Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-07 / 277. szám, péntek

JOBB EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉT AZ ENYHÜLÉS ELLENZŐI GÁTOLTÁK Csehszlovák felszólalás Belgrádban A helsinki Záróokmányt alá­irt országok belgárdi találkozó­ján felszólalt hazánk küldött­ségének vezetője, Richard Dvo­rak nagykövet. Bevezetőben hangsúlyozta: valamennyi or­szág érdeke, hogy a belgrádi találkozó jó munkalégkörbea, „Helsinki szellemében“ foly­jon. „Az enyhülés kibontakozása és a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműködésé­nek kiszélesedése hosszú távú folyamat fontos része. Ez a folyamat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal kezdő­dött, amelynek 60. évfordulóját a közeljövőben ünnepeljük. Az elmúlt két év Európa fej­lődésében bonyolult időszak volt. Annál értékesebb és jelen­tősebb az a tény, hogy világo­san megmutatkozott a helsin­ki határozatok életképessége. Mindenekelőtt a politikai, a gazdasági, a kulturális ős más kapcsolatok fejlődtek sokolda­lúan a résztvevő államok kö­tött. A helsinki konferencia eredményeinek konstruktivitá- sa és gyakorlati alkalmazásá­nak realitása teljes mértékben igazolást nyert a legfontosabb területen, a politikai életben. Sikeresen fejlődnek a résztve­vő államuk kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatai is. Konkrét eredmények születtek a kulturális, a tudományos és az iskolaügyi együttműködés fejlesztésében, az információk cseréjében“ — mondotta. Más részről — jegyezte meg a csehszlovák küldöttség veze­tője —- figyelembe véve az ősz- sues poziliv eredményi, nem állíthat fűk, hogy ezek nem le­hetnének jobbak, ha a Záróok­mány szelleme és betűje nem »áll volna az enyhülés ellen­ségei támadásainak célpontjá­vá. Dvorak nagykövet ezután a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság aktív szerepéről beszélt, »mit hazánk az elmúlt két év folyamán a helsinki Záróok­mány eredményeinek megvaló­sítása érdekében tett. Helsinki után megnövekedett a csehszlovák politikai és álla­mi képviselők más országokkal folytatott találkozóinak és tár­gyalásainak a száma. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság aktívan bekapcsolódott a poli­tikai konzultációk rendszeré­be. A Záróokmány aláírása óta több mint húsz magas szintű politikai találkozóra került sor. Több mint negyven fontos két­oldalú szerződést kötöttünk po­litikai, gazdasági és kulturális téren. Csehszlovákia ratifikál­ta a polgár- és politikai jogok* kai kapcsolatos nemzetközi paktumot, valamint a gazdasá­gi, szociális és kulturális jo­gokkal kapcsolatos nemzetközi paktumot. A csehszlovák küldöttség ve­zetője aláhúzta, hogy a helsin­ki Záróokmány érvényre jutta­tása hosszá távú feladat, s a helsinki megbeszélések eredmé­nyeinek az életben való alkal­mazású jelentős mértékben függ az enyhülési folyamat al- mélyülésétől. Minél jobban fej­lődik ez u folyamat, unná! gyorsabban lesiet ezeket az eredményeket valóra váltani. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a belgrádi találko­zó munkájához való aktív hoz­záállása következetes békepoli­tikájából adódik. Csehszlovákia a többi szocialista országgal közösen principiális álláspont­ját „A nemzetközi enyhülés újabb céljaiért, az európai biz­tonság megszilárdításáért és az együttműködés fejlődéséért“ cí­mű nyilatkozatban fejtett ki, amelyet a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek az elmúlt év novemberében megtartott ülésén fogadtak el. Napjaink legidőszerűbb és legsürgősebb feladata a lázas fegyverkezés megállítása és a leszerelés, mindenekelőtt az atomleszerelés elérése. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés többi tagál­lamával szerződésjavasiattal fordult a Záróokmányt aláíró országokhoz. A szerződésben kötelezték magukat, hogy egy­más ellen elsőként nem alkal­maznak atomfegyvert. Az ilyet* szerződés megkötése minden állam érdekét szolgálná, idő­szerű és fontos a Varsói Szer­ződés tagállamainak további ja­vaslata, amely a Varsói Szerző­dés 9. és a NATO 10. cikkelye érvényességének megszünteté­sére irányul. Az említett rét cikkely lehetővé teszi a tagál­lamok számának bővítését. A katonai enyhülés szempontjából rendkívüli jelentőségű lenne, ha haladást érnének el Bécs­ben a közép-európai fegyver­zet- és haderőcsökkentési tár­gyalásokon. Usztyinov marsall távirata (ČSTKj — A csehszlovák néphadsereg napja alkalmából a szovjet fegyveres erők nevé­ben Dmitrij Usztynov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere üdvözlő táviratot kül­dött hadseregünknek. A Martin Dzúr hadseregtá­bornoknak, hazánk nemzetvé­delmi miniszterének címzett távirat leszögezi, hogy a cseh­szlovák néphadsereg szüntele­nül tökéletesíti harci készült­ségét és a Varsói Szerződés többi hadseregeivel szilárd in­ternacionalista egységben meg­bízhatóan védelmezi a békét és a szocializmust. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke tegnap táviratban fejezte ki jókívánságait Agostinho Ne­to angolai elnöknek a szovjet —angolai barátsági és együtt­működési szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából. RAYMOND BARRE francia miniszterelnök, aki a közel­múltban hivatalos látogatáson a Szovjetunióban járt, az Elysée- palotábaii pozitívan értékelte a szovjet—francia megbeszélések eredményeit. MOSZKVÁBAN a politikai könyvkiadó nagy példányszám- ban kiadta Leonyid Brezsnyev beszédét, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkí­vüli 7. ülésszakán hangzott el. II. HASSZÁN marokkói ki­rály feloszlatta a kormányt és felkérte a kormányfőt, hogy új kormányt alakítson. A kormány feloszlatásának okát nem kö- 3(01 tők. EDVARD KARDELJ, a JSZSZK Elnökségének tagja tegnap be­fejezte egyhetes egyesült álla­mokbeli látogatását és vissza­tért hazájába. SAMORA MACHEL mozambiki elnök vezetésével küldöttség utazott Guayanába. CARTER több mint egy évti­zedes késéssel aláírta az em­beri jogokról szóló ENSZ- egyezményeket. Az egyének po­litikai, polgári, gazdasági, szo­ciális és kulturális jogairól in­tézkedő dokumentumok 1966- ban születtek. AZ NŐK NEMZETI ÜNNEPÉN A német történelem első munkás-paraszt állama Ezerkilencszázneyyvenkilenc október 7 én megalakult a német történelem első munkás paraszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság. Az azóta eltelt huszonnyolc év a történelemben na­gyon rövid idő. Az eredményeket tekintve az Nl)K mégis hosszá utat tett meg, hiszen a romokból építette fel a szocialista tábor szilárd, megbízható láncszemét. Az állam megalakulása után az NDK népe a Német Szocia lista Egységpárt vezetésével hozzálátott a német munkásmozga­lom céljainak és eszméinek megvalósításához: az országban mély­reható szociális és gazdasági átalakulásokra került sor. A kez­deti nehézségek ellenére megindult a szocializmus építése. A há­ború sújtotta gazdasáq lassan lassan magához lért, és hatalmait fejlődésnek indult. 