Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-24 / 294. szám, hétfő

Helyosztók hete a labdarúgó VB selejtezőiben Elérkezett az 1980. évi labdarúgó világbajnok­ság selejtezőinek hajrája, s ez a hét sorsdöntő válogatott mérkőzések jegyében zajlik le. Szerdán két labdarúgó szomszédvár, Hollandia és Belgium tizenegye mérkőzik egymással. Gya­kori ellenfelek, de az utóbbi időben sokkal si­keresebbek a hollandok. Március 26-án Antwer­penben győzték le a belgákat, s most már a döntetlen is elég volna Cruyfféknak, az 1974-es VB ezüstérmeseinek az argentínai VB szereplés biztosításához. A IV. csoport táblázata: 1. Hollandia 2. Belgium 3. É. Írország 4. Izland 5 4 10 10:3 9 4 3 0 1 7:2 6 5 113 4:6 3 6 1 0 5 2:12 2 Spanyolország—Románia, a VIII. csoport nagy találkozója. Kétségtelen, hogy a vendégcsapat le­het nyugodtabb, hiszen mindkét mérkőzését meg­nyerte. Számára a döntetlen már karnyújtásnyira hozná a VB részvételt. A házigazda csak győ­zelemmel maradhat versenyben az első helyért vívott küzdelemben. 1. Románia 2. Spanyolország 3. Jugoszlávia 2 2 0 0 3:0 4 2 1 0 1 1:1 2 2 0 0 2 0:3 0 A szombati nap slágere a Magyarország— Bolívia interkontinentális VB selejtező. A szín­hely a budapesti Népstadion, a kezdés 17 óra­kor lesz. Mindkét együttes joggal neheztelhet a FlFA-ra, hiszen nehezen kivívott csoportelsősé­gük még nem biztosította nekik a VB részvételt. Ezt a találkozót Paraguayból érkező játékvezető hármas irányítja. (A visszavágón majd európai trió bíráskodik). A Baróti legénységnek meg­nyugtató előnyt kellene szereznie ahhoz, hogy nyugodtan állhasson ki a világ legmagasabban felevő nagy stadionjában, La Pazban a visszavá­góra, amely november 30-án kerül majd sorra. Szombaton az NDK—Málta mérkőzésen Busch- ner edző csapata osztrák mintára gólarányt ja­víthat, de a legnagyobb ellenfeleivel szemben Drezdában és Lipcsében elért döntetlen után a helyzet kulcsa nem az ő kezében van. Vasárnap esetleg megoldódhat a III. csoport elsőségének kérdése; Izmirben Törökország— Ausztria találkozó lesz, s az esetleges döntetlen már a vendégek első helyét biztosíthatná. A tö­rök győzelem továbbra is nyílttá tenné a cso­portelsőség kérdését. 1. Ausztria 5 3 2 0 13:2 8 2. NDK 4 1 3 0 4:3 5 3. Törökország 3 111 5:2 3 4. Málta 4 0 0 4 0:15 0 Jelenet az 1974-es labdarúgó-világba jnokság bronzoshelyosztó mérkőzéséről, amelyen Len­gyelország együttese Brazíliával találkozott. (ČSTK — felv.) Szombaton lesz a Lengyelország—Portugália mérkőzés, s már a döntetlen is elég a házigaz­dának. így az 1974-es VB bronzérmese ott le­hetne a jövő évi VB 16-os döntőjében is. Sokat nyom a latban a lengyelek kitűnő gólaránya is. Az I. csoport helyzete: 1. Lengyelország 5 5 0 0 16:3 10 2. Portugália 4 3 0 1 7:5 6 3. Dánia 6 2 0 4 14:12 4 4. Ciprus 5 0 0 5 3:20 0 Svájc—Norvégia. A VI. selejtező csoport utolsó mérkőzése. Csak akkor lenne pontegyenlőség, ha most a norvég csapat idegenben győzne. A své­dek helyzetét jó gólarányuk teszi kedvezőbbé és csoportelsőségük csak elméletileg foroghat ve­szélyben. 1. Svédország 4 3 1 0 7:4 6 2. Norvégia 3 2 .1 0 3:3 4 3. Svájc 3 0 0 3 2:5 0 Több támogatást érdemelnek A lósport nálunk az elmúlt esztendőkben aránylag mostoha körülmények között tengődött. Az illetékesek fokozatosan tu­datosították nemzetgazdasági je­lentőségét és mint sport is mind közkedveltebbé vált. A fiatal lovasok nevelésének is nagyobb figyelmet szenteltek. A díjugrató-, az akadály- és ögetőversenyek iránt a közön­ség érdeklődése olyannyira megnövekedett, hogy kifizető­dővé vált a rendszeres verse­nyek megrendezése. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lovardák is állandóan szaporodnak, így télidőben sem lesznek a lovak és lovasok tét­lenségre kárhoztatva. Kérdés, más vonalon mi lesz a helyzet, hiszen a szomszédos országok­ban például havon is rendez­nek ügetőversenyeket, melyek Iránt épp olyan érdeklődés nyilvánul meg, mint a nyári rendezvények iránt. A ló az intelligens élőlények közé tartozik, sokszor nagyon kesztyűs kézzel kell vele bánni, felkészítése hosszú ideig tart és nagy türelmet igényel. Ha a lovas és paripája közt megfe­lelő az összhang, akkor a jó eredmény nem várathat sokáig magára. Az utóbbi időben a sajtóban gyakrabban jelennek meg a ló- sporttal foglalkozó írások és a televízió is több versenyről su­gároz helyszíni közvetítést. E,'n- nek azután van pozitív hatása. Az idei versenyeken nyújtott teljesítményeikről nincs mó­dunkban részletesen beszámol­ni. Tény, hogy a 25. jubileumi ügető derby 2800 méteres tá­von Nagy, Citát nevű lovával 4:21,1 perc alatt szerezte meg a győzelmet. Kérdés, kevés ez, vagy sok? A válasz nem köny- nyfi. Ing. Šindler edző és ver­senyző véleménye szerint értek ei már jobb időket is. Mindig az egykilométeres időt szokták mérni. Nagy 1963-ban Unikát lová­val 1:48,8-at, 1965-ben 1:22,8-at és három évvel később 1:22,4-et hajtott. Két magyar ló, Baka és Felső 1:20,6, illetve 1:21 perccel annakidején világcsúcsot ért el. A lótenyésztés, a versenylo­vak nevelése az utóbbi időben nálunk is fellendült és a ver­senyzők eredményei is lassan, de biztosan javultak. Célszerű lenne tehát, ha azok, akik a lósportban tevékenykednek, még több támogatásban része­sülnének. Megérné! •KMOSKŐ LÁSZLÓ mérnök 1977. X. 24. Amiről beszélnek Európai futball - Amerikában Örömmel állapíthatjuk meg, hogy nálunk is növekszik u lóspo» iránti érdeklődés. (Vojtíšek felv,) Sokáig háttérben volt a lab­darúgás az Egyesült Államok­ban, az amerikai futball (a rögbi durvásított formája) ját­szotta a vezető szerepet, az eu­rópai futball (az USA-ban „soc- cernek“ hívják) nem és nem tudott gyökeret verni a korlát­lan lehetőségek országában. Egyszerűen csak a rögbi „rok­kant“ vállfájának tekintették, amely nem tudja lázba hozni a látványossághoz szokott ameri­kaiak százezreit. Az idén aztán megtört a jég. Egyre nagyobb az érdeklődés a labdarúgás iránt, egyre többet beszélnek a sportág amerikai jövőjéről, a kétszeres bajnok New York Cosmosról, Beckenbauerről és a többi „idegenlégiósról“. Amikor 1972-ben először nyert bajnokságot a Cosmos, senkit sem izgatott nagyon a dolog, sem az államokban, sem New Yorkban. Most viszont öt­ezer ember várta a repülőtéren a kupával hazatérő csapat játé­kosait, Pelét, Beckenbauert, Chinágliát vagy az angol Hun- tot hősként ünnepelte a tömeg. Miért ez a nagy különbség? Üt esztendővel ezelőtt tízezer dollárért adta el az egyik rek­lámhivatal a Cosinost mai tu­lajdonosainak, akik rájöttek, hogyan lehetne sok pénzt ke­resni az európai futball-lal Amerikában. A recept tipikusan amerikai. Miért küszködnénk a tehetségek nevelésével — mondogatták az üzletemberek — miért foglalkoznánk közép­szerű futballistákkal, amikor híres külföldi csillagokat im­portálhatunk. Kivetették tehát hálójukat az egész világra és a tengerentúlon kezdett össze­állni az „idegenlégió“-. A leg­híresebb „tömörülés“ a New York Cosmos nevet kapta ... A Cosmos 27-tagú keretében 17 idegenlégiós szerepel, öt an­gol, három jugoszláv, két bra­zil, egy-egy perui, olasz, skót, északír, kanadai és török fut­ballista. És a tíz hazai? Ezek csak létszámba vannak, ha va­laki megsérül, akkor kapnak játéklehetőséget. A kezdő csa­patban legfeljebb két amerikai jut szóhoz, tie állandóan csak a 27 éves kapus, Messing ját­szik. Ám, ahogy megállapította a New York-i sajtó: „Csak ad­dig lesz a csapat tagja, amíg mecénásainknak nem sikerül jobb kapust hozniuk Európá­ból . Mindez akkor történik, ami­kor az USA labdarúgó váloga­tottjának edzője csak nagy ne­hezen tud összehozni egy csa­patot nemzetek közötti mérkő­zésre.'És az edző panaszkodik: „Sohasem fogunk győzni, mert nincsenek embereink; azok, akik hajlandók lennénk játszani, nem nyújthatnak megfelelő teljesít­ményt, mivel klubjukban csak tartalékok ...“ Az edző szavait azonban senki sem veszi komo­lyan. Elsősorban azért, mert a háttérben meghúzódó pénz­embereket egy cseppet sem ér­dekli, hogy a válogatott eljut-e a világbajnoksőgra, vagy sem. 1972-ben a Cosmos 2—3 ezer néző előtt játszotta mérkőzé­seit, az újságok szinte attg-alig írtak a találkozókról, így a csapatnak nem sikerült reklá­mot csapnia maga körül. Ma­napság viszont tízezrek töltik meg áprilistól szeptemberig a Giants-stadiont, a tömegtájé­koztatási eszközök nagy teret szentelnek a „socpernek“ az Európából importált csillagok­nak. A labdarúgás helyet köve­tel magának Amerikában, első­sorban New York-ban. És ez a külföldi sztárok érdeme; a le­gendáshírű Pelé, az olasz Chi- naglia és Beckenbauer érdeme. Míg a „Pelé-korszak“ első esz­tendejében átlagban 12 ezer em­ber járt a Cosmos hazai mér­kőzéseire, addig tavaly már 18 ezer volt már ez a szám, és az idén még Európai mércével is fantasztikusan növekedett a látogatottság, negyvennégyezer­re! Kétszer volt telt ház (77- ezer) a Cosmos stdaionjában és az együttes tizenhat hazai mér­kőzését 650 ezer szurkoló lát­ta! A New York-i nézőszámot azonban nem lehet összehason­lítani a többi városban meg­nyilvánult érdeklődéssel. Az USA bajnokságának nézői kö­zül minden harmadik New York-ból való. Másutt 5—8 ezer az átlagos nézőszám. Az érdek­lődés azonban mégiscsak emel­kedő tendenciát mutat, és az érdeklődés nézőket jelent a né­zők pedig pénzt. És a mai amerikai profi sportnak ez az egyetlen fokmérője. Nem Is csoda tehát, hogy a labdarúgást igyekeznek látvá­nyossá tenni az üzletemberek, mert különben nem lenne tar­tós a nézők érdeklődése. Ezért a csapatok tulajdonosai saját zsebük érdekében megreformál­ják a szabályokat. A műfüvön lejátszott találkozó nem vég­ződhet döntetlenül. Mert Ame­rikában csak győztest és vesz­test akarnak látni az emberek! így tehát minden döntetlen eredmény után büntetőrúgások­ra kerül sor. De nem úgy mint Európában! Az USA-ban az em­berek igénylik a ceremóniát, a „vegyes műsort“. A labdát 30 méterre állítják le a kaputól és az ítélet-végrehajtó megindul vele a kapu felé. Vagy belövi, vagy nem. Ha igen, akkor a stadion vetítővásznán megjele­nik a fényképe, a bemondó dicshimnuszokat zeng róla, megszólal a zene, majd megje­lenik egy felirat: „Most pedig igyunk a góllövő egészségére.“ És a nézők őrjöngenek, aka­ratlanul is a pénztárcájukba nyúlnak... A győzelmet is másképpen pontozzák. A nyertes mérkőzé­sért hat pontot kap a csapat és minden egyes gólért (háromig) még plusz egyet. A lebonyolítá­si rend is tipikusan amerikai. Az oda-vissza lejátszott bajnok­ság befejezése után az első és a negyedik, valamint a máso­dik és a harmadik csapat játsz- sza az elődöntőt, majd a győz­tesek a döntőt. Nemcsak Pelé és Becken­bauer, hanem a brazil Carlos Alberto, a csapat olasz edzője Firmani és segítőtársa, a brazil Mazzei és a többi új szerze­mény hozta a sok pénzt a Cos­mos konyhájára. Hogy milyen játékerőt képvisel a Cosmos? Az európai szakemberek nem nagy figyelmet tulajdonítanak az észak-amerikai bajnokság színvonalának. Beckenbauer véleménye: „Nézetem szerint a Cosmos és még két-három csa­pat a Bundesligából sem esne ki.. Sok amerikai kommentátor teszi fel a kérdést: nem távo- zotl-e Pelével együtt a, labdarú­gás is az Egyesült Államokból? És főleg az érdeklődés? Az üz­letemberek erről hallani sem akarnak és már munkához is láttak. Jövőre Rivelinóval, Cruyff-fal, és Gerd Müllerreí akarják erősíteni csapatukat. Szerintük a Cosmos két éven belül a világ legjobb csapata lesz! Ez azonban más kérdés. A lényeg: van-e igazi jövője a labdarúgásnak Észak-Ameriká- ban? Nehezen képzelhető el igenlő válasz. A híres sztárok­nak ugyan sikerült felkelteni az érdeklődést a soccer iránt, ám a csapatokban 90 százalékra külföldiek játszanak és „örökös importtal“ nem lehet fenntarta­ni ezt a sportágat. Amíg az északamerikai fiatalság nem szereti meg a labdarúgást és legjobbjai nem kerülnek az I. ligás csapatokhoz, addig nem beszélhetünk arról, hogy a fut­ball meghonosodott ezen a kontinsen. Nem mondható, hogy nincse­nek amerikai „bennszülött“ fut­ballisták. New Yersiben 35 ez^r, New Yorkban 42 ezer, Kalifor­niában 161 ezer az igazolt lab­darúgók száma. Amint már em­lítettük, útjuk az I. ligás csa­patokba azonban eléggé görön­gyös, mert a tulajdonosok in­kább a kiöregedett sztárokat szerződtetik. Ezek jelentik a pénzt. Hogy meddig, az kérdé­ses. Egy napon a legnagyobb sztárok is megszűnnek vonza­ni a nézőket, üresen maradnak a lelátók. És mi történik ek­kor? Előfordulhat, hogy a tu­lajdonos új sportágat kezd majd „művelni“. Az idegenlé­gió pedig feloszlik, anélkül, hogy komolyabban elősegítette volna az USA labdarúgásának fejlődésiét. TOMI VINCE

Next

/
Thumbnails
Contents