Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-31 / 301. szám, hétfő

MEGVALÓSÍTJUK PÁRTUNK XV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁT - TELJESÍTJÜK ANAGY OKTÓBER ÖRÖKÍT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA BOH AIEM1MST Lakás, lakás... országos viszonylatba« naponta hány he­lyen, hányszor, hány formában beszelnek róla az emberek?! Szavaikat egyszer a sóvárgás, máskor a sürgető szükség köve­telőző keménysége hatja át. Századunkban a lakásokkal szem­ben támasztott követelmények túlnőttek sok más területet érintő igényt, fölé nőttek mindannak, amit néhány évvel ez­előtt fontosabbnak tartottunk nála. De hiszen mindenki lakik valahol, van tető a feje felett. Ez igaz. De a rohamosan emel­kedő életszínvonallal együtt jelentkező követelmények a ci­vilizált otthonteremtésben is fokozottan kérnek teret maguk­nak. Az érdeklődés foka és ezzel szoros összefüggésben a szebb, a jobb, a kényelmesebb iránti vonzalom — a többi létfontosságú követelményhez viszonyítva — azért nagyobb a lakások vonatkozásában, mert a korszerű otthon nemcsak lét- biztonságot nyújt, hanem komplex módon egy helyen megold több. az életünkkel, családunkkal, munkánkkal kapcsolatos problúmasorozatot. Akinek jó lakása van — mindene van —, mondják gyakran ar, emberek, nyilván arra gondolva, hogy a többi kérdés ezek után már könnyebben megoldódik. Ha ez teljes egészében nincs is így. kétségtelenül sok igazság van benne. A lakás­építés a népgazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok kö­ziül t fontos szerepet kapott, hiszen a CSKP Központi Bizottsá­gának az ép/tőipar feladataival foglalkozó 6. ülése is kiemelten foglalkozott a vele kapcsolatos kérdésekkel és intézkedése­ket foganatosított ütemének meggyorsítására. Josef Kempný elvtárs, a CSKP KB titkára előadói beszédében a sok más fontos utalás, irányelvmeghatározás, célkitűzés között a követ­kezőket mondotta: „Az építőipar dolgozóira fontos feladatok hárulnak a komplex lakásépítésben. Ezer lakosra évente átlag csaknem tíz lakást építünk és ezzel a világranglista vezető államai közé tartozunk.“ Az építőipar dolgozói a márciusi plénum óta sokat, de nem eleget tettek e vezető hely megszilárdítása, az iparág világ- viszonylatban ismert jó hírneve további öregbítésének érde­kében. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb, az 1977-es év nyolc hónapjában kifejlett tevékenység felméréséről kiadott jelentéséből ugyanis kitűnik, hogy a népgazdaság fejleszté­séből valamennyi ágazat sikeresen vette ki a részét — az építőipar kivételével! A lakásépítés valamennyi formájának keretében a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 25104 lakás készült el, ami a múlt év ugyanezen időszakához vi­szonyítva valamivel kevesebb, pádig a fejlődés üteme évről évre növekszik. Ebből egyértelműen kitűnik, ha legalább a tavalyi szintet sikerült volna elérni az idén, .akkor sem le­hetnénk elégedettek. Persze az év végéig még sokat tehetnek, de félő, hogy csak a minőséget veszélyeztető hajrámunkával, nemkívánatos túlórázással és baleseti veszélyekkel fenyegető kapkodással! Régi igazság, hogy a tervet egyenletesen kell teljesíteni, méghozzá minden nap és minden órában, mert akkor nem ér­het senkit meglepetés. Az építőipar sikeres tevékenysége sok, az iparágon kívülálló, az építkezésekben közvetlen vagy köz­vetett partnerként részt vevő vállalat tevékenységétől is függ. Az idei év negyedik negyedévében — amelyből még két hó­nap van hátra — a Szlovák Szocialista Köztársaság területen a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 2392 lakással többet kell átadniuk az építőknek. Nem kis feladat ez, amelyet azonban ha nein teljesítenek, adóssággal kezdik el az idei év feladatait meghaladó igényeket támasztó 197B. évet. Az adós­ságot végső soron nem lehet halmozni, mert csehszlovákiai viszonylatban a lakásépítési program ebben a tervidőszakban hatszáznegyvenezer új lakás elkészítésére számít, és a már említett egyenletesség követelményeinek elhanyagolása foly­tán keletkező évi csipp-csuppnak tűnő hiányok a 0. ötéves terv végén országos viszonylatban meghökkentő nagyságrendű­vé terebélyesedhetnek. Az év hátralevő részében gondosan fel kell mérni a helyzetet, és a legcélravezetőbb intézkedése­ket kell érvényesíteni. Az építőiparban is az ember leghasz­nosabb segítőtársa a gép. Vajon mindegyiket minden építke­zésen teljesen kihasználják? Mi a helyzet a munkaidő kihasz­nálása terén? Tegyék a kezüket a szívükre az építkezési munkákat közvetlenül irányító mesterek: ezen a területen minden a legnagyobb rendben van? S a munkafegyelem? Min­den dolgozó hiánytalanul elvégzi a rábízott feladatokat? Nyil­ván akad javítanivaló a munkaszervezésben is. S végül — de nem utolsósorban — minden egyén és munkacsoport maradék nélkül teljesítette azokat a kötelezettségvállalásokat, melye­ket a vállalati vagy szakszervezeti ünnepségeken aláírt? Ezrek és ezrek várnak lakásra. Az építőipari dolgozók fel­adatait azonban korántsem meríti ki a lakásépítés. Az országos beruházási program hatvan százalékát nekik kell megvaló­sítaniuk, és ennek következtében a B. ötéves tervben — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — az építőipari munkák ter­jedelmének 35—37 százalékkal kell növekedniük. Ennek meg­valósítása nagyban függ a munkatermelékenység növelésétől, mely láncszemszerűen kapcsolódik a tartalékok feltárásához, és tiszta lelkiismerettel aligha mondhatja akár egyetlen épí­tőipari dolgozó is, hogy náluk már nagyítóval sem lehet találni hasznosítható elfekvő anyagot! Novemberben és decemberben minden erőt mozgósítani kell a feladatok teljesítése érdekében, és az építőiparban dolgozó 540 090 embernek be kell hoznia a lemaradást. Mert az építő­ipar eredményeitől a minden területet érintő népgazdasági terv egészének teljesítése is függ. Ezt pedig egyetlen ágazat, így az építőipar sem veszélyeztetheti! KOMLÖSl LAJOS 1977. október 31. HÉTFŐ BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 301. szám « Ára 50 fillér Az Első Brnói Gépgyár tur- binukészítöi GT 750—6 M típu­sú Auróra turbinát gyártanak földgázszállítás céljaira. A je­lenlegi ötéves tervidőszak vé­géig összesen 66 ilyen típusú modern gázturbinát szállítanak pótalkatrészekkel együtt a Szovjetuniónak. Képünkön: Jii'í Fabík behelyezi a turbina la­pátjait a rotor nyílásaiba. IFelvétel: ČTK—F. Nesvadbu) Szovjet Könyvek behozatala (ĽSTK) — A Zahraniční Li­teratúra nemzeti vállalat az utóbbi időben további olyan ki­adványokat hozott be a Szov­jetunióból, amelyeket szovjet könyvkiadók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. 'év­fordulójának tiszteletére jelen­tettek meg. A „Lenin — 1917 októbere“ című kétrészes kiad­vány összegyűjtött dokumentu­mokat, azonkívül fényképanya­gokat és kortársak visszaemlé­kezéseit tartalmazza Vladimír Iljics Leninnek az 1917-es for­radalmi eseményekben betöltött szerepéről. Nagy gondossággal állították össze azt az albumot, amely gazdag fényképanyagban örökíti meg a világ első prole­tárállamának történetét és je­lenét. A vállalat boltjaiba meg­érkezett a második világhábo­rú végétől 1976-ig kiadott szov­jet politikai plakátok színas reprodukcióiból álló, 30 lapot tartalmazó kötet is. Denk visszhangra talált az njal két szovjet javaslat (CSTK) — A helsinki Záró­okmányt aláíró országok kép­viselőinek belgrádi találkozó­ján a szovjet küldöttség két javaslatot terjesztett elő a nem­zetközi kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Az első olyan ki­egészítő intézkedések elfogadá­sára vonatkozik, amelyek bizto­sítják az egyik állam polgárai­nak személyi biztonságát a má­sik államban. A másik javaslat a diplomáciai, kereskedelmi és más képviseletek számának megszüntetésével kapcsolatos kérdések sokoldalú megtárgya­lására irányul. A találkozón felszólalt vala­mennyi küldött bizonyos fokú előrehaladásra mutatott rá. Gyors ütemben fejlődnek az eu­rópai országok kereskedelni', gazdasági, tudományos-műszaki kulturális, turisztikai és más kapcsolatai. Mindazt, ami aka­dályozza e fejlődést, el kell az útból távolítani. Ebben rejlik valamennyi kormány kötelessé­ge a helsinki határozatok telje­sítése szempontjából — jelen­tette ki Julij Voroncov, a szov­jet küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy az a ter­roristatevékenység, amely egyes államokban rendszeresen más államok hatóságai és polgárai ellen irányul, jelentős mérték­ben akadályozza az államok együttműködésének fejlődései. Néhány év óta a szovjet hi­vatalok Washingtonban ós Neu* Yorkban rendszeres támadások célpontjává váltak. Tekintet nélkül arra, hogy a bűnösöket több esetben leplezték, nem foganatosítottak ellenük sem­milyen intézkedéseket. Mindez ellentétben áll a helsinki Zá­róokmánnyal, s egyúttal súlyo­san akadályozza az együttmű­ködés további fejlődését — hangsúlyozta Voroncov. Az új szovjet javaslatok nagy érdeklődést váltottak ki a hel­sinki Záróokmányt aláíró or­szágok képviselőinek körében. A javaslatokat támogatták a szocialista államok, és ksdve- ző visszhangra találtak Spa­nyolország, a Vatikán, Norvé­gia, Nagy-Britannia, sőt az Egyesült Államok küldöttjének felszólalásában. um fan nniHATA a Nagy Októberről (ČST) — „A Nagy Októbert Szocialista Forradalom győzel­me olyan esemény volt, amelv nagymértékben befolyásolta a világ fejlődését, és megnyitot­ta az emberiség számára kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszát“ — ír­ja Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök a moszkvai Pravda szombati szá­mában. Megállapítja továbbá, hogy i társadalmi-gazdasági fejlődés­ben elért nagy sikereknek és a külpolitikának köszönhetően a Szovjetunió rendkívül jelen­tős szerepet játszik a nemzet­közi életben, a szocializmusért, az enyhülésért, a biztonságért, a kölcsönös megértésért es « békés egymás mellett élésért küzdő haladó erők harcában. Nicolae Ceausescu hangsú­lyozta, hogy az egyenfogúsá gon, a kölcsönös előnyökön Ps a két állam szuverenitásán ala­puló szovjet—román barátság hozzájárul a szocializmus ere­jének megszilárdításához. Ez a barátság teljes összhangban van a Szovjetunió és Románia népeinek legnemesebb érdekei­vel. „A Szovjetunióban tett tava­lyi látogatásunk és megbeszé­lésünk Leonyid Brezsnyevvel a Krímben, valamint Leonyid Brezsnyev 1976-os őszi romá­niai látogatása újabb ösztönző erőként hatott a román—szov­jet kapcsolatokra“ — írja Nico­lae Ceausescu. SZILÁRD ELVI ALAPOKON Példát mutatnak a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár kommunistái alapvető szerepe van a kommu­nisták pártmegbízatása rend­szeres ellenőrzésében és a szer­vezeti élet megjavításában. Enélkül pedig szinte nem is le­het elképzelni a cselekvési egységet. Ipari nagyüzemről lévén szó, magától értetődő, hogy a párt­alapszervezetek munkájának fontos területe a termelés, a gazdasági munka segítése és ellenőrzése. Ezzel összefüggés­ben a CSKP XV. kongresszusának beszámolója megállapította: „Ma már nem elegendő figyelemmel követni csupán a terv teljesítését és a teljesítményeket, hanem na­gyobb gondot kell fordítani a minőségi vetületekre, amelyek (Folytatás a 2. oldalonj, A DÉL-SZLOVÁKIAI CELLU­LÓZ- ÉS PAPÍRGYÁR kommu­nistái októberi tanácskozásaikat már az évzáró párttaggyűlések előkészítésének jegyében tar­tották. Ezzel magyarázható, hogy a 437 párttagot és tagje­löltet számláló nyolc alapszer­vezet ülésein az eddiginél is aprólékosabban foglalkoztak a pártélet fejlesztésével. A TÁRGYALÁSOK EGYIK KÖZPONTI TÉMÁJA a pártalap­szervezetek tevékenysége volt. A kommunisták fejlődőnek, sok vonatkozásban színvonalasnak ítélik meg alapszervezetük mun­káját. Ez azonban egyetlen he­lyen sem nyilvánult meg ön­elégültségben. Ellenkezőleg: még a színvonalasnak értékelt tevékenység is bőven kapott javító szándékú bírálatot. Nem általánosságban, hanem tényszerűen, konkrét példákkal megalapozva hangzottak el. a bírálatok, és minden esetben kiegészültek olyan önkritikus megjegyzésekkel, mint „nekem is többet kellett volna ten­nem“, „nekem is aktívabban kellett volna helytállnom“. Igen! Ehhez nem férhet két­ség, mert az alapszervezet munkája nemcsak a pártbizott­ság gondoskodását, ‘ügybuzgal- mát, hanem a kommunisták cselekvő aktivitását is igényli, egyben feltételezi. Ezzel szem­ben az tapasztalható, hogy a pártalapszervezetek taggyűlé­sein csak 85 százalékos volt a részvétel. A taggyűlés önmagá­ban persze kevés, de mégis

Next

/
Thumbnails
Contents