó ideje a világ legjobbjai között is a legjobbak, amit az eddigi világ- és Európa-bajnok- ságokon, no meg számtalan nagyszabású nemzetközi tornán szerzett győzelmeikkel igazoltak. Hogy az olimpián nem sikerült — az elsőségei át kellett engedni a japán lányoknak, illetve a lengyel férfiaknak — sebaj, majd javítanak Moszkvában. Tamperei rajtjuk bizony nem úgy sikerült, mintha jó úton haladna az olimpiai felkészülésük, mert első mérkőzésükön váratlanul biztos vereséget szenvedtek a lengyelektől. Mint ez azonban később beigazolódott, csupán kezdeti kisiklás volt az egész. További mérkőzéseiken már a szovjet röplabda sport hagyományaihoz méltón szerepeltek. Remekül sán- coltak. s ezzel a legütőképesebb csapat méregfogát is kihúzták, de egyúttal kitűnő teljesítményt nyújtottak a mezőnyben és támadásaik is ponterősek voltak. Zajcev, Szavin és Moliboga egymást felülmúlva küzdött a győzelmekért és később az aranyéremért. A szovjet női röplabdázók évek óta nem találnak kontinensünkön legyőzőre. Őket csak a japánok tudták megszorítani, s éppen ezért legközelebbi céljuk visszavágni a vereségért. Amint Finnországban bebizonyították, nagyon jó úton haladnak. Az Európa-bajnokságon kellemes meglepetés szereztek híveiknek a magyar röplabdázók. A férfiak az előző EB-n csak tizenegyedikek lettek, most a negyedik helyen végeztek, ami hatalmas előrelépést jelent.' Á jövőre nézve pedig sokatígérő az a játék, amelyet egy-két mérkőzésen nyújtottak. A magyar férfi röplabda sport végre kikerült a hullámvölgyből, legalábbis erre lehet az Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményükből következtetni. Ami a női csapat szereplését illeti, a bronzérem kétségtelenül elismerésre méltó, de lehetett volna jobb is. A döntőbe jutásért lejátszott NDK elleni találkozón azonban a fiatal Bardin és Feketén kívül a többiek gyengébben játszottak és vereséget szenvedtek. Az sem lehet vigasz, hogy nagyon szoros küzdelemben, mert a mérkőzést ők maguk tették szorossá, hiszen a harmadik játszmában „engedték“, hogy az NDK 1:8-ról fordítson és végül megszerezze a győzelmet. A magyar lányok huzamosabb ideje jól szerepelnek a nemzetközi eseményeken, ezúttal is bebizonyították, hogy az európai élvonalba tartoznak és megvan a remény arra, hogy még tovább fejlődnek. A csehszlovák csapatoktól a közvélemény többet várt. Elutazásuk előtt Peter Kop edző jó adag elővigyázatossággal úgy nyilatkozott: ha sikerült a négy közé jutniuk, az jó eredménynek könyvelhető el. Persze, titokban ők is reménykedtek a továbbjutásban, s hogy ez nem sikerült, az nem is annyira a két csehszlovák együttes gyengébb teljesítményének tulajdonítható, hanem annak, hogy az ellenfelek voltak jobbak. Miért? A szakemberek a megmondhatói. Éppen ezért furcsának tűnik Kyndr edző a selejtezők befejeztével tett nyilatkozata, mely szerint a magyar válogatott elleni kisiklásnak „köszönhetik“, hogy csak az 5—8. helyért játszhattak. Furcsa azért is, mivel a magyar lányok első négy találkozójukon biztosan győzték le ellenfeleiket, csak az utolsón, a későbbi Európa- bajnok Szovjetunió válogatottjától szenvedtek vereséget. Ennek a mérkőzésnek a végeredménye azonban már nem befolyásolta továbbjutásukat. Kyndr általában elégedett volt védenceinek teljesítményével, mert — mint mondotta — az előző, jugoszláviai Európa-bajnokság után olyan játékosok is visszavonultak, mint Svobodová és Hübnerová, akik még ma is a csapat erősségei lehetnének. Az újoncok, tehát nem okoztak csalódást, megállták helyüket és éppen ezért lehet, hogy ez már a jövő csapata. Köp is elégedett volt, bár ő az ötödik helyre várta a férfi válogatottal, nem pedig a hatodikra. Csekély kivételtől eltekintve a játékosok azt nyújtották, amit vártak tőlük. Leszögezte, hogy a nehezebb csoportba kerültek s állítását azzal támasztotta alá, hogy a helsinki csoportból Magyarország is bejutott a négy közé, pedig az első mérkőzésén az utolsó helyezett Finnországtól szenvedett vereséget. Persze, a sport- eseményeken születnek kellemes és kellemetlen meglepetések, de ott, ahol sorozatban játsszák a mérkőzéseket, megadatik a javítás lehetősége is. Lám, a Szovjetunió első találkozóján kikapott Lengyelországtól, hogy azután a döntőijén vágjon vissza, ami természetesen nagyon érzékenyen érintette a lengyeleket. Az Európa-bajnokságon jó néhány váratlan eredmény született. A játékosok, edzők a tíznapos esemény során sok értékes tapasztalatot szereztek, melyeket a következő rendezvényeken, a legközelebbi világ- bajnokságon bizonyára értékesítenek. (kollár) Akiről beszélnek A futhallkiráty Igen, eltalálták. Edson Arán- tes do Nascimentóról van szó. Hogy nem ismerik ezt a nevet? Lehet. De akit takar, azt biztosan. Pelé. Négy betű, amely meghódította a világot. Az idő könyörtelen, senkivel sem tesz kivételt. Nap nap után érezzük, hogy megállás nélkül írja életünk forgatókönyvét. Beavatkozott a volt mezítlábas kisfiú sorsába is. Mint a mesében: szegényből király, futballkirály lett, a sporttörténelem felejthetetlen alakja, életnagyságú szobra. Edson Arantes do Nascimen- to meséje azonban valóság. Pelé közöttünk él. Illetve csak élt. Mert Pelé nincs többé, csak Edson Arantes do Nascimento. A fekete gyöngyszem. Brazília nemzeti kincse október elsején játszotta utolsó mérkőzését New Yorkban. Egy félidőt a Cosmosban, egyet pedig a San- tosban. Néhány évig talán még sikeresen bűvölhette volna a „bőrt“ (október 23-án lesz 37 esztendős), de szögre akasztotta a csukát. — Rájöttem mondotta —hogy a labdarúgást a csúcson kell abbahagyni. A csúcsra jutottam el, ahonnan már csak visszafelé vezethet az út. Ilias post Homerum — Iliászt írni Homérosz után? Pe- léről írni ezer és ezer cikk után? Szabad? Lehet? Ojra felfedezni Pelét, főleg a mexikói világbajnokságon nyújtott csodálatos teljesítménye után nevetséges dolog lenne. írni azonban kell róla. Még okkor is, ha lépten-nyomon fennáll az ismétlés veszélye. Különben is már régen megmondta valaki, hogy az írás nem más, mint egy még fel nem fedezett plágium. írni kell, mert milliók sosem látták őt futballozni és mégis ismerik. Számukra nem futballista volt — hanem egyszerűen mítosz. A kis Pelé első nagy álma volt, hogy pilóta lesz. De hát .az élet nem mese, itt nem teljesülnek olan könnyen az ál- . mok. Aztán újra álmodozni kezdett. És ugyan miről ábrándozhat egy brazil fiúgyermek? Hát a fociról! És a vézna kisfiú elindult gyerekkori álma beteljesülése után és az út végére ért. Tizenhat évesen, szinte az utcai csapatból került Brazília egyik legismertebb és leggazdagabb klubjához, a Santoshoz. Egy esztendő múlva tagja lett az 1958-as világbajnokságon aranyérmet nyert brazil válogatottnak. Végre világbajnokok! A brazil vezetők sírva fakadtak örömükben. Egyik játékostársa átölelte a 17 éves Pelét és ezt mondta neki: „Csak sírj fiú, csak sírj. Jót tesz ez neked...“ És Pelé, a gyerekember, aki talán ekkor kapta először a királyi titulust, hullatta örömkönnyeit ... A későbbi évük során újra kedve lett volna sírni — szomorúságában. Elkezdődött a hajtóvadászat a csodálatos brazilra. Minden eszközzel, de főleg megengedhetetlennel igyekeztek őt kikapcsolni a játékból. A chilei világbajnokságon csak egy mérkőzést játszhatott. Mindennek teteje az angliai VB volt, ahol olyan szisztematikusai rugdosták, hogy a portugálok elléni mérkőzésen több hónapos kezelést igénylő sérülést okozott neki Morais. Szomorú látványt nyújtott a világ legfiatalabb futballistája, amint bal lábára sántítva lebicegett a pályáról. És Pelé ekkor kijelentette: „Pályafutásom legszomorúbb napját éltem át. Soha többé nem akarok résztvenni világbajnokságon ...“ Milyen szerencse, hogy még egy világbajnokságon láthattuk! Mennyivel szegényebb lett volna az 1970-es mexikói futball- fesztivál! És egyáltalán a labdarúgás. Füzetek, novellák jelentek meg Pelé legemlékezetesebb mérkőzéseiről, góljairól. Sőt, a „Pelé király“ életrajzfilmben ezek összesítését is láthatták a nézők, A legcsodálatosabb góljához azonban semmi kétség nem férhet, ezt 1961-ben rúgta a Maracana-stadionban a Flu- minensének. A pálya közepén kapott labdát. Megindult, s aki szembe jött vele, hogy szerelni próbálja, azt kicselezte. Egy ... két... három ... öt..., majd végül már hét játékos hevert a földön és a labda még mindig a nagy varázslónál volt. Aztán a kétségbeesett kapus következett. A gólt megörökítő jelenet bronztáblán látható a Maracana-stadion különtermében... Pelé nemcsak emlékezetes gólokat lőtt, hanem egy mérkő- iöésen is többször talált az ellenfél hálójába. Így 1964-ben, amikor nyolc szebbnél szebb gólt lőtt az ősi ellenfélnek, a Botafogóne :. Ha már a statisztikát említettük: Pelé a brazil feljegyzések szerint pályafutása során 1362 mérkőzésen játszott és 1281 gólt lőtt, többször volt Brazília gólkirálya (e^y alkalommal 57 gólos rekordteljesítménnyel), háromszor mon- hatja magát világbajnoknak, kétszer volt tagja a Világ Kupát nyert Santosnak. Ilyen eredménylistával egyetlen labdarúgó sem dicsekedhet a világon. Ismételjük: újra felfedezni Pelét, nevetséges dolog lenne. Hála a televíziónak, mindenki láthatta, hogy mivel gazdagította ez a páratlan tehetségű futballista a világ labdarúgását. Mi mindent tudott! Milyen könnyedén, erőlködés nélkül lőtt kapura, milyen elengánsan vette le a labdát, lábbal, fejjel, mellel. Mindegy volt neki! Rendkívül ravasz volt és mesés megérzéssel rendelkezett, szinte kitalálta az ellenfél gondolatát is. Pelé egy szemvillanás, a másodperc tört része alatt döntött és minden ellenhúzásra a legváratlanabb módon reagált. Tudatos és intenzív ritmusváltása is élrnényszámba ment. Emlékezzünk csak: néha úgy lelassította futását, hogy az ellenfél védői azt hitték, most hosszú cselezés következik. Nem következett. Pelé villámgyorsan indított és a védők egyszerűen állva maradtak. Sorolhatnánk tovább a fekete gyöngyszem kiváló futballtulaj- donságait, de száz szónak is egy a vége: Pelé csak egy volt és labdarúgóművészele oszthatatlan. Pelében megvolt az, ami a játékban és az életben is egyéniséggé ’ lesz valakit: tud valamit, s ezt úgy tudja, mintha valami egészen hétköznapi dologról volna szó. Pelé sosem volt nagyhangú, inkább okos, óvatos ember. Rát- jött egy érdekes és egyszerű dologra: kiszámította, hogy érintetlen neve, folt nélküli viselkedése jelenti, számára a legnagyobb tőkét. A négy betűből álló varázslatos név képes volt a legutolsó darabig eladni sportfelszerelést, benzint, cukorkát, kakaót és bármit a világon. Sokan talán azt gondolják, hogy Pelé száraz ember. Nem így van. Pelé sokoldalúan lehetséges, és szorgalmas. Milliók ismerik őt, mint színész- hőst a tv-ből és a moziból. Több kiadást ért meg legutolsó könyve, az „Én, a háromszoros bajnok“. Az egyik filmben megszemélyesítette a legendás hírű Bondade brazil néger hőst. Szambaszámokat komponált a feketebőrűek nyomorúságos életéről. Amikor megtekintette a vietnami háborúról készült dokumentumfilmet, szomorúan mondta: „Most tudatosítottar ^ igazán, milyen szörnyűség a vérontás...“ És nem sokkal később több háborúellenes balladát komponált. Az egyik riporter megkérdezte tőle, mit érzett, amikor nagy ünneplés közepette belőtte ezredik gólját. A válasz: „Abban a pillanatban a világ szegény gyermekeire gondoltam, a némákra, a vakokra ...“ Pelé, vagy ahogy október egylől hívják, Edson Arantes do Nascimento nem akar edző lenni. Ezért kifejezései egyre gyakrabban pénzügyi és gazdasági szótárakból valók és ezek lassan kiszorítják a futballnyelv kifejezéseit. Nem is csoda, riói irodájának ajtaján ez a tábla látható: Edson Arantes do Nascimento, direktor. És nem Pelé, a futballista. Kár. Direktorból sok van, Pe- léből csak egy. Volt. TOMI VINCE
