Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-27 / 297. szám, csütörtök
A matematikaoktatás tapasztalatai az alsó tagozaton Egy év telt el az új alsó tagozatos matematika-tanterv országos bevezetése óta. A matematikaoktatásért felelős szervek fokozott figyelmet fordítanak a tapasztalatok folyamatos összegyűjtésére és az eredményesség objektív rögzítésére. Az első osztályok munkájának vizsgálata után elmondható, hogy sikerült teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek elé a csehszlovák oktatási rendszer átszervezése állította az első osztályokban tanító pedagógusokat. A múlt tanévben részt vettem néhány tanítási órán, beszéltem tanítókkal, a tanulók szüleivel és módszertani szakemberekkel. A véleményüket tömören így tudnám összegezni: „A matematika a kedvelt tantárgyak közé tartozik, a gyerekek érdeklődnek Iránta.“ Tudom, egy tanév nem elegendő arra, hogy minden esetben megfellebbezhetetlen következtetéseket vonhassunk le. Kárteszi Ferenc professzor nagyon találóan jegyzi meg, hogy: „A tanulás-tanítás folyamatának hatásfokát többnyire csak évek múlva, a fejlődés későbbi szakaszában mutatkozó jelenségekből lehet megállapítani.“ Az eddig kialakult vélemények a gyakorlat során változhatnak, alakulhatnak, néhány alapvető megállapítást azonban már ma is véglegesnek fogadhatunk el. Az őszinte helyzetelemzés, a problémák feltárása az előrelépésnek szükséges feltétele. Régen túl vagyunk már azokon a nehézségeken, amelyekkel maguknak a pedagógusoknak is meg kellett küzdeniük, amikor a gyerekekkel együtt kellett megszokniuk a pontos és a helyes kifejezésmódot. Az új munkamódszerek alkalmazása sem ment máról holnapra. Köztudott, hogy a mai pedagógusok többsége a régi iskolákban nevelkedett, ennélfogva hajlamosak arra, hogy a régi példát kövessék. Az is furcsa volt nekik, hogy az első osztályban az év elején nem kellett megkövetelniük a gyerekektől, hogy betéve tudják a feladatot. Csak később a feladatok grafikus megoldását kellett tudni, azért, hogy tudatosan írják fel a kapcsolatokat. Nehéz volt megszokniuk, hogy a tanulók az eredményt táblázat és számolóléc segítségével is meghatározhatták. Mindez igényes, sok igyekezetei és türelmet igénylő munka volt. A hagyományos tanítási mód mellett a lassabban dolgozó tanulóit hátrányos helyzetbe kerültek, míg az új módszer alapján már esélyesekké váltak a jobb eredmény elérésére. Fel kellett kelteni a tanulók érdeklődését e tantárgy iránt. Fontos, hogy oktatásügyünk tudományosan megalapozott terveket váltson valóra, úgy, hogy a gyermekeket, a fiatalokat már a jövő társadalmi igényeinek megfelelően tudjuk kiképezni. A tavaly bevezetett tanterv összefoglalja az addig folyt tartalmi korszerűsítésre vonatkozó kísérleteket, ugyanakkor lehetővé teszi a módszertani kísérletek pozitív eredményeinek az alkalmazását is. Az új matematikaoktatási koncepcióban nagyob teret kapott a nevelés. Az új tanterv korszerű tartalmával és szükségszerűen megváltozott módszereivel pozitívan befolyásolta a tanulók aktivitását, jobban kibontakoztat olyan képességeket, amelyek megalapozzák a későbbi öntevékeny fejlődést. A múlt tanév értékelésekor lehetetlen volt nem észre venni azt az igyekezetet, amelyet az első osztályok tanítói az új segédeszközök készítésére fordítottak. Nem egy esetben a szülők és a patronáló üzemek is segítettek. Mindenképpen dicsérni kell ezt az alkotó fantáziát igénylő önfeláldozó munkát. A tanulók fölösleges drill nélkül sajátították el a természetes számokkal végzett összeadási és kivonási műveleteket. Meg tudnak oldani összeadást és kivonást tartalmazó egyenleteket és egyenlőt lenségi predikátumokat. Az egyenlőtlenségi predikátumokat át tudják fogalmazni, s ezzel a logikai gondolkodásuk fejlődik. Figyelemre méltó a korszerű matematika- tanításnak más tantárgyakra és a tanítási órán kívüli tevékenységre gyakorolt hatása is, amely bizonyos vonatkozásban már most érzékelhető. A szülők több esetben is elmondták, hogy szeretnének segíteni gyermekeiknek, de nem tudnak. Egykét szülő azt is megkérdezte, vajon számolni megtanulnak-e a tanulók? A felmérések azt mutatják, hogy az új módszerrel tanuló osztályok a mechanikus számolásban is elérik azt a szintet, amelyet a hagyományos tanterv szerint elértek. Viszont a szöveges feladatok megoldása során, amikor a logikus gondolkodásra még fokozottabb mértékben van szükség, még felül is múlják. Nagyon sokszor folyt eszmecsere pedagógus körökben arról is, hogy az első osztályban adjunk-e vagy sem házi feladatot. A meglátogatott első osztályok többségében nem adtak fel házi feladatot, ami véleményem szerint helyes. Az előírt tananyagot az iskolában kell elsajátítaniuk a tanulóknak. Az ügyesebb gyerekeknek tanácsos érdekes szorgalmi feladatokat is adni. A tanítók beszámolói szerint, ha az elsősök néha kaplak házi feladatot, akkor az rendszerint valamelyik feladatlap otthoni befejezését jelentette. További problémát jelentett az osztályozás. A tanító a tanulók feleleteit szóban értékelte. Minden tanító természetesen jól ismeri a kis elsőst, így nem jelenthetett gondot a heti komplex értékelés. A meglátogatott osztályokban tapasztaltam, hogy a tanítók a személyiség sokoldalú fejlesztését kívánták szolgálni probléma- helyzetek létrehozásával, nevelési feltételek kialakításával. A motiválás során — nagyon helyesen — a belső tényezők előtérbe helyezésére törekedtek. Nagy pozitívumnak tekinthető, hogy a meglátogatott osztályokban nyoma sem volt a matematikától való félelemnek. A pedagógusok ügyeltek arra is, hogy a gyermek anyanyelvi szókincse egyre gazdagodjék, mert ez a gondolkodás elmélyítését eredményezheti, s a gazdag szókincs igényesebb, pontosabb gondolkodásra, fo- fogalmazásra serkent. Ezen a téren nehezebb helyzetben voltak és vannak azok a falun tanító pedagógusok, akiknek sok elsős tanítványuk nem járt óvodába. A helyes magyar szaknyelv elsajátítása szempontjából előnyös a magyarországi szakkönyvek tanulmányozása, mint például Kovács Bertalanné: A korszerű matematikatanításra irányuló általános iskolai oktatási kísérlet (1. osztály). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kara matematikai szakmódszertani csoportjának a kiadványa, Budapest 1976. A. M. Pískalo: Geometria az 1—4. osztályban (A geometriai képzetalkotás problémái az alsó tagozatos tanulóknál). Tankönyvkiadó, Budapest 1977. A mindkét könyvben részletesen ismertetett tananyag és a hazai módosított tanterv megfelelő fejezete sok hasonló, nem egy esetben pedig teljesen azonos témakört tartalmaz. Ezért e könyvekben való „búvárkodás“ — előre nem sejthető — haszonnal járhat. Továbbra is fontos a pedagógusok szemléletének a formálása. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy az. élenjáró tanítók tapasztalatai és módszerei nagyobb publicitást kapjanak. Nincsen könnyű dolga a pedagógusnak ma, amikor a tanulnivaló, a megértésre váró információ- mennyiség ugrásszerűen megnőtt, amikor a növekvő adathalmazból kell biztos kézzel, értő szemmel válogatni és továbbadni mindazt, ami fontos és értékes. OLÁH GYÖRGY SB" A a ti *1 ^ B JT Uj műfaj fe/lödese ROMÁN FALIKÄRPITOK KIÁLLÍTÁSA A bratislavai Gorkij utcai kiállítóterem képe megváltozott. A rideg, mértani felületek, a merev, hidegen fehér falak szinte eltűntek. Melegség költözött beléjük. Létrejött a tér és ember közötti kapcsolat, ahogy a falak magukra öltötték a növényi rostokból és gyapjúból készült textil falikárpitokat. A Román Népköztársaságból érkeztek hozzánk ezek a fonal nyelvén beszélő, valamennyiünk számára érthető, érzelmi és gondolati üzenetet hozó munkák. A legutóbbi esztendőkből való jellegzetes válogatás alapján tájékozódhatunk ennek a mind elterjedtebb és közkedveltebb műfajnak a fejlődéséről, stílusáról, anyagáról és változatos technikájáról. A mintegy 30 román iparművésznek egyénivé izmosodó munkássága révén vált ilyen sokfélévé kifejezésmódjuk. Ezekben a különböző méretű, stilii» zált színű formaegyüttesekben határozottan érezhető az örökszép népművészet hatása. A kárpitok egyrészt