1949 ben a nemzeti jövedelem csupán 22,3 milliárd márka volt, 1955 ben már 50,4 milliárd, 1980 ban pedig el kell érnie a 185 milliárd márkát. Napjainkban az NDK gazda­sági fejlődésének egyik tényezője a beruházások növelése. Nagy hangsúlyt helyeznek az újít ómozgalomra, amelynek segítségével 1976 ban az ország 3,7 milliárd márkát takarított meg. Az NDK ipari termelése, amely a népgazdaságban vezető helyet foglal el, Európában az ötödik, világviszonylatban pedig a hetedik helyen áll. A világ barnaszéntermelése egyharmadának a bányászásá- val a világon az első. Az elmúlt évek során az NDK-ban a me­zőgazdaság is modern, szocialista ágazattá vált. Ez megterem­tette. a kellő feltételeket a lakosság kiegyensúlyozott ellátásából és az életszínvonal emeléséhez. Az, hogy az NDK a világ fejlett ipari országai közé tartozik, a dolgozó nép érdeme, de nem hagyható figyelmen kívül a Szov jetunió és a többi szocialista ország segítsége sem. A Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista országok szoros együttműködése segítette leküzdeni a kapitalista országok em­bargóját és biztosítani az ország külgazdasági kapcsolatainak sta­bilitását. 1950 óta az NDK KGST-tagként vesz részt a szocialista integrációban, amely'szintén nagymértékben járul hozzá a nép­gazdaság fejlesztéséhez. .4 csehszlovák—-NDK kapcsolatokról szólva meg kell jegyez­nünk, hogy hazánk az elsők között, 1949. október 18-án hiva­talosan is elismerte a Nemet Demokratikus Köztársaságot. A CSKP és az NSZEP internacionalista politikájának köszönhető, hogy a két ország között szilárd szövetséggel és egyre sokolda­lúbb polili kai, gazdasági és kulturális együttműködéssel jelle­mezhető kapcsolat alakult ki. Mindkét ország az ésszerű munka­megoszlásra, a tervszerű kooperációra és szakosításra törekszik, föl ismertek nálunk az NDK-ban gyártott szerszámgépek, textil­ipari és mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök és a legkü­lönfélébb közszükségleti cikkek. Az NDK-ban viszont közkedvel­tek a Tatra és Skoda teher-, illetve személygépkocsik, valamint elektrotechnikai berendezéseink. A két ország barátságát bizonyítja az is, hogy hazánkban több iskolát, szocialista munkabrigádot és mezőgazdasági üzemet ne­veztek el Ernst Thálmannról, Wilhelm Pieckröl, s az NDK-ban ugyanilyen népszerű és ismert Klement Gottwald és Július Fuötk. A barátság és' az együttműködés további elmélyítésének szán­dékától vezérelve, látogatott a hét elején az NDK-ba : Gustáú Husák elvtárs csehszlovák párt- és állami küldöttség élén, s Erich Iloneckerrel, az NSZEP főtitkárával aláírta a 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dést. Az NDK külpolitikája mindig az európai népek és az NDK né pének érdekeit tartotta szem előtt, s a Szovjetunióval, valamint a testvéri szocialista országokkal való barátságon alapult. Fenn­állásának huszonnyolc éve alatt mindig ezt az irányvonalat kö­vette, s a nemzetközi fórumokon ezzel tiszteletet és elismerést szerzett. A csaknem három évtizedes eredményes utat csakis a mar­xista—-leninista párt, az NSZEP vezető és ösztönző hatásával le­hetett megtenni. Az NDK dolgozó népe a párt kongresszusain ki­tűzött határozatok megvalósításával teremti meg a kommuniz­musba való álmenethez szükséges feltételeket. KOVÁCS ILONA 1977 X. 7. kezetos alkalmazása eredmé­nyeinek, a Szovjetunió nemze­tei és nemzetiségei összes nem­zeti jogainak a felszámolását. A szovjet nép, mint fogalom, visszatükrözi a Szovjetunió la­kosságának azt a társadalmi- politikai egységét, annak az új társadalmi közösségnek a szo­ciális és politikai jellegét, amely fokozatosan jött létre a több évtizedes szocialista fejlő­dés folyamán. A szovjet nem­zet fogalma nem tükröz vissza semmit a valós életből. Nincs egységes és csupán egyetlen egy szovjet nyelv, mert ilyen csak akkor létezhetne, ha a több mint 100 szovjet nemzet és nemzetiség nyelvei a fejlődés folyamán közösen kialakítottak volna már egy lényegében új, eddig nem létező nyelvet. El­képzelhető — úgymond demok­ratikus alapon — egy mestersé­ges, tehát egy műnyelv elfoga­dása s kötelezővé tétele. Ez a még élő, sőt fejlődőképes élő anyanyelveket irtaná ki mes­terségesen. Az egy nemzeti nyelv kialakításának legrosz- szabb elképzelhető módja enne az egyik nemzet nyelvének rá­kén yszerítése a többi 130 vagy 140 nemzetre, ami, természete­sen, számukra a kikényszerltett asszimilációt jelentené. De mi értelme lenne ennek a szocializmus szempontjából? Mert hát tegyük fel a kérdést, árt-e a szocializmusnak, ha az egyik ukránul, a másik észtül, a harmadik oroszul, a negyedik lettül, a száznegyvenedik ör­ményül, a száznegyvenegyedik pedig burjátul vallja a szocia­lizmust magáénak, tesz, dolgo­zik érte, beszél, Ír róla? A szovjet szocializmusnak ezideig ez nem csak hogy nem ártott, hangja ellenkezőleg! Éppen a nemzetiségi kérdés lenini meg­oldása tette lehetővé a szovjet nemzetek barátságát, a több­nemzetiségű Szovjetunió szi­lárdságát, az összes szovjet nemzet és nemzetiség bizalmát a szovjet állam iránt — ami ebben a népvitában újbői oly ékesen kifejeződött —, s tett« vonzóvá a szovjetek országát annak létezése első pillanatától az elnyomott nemzetek, nem­zeti kisebbségek és etnikai csoportok számáré az egész föld tokén. Leonyid Iljics Brezs­nyev is világosan kimondja, hogy „a szovjet nemzetek ba­rátsága megbonthatatlan, ezek a nemzetek a szocializmus épí­tése folyamatában szüntelenül közelednek egymáshoz, és szel­lemi életük kölcsönösen gazda­gítja egymást“. A nemzeti kérdés lenini meg­oldása tehát elengedhetetlen előfeltétele — támogatja, utat nyit az összes nemzet olyan szellemi, de nemcsak szellemi — gyarapodásának, amely minden nemzetet, nemzetiséget, nemzeti kisebbséget lehetősé­geinek, életének eddig soha nem ismert magas szintjére emel. Ez lényegében a nemze­tek közeledése, mert nincs alá­rendelt, elnyomott, elmaradott nemzet vagy nemzetiség, min* den nemzet fejlődésének leg­alapvetőbb feltételei azonosak vagy hasonlóak. A nemzeti jogok biztosítása a nemzeti egyenjogúság és egyenlőség érvényre juttatása az alapvető emberi szabadság­jogok elválaszthatatlan szerves része. Október másnapján min­den nemzet és nemzetiség ré­szére dekrétum formájában ki­kiáltotta s a szovjet állam messzemenően érvényesítette és mindmáig érvényesíti ezt a jo­got. „Mivel rukkolhatnak ki — kérdezi Brezsnyev elvtárs — a tőkés rend védelmezői, a fej­lett szocializmus ilyen reális vívmányaival szemben? Milye­nek a tényleges jogok, ame­lyeket a mai imperialista tár­sadalom biztosít a dolgozok széles tömegeinek? Tízmilliók »jogát« a munkanélküliség­re? ... Vagy a nemzeti kisebb­ségek »jogát« a megalázó meg­különböztetésre a munkában, a művelődésben, a mindennapi és a politikai életben? ... A kapi­talizmus népszerűsítői és ideo­lógusai nem tagadhatják, hogy a szocializmus már régen ki­metszette ezeket a fekélye­ket“. A nemzetek közeledése tehát csakis a szocializmusban lehet­séges, s ez a közeledés egyben a nemzetek nemzeti fejlődését is jelenti, de semmiképpen a nemzetek egybeolvadását, még kevésbé egybeolvasztását. „Ve­szélyes útra térnénk — figyel­meztet idézett beszédében Leo­nyid Iljics Brezsnyev —, ha a nemzetek közeledésének ezt az objektív folyamatát mestersége­sen gyorsítani kezdenénk. „De veszélyes útra lépnénk — fi­gyelmeztet idézett beszédében Leonyid Iljics Brezsnyev —, ha elkezdenénk mesterségesen erőltetni a nemzetek közeledé­sének ezt az objektív folyama­tát. Vlagyimir Iljics Lenin áll­hatatosan óvott ettől, s útmuta­tásaitól nem térünk el“. A Szov­jetunió politikája következete­sen lenini — a nemzetiségi kérdésben is. RABAY ZOLTÁN NINCS KILÁTÁS A NÉZETELTÉRÉSEK ÁTHIDALÁSÁRA A Francia KP az új helyzetet elemezte Párizsban kétnapos ülést tar­tott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy a baloldali „csúcstalálkozók“ ku­darca nyomán előállt új hely zetben meghatározza az FKP stratégiáját. A tanácskozáson a a beszámolót Georges Marchais, az FKP főtitkára tartotta. A francia baloldal politikai naptára arra enged következ­tetni, hogy miután a közös program időszerűsítéséről foly­tatott tárgyalások szeptember 22-én félbeszakadtak, mind a szocialisták, mind a kommu­nisták önálló politikai vonalat dolgoznak ki, és pillanatnyilag nincs kilátás a félbeszakadt párbeszéd során megnyilvánult mélyreható nézeteltérések áthi­dalására. Marchais hangoztatta: „Ami napirenden van, amit a dolgo zők várnak, amit a demokrati­kus változásban bízó tömegek követelnek, az a baloldali par­tok jó egyezménye, annak az úi politikának, a megvalósítására, amelyre az országnak szüksé­ge van. Az FKP-nak ez marad a fő célja." Mitterrand a szocialista párt megyei titkárai előtt mondott beszédében azt állította, hogy „egyedül a szilárdság“ kész­tetheti az FKP-t arra, hogy meggondolja álláspontját. Mit­terrand ismét állást foglalt a kommunista államosítási javas­latok ellen. IZRAEL TOVÁBBRA SEM TÁRGYAL A PFSZ VÉL Washington támogatásáról biztosította Dajant (CSTK) — Mose Dafan Izrae­li külügyminiszter fames Car­ter amerikai elnökkel és Cyrus Vance külügyminiszterrel foly­tatott megbeszélései után új­ságírók előtt New Yorkban ki­fejtette kormánya visszautasító állásfoglalását a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet elismeré­sével kapcsolatban. Oajan kö­zölte, hogy Izrael két pontban továbbra is szilárd marad: Iz­rael a genfi értekezleten nem tárgyalt a Palesztinái Felszaba- dltási Szervezet képviselőivel és nem tárgyal a palesztin ál­lam létrehozásáról. Hangsú­lyozta, hogy Izrael megbeszélé­seket akar folytatni Egyiptom­mal, Jordániával és Szíriával. James Carter és Mose Dajan rövid bejelentést tett közzé, mely szerint Izrael és az Egye­sült Államok megállapodtak ab­ban, hogy „minden eddigi szer­ződés és megállapodás érvény­ben marad köztük“. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a két fél „munkadokumentumot“ dolgo­zott ki a genfi konferenciával kapcsolatos állásfoglalásáról és a Közel-Keletről. A dokumen­tumot Dajan az izraeli kor­mány elé, Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter pedig az arab államok elé terjeszti. fody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára elmondotta, hogy az Egyesült Államok további támogatásáról biztosított* Iz­raelt.

Next

/
Thumbnails
Contents