Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-28 / 298. szám, péntek

HOL KAPOn ÖNZETLEN SEGITSEGGEL ES TÄMOGATASSAL A haladás forrásai PÁRHUZAMOK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ANYAGI-MŰSZAKI ALAPJÁNAK ÉPÍTÉSÉBEN ■s vállalati funkcionáriusok a nagyhizlalda alapkőletételénél. [A szerző felvétele) A SZARATOVI MOZGALOM ALAPJÁN EREKBEN GAZDAG TÍZ ÉV »síkodnak a takarmánnyal • Ujabb korszerű berendezésekkel fokozzák a rmelékenységet • A legjobb eredményeket a Csehszlovák—Szovjet Barát- ialista munkabrigád éri el • Oj termelési módszerekkel is kísérleteznek • Lerakták egy új nagyhizlalda alajpkövét m indultak. Néhány mezőgazdasági lője úgy vélte, hogy egy nagyobb val­óbban érvényesíthetik a gyakorlatban iy és a technika vívmányait, s gyor- velhetik a termelést. Kezdeményezé- etett meg 1967. október 25-én a Lévai Jzemközi Baromfitenyésztő Vállálat, dolgozói a napokban tartották jubileu- égüket. Annak idején a beruházáshoz pénzt az alsószecsei (Dolná Seč), a i (Horná Seč), az egegi (Hokovce), Kiíičany-i, a Nová Dedina-i, a nagy- ;ovské Lužany) és a Vyšná nad Hro- etkezet, valamint a Cierna Voda-i Ba- sztő Vállalat adta. Az alakuló gyűlé­si Mihályt, az alsószecsei Csehszlo- et Barátság Efsz elnökét választották ilat vezetőségének elnöki tisztségébe, )i teendőkkel pedig Deák György mér­ik meg. etlenül kezdték meg az építkezést az szövetkezet határában, hiszen a ba- sztés terén a járásban akkoriban a edményeket érték el. Az egy tyúkra ermelés évente 228 darab volt. Hen- y az indulásról így nyilatkozott: y nem volt könnyű. De mégis bíztunk en, mert már volt némi tapasztala- romfitenyésztésben. Jó kapcsolatokat fenn a magyarországi baromi itenyész- kel és olyan gépgyárakkal is, ame- nnyűelemeket, berendezéseket és szak­kaptunk a hatalmas pavilonok építé- építkezés a lévai Agrostav felügye- folyt. Az első kiváló húshibrid-csibé- ilnai Állami Gazdaság szállította, ennyi a vállalat születésének törté- jszámolók azonban még több üzem- gyüttműködésről tettek említést. Meg- ;yelmemet, hogy a vállalat vezetői és linden termelési szakaszon a gazda- , az ésszerűségre törekednek. A hat munkabrigád a szaratovi mozgalom n több kezdeményezést tett a terme- ■űsítésére és a minőségi árutermelés- nec mérnök, az üzemi pártszervezet tojástermelő részleg vezetője ezekkel lekkel kapcsolatban így fejtette ki vtized alatt sok berendezést kipróbál- legmegfelelőbbeket igyekeztünk a vilonban elhelyezni. Véleményem sze- ha meghatározott ütemben sikerül ki­berendezéseket korszerűbbekre, akkor §vi százhúszezer tyúkkal szemben már zezret tarthatunk. Sszló mérnök zootechnikus szintén a pártelnök állításával. Nyomban te, hogy a hetes pavilonban nemrég az NDK-ból hozott háromszintes, sees berendezést. A korszerűsítés után avilonban tízezer tyúkkal többet he­el. Az első sikerek után a többi pa- a REKO-berendezés különböző válto- elik be. A szakemberek eddigi érté­rint a berendezések előnye, hogy a vesebb takarmányt fogyasztanak, és : nagyobb a tojáshozam, it dolgozói a Nagy Októberi Szocia- idalom 60. évfordulója tiszteletére togy öt újítási Javaslatot alkalmaznak tban. Lukács János, az üzemi tanács sibehizlaló részleg vezetője elmondot- íár eddig nyolc újítási javaslatot si- inyesŕteni a termelésben. Ezek közül eredményt a Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista munkabrigád újítási javas­lata hozta. Alžbeta Pokoradská vezetésével a ta­gok vállalták, hogy csökkentik az egy kiló gya­rapodás eléréséhez szükséges takarmánykeverék mennyiségét. A munkakörnyezet szépítésére pe­dig ötszázötven órát dolgoznak le. A brigádvezetővel és a tagokkal