klasszikus szőtt technikával készültek, másik részük szakított a hagyományos megoldással, és az európai fejlődés vonalát követi. A sima alapot különböző öltések díszítik, vagy plasztikus részletek emelkednek ki belőle. Másutt lengő laza szálak, fonalból csavart kötélszerű részek teszik dinamikussá a művet. Olykor a kárpit egységes és szabályos síkját is megváltoztatják, szabálytalan, szabadon lengő darabokra bontják fel. (Ana Lupar: Repülő szőnyeg.) Ihletésük forrása is többféle. Hol a természet jelenségei ragadják meg az alkotókat (Elena Stanescu Munteaneu: Erdő; Simona Chontia: Tavasz; Fila- ret Oloier: A Nap; Carmen Groza: Eső; Theodora Steindt: Pillangó). A szép régi népszokásokat falusi típusok megjelenítésével szövik bele kárpitjaikba (Mariana Sevila: Kenyér és só; Ileana Popescu: Bőséges termés). Finom jelzésekkel tünteti fel a Pacsirta tavaszi szárnyalását Ileana Ba leta. A Kompozíció elnevezésű munkák díszítő rendeltetésüknek megfelelően elvont vagy mértani formákkal, üde vagy komoly színekkel fejeznek ki gondolatot, hangulatot. A szakmai tudással és ízléssel készített textíliák betöltik funkciójukat. Tapasztaljuk, hogy színessé varázsolták s enyhítették a geometriai el- vontságú teret. A harmonikus együttes hozzájárul a Román Népköztársasággal való kulturális kapcsolatainknak és népeink megértő barátságának elmélyüléséhez. BÁRKÁNY IENONÉ «Külföldi opeiaegyüttesek Bratislavában Immár nemes hagyománnyá vált, hogy a Bratislavai Zenei Ünnepségeken neves külföldi operaegyüttesek is föllépnek. Az elmúlt években többek között a moszkvai, a varsói, a berlini és a bécsi társulatot köszönthettük a szlovák fővárosban, az idén pedig belga és jugoszláviai vendégek mutatkoztak be. Az antwerpeni Királyi Fla- rnand Opera társulata Benjamin Britten nálunk eléggé ismeretlen operáját, a Lukrécia elrablását mutatta be. Ezt az operát a zeneszerző alkotói m u n kásságá nak fénykorában, 1946-ban komponálta. A librettót Ronald Duncan írta André Obey színműve alapján. A történet az antik időkben játszódik és a szerencsétlen sorsú Lukrécia tragédiáját eleveníti föl. A pereimében csalódott főszereplőt emberi mivoltában és nőiességében gyalázzák meg, s emiatt véget vet éleiének. Az egyik narrátor mondja a játék végén: „ Mióta tér és idő létezik, az emberek sokszor meggyalázzák a szerelmet, szíveket törnek össze, s ebből születik az emberi fájdalom és a könny.“ Az erkölcsi problémákat boncolgató történet egyik fő mondanivalója az, hogy az őszinteség és a hűség a legnemesebb emberi tulajdonságok közé tartozik. Az opera érdekessége, hogy a zeneszerző a cselekmény előadásához kamaraegyüttest választott, hiszen mindössze 12 zenekari tag és 8 énekes kap szerepet. Formai szerkezeténél fogva ez az opera leginkább az oratóriumhoz hasonlít. A történetet két narrátor (szoprán és tenor) mondja el, akik időről időre megállítják, kommentálják is a történteket. Az éneknek az emberi hangnak itt elsődleges szerepe van, de csaknem ugyanilyen fontos feladatot kap a zenekar a cselekmény plasztikus ábrázolásában. Ez az opera is felvillantja Britten kivételes tehetségét, aki gazdagon merít a különböző stíluselemekből, s ezeket a sokszínű és mégis egységes zene megkomponálására használja föl. A Lukrécia elrablásának partitúrája a zenekari és az énekesi részben briliáns hangszíneivel, ötletgazdagságával tűnik ki, s ezért az opera muzsikájának jelentős szerepe van a cselekmény művészi megjelenítésében. Sylvaín De- ruwen, az operaegyüftes művészeti vezetője s egyben az előadás rendezője, valamint Dré Darden díszlettervező tudatosan egyszerű rekvizitumok között vitte színre a cselekményt. Arra törekedtek, hogy az elő-, adás minden túlzástól és fölösleges rekvizituintól mentes legyen, csak a gondolati összefüggésre összpontosítson. Igyekezetüket Frits Celis karmester is támogatta. Minden pátosztól mentes, kissé tompított előadásmódra vezette a zenekart és az énekeseket. A zenekar és az énekesek kivételes mesterségbeli tudásról lettek tanú- bizonyságot. Jelentős részük van abban, hogy Britten eleddig ismeretlen operája nálunk is felfedezés számba ment és nagy sikert aratott a szakemberek és a közönség körében. A ljubljanai Szlovén Nemzeti Színház együttese az első estén Marian Kozína szlovén zeneszerző Ekvinokcium című operáját mutatta be. A librettó Ivan Vojnovics klasszikus színműve alapján készült 1942-ben. Marian Kozina muzsikájában bőven merít a hazai folklórból s ezeket korszerű hangszerelésben viszi mai színpadra. A történet az elmúlt évszázad végén játszódik a Dubrovnik melletti kis faluban. A dalmátok ebben az időben nagy tömegekben indullak a tengeren túlra a jobb megélhetés reményében. Vágyuk természetesen az esetek túlnyomó többségében nem valósult meg, és a sok szenvedés, nincstelenség gyakran tragédiákhoz vezetett. Erről szól ez az opera is, amely érthetően különösen Jugoszláviában ma is nagyon népszerű, hiszen a hazaszeretetről vall művészi formában és a szülőföldhöz való ragaszkodás- ra nevel. Az előadás vegyes érzelmeket keltett. Tetszett Ciril Cvetko zenei betanítása, a szólisták közül Zseni Zsivkova, Milka Evtimooa, Simeon Gugu- lovszki és Eduard Szrsan szólóénekesi teljesítménye. Sajnos a rendezés elég sok kérdőjelet vetett föl az elavult megoldások és módszerek miatt. Szlovén vendégeink másnap Verdi Falstaff című alkotását vitték színre. A lírai színezetű, vidám hangvételű zenés játék iránt Bratislavában nagy volt az érdeklődés, hiszen ezt a művet legutoljára negyvenöt évvel ezelőtt játszották a szlovák fővárosban. Verdi műve elsőrangú muzsikája, jellemábrázoló készsége, kifejező eszközeinek gazdagsága nagy feladat elé állítja a mű előadóit. Ezen az estén is elsősorban a zenekar aratott osztatlan elismerést Ciril Cvetkov vezetésével. A szereplők közül a címszerepet éneklő Ferdinand Radovan tűnt ki kiváló hanganyagával^ és kivételes színészi képességeivel. ALFRÉD GABAUER Két új szovjet dokumentumfilm Több új dokumentumfilmet készít az Októberi Forradalom közelgő 60. évfordulójára a Szovjetunió központi dokumentumfilmstúdiója. Az új alkotások azt a hatást vizsgálják, amelyet a győztes forradalom gyakorolt a világra, az egyes országok, népek, az egyes emberek sorsának alakulására. Borisz Ricskov A Nagy Okió bér című filmje a forradalom idején készüli felvételekkel kezdődik s elvezet egészen a máig. Megmutatja egyebek között a szocialista közösség országai testvéri összefogásának eredményeit: a Béke elektromos távvezeték-rendszert, az épülő orenburgi gázvezetéket és más közös alkotásokat, s elvezet azokba az országokba is, ahol a Nagy Október eszméi a közelmúltban győzedelmeskedtek; így Kubába, Vietnamba, Laoszba. Vladlen Troskin Október szülöttei című filmje a szovjet emberek erkölcsi arculatát kís vánja bemutatni. A film érde^ kessége, hogy alakjai többnyi re már szerepeltek a rendező más alkotásai között. Troskin érdeklődéssel kísérte sorsuk alakulását, követte őket életpályájukon. Emlékmű sor Ädyról Az iskolák és a CSEMADOiK-alapszervezetek figyelmébe A Magyar Területi Színház tagjai is méltóképpen szeretnék megünnepelni Ady Endre születésének 100. évfordulóját. A művészek kötelességüknek érzik, hogy iskoláink diákjaival és a szlovákiai magyar dől- gozókal együtt emlékezzenek a nagy magyar költőre. Ady Endrét, a gondolkodót, a haladó eszmék és a nemzetek közötti barátság hirdetőjét idézik föl irodalmi összeállításukban. A műsor szereplői Bugár Béla, Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Holocsy István és Turner l\ —« -nn-i-nnM Ady Endre forradalmi és szerelmi lírája képezi. A művészek ezzel az összeállításukkal minél több délszlovákiai faluba és városba szeretnének eljutni, ezért fölhívjuk a CSEMADOK helyi szervezetet^ vezetőinek, valamint a különböző típusú iskolák igazgatóságainak a figyelmét erre a műsorra. Ha meg akarják hívni a művészeket, akkor minél előbb értesítsék levélben vagy telefonon a Magyar Területi Színház titkárságát. A cím: 945 12 Komárno, Fučíkova 24, ■ŕnTsiínv íl U I. 1977. X. 27. Hórom érdekes előadás
