Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-01 / 271. szám, szombat

A Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Pionírszervezet sikerei összefüggnek szocialista társadalmunk fejlődésével Vitával folytatta tanácskozását a SZISZ II. kongresszusa 1977 X 1. (Folytatás a 2. oldalról) munkahelyekre érkező fiata­loknak akár munkásoknak, mérnököknek vagy másoknak. Ettől függ a fiatalok további fejlődése, a munka, a munka- kollektíva és az egész társada­lom iránti viszonya. Azt mond­juk, hogy ez valamennyiünk feladata, és ezt mindenütt tu­datosítanunk kell. Amikor a fiatalok szocialista neveléséről beszélünk, ki kell emelnünk a politikai-ideológiai nevelés komplex voltát. Olyan embert akarunk nevelni a szo­cialista társadalom számára, aki tudja, hol a helye, tudja, miiért és mi ellen kell harcol­nia. Nemcsak a nevelés ideoló­giai politikai és munkaoldalá­ról, hanem erkölcsi oldaláról is szó van. Senki sem születik angyalnak vagy ördögnek, ne­gatív vagy pozitív tulajdonsá­gai kialakulnak, és az egész társadalom segíthet a szilárd erkölcsi tulajdonságok kialakí­tásában úgy, hogy fizikailag «dzett, erkölcsileg egészséges, művelt, az előrehaladást sza­vatoló nemzedék nőj jön fel. Az embert, tehát a fiatalt is negatív hatások szintén érik. A fiatalokat mindenütt, ahol le­het, meg kell védenünk e ne­gatív hatásoktól, segítenünk kell őket. hogy ne kerüljenek zsákutcába. Ezen a téren nagy felelősség hárul a SZISZ-re és Pionírszer­vezetére. Örülök, hogy a Köz­ponti Bizottság beszámolója kiemelten foglalkozott azzal a követelménnyel, hogy elsősor­ban a szervezeten belül, szer­veiben és szervezeteiben foglal­kozzanak ezekkel a kérdések­kel, és pozitívan befolyásolják a fiatalokat. Optimális feltételeket aka­runk teremteni gyermekeink és fiatal nemzedékünk számá­ra. Ügy gondolom, nem túlzók, ha megállapítom, hogy a gyer­mekek és a fiatalok sohasem éltek olyan körülmények között Csehszlovákiában, mint ma. Ez nem jelenti, hogy minden el­képzelésünk teljesült. A társa­dalom fejlődésével párhuzamo­san ezen a téren is sok min­dent meg kell javítanunk, de az adott körülmények között helyzetünk optimális. Ez egyúttal rámutat a szo­cialista társadalom előnyeire, amely minden egyes tagjáról gondoskodik, és különösen nagy figyelmet szentel a fia­taloknak, a fiatal nemzedék­nek, a gyermekeknek. Ha ösz- szehasonlítjuk ezt azzal, aho­gyan ma a kapitalista világ, az un. fejlett burzsoá államok fiataljai élnek, nyilvánvalóvá válik, hogy ezekben az orszá­gokban a politikai, a gazda­sági, a szociális és az erkölcsi válság következményei elsősor­ban a dolgozókat, köztük főleg a fiatalokat sújtják. A válságos helyzetek inflációs és más ha­tása teljes mértékben a dolgo­zók és a fiatalok vállára ne­hezedik. Nyugat-Európában a Közös Piac kilenc országában több mint 6 millió munkanél­külit tartanak nyilván, több mint egyharmaduk 25 évesnél fiatalabb ember, köztük mun­kások és főiskolai végzettségű szakemberek is. Ezt azért említem, hogy lás­suk, mit tesz a szocialista tár­sadalom a dolgozókért, a fiata­lokért. Nálunk ma nincsenek ilyen problémák. Az idősebb nemzedék ezt átélte, és bizo­nyára nagyon jól emlékezetébe véste. Az említett problémákat mind megéltük, mivel nálunk is burzsoá kizsákmányoló tár­sadalom volt. Ezért népünk a háború után úgy döntött, hogy minden törekvésünk élére a dolgozók érdekeit állítja, meg­szünteti a kizsákmányolást és a szocialista társadalom építé­sének útjára lép. Az elmúlt év­tizedekben ezen az úton halad­tunk, meggyőződhettünk arról, hogy ez az út helyes, és a dolgozók javát szolgálja. A fiatalok nem találkozhat­tak ezekkel a jelenségekkel, de ismerik őket, és ismerik mai életüket is. Véleményem sze­rint jogosan leszögezhetjük, hogy a csehszlovák ifjúság óriási többségét szoros kapocs fűzi a szocialista rendszerhez, amelyben bízik, benne látja je­lenét és jövőjét is. Olyan iét- biztonságot és távlatokat, mint amilyent a szocialista társada­lom nyújt, egyetlenegy más társadalmi! sem biztosít a fia­talok számára. Ezért is emlé­kezünk meg oly nagy szeretet­tel a munkásmozgalom és 'h szocializmus forradalmi törté­netéről. n/ért készülünk a Nagy Oklób'-r BO. évfordulója nak és a lebruári események 30. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Október új kor­szakot nyitott a történelemben, február lehetővé tette a szocia­lista társadalom építését ná­lunk. A szocialista társadalom megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy mindenki, a fiatalok is emberhez méltó életet élje­nek, érvényesíthessék tehetsé­güket és tudásukat, megtalálják a helyüket az életben, és bi­zalommal, biztonsággal nézze nek a jövőlie. A Poledník elvtárs által elő­adott beszámoló említést tett a SZISZ külpolitikai tevékeny­ségéről. Csakis egyetértésünket fejezhetjük ki az elmondott ér­tékeléssel, a beszámolóban is mertetett célokkal, amelyek megfelelnek pártunk és szo­cialista államunk külpolitikájá­nak. Nálunk és a többi szociálist i országban a szocialista társa­dalom építése során valóra vá lik az emberiség régi, szabad ság és szociális igazság iránti vágya. Nem volt könnyű ez az út és jelenleg sem könnyű. A múltban hibák is előfordultak. De ez az egyedüli útja annak, hogy ne csak hirdessük az em­beriség nagy humánus eszméit, hanem harcoljunk értük, és a mindennapi életben érvényesít­sük is őket. Ezért mi is büszkék vagyunk arra az útra, amelyet a szocia­lizmus építése során megtet­tünk, büszkék vagyunk szocia­lista jelenünkre. Ezért szilár­dítjuk kapcsolatainkat, barátsá­gunkat és szövetségünket a Szovjetunióval és a többi ha­sonló célokat megvalósító test­véri szocialista országgal. A velük való szövetségben látjuk nemzeteink biztonságának, ál­lamunk függetlenségének, szo­cialista rendszerünk fejlődésé­nek szavatolását. A világban küzdelem folyik a társadalmi haladásért a reak­ciós militarista és revansista erőkkel. Ezen a kongresszuson ifjúságunk, de azt hiszem, nemcsak ifjúságunk, hanem az egész csehszlovák nép kifejez­te szolidaritását a világ demok­ratikus és haladó erőivel, ame­lyek a dolgozók jogaiért, a szociális haladásért és a nem­zetek szabadságáért küzdenek. Ezek az erők mindig számol­hatnak szolidaritásunkkal, ro- konszenvünkkel és támogatá­sunkkal. Csehszlovák hazafiak vagyunk, ugyanakkor tudatosít­juk internacionalista kötelessé­günket a világ összes demok­ratikus, haladó, szocialista erőivel szemben. Gyakran lehetünk tanúi a Szovjetunió, Csehszlovákia vagy a többi szocialista ország el­leni különféle kampányoknak. A burzsoá világ válságos hely­zetbe került, s így a szocialis­ta országok rágalmazásával próbálja megmenteni a kizsák­mányoló rendszert. A napokban olvastam Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja vezető kép­viselőjének nagyon szép beszé­dét. Az antikommunizmusról beszélt, amelynek fő eszköze a hamis tájékoztatás, a félre­vezetés, a szocialista országok­ra vonatkozó féligazságok, ha­zugságok terjesztése, ezekkel akarják félrevezetni a kapita­lista országok dolgozóit. Több ezer példát sorolhatnánk fel ezekről a hamis kampányokról. de nem terheljük ezzel ta­nácskozásukat. Például vala: melyik nyugat-csehországi fa­lusi mulatságon kitört kisebb verekedésből politikai ügyet csinálnak, úgy írnak róla, mint­ha a fiatalok a rendőrség és a csehszlovákiai rendszer el­len harcolnának. Néhány ku­darcot vallott, elégedetlen em­ber megrendelésre különféle leveleket ír a burzsoá propa gandának arról, mivel értenek egyet, mivel nem. A burzsoá propaganda ezekkel a leveleK- kel bizonyítja aztán, milyen el­lenzék van Csehszlovákiában. Néhány jelentéktelen embert, akik létezéséről állampolgá­raink többsége nem is tud, fon­tos személyiségekként tüntet­nek fel, és felhasználják őket az antikommunizmus nagy ha­zugságaihoz, amint ezt Gus Hall is mondotta. Arról termé­szetesen nem írnak, hogy em­bereink döntő többsége, a mun­kások, földművesek, értelmisé­giek, a csehszlovákiai fiatalok zöme hogyan vélekedik, mivel ez nincs összhangban az anti- kommunizmus koncepiójával. Ilyen az ő „igazságuk“, így ér­telmezik ők az igazságot. Bennünket nem izgatnak ezek a dolgok, csak azért te­szek róluk említést, mert min­dennap meg kellene cáfolnunk a Nyugaton terjesztett külön­féle ostobaságokat. Nem vár­hatjuk viszont el a burzsoá propagandától, hogy dicsérje a szocialista társadalom sikereit, és ezzel aláássa saját rendsze­rét. Egy arab közmondás ezt mondja: A kutya ugat, a kara­ván halad. Továbbra is szilár­dítjuk a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmát, követke­zetesen és hűen a szocialista fejlődés útján haladunk. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a világ osztályok­ra oszlik, hogy különböző tár­sadalmi rendszerek — a szo­cialista és kapitalista rendszer létezik, és az egyes fejlődő or­szágok keresik a fejlődés út­ját. Állandóan napirenden van a háború és a béke sorsdöntő kérdése. Ezért ma és a jövő­ben is rendkívül fontos a szo­cialista országok, a haladó bé­keszerető erők küzdelme a bé­ke megőrzéséért. Álláspontunkat ezen a fóru­mon is világosan ismertettük. Lehetőségünk nyílt, hogy meg­ismerkedjünk Gromiko elvtárs­nak az ENSZ-közgyülés üléssza­kán elmondott beszédével és elmondhatjuk, hogy teljes mértékben egyetértünk a nem­zetközi helyzet, a kompliká­ciók okainak értékelésével, a Szovjetunió által javasolt meg­oldásokkal, teljes mértékben támogatjuk a feszültség enyhí­tésére, a különböző társadalmi rendszerű országok együttmű­ködésére, a fegyverkezés csök­kentésére és a nukleáris há­ború veszélyének elhárítására vonatkozó javaslatokat. Ez megfelel saját érdekeinknek és az egész világ dolgozó népe érdekeinek. Gustáv Husák elvtárs befeje­zésül még egyszer köszönetét mondott azért a nagy mun­káért, amelyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionír­szervezete az elmúlt időszak­ban végzett, és meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a SZISZ következő kongresszusán újból jelentős időszakot értékelhet­nek majd, s munkájuk tovább­ra is sikeres lesz. Köszönetét mondott azért a bizalomért és támogatásért, amelyet a SZISZ a párt politi­kájának nyújt. Biztosította a SZISZ kongresszusát, hogy a CSKP, a Nemzeti Front, a szo­cialista állami szervek minden támogatást és segítséget meg­adnak a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek és Pionírszerveze­tének, hogy sikeresen teljesít­hessék nagy, társadalmi szem­pontból értékes és jelentős fel­adataikat, amelyekkel a kong­resszus foglalkozik és amelye­ket a következő időszakra jó­váhagy. (Folytatás az 1. oldalról) jezte be: Országunk, a testvéri szocialista országok és az egész haladó emberiség az Ok­tóberi Forradalom 60. évfordu­lóját, az egész világ dolgozói­nak nagy ünnepeként, a kom; munista alkotás ünnepeként, a marxizmus—leninizmus nagy eszméinek győzelmeként ün­nepli meg. A kongresszus küldöttei a szovjet ifjúsági küldöttség ve­zetőjének üdvözlő szavait hosszan tartó tapssal fogad­ták. Ezt követően Borisz Pasz­tuhov elvtárs átadta jindrich Poiedníknek, a SZISZ KB elnö­kének a megbonthatatlan ba­rátság, valamint az Októberi Forradalom és a kommunizmus eszméi iránti hűség jelképeként a barátságstafétát. Ezután Dagmar Černá, a Ma- rianské Lázné-i szállodaipari szakközépiskola diákja szólalt fel, a diákok szakköri tevé­kenységével foglalkozott. Ru­dolf Požgay katona a hadse­regben végzett SZISZ-munkáról beszélt. Vladimír {anousek, a Brandýs nad Labem-i Fejlődés Efsz SZISZ-alapszervezetének elnöke elmondotta, hogyan já­rulnak hozzá a fiatalok a nép­gazdaság hatékonysága növelé­séhez és a nagyszabású beru­házási akciók teljesítéséhez. František Koubek, a strakoni- cei Gépgyár üzemi SZiSZ-szer- vezetének elnöke a vállalatban a CSKP XV. és a SZISZ II. kongresszusa tiszteletére ki­bontakoztatott munkakezdemé­nyezés eredményeit ismertette. Néphadseregünk parancsnok­sága, politikai főcsoportfőnök­sége és minden katonája nevé­ben a kongresszust Antonín Brabec altábornagy, a cseh­szlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke üdvözölte. Szintén tolmácsolták harci üdvözletüket a SZISZ II. kong­resszusának fegyveres erőink SZISZ-szervezeteinek képvise­lői. A Kongresszusi Palota nagytermébe a csehszlovák néphadsereg, a Nemzetbizton­sági Testület, a Belügyminisz­térium katonai alakulatai és a népi milíciák csaknem 400 tagja vonult be díszmenetelés­ben. Jan Svoboda katona felol­vasta a katonák üdvözletét és bejelentette, hogy a csehszlo­vák néphadsereg katonái be­csülettel teljesítenék a SZISZ I. kogresszusának határozatait. A katonák a csehszlovák- szovjet barátság jelképe, a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest zászlaja alatt megígérték Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy méltó folytatói lesznek a ko­rábbi nemzedékek nagy müvé­nek, s minden tudásukkal és lelkesedésükkel a XV. párt- kongresszuson a hadsereg elé kitűzött feladatok teljesítésén fognak fáradozni. Ezután ismét vita követke­zett, amelyben felszólalt Sta­nislav Vala, a dél-morvaorszá- gi kerület küldöttje. A Kle­ment Gottwaldról elnevezett első brnói! gépgyár SZISZ-tag- jainak tevékenységét ismertet­te. Ezután Ranadzsit Kuinar Guba, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség küldöttségének vezetője kért szót. Ezt követően a kongresszus résztvevőit Bojcso Sterjanov, a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak első titkára, a SZISZ II. kongresszusán részt vevő bol­gár ifjúsági küldöttség vezető­je és Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője kö­szöntötte. Felszólalt a vitában Anna Bolcková, a kelet-csehországt kerület küldötte. Ezután Dra­homíra Hanzalová, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára a kongresszus résztve­vőit a mintegy hat és fél mil­lió csehszlovákiai szakszerve­zeti tag nevében köszöntötte. Felszólalt Fathi Fadl, a Nemzet­közi Diákszövetség főtitkára, a szövetség küldöttségének veze­tője is. Ágon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, a Szabad Német Ifjúság Központi Tanácsának első tit­kára, az NDK ifjúsági küldött­ségének vezetője, Krzysztof Trebaczkiewicz, a LEMP KB póttagja, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség Föderációs Főtanácsának elnöke, a len­gyel küldöttség vezetője és lona Bratu, a Román Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára, a romániai fiatalok küldöttségé* nek vezetője szólalt fel. Ezután Francisco Garcia Fer­rer, a Kubai Ifjú Kommunisták Szövetsége Nemzeti Bizottsá­gának titkára, Gladys Marina, a Chilei KP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Chilét Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára, Cjendszürjengin Bujau- togtoh, a Mongal Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának titkára és Tran- ko Sztojanov, Jugoszlávia Szocialista Ifjúsági Szövetsége Tanácsa Elnökségének tagja köszöntötte a SZISZ II. kong­resszusának résztvevőit. (Tudósítónktól) — A prágai Július Fučik Kultúra és Pihe­nési Parkban 500 hazai és külföldi vendég kíséri figye­lemmel a Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusá­nak négynapos tanácskozását. A kongresszus hangulatára legjellemzőbb a fiatalos kedv A kongresszus szünetében és az internacionalizmus. A szünetekben az előcsarnok­ban az egyik sarokban szlo­vákul, a másikban csehül da­lolnak. Felcsendül egy-egy chilei ének is, kicsivel ar­rébb bratislavai táncosok jár­ják, műsoron kívül, kedvte­léséből, harmonikaszóra. — Maguk magyarok? — kérdezi egij kislány a gömö- riek jellegzetes tájszólásában. — Es te kit képviselsz? — Az oslravai középiskolá­sokat. Látva meglepődésünket, el­mondja: a szülei losonciak, ő már a bányavidéken született. Nemcsakhogy a magyar szót nem felejtette el, a hazai pa­lóc nyelv színességét is tő­lük örökölte, s megőrizte. Ott­hon egyformán beszélnek cse­hül és magyarul. Gépipari szakközépiskolába jár. Búcsú­zóul bemutatkozik: — Zlatica, — majd moso­lyogva hozzáfűzi: otthon Aranka. * « f Az egyes kerületek fiatal­jai szinte versenyeznek ab­ban, hogy ki mivel lepi meg a többieket. Számos kedves apróságot, jelvényeket, ken­dőket, műanyagfigurákat hoz­tak magukkal, az ötleteik szinte kifogyhatatlanok. A ke­let-szlovákiai pionírok is el­határozták, hogy meglepetés­sel szolgálnak. A Kelet-szlo­vákiai Vasműben a kerületi pionírnappal köszöntötték a kongresszus első napját, több mint ezer tonna hu11ndékva~ sat gyűjtöttek. « # * Jirí Kokšál, a Komáromi II jógyárban a SZISZ üzemi bi­zottságának elnöke, hajóska­pitány. Szakmájához a kong­resszuson sem maradt hűtlen: megközelítőleg 50 cm hosszú és pár kilogramm súlyú hajó- modellt hozott magával. Amint mondotta, a komáromi fiatalok nevében a SZISZ KB elnökének akarja átadni. # * § Sokszorosított röplapot nyomnak a kezembe, melyen a tušimicei bányavállalat fia­taljai jelentik, hogy a II. kongresszus és a Nagy Ok­tóber 60. évfordulójának tisz­teletére tett kötelezettségvál­lalásukat teljesítették. Össze­sen 10 022 órát dolgoztak tár­sadalmi munkában. Ezenkívül 98 920 korona értékű tüzelő­anyagot és energiát takarí­tottak meg, 70 újítási javas­latot nyújtottak be, melyek értéke megközelíti a 2,4 mil­lió koronát. Ez a kezdeményezés nem egyedülálló, hiszen a második napon csak a délelőtt folya­mán 126 hasonló tartalmú je­lentés és távirat érkezett a kongresszusi terembe.[—nák)

Next

/
Thumbnails
Contents