Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-25 / 295. szám, kedd

így élünk, így dolgozunk Egy szocialista munkabrigád hétköznapjai Akkoriban hagyták abba ,a munkát. A férj reggel óta egyik fia házának építésén dolgozott, a feleség a kertben szorgoskodott, de közben még főzésre is talált időt. Átöltöz­tek, megebédeltek, és könyvvel a kezükben kiültek a kertbe. Pihentek, csendesen beszélget­tek. Egy óra múlva elindultak a munkahelyükre. A dunaszer­dahelyi (Dun. Streda) járásban levő Kalinkovo közel esik lak­helyükhöz. Jurányi Vendel és felesége, Anna már sok éve a mezőgaz­daságban dolgozik. Azt is mondhatnánk, hogy tipikus földművesszövetkezeti család. Nem véletlen, hogy mindket­ten a Dunamenti Pirkadat Efsz 1977 X. 25. firí Žurek ben dolgoznak, ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a műszakban. Mindketten szocia­lista munkabrigád tagok, kol­lektívájuk ágazati viszonylat­ban is kiemelkedő eredménye­ket ért el. Egy takarmányszá­rító — és préselő részlegben dolgoznak. Jurányi Vendel így vélekedik munkájukról. — A takarriiányszárítő három részlegének egyikében dolgo­zunk. írja meg .azt is, hogy a fiam munkahelye is itt van. Ügy érzem, nem végzünk rossz munkát, a tervet teljesítjük, és ha szükséges, túl is teljesítjük. A közösség nemcsak anyagi elismerésben részesíti a dolgo­zókat.. Jurányi Vendel meg­kapta A mezőgazdaság érde­mes dolgozójaágazati kitün­tetést, és 1976-ban neki ítél­ték oda a szocialista munka- versenyben elért kiemelkedő eredményért járó díszjelvényt. A7. utóbbi években ezeken kívül számos más díszoklevéllel is ju­talmazták őt. Délután 3 órakor Jurányiakat már munkahelyükön láttuk, ahol a Ján Hložka mester ál­tal irányított műszak tagjait váltották fel. Kissé meglepőd­tünk, mert nemcsnk .az egy­mást váltó két műszak, hanem a harmadik tagjai is jelen vol­tak. Itt volt Kiss Ferenc, Gön­dör János, ifjabb Jurányi Ven­del és Rummer Károly, de itt volt Jifí Žurek üzemvezető is. Ugyanis megtudták, hogy egy gép elromlott, és valamennyien hozzá akartak járulni gyors megjavításához, beindításához. Öröm volt nézni, hagy se­rénykedtek. Úgy látszik, igye­kezetük nem szalmaláng, hi­szen már évek óta szép sike­reket érnek el. Szocialista munkabrigádunk — amelynek 1971-ben köztársaságunk kor­mánya és a CSKP KB a CSKP 50. évfordulójának kollektívája cí­met adományozta, és amely 1973-ban megkapta a Csehszlo­vák—Szovjet Barátság szocia­lista munkabrigádja megtiszte­lő címet, ma már az ezüst jel­vény megszerzéséért dolgozik. Az 1973-ban adományozott ki­tüntetést a politikai tömegmun­kában és a CSSZBSZ-ben foly­tatott tevékenységükért kap­ták. Ugyanakkor Jirí Žurek megkapta a CSSZBSZ díszjel­vény II. fokozatát. Négy évvel ezelőtt a kollek­tíva már elnyerte a szocialista munkabrigád megtisztelő címet, és .a bronz jelvény viselési jo­gát. Ebben a szövetkezetben ez a legrégibben versenyző cso­portok egyike. A munkában is a legkiválóbbak közé tartoz­nak. Vajon hogyan is kezdődött itt a munkaverseny? Az 1974 előtti munkaszerve­zés lényegesen különbözött a mostanitól. Mások voltak a körülmények, más méretűek a feladatok, hiszen 1974 első nap­jaiban határozták el a Rovin- kai, a Miroslavovi, és Alžbetin Dvori-i, a Hamuliakovói és a Kalinkovói Efsz ragjai, hogy közös útra lépnek, nagyobb ter­melési egységet létesítenek. Az efsz-ek első jelentős közös akciója a takarmányszárító épí-. tése volt. És ésszerűen jártak el, hiszen különféle jellegű ta­karmányfélék szárítása elvé­gezhető az új üzemben, így az állattenyésztők sem panasz­kodhatnak a takarmány minő­ségére. Már az építés és a gé­pi berendezések szerelése ide­jén jó munkaszellem alakult ki, a különböző kollektívák jól megértették, segítették egy­mást. Akkor már minden szö­vetkezeti tag számára nyilván­való volt, hogy ilyen nagy üzemben hagyományos módon dolgozni nem lehet, át kell térni a takarmány ipari mód­szerekkel történő tartósítására. Nem kis összegbe került a szá­rító építése, így a befektetés maximális hasznosítására is nagy gondot fordítottak, beve­zették a háromműszakos ter­melést. A fejlődést Jiŕí Žurek üzemvezető a következőképp vázolja: 1971-ben az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma a fehérjetartalmú szárított takarmányok termelé­sének növelésére versenyt hir­detett. Kollektívánk ebbe ' be­kapcsolódott, és egyúttal elha­1972-ben vállalásunkat 350 ton­nával, 1973-ban 220 tonnával, 1974-ben több mint 150 tonná­val, 1975-ben 250 tonnával, 1976-ban pedig 90 tonnával teljesítettük túl. Nagyon való­színű, hogy ,az idén legalább 100 tonnával készítünk többet a tervezettnél. A költségek alakulását is szemmel tartja a kollektíva 1974-ben, amikor a tervet 130,5 százalékra teljesítették, 147 000 koronát takarítottak meg. A költségek csökkentése ugyan­csak ,a részleg dolgozóinak erős oldala. A drága techno­lógiai berendezést szocialista gondozásba vették. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére elha­tározták, hogy a technológiai berendezést a tervezettnél rö- vídebb idő alatt megjavítják. Kiváló munkát végeztek, .az üzem a tervezettnél hosszabb ideig termelhetett, így az ál­lattenyésztési részlegek ellátá­sa folyamatos volt. Mindennek .a haszna végső soron a közel­látásban mutatkozott meg. Jifí Žurek kollektívája .az újí- lómozgalomban is megállja a helyét. Több javaslatot dolgoz­tak ki a gépállomány tökélete­sítésére. Most éppen a környe­zetszennyeződés megakadályo­zásán és az előkészítő gépsor tökéletesítésén dolgozik az ész- szerűsítő kollektíva. A nehéz testi munka kiküszöbölése is napirenden van, így felesleges­sé vált a 15 kg-nál nagyobb A szárítórészlegen dolgozó szocialista munkabrigád néhány tag­ja: }án Hlužka, ifjabb Jurányi Vendel, Rummer Károly, Göndör János és Kiss Ferenc (bakról jobbra). (A szerző felvételei) tároztuk, hogy szocialista nuin- kabrigáddá fejlődünk. Eredeti­leg 28 000 tonna fehérjetartal­mú takarmány előállítását^ ter­veztük. Vállalásunkat 50 ton­nával túlteljesítettük, miközben kisebb tápanyagtartalmú takar­mányfélék feldolgozásával is foglalkoztunk. A versenyben mi kerültünk az első helyre. Az ér­tékeléskor kiderült, hogy egy­úttal gazdaságosan is termel­tünk. Az első évben — mint már mondtam — úgy határoz­tunk, hogy legalább 50 tonná­val túlteljesítjük a tervet. Sza­vunkat meg is tartottuk, mert terhek emelgetése. Az ilyen munkahelyen régebben még zsákolni is kellett. Ez ma már a múlté. Az ésszerűsítéseknek köszönhető, hogy az idén 320 000 koronát takarítanak meg, főleg azért, mert tíz dol­gozó munkáját gépesítették. A felszabadult munkaerőt más te­rületekre helyezhették el a szövetkezetben. Ma tíztagú a kollektíva, 9 férfi és egy nő dolgozik benne. így tevékeny­kedik 1977-ben egy mezőgazda- sági szocialista munkabrigád. JOZEF SLUKA A szocialista munkabrigád tagjai (balról a második Divéky Mi­roslav mester) EZÜST LESZ A BRONZBÓL Látogatás egy szocialista munkabrigád munkahelyén Sokszor megcsodáltam már a kőművesek munkáját, amelynek