hosszan el­beszélgettünk a vállalás teljesítéséről és álta­lában közösségi életükről, munkájukról. Elmon­dották, hogy olvasgatják a szovjet szaklapokat, és sokat beszélnek arról, hogy a szaratovi moz­galom szellemében milyen módon lehetne a le­hető legkisebb termelési költséggel több és jobb minőségű árut termelni. Minden dolgozó ellen­őrzi munkáját, jó gazda módjára dolgozik. — Megfigyeltük — mondotta —, hogy a ta­karmányszóró túl vastagon adagolja a keveré­ket az etetőszalagra, s így sok takarmány el- pazarlódik. Lukács elvtárssal megvitattuk a le­hetőségeket, és rájöttünk arra, hogy ha szűkít­jük a szóró nyílását, akkor vékonyabban jut majd a keverék az etetőszalagra. Kísérletezé­seinket siker koronázta. Örömmel mondhatom, hogy az egy kiló hús előállításához szükséges takarmánykeveréket hat—hét dekával sikerült csökkentenünk. A brigád többi tagjától megtudtam, hogy a hízó csirkék ötvenöt nap alatt érik el az 1,56 kilogrammos súlyt. Beszélgetés közben szó esett egy további kísérletről is. Lukács elvtárs és az igazgató, valamint a bri­gád tagjainak kezdeményezésére bevezették a kétszakaszos hizlalást. A csibéket huszonöt na­pos korukig olyan épületekben tartják, ahol fejlődésükhöz biztosíthatják a megfelelő hőfo­kot. Ezután — mivel már nem igényelnek annyi meleget — fólia sátrakba helyezik őket. A szel­lőztetőberendezésekkel ellátott fóliasátrak alatt ugyanolyan gyorsan növekednek a csirkék, mint a könnyű elemekből készült pavilonokban, sőt a napsugarak hatására tollazatuk, bőrük jobban színeződik, mutatósabhak lesznek. Az egy kiló hús előállításához szükséges takarmánykeverék­mennyiség sem több. Fábián György, a vállalat főkönyvelője szin­tén a minőségi munkára* való törekvést fejte­gette. Megemlítette, ho£y az újítási javaslatok alkalmazása lényegesen hozzájárul a nyeresé­ges termeléshez. Számítása szerint az évet mint­egy ötmillió korona haszonnal zárják. Minden tojáson 7—8 fillér a tiszta haszon, minden kiló húson pedig 1,35 korona. Előreláthatólag tyú­konként az idén kétszázhatvanöt tojást termel­nek. Kilenc hónap alatt mind tojásból, mind ba­romfihúsból többet adtak el a tervezettnél. A nagy évforduló tiszteletére félmillió tojást adnak el terven felül, továbbá csökkentik a ter­melési költségeket — főleg a takarmányfogyasz­tást —, takarékoskodnak a villanyárammal, és szépítik a munkakörnyezetet. A dolgozók mint­egy kétezerötszáz órát dolgoznak le társadalmi munkában. A kötelezettségvállalás értéke közel kétmillió korona. A tízéves évfordulót nagy sikerek jegyében ünnepelték a vállalat dolgozói. Ezen a napon Veľký Dúron lerakták egy olyan nagyhizlalda alapkövét, amelyben évente kétezerháromszáz tonna húst termelnek. A tojástermelés a mos­tani huszonöt millióról pár év múlva már het­venöt millióra emelkedik, az évi baromfihús­termelés pedig kétezer tonnára. Az évforduló alkalmából sokan kaptak kitün­tetést, de elismerést érdemel a többi vezető és dolgozó is, mert a jó eredmények a közös erő­feszítéseknek köszönhetők. BALLA JÓZSEF A fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki alapjának építése a tudományos technikai forradalom fel­tételei között oly.an szervezési formá­kat követel meg a termelési folyama­tok irányításában, amelyek között teljes mértékben kibontakozik, elmé­lyül és állandósul a munkához való új, szocialista viszony. Ennek egyik lényeges vonása az, hogy a dolgozók tudatosítják a termelésben betöltött helyük, munkafel,adatuk jelentőségét, fokozzák felelősségérzetüket, az üze­mi közösségben készített termékek minőségéért, ismerik és szem előtt tartják a népgazdaság fejlesztésének adott problémáit, saját feladatuknak tartják ezek megoldását, s ehhez kez- deményezően hozzájárulnak. Közös vonások Bár a Szovjetunió és a többi KGST- ország között a nagyságrend, a gaz­daságfejlesztés lehetőségei, a nyers­anyag- és energiaforrások mennyisé­ge és egyéb mutatók szempontjából lényegesek a különbségek, a fejlett szocialista társadalom építésének je­lenlegi szakaszát mégis inkább a kö­zös vonások, a gazdasági és társa­dalmi fejlődés hasonló és azonos fel­adatai jellemzik. Mindez lehetővé te­szi a tervezésben, a gazdasági élet szervezésében, a termelési folyama­tok irányításában, s nem utolsósor­ban a munkához való szocialista vi­szony formálásában szerzett tapasz­talatok általánosítását, egymásnak való átadását. Amint arra az SZKP XXV. kong­resszusa rámutatott, ,a szovjet nép­gazdaság jelenlegi fejlődési szakaszá­ban különösen előtérbe kerül a minő­ség javításának és a hatékonyság fo­kozásának a kérdése. Mint ismeretes, a Szovjetunió a 10. ötéves tervidő­szakban; m.ajd az ezt követő években olyan óriási méretű fejlesztési prog­ramot valósít meg, melynek jelentő­sége messze túlhaladja a Szovjetunió országhatárait. Nyugat- és Kelet-Szi­béria természeti kincseinek feltárása, a keleti országrész energetikai tar­talékainak mozgósítása nem csekély mértékben enyhíti majd a világgazda­ság energia- és nyersanyag-ellátásá­nak gondjait, ahogy azt a KGST-or­szágok eddigi együttműködésében is tapasztalhattuk. Ezen túlmenően a B,ajkál—Amúr vasútvonal megépítése nemcsak Szibéria gazdasági fel­lendülését segíti elő, hanem a kelet­nyugati irányú nemzetközi tranzit- szállításokat is meggyorsítja, olcsób­bá teszi. Az új területeken található nyers­anyag- és energiaforrások célszerű ki­használása, ,az erőművek, a nehéz­ipari üzemek, az új városok, a közle­kedési és a szolgáltatási hálózat ki­építése azonban oly sok munkaerőt igényel, hogy ezt az ország termé­szetes népszaporulata nem tudná fe­dezni. Egyedüli további forrás a meg­levő munkaerő felszabadítása a ter­melési folyamatok gépesítésével, au­tomatizálásával, vagyis a munka ter­melékenységének gyors ütemű növe­lésével. Alapjában véve hasonló helyzet alakult ki a csehszlovák népgazda­ságban is, bár itt az új munkaerő so­kaságát nem a nyersanyag- és ener­giaforrások fokozottabb kihasználása igényli, hanem a termelés szerkezeti átépítése, a progresszív termelési ágazatok, az atomenergetika, a gép­ipar, a vegyipar, a hazai nyersanya­gokra épülő feldolgozó ipar, főleg a faipar fejlesztése, s az ezzel kapcso­latos beruházási feladatok teljesítése igényli. Emellett további sürgős fel­adat a népgazdaság villanyenergia­ellátásban mutatkozó nehézségek fo­kozatos felszámolása. Az előbbiekből tehát azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy bár a gazdasági fejlődés jellegzetességeit kiváltó okok bizonyos vonatkozások­ban eltérőek, a következmények, va­lamint feladatok teljesítésével járó gondok teljesen azonosak. Ez termé­szetesen elsősorban .annak a függvé­nye, hogy mindkét ország a fejlett szocialista társadalom építését foly­tatja, s így érdekeik minden lehet­séges ponton találkoznak. A hatékonyság társadalmi forrásai A társadalmi munkatermelékeny­ség növelése együtt jár az egész nép­gazdaság hatékonyságának fokozásá­val. Ez tehát olyan komplex jellegű feladat, amelyben a szervezési, irá­nyítási, és egyéb gazdaságpolitikai kérdések, intézkedések mellett nagy szerepet játszik a munka és a ter­mékek minősége. A szocialista társa­dalomban a termelés a társadalmi szükségletek minél színvonalasabb el­látását szolgálja/ a termékek minősé­gét tehát nem lehet csupán elvontan, például műszaki oldaláról vizsgálni, hanem inkább az a fontos, hogy az egyes termékek miként járulnak hoz­zá az életszínvonal emeléséhez, ho­gyan szolgálják a társadalom tényle­ges szükségleteit. Hasonló a helyzet a munka minőségével kapcsolatban, ezt sem lehet leszűkített üzemi, mű­szaki, technológiai szempontból vizs­gálni. Mert hiába fejtik ki a leg­jobb munkát is a dolgozók olyan termékek gyártásánál, amelyekre a társadalom nem tart igényt, az ilyen munka akkor is rossz munka marad, ha azt a lehető legnagyobb gonddal csinálják. A jó munka tehát az a munka, amely maximális mértékben elősegíti a németi jövedelem növelé­sét, s amely a termelési folyamatok anyagi- és időtartalékainak mozgó­sításával-.további erőforrásokat sza­badít fel a gazdaság dinamikus fej­lesztéséhez. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója alkalmából be­mutatott dokumentumfilmek, közöttük az Életrajzunk című televízió sorozat élethűen, az idősebbek számára em- lékeztetően, a fiataloknak tanulságo­san mutatják be azt a forradalmi lel­kesedést, amely a Szovjetunióban le­hetővé tette az első ötéves tervek tel­jesítését. Milyen mérhetetlen öröm és lelkesedés vette körül a gyárakból kifutó első autót, traktort és kom­bájnt, s milyen csodálatos élményt jelentett az első traktorral szántott barázda, az első kombájnnal betaka­rított gabom a kolhozokban! Ma hasonló forradalmi lelkesedés ösztönzi a szovjet üzemek, kolhozok és szovhozok élenjáró dolgozóit h munka minőségének javításában, a termelés hatékonyságának növelésé­ben. Az országépítő, öntudatos kezde­ményezés számos szép példáját adták a szaratovi, a Ivovi, a leningrádi, a moszkvai, a szverdlovszki, a gorkiji, a jaroszlavi, a keremcsugi üzemek, továbbá más városok és területek üzemei. / A sz.aratovi példa elsősorban a hi­bák kiküszöbölésére, a kifogástalan termelésért vállalt személyes felelős­ség elmélyítésére, a Ívovi mozgalom a minőségi termelés komplex feltéte­leinek kialakítására irányult. A moszkvai ZIL autógyárban kibontako­zott mozgalom főleg azt a célt kö­vette, hogy a dolgozók kezdeménye­zését a termelési folyamatok műsza­ki fejlesztésével támasszák alá, a le­ningrádi Kirov Üzemben, s a Pozitron termelési egyesülésben pedig főleg arra törekedtek, hogy az egyes dol­gozók munkájának jó minősége minél eredményesebben érvényesüljön az egész kollektíva munkájának haté­konyságában. A szverdlovszki terület üzemeinek dolgozói, közöttük a Dar- nyicai Textilkombinát szövőnői első­sorban a gépek és a munkaidő opti­mális kihasználását tartották szem előtt. Egységes célért különböző módszerekkel A termelési folyamatok sajátossá­gai az egyes szakágazatok szerint el­térőek, ezért a dolgozók kezdeménye­zése is különböző formában érvénye­sül, s különböző módszerek alkalmaz­hatók a közöe cél elérésében, a ha­tékonyság növelésében. Az élenjáró vállalatok tapasztalatai alapján azon­ban fokozatosan kialakítható a minő­ségi termelés komplex irányítási rendszere, amit minden vállalatban és minden szakágazatban a termelés sa­játos feltételei szerint alkalmazhat­nak. így van ez a Szovjetunióban is, s hasonló irányú fejlődés valósul meg hazai feltételeink között. Ná­lunk a Mladá Boleslav-i példa, továb­bá a szaratovi és a Ivovi kezdeménye­zés, valamint a Zlobin-féle építőipari módszer követése úgyszintén számos tapasztalatot hozott, amelyek össze- gezésével fokozatosan kialakul és ál­talános jellegűvé válik a minőségi termelés komplex irányítási rendsze­re, amelynek nagy szerepe lesz a fej­lett szocialista társadalom gazdasági­termelési alapjának szervezésében és hatékony irányításában. MAKRAI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents