Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-28 / 298. szám, péntek
HOL KAPOn ÖNZETLEN SEGITSEGGEL ES TÄMOGATASSAL A haladás forrásai PÁRHUZAMOK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ANYAGI-MŰSZAKI ALAPJÁNAK ÉPÍTÉSÉBEN ■s vállalati funkcionáriusok a nagyhizlalda alapkőletételénél. [A szerző felvétele) A SZARATOVI MOZGALOM ALAPJÁN EREKBEN GAZDAG TÍZ ÉV »síkodnak a takarmánnyal • Ujabb korszerű berendezésekkel fokozzák a rmelékenységet • A legjobb eredményeket a Csehszlovák—Szovjet Barát- ialista munkabrigád éri el • Oj termelési módszerekkel is kísérleteznek • Lerakták egy új nagyhizlalda alajpkövét m indultak. Néhány mezőgazdasági lője úgy vélte, hogy egy nagyobb valóbban érvényesíthetik a gyakorlatban iy és a technika vívmányait, s gyor- velhetik a termelést. Kezdeményezé- etett meg 1967. október 25-én a Lévai Jzemközi Baromfitenyésztő Vállálat, dolgozói a napokban tartották jubileu- égüket. Annak idején a beruházáshoz pénzt az alsószecsei (Dolná Seč), a i (Horná Seč), az egegi (Hokovce), Kiíičany-i, a Nová Dedina-i, a nagy- ;ovské Lužany) és a Vyšná nad Hro- etkezet, valamint a Cierna Voda-i Ba- sztő Vállalat adta. Az alakuló gyűlési Mihályt, az alsószecsei Csehszlo- et Barátság Efsz elnökét választották ilat vezetőségének elnöki tisztségébe, )i teendőkkel pedig Deák György mérik meg. etlenül kezdték meg az építkezést az szövetkezet határában, hiszen a ba- sztés terén a járásban akkoriban a edményeket érték el. Az egy tyúkra ermelés évente 228 darab volt. Hen- y az indulásról így nyilatkozott: y nem volt könnyű. De mégis bíztunk en, mert már volt némi tapasztala- romfitenyésztésben. Jó kapcsolatokat fenn a magyarországi baromi itenyész- kel és olyan gépgyárakkal is, ame- nnyűelemeket, berendezéseket és szakkaptunk a hatalmas pavilonok építé- építkezés a lévai Agrostav felügye- folyt. Az első kiváló húshibrid-csibé- ilnai Állami Gazdaság szállította, ennyi a vállalat születésének törté- jszámolók azonban még több üzem- gyüttműködésről tettek említést. Meg- ;yelmemet, hogy a vállalat vezetői és linden termelési szakaszon a gazda- , az ésszerűségre törekednek. A hat munkabrigád a szaratovi mozgalom n több kezdeményezést tett a terme- ■űsítésére és a minőségi árutermelés- nec mérnök, az üzemi pártszervezet tojástermelő részleg vezetője ezekkel lekkel kapcsolatban így fejtette ki vtized alatt sok berendezést kipróbál- legmegfelelőbbeket igyekeztünk a vilonban elhelyezni. Véleményem sze- ha meghatározott ütemben sikerül kiberendezéseket korszerűbbekre, akkor §vi százhúszezer tyúkkal szemben már zezret tarthatunk. Sszló mérnök zootechnikus szintén a pártelnök állításával. Nyomban te, hogy a hetes pavilonban nemrég az NDK-ból hozott háromszintes, sees berendezést. A korszerűsítés után avilonban tízezer tyúkkal többet heel. Az első sikerek után a többi pa- a REKO-berendezés különböző válto- elik be. A szakemberek eddigi értérint a berendezések előnye, hogy a vesebb takarmányt fogyasztanak, és : nagyobb a tojáshozam, it dolgozói a Nagy Októberi Szocia- idalom 60. évfordulója tiszteletére togy öt újítási Javaslatot alkalmaznak tban. Lukács János, az üzemi tanács sibehizlaló részleg vezetője elmondot- íár eddig nyolc újítási javaslatot si- inyesŕteni a termelésben. Ezek közül eredményt a Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista munkabrigád újítási javaslata hozta. Alžbeta Pokoradská vezetésével a tagok vállalták, hogy csökkentik az egy kiló gyarapodás eléréséhez szükséges takarmánykeverék mennyiségét. A munkakörnyezet szépítésére pedig ötszázötven órát dolgoznak le. A brigádvezetővel és a tagokkal hosszan elbeszélgettünk a vállalás teljesítéséről és általában közösségi életükről, munkájukról. Elmondották, hogy olvasgatják a szovjet szaklapokat, és sokat beszélnek arról, hogy a szaratovi mozgalom szellemében milyen módon lehetne a lehető legkisebb termelési költséggel több és jobb minőségű árut termelni. Minden dolgozó ellenőrzi munkáját, jó gazda módjára dolgozik. — Megfigyeltük — mondotta —, hogy a takarmányszóró túl vastagon adagolja a keveréket az etetőszalagra, s így sok takarmány el- pazarlódik. Lukács elvtárssal megvitattuk a lehetőségeket, és rájöttünk arra, hogy ha szűkítjük a szóró nyílását, akkor vékonyabban jut majd a keverék az etetőszalagra. Kísérletezéseinket siker koronázta. Örömmel mondhatom, hogy az egy kiló hús előállításához szükséges takarmánykeveréket hat—hét dekával sikerült csökkentenünk. A brigád többi tagjától megtudtam, hogy a hízó csirkék ötvenöt nap alatt érik el az 1,56 kilogrammos súlyt. Beszélgetés közben szó esett egy további kísérletről is. Lukács elvtárs és az igazgató, valamint a brigád tagjainak kezdeményezésére bevezették a kétszakaszos hizlalást. A csibéket huszonöt napos korukig olyan épületekben tartják, ahol fejlődésükhöz biztosíthatják a megfelelő hőfokot. Ezután — mivel már nem igényelnek annyi meleget — fólia sátrakba helyezik őket. A szellőztetőberendezésekkel ellátott fóliasátrak alatt ugyanolyan gyorsan növekednek a csirkék, mint a könnyű elemekből készült pavilonokban, sőt a napsugarak hatására tollazatuk, bőrük jobban színeződik, mutatósabhak lesznek. Az egy kiló hús előállításához szükséges takarmánykeverékmennyiség sem több. Fábián György, a vállalat főkönyvelője szintén a minőségi munkára* való törekvést fejtegette. Megemlítette, ho£y az újítási javaslatok alkalmazása lényegesen hozzájárul a nyereséges termeléshez. Számítása szerint az évet mintegy ötmillió korona haszonnal zárják. Minden tojáson 7—8 fillér a tiszta haszon, minden kiló húson pedig 1,35 korona. Előreláthatólag tyúkonként az idén kétszázhatvanöt tojást termelnek. Kilenc hónap alatt mind tojásból, mind baromfihúsból többet adtak el a tervezettnél. A nagy évforduló tiszteletére félmillió tojást adnak el terven felül, továbbá csökkentik a termelési költségeket — főleg a takarmányfogyasztást —, takarékoskodnak a villanyárammal, és szépítik a munkakörnyezetet. A dolgozók mintegy kétezerötszáz órát dolgoznak le társadalmi munkában. A kötelezettségvállalás értéke közel kétmillió korona. A tízéves évfordulót nagy sikerek jegyében ünnepelték a vállalat dolgozói. Ezen a napon Veľký Dúron lerakták egy olyan nagyhizlalda alapkövét, amelyben évente kétezerháromszáz tonna húst termelnek. A tojástermelés a mostani huszonöt millióról pár év múlva már hetvenöt millióra emelkedik, az évi baromfihústermelés pedig kétezer tonnára. Az évforduló alkalmából sokan kaptak kitüntetést, de elismerést érdemel a többi vezető és dolgozó is, mert a jó eredmények a közös erőfeszítéseknek köszönhetők. BALLA JÓZSEF A fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki alapjának építése a tudományos technikai forradalom feltételei között oly.an szervezési formákat követel meg a termelési folyamatok irányításában, amelyek között teljes mértékben kibontakozik, elmélyül és állandósul a munkához való új, szocialista viszony. Ennek egyik lényeges vonása az, hogy a dolgozók tudatosítják a termelésben betöltött helyük, munkafel,adatuk jelentőségét, fokozzák felelősségérzetüket, az üzemi közösségben készített termékek minőségéért, ismerik és szem előtt tartják a népgazdaság fejlesztésének adott problémáit, saját feladatuknak tartják ezek megoldását, s ehhez kez- deményezően hozzájárulnak. Közös vonások Bár a Szovjetunió és a többi KGST- ország között a nagyságrend, a gazdaságfejlesztés lehetőségei, a nyersanyag- és energiaforrások mennyisége és egyéb mutatók szempontjából lényegesek a különbségek, a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszát mégis inkább a közös vonások, a gazdasági és társadalmi fejlődés hasonló és azonos feladatai jellemzik. Mindez lehetővé teszi a tervezésben, a gazdasági élet szervezésében, a termelési folyamatok irányításában, s nem utolsósorban a munkához való szocialista viszony formálásában szerzett tapasztalatok általánosítását, egymásnak való átadását. Amint arra az SZKP XXV. kongresszusa rámutatott, ,a szovjet népgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában különösen előtérbe kerül a minőség javításának és a hatékonyság fokozásának a kérdése. Mint ismeretes, a Szovjetunió a 10. ötéves tervidőszakban; m.ajd az ezt követő években olyan óriási méretű fejlesztési programot valósít meg, melynek jelentősége messze túlhaladja a Szovjetunió országhatárait. Nyugat- és Kelet-Szibéria természeti kincseinek feltárása, a keleti országrész energetikai tartalékainak mozgósítása nem csekély mértékben enyhíti majd a világgazdaság energia- és nyersanyag-ellátásának gondjait, ahogy azt a KGST-országok eddigi együttműködésében is tapasztalhattuk. Ezen túlmenően a B,ajkál—Amúr vasútvonal megépítése nemcsak Szibéria gazdasági fellendülését segíti elő, hanem a keletnyugati irányú nemzetközi tranzit- szállításokat is meggyorsítja, olcsóbbá teszi. Az új területeken található nyersanyag- és energiaforrások célszerű kihasználása, ,az erőművek, a nehézipari üzemek, az új városok, a közlekedési és a szolgáltatási hálózat kiépítése azonban oly sok munkaerőt igényel, hogy ezt az ország természetes népszaporulata nem tudná fedezni. Egyedüli további forrás a meglevő munkaerő felszabadítása a termelési folyamatok gépesítésével, automatizálásával, vagyis a munka termelékenységének gyors ütemű növelésével. Alapjában véve hasonló helyzet alakult ki a csehszlovák népgazdaságban is, bár itt az új munkaerő sokaságát nem a nyersanyag- és energiaforrások fokozottabb kihasználása igényli, hanem a termelés szerkezeti átépítése, a progresszív termelési ágazatok, az atomenergetika, a gépipar, a vegyipar, a hazai nyersanyagokra épülő feldolgozó ipar, főleg a faipar fejlesztése, s az ezzel kapcsolatos beruházási feladatok teljesítése igényli. Emellett további sürgős feladat a népgazdaság villanyenergiaellátásban mutatkozó nehézségek fokozatos felszámolása. Az előbbiekből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a gazdasági fejlődés jellegzetességeit kiváltó okok bizonyos vonatkozásokban eltérőek, a következmények, valamint feladatok teljesítésével járó gondok teljesen azonosak. Ez természetesen elsősorban .annak a függvénye, hogy mindkét ország a fejlett szocialista társadalom építését folytatja, s így érdekeik minden lehetséges ponton találkoznak. A hatékonyság társadalmi forrásai A társadalmi munkatermelékenység növelése együtt jár az egész népgazdaság hatékonyságának fokozásával. Ez tehát olyan komplex jellegű feladat, amelyben a szervezési, irányítási, és egyéb gazdaságpolitikai kérdések, intézkedések mellett nagy szerepet játszik a munka és a termékek minősége. A szocialista társadalomban a termelés a társadalmi szükségletek minél színvonalasabb ellátását szolgálja/ a termékek minőségét tehát nem lehet csupán elvontan, például műszaki oldaláról vizsgálni, hanem inkább az a fontos, hogy az egyes termékek miként járulnak hozzá az életszínvonal emeléséhez, hogyan szolgálják a társadalom tényleges szükségleteit. Hasonló a helyzet a munka minőségével kapcsolatban, ezt sem lehet leszűkített üzemi, műszaki, technológiai szempontból vizsgálni. Mert hiába fejtik ki a legjobb munkát is a dolgozók olyan termékek gyártásánál, amelyekre a társadalom nem tart igényt, az ilyen munka akkor is rossz munka marad, ha azt a lehető legnagyobb gonddal csinálják. A jó munka tehát az a munka, amely maximális mértékben elősegíti a németi jövedelem növelését, s amely a termelési folyamatok anyagi- és időtartalékainak mozgósításával-.további erőforrásokat szabadít fel a gazdaság dinamikus fejlesztéséhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából bemutatott dokumentumfilmek, közöttük az Életrajzunk című televízió sorozat élethűen, az idősebbek számára em- lékeztetően, a fiataloknak tanulságosan mutatják be azt a forradalmi lelkesedést, amely a Szovjetunióban lehetővé tette az első ötéves tervek teljesítését. Milyen mérhetetlen öröm és lelkesedés vette körül a gyárakból kifutó első autót, traktort és kombájnt, s milyen csodálatos élményt jelentett az első traktorral szántott barázda, az első kombájnnal betakarított gabom a kolhozokban! Ma hasonló forradalmi lelkesedés ösztönzi a szovjet üzemek, kolhozok és szovhozok élenjáró dolgozóit h munka minőségének javításában, a termelés hatékonyságának növelésében. Az országépítő, öntudatos kezdeményezés számos szép példáját adták a szaratovi, a Ivovi, a leningrádi, a moszkvai, a szverdlovszki, a gorkiji, a jaroszlavi, a keremcsugi üzemek, továbbá más városok és területek üzemei. / A sz.aratovi példa elsősorban a hibák kiküszöbölésére, a kifogástalan termelésért vállalt személyes felelősség elmélyítésére, a Ívovi mozgalom a minőségi termelés komplex feltételeinek kialakítására irányult. A moszkvai ZIL autógyárban kibontakozott mozgalom főleg azt a célt követte, hogy a dolgozók kezdeményezését a termelési folyamatok műszaki fejlesztésével támasszák alá, a leningrádi Kirov Üzemben, s a Pozitron termelési egyesülésben pedig főleg arra törekedtek, hogy az egyes dolgozók munkájának jó minősége minél eredményesebben érvényesüljön az egész kollektíva munkájának hatékonyságában. A szverdlovszki terület üzemeinek dolgozói, közöttük a Dar- nyicai Textilkombinát szövőnői elsősorban a gépek és a munkaidő optimális kihasználását tartották szem előtt. Egységes célért különböző módszerekkel A termelési folyamatok sajátosságai az egyes szakágazatok szerint eltérőek, ezért a dolgozók kezdeményezése is különböző formában érvényesül, s különböző módszerek alkalmazhatók a közöe cél elérésében, a hatékonyság növelésében. Az élenjáró vállalatok tapasztalatai alapján azonban fokozatosan kialakítható a minőségi termelés komplex irányítási rendszere, amit minden vállalatban és minden szakágazatban a termelés sajátos feltételei szerint alkalmazhatnak. így van ez a Szovjetunióban is, s hasonló irányú fejlődés valósul meg hazai feltételeink között. Nálunk a Mladá Boleslav-i példa, továbbá a szaratovi és a Ivovi kezdeményezés, valamint a Zlobin-féle építőipari módszer követése úgyszintén számos tapasztalatot hozott, amelyek össze- gezésével fokozatosan kialakul és általános jellegűvé válik a minőségi termelés komplex irányítási rendszere, amelynek nagy szerepe lesz a fejlett szocialista társadalom gazdaságitermelési alapjának szervezésében és hatékony irányításában. MAKRAI MIKLÓS