nyomán szebbnél szebb épüle­tek gazdagítják városainkat es falvainkat. A tisztelet és a kí­váncsiság arra késztetett, hogy felkeressek egy szocialista kő­műves munkabrigádot és elbe­szélgessek tagjainak munkájá­ról, eredményeiről, problémái­ról. Szabó László, a Komáromi Járási Építőipari Vállalat igaz­gatója figyelmembe ajánlotta a Dosztál Ferenc által vezetett szocialista kőműves munkabri­gádot, amelynek tagjai nemrég kapták meg a szocialista mun­kabrigád cím bronz fokozatát. A brigádot Bátorkeszin (Voj- nice) egy négylakásos lakás­egység építésén találtam meg. — Az utolsó simításokat vé­gezzük —. mondja a bemutat­kozás1 után Dosztál Ferenc, a brigád vezetője. — Még hátra van a ház előtti járda betono­zása és felőlilmk akár jöhetnek is a boldog tulajdonosok, hogy átvegyék lakásukat. Mi pedig költözködünk a szomszédos fa­luba. Búcsra (Búé), ahol szín­ién egy ilyen típusú házat fo­gunk építeni. — A fényképen látható okle­vél — az eredeti kölcsönös "megegyezés alapján a brigádve- zetőnéi van —, büszkén hirde­ti a csoport eredményes mun­káját. — A brigád 1975 januárjá­ban alakult — emlékezik Dosz­tál Ferenc. 1974-ig a meliorá­ciós szövetkezetben dolgoztunk. Amikor a járási építővállalat­hoz kerültem és láttam, hogy megfelelő kollektíva van kiala­kulóban, a vállalat igazgatójá­nak javasoltam a szocialista munkabrigád címért versenyző csoport létrehozását. Sokat kö­szönhet a brigádunk Párák Er­nő termelési igazgatónak, Hé- gér Mihálynak, az üzemi szak- szervezeti bizottság elnökének. Basternák János részlegvezető­nek, Tóth József építésvezető­nek és a mostani mesterünk­nek, Divéky Miroslavnak, vala­mint Barát Györgynek, az üze­mi pártszervezet elnökének. — Igyekszünk az alapelv értelmé­ben szocialista módon élni és szocialista módon dolgozni. A vízi erőmüvek tervezői HUSZONÖT ÉVES A HYDROCONSULT A hatalmas értékű beruházások megvalósítása lehetetlen volna tervek, alaposan átgondolt és a legapróbb részletekig kidolgozott tervdoku­mentációk nélkül. A tervezőintézetek dolgozói teszik meg az első lépéseket ahhoz, hogy a népgazdaság távlati, illetve ötéves terveiben sze­replő, csupán körvonalakban meghatározott fel­adatokat a lehető leggyorsabban megvalósíthas­suk. Papírra vélik elképzeléseiket, számadatok­kal, kimutatásokkal ellátva, úgy, hogy az épí­tők és a kivitelezők pontosan kiigazodhassanak bennük. Ha az építkezésen . valami akadozik, elsősorban ugyanis a terveket ellenőrzik, nem tévedtek-e készítőik. Feladatuk fontosságával tisztában vannak a vízi erőművek és egyéb vízgazdálkodási léte­sítmények tervezői, a bratislavai llydroconsult vállalat szakemberei is. Az itt dolgozók ebben az évben ünnepük vállalatuk fennállásának 25. évfordulóját. Neve a mezőgazdasági szakembe­rek körében ugyanúgy ismerős, mint az egyes városok közművesítését végző vállalatok előtt. A tervezővállalat tevékenysége ugyanis csaknem minden olyan beruházással összefügg, amelynek valami köze van a vízhez. Ilyen pedig nagyon sok van. A vállalat az 1952-ben létrejött prágai llydro- projekt tervezővállalat bratislavai részlege lett, s több szervezési változás után 1969-ben kapta mai nevét. Feladatköre tovább bővült, jelenleg pedig mint az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgaz­dálkodási Minisztériuma irányítása alá tartozó tervezővállalat működik. Hogy az eltelt negyed évszázadban jó mun­kát végeztek, azt számos kitüntetés és elismerés bizonyítja, amelyek között ott van a Munkaér­demrend is. Sokat beszélhetnénk arról, milyen nagy jelen­tőségű feladatokkal bízták meg a vállalatot. A legújabbak — és számunkra talán a legérdeke­sebbek és legfontosabbak — között említhet­nénk a Dunán létesülő gabčíkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer tervdokumentációjának elké­szítését. A tervezővállalat dolgozói a múltban több or­szág számár.a is készítettek' terveket, amelyekkel a megrendelők elégedettek voltak. Ennek a si­keres munkának ,az eredménye, hogy a válla­lat — egyedül az országban — jogot kapott a külkereskedelmi tevékenységre, tehát a terv­dokumentációk kivitelére is. Ennek köszönhető, hogy a Hydroconsult nevét és dolgozóinak mun­káját Algériában, Kambodzsában, Jugoszláviában, Ausztriában és más országban is ismerik. A vállalat kollektívája a CSKP XV. kongresz- szusa által kitűzött népgazdasági feladatok meg­valósításáért fokozott lendülettel dolgozik. Ezt bizonyítja, hogy becsülettel teljesítik a Nagy Október 60. évfordulója és a februári győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett közös vállalásu­kat. Ezzel pedig egyútt.al fennállásuk 25. évfor­dulóját is köszöntik, — P0— brigád jelenleg 9-tagú, de csak heten kaptuk meg a bronzér­met. Ketten ugyanis most vé­gezték el a szakiskolát. A bri­gád tagjai: Dosztál Béla, Szé­kely Ferenc, Székely Árpád, Tarics fános, . Fábrik Miklós, Lukács Béla, Blahovics István, Madarász József és én. A tagok határozottak, összetartanak, ha kell, egymást helyettesítik a munkában, tehát egymásért is tudnak dolgozni. 1976-ban az építők napja alkalmából a kol­lektíva a csehszlovák kormány és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének elismerő oklevelét kapta meg. Számokat, adatokat említ a tervteljesítéssel kapcsolatban. — Ezt a lakásegységet május­ban kezdtük építeni, és ígé­Dnxztál Ferenc retet tettünk, hogy öt hónap alatt a reánk háruló munká­kat elvégezzük, ami sikerült is. A brigádban két ács és hét kő­műves van, de ha szükséges, valamennyien elvégezzük a szakmánkkal összefüggő műve­leteket is, így pl. zsaluzást, szi­getelést, csempézést, vasalást stb. , Gyakran szervezünk közös kirándulásokat is — mondja a brigád vezetője. — Ezek is szo­rosabbá kovácsolják a kollek­tívát. — Mi van még, amit a bri­gád életéről el lehet mondani? — kérdezem a tagoktól. — Sokat lehetne mesélni bri­gádunk vállalásairól, közös munkánkról — mondja Dosz­tál Ferenc. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére brigá­dunk is tett szocialista munka­felajánlást, ami a következők­ből áll: —10 nappal lerövidít­jük évi tervezett feladatainkat, a munkatermelékenységet 5 százalékkal túlteljesítjük, egy szabad szombatot ledolgozunk, a befejezétt munkát kiváló minőségben adjuk át. Felhívást intéztünk vállalatunk minden dolgozójához, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának éve le­gyen „A kiváló minőségű mun­ka éve“. A megkapott bronz­érem is kötelezi a brigádot a jó munkára, az átadási határ­idők lerövidítésére. Nem árulok el nagy titkot, hogy a brigád szilárd elhatározása: a bronz­ból ezüst lesz. A brigád tagjai a szaratovi munkamódszer szerint dolgoz­nak és szeretnék bevezetni a Zlobin-módszert is. Jobb eredményeket pedig el* sősorban gyorsabb és szerve­zettebb anyagmozgatással, majd egy olyan komplexbrigáddal akarunk elérni, amelyben együtt lennének a szállítók, asztalosok, villanyszerelők és az építkezéshez szükséges egyéb szakemberek. MlRlAK FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents