Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-17 / 287. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. október 17. HÉTFŐ BRATISLAVA 0 XXX. ÉVFOLYAM 287. szám Ára 50 fillér A munkához való jog A felszabadított emberi munka társadalmi életünk legfon­tosabb tényezője lett. Ahogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság alkotmánya kimondja, a munka már nemcsak köte­lesség, hanem egyúttal minden ember becsületbeli ügye. Államunk alaptörvénye ünnepélyesen és egyértelműen le­szögezi, hogy a közösség javára végzett munka a legfonto­sabb kötelesség és a munkához való jog minden ember első­rendű joga Szándékosan szerepel ez ugyanabban a mondat­ban, hogy kifejezést nyerjen ezzel a jogok és a kötelességek egysége. A jogokról és a kötelességekről szóló rendelkezésekben alkotmányunk a munkához való jogot az első helyen említi. Minden állampolgárunknak joga van a munkához és ahhoz, hogy elvégzett munkájáért annak mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint megfelelő jutalmazást kapjon. A munkához és a jutalmazáshoz való jog érvényesítéséről szocialista gazdasági életünk egész rendszere gondoskodik, s ez a rendszer sem a válságot, sein a munkanélküliséget nein ismeri. Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak a szocialista világ­rendszer többi országának alkotmányai is. Még konkrétabb formában fejezi ki ezeket a nemes eszméket a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének új alkotmánya. Minden szovjet állampolgár társadalmi gazdagsága gyarapodásának, a nép jóléte fokozódásának forrása a szovjet nép szabad munkája. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a mun­kához, ami azt jelenti, hogy biztosított számukra a foglal­koztatás és az elvégzett munkáért járó jutalmazás a munka mennyisége és minősége szerint, továbbá biztosított a pálya­választás joga, a dolgozók adottságainak, képességeinek, szak­mai képzettségének, műveltségének és a társadalom szük­ségleteinek megfelelő foglalkozás megválasztásának a joga. E jog érvényesltését a gazdasági élet szocialista rendszere, a társadalom termelőerőinek szüntelen fejlődése, az ingyenes szakképzés, a megszabott képzettség állandó növelése és a szakmai továbbképzés biztosítja. A társadalmilag hasznos munka és eredményei szabják meg az embernek a szocialista társadalomban elfoglalt hely­zetét. Az állam anyagilag és erkölcsileg ösztönöz arra, hogy a munka minden ember elsőrendű létszükségletévé váljon. Semmi ehhez hasonlót nem találhatunk az Egyesült Álla­mok 1789 óta érvényben levő alkotmányában, sem későbbi módosításaiban, sem pedig az ún. jogok jegyzékében, amely az alkotmány kiegésztíseképpen 1791-ben keletkezett. Az ál­lampolgárok jogait az amerikai alkotmány nagyon individua­lista módon értelmezi. Egyes rendelkezések történelmileg pa­tinásak, néha nevetségesek, például az, hogy sem háború, sem béke idején nem szabad katonákat a tulajdonos bele­egyezése nélkül házában elszállásolni, ha csak nem mondják ki törvénnyel ennek az ellenkezőjét. A jogok jegyzékének csaknem minden cikkelye a magán­tulajdon védelmét szentesíti. A munkához való jogról, a dolgozók jogairól és a szociális jogokról egy szó sem esik. Az Egyesült Államok alkotmánya, amely annak idején tör­ténelmileg haladó volt, ma már elavult annak ellenére, hogy az Egyesült Államok történelme során többször kiegészítették es megváltoztatták. Még kiegészítő részeiben is megfeledkez­tek a dolgozókról. Ez teljes összhangban áll a liberális pol: gárság ideológiájával, amely a munkához való jogot nein sorolja az emberi jogok közé. Egyes tőkésországoknak azonban már modernebb alkotmá­nyaik vannak, amelyek kidolgozásában a dolgozók képviselői legalább korlátozott mértékben részt vehettek. Az olasz al­kotmányban például szerepel az állampolgároknak a munká­hoz való joga Oe a mostani társadalmi rendszer ezt a jogot sem biztosítani, sem érvényesíteni nem képes, s az említett rendelkezés csak írott malaszt marad. Olaszországban jelen­leg több mint egymillió a munkanélküliek száma. Hasonló, vagy még ennél is rosszabb a helyzet más tőkésországokban, tekintet nélkül arra, hogy az alkotmányban szerepel-e a mun­kához való jog. A tőkés világban jelenleg — hivatalos adatok szerint — több mint 30 millió a munkanélküliek, vagy a csak részben foglalkoztatott dolgozók száma. A valóságban a munkanélkü­liek száma még ennél is jóval nagyobb, mert a tőkósországok statisztikai hivatalai a munkanélküliséggel kacsolatos szám­adatokat különféle módon eltorzítják. Nem számítják a mun­kanélküliek közé például a dolgozók valamennyi csoportját, a/ iskolát éppen befe|P7»'tt fiatalokat, vagy az idénymunká­sokat A szocialista és a tú késországok alkotmányai közti kü­lönbségek nagyjából ugyanazok, mint a két társadalmi rend­szer közti különbségek. A szocialista alkotmányok rendelke­zései telies mértékben megfelelnek a valóságnak, s rendsze­rint konkrét biztosítékok egészítik ki őket. Számunkra a mun­kához valá jog természetessé vált, s népünk már nem ismeri a munkája miatti lenézés érzését. A polgári alkotmányokban a munkához való jogról és a szociális jogokról való rendel­kezések — ha egyáltalán rögzíti őket az alkotmány — nem reálisak, biztosíték nélküliek és fiktív jellegűek. A szocialista államok alkotmányát az állampolgárok és az állam jogainak és kötelességeinek egysége jellemzi. Ebben nyilvánul meg a munkásosztálynak és élcsapatának, a kom­munista pártnak politikája. A burzsoázia nem emeli és nem is emelheti a munkát az állampolgárok legfontosabb kötelességének rangjára. A jogok és a szabadságjogok individualista értelmezése és az állam­hatalom határainak a megjelölése csak azoknak biztosítja a „természetes jogokat“, akiknek már úgyis megvannak, tehát a gazdagoknak. A tőkés világban minél nagyobb valakinek a vagyona, annál több a joga. A munkához való jog az ember alapvető joga. Azt jelenti, hogy az embernek joga van élete céltudatos irányításához, nem kell félnie a nyomortól és attól, mit hoz a jövő, joga van .7 léthiztonsághoz, a teljes önrealizáláshoz és a társadal­mi megbecsüléshez. (Rudé pfáv(j) ÜJ KORSZAK AZ EMRERiSEC TORTENELMEBEN AZ SZKP KB jelszavai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából Az energetikai berendezések gyártásához szükséges 300 szi­getelő- és szerelvényelemet gyártanak terven jelül a Gabi Inyitrai járásj Elektroporcelán Üzem dolgozói a plzeni Skoda vállalat számára. Ezzel sikere­sen teljesítik az Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére tett fel­ajánlásukat. A képen: Ladislav üabalec a nagyfeszültségű szi­getelők modellezése közben. (Felvétel: A. Páldy — CSTKJ A BÉKE MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN (ČSTK) — Befejeződött szom­baton Trenčianské Teplicében a Szlovák Béketanács bővített plenáris ülése. A kétnapos ta­nácskozáson a résztvevők a bé­keharc elmélyítésének kérdé­seit vitatták meg. A Jelenlevők a bratislavai szovjet főkonzulátusnak üdvöz­lő levelet küldtek, amelyben jókívánságaikat fejezték ki a Szovjetunió népének az Októ­beri Forradalom 60. évforduló­ja és az ú] szovjet alkotmány törvénybe iktatása alkalmából. A tanácskozás résztvevői szá­mos határozatot hagytak jóvá a lakosság, különösen a mun­kássá« és a diákság körében végzett, a béke megőrzésével kapcsolatos nevelőmunka to­vábbfejlesztéséről. (ČSTK) — Moszkvában köz­zétették a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából elfogadott jel­szavait. „Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom — a XX. század legfőbb eseménye, az emberiségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való történel­mi átmenetének kezdete“, „Él­jen a marxizmus-—leninizmus — a Nagy Október győzelmes zászlaja, a világ dolgozóinak az imperializmus ellen, a szo­cializmus és a kommunizmus győzelméért folytatót/ harcá­nak hatalmas eszmei fegyvere“ — hangoztatják többek között a jelszavak. A dokumentumban a továb­biakban az SZKP éltetését ol­vashatjuk — a Győzelmes Ok-, tóberi Forradalom ililetőjét és szervezőjét, a munkásosztály­nak és az egész szovjet népnek a kommunizmusért folytatott harcában bevált élcsapatát. A továbbiakban a kommunizmust építő szovjet népet, a béke tán­toríthatatlan harcosát köszön­tik a jelszavak. „Éljen az SZKP és a szovjet nép megbonthatatlan egysége — a szocialista demokrácia to­vábbi felvirágzásának forrása —• f Folytatás a 2. oldalon/ CHŇOUPEK KÜLÜGYMINISZTER PANAMÁBAN KÖZLEMÉNY A VENEZUELAI KÖZTÁRSASÁGBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL (ČSTK) — Bohuslav Chííou- pék csehszlovák külügyminisz­ter négynapos hivatalos látoga­tásra Panamába érkezett. A fő­város nemzetközi repülőterén külügyminiszterünket és kísére­tét Carlos Osores, Panama ügy­vezető külügyminisztere és más hivatalos személyiségek, illet­ve a szocialista országok Pa­namában akkreditált diplomá­ciai képviselői fogadták. Caracasbun közös közleményt adtak ki Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter­nek a Venezuelai Köztársaság­ban tett hivatalos látogatásáról, amely többek között leszögezi, hogy a két fél kölcsönösen tá­jékoztatta egymást országaik helyzetéről, majd megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlő­désének lehetőségeit és az idő­szerű nemzetközi kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy Csehszlovákia és Ve­nezuela között teljes mértékben normalizálódtak a kapcsolatok és további lehetőségek vannak a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítésére. Nemzetközi kérdéseket érint­ve a felek teljes támogatásuk­ról biztosították a világbéke megszilárdítására, az általános és teljes leszerelésre, a gyar­mati uralom minden maradvá­nyának felszámolására, az új­gyarmatosítás és a fajüldözés elleni harc beszüntetésére irá­nyuló erőfeszítéseket. Hangsú­lyozták a nemzetközi feszült­ség enyhítésének szükségessé­gét és a nemzetközi kapcsola­tokban beállt pozitív változáso­kat, különös tekintettel a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet Zá­róokmányának eredményeire. Külügyminiszterünk hivatalos csehszlovákiai látogatásra hívta meg Alberto Consalvit, Vene­zuela külügyminiszterét. Újabb milliós értékek terven felül Kommunista műszak a közép-szlovákiai kerületben (Tudósítónktól) ■— Közép-Szlovákiában a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának köszöntésére az idei termelési tervfeladatok és a munkafelajánlások túltel­jesítése érdekében szombaton kommunista műszakot szervez­tek az ipari és a mezőgazdasági üzemek, valamint az intéz­mények dolgozói és a tömeg szervezetek tagjai. A kerület 13 járásában össze­sen 830 000 dolgozó végezte megszokott munkáját az üze­mekben és a földeken, illetve kapcsolódott be a választási programok céljainak valóra vál­tásába. Közülük mintegy 200 ezer volt azoknak a fiataloknak a száma, akik a kommunista műszak folyamán elvégzett munkájukkal már a SZISZ II. kongresszusán hozott határozat teljesítésén Is dolgoztak. A kerületben mindenütt je­lentős termelési és építési si­kereket eredményezett a dol­gozók fokozott szorgalma. A Fekete-Vágon épülő vízi erő­mű dolgozói között tett láto­gatása alkalmával erről sze­mélyesen Is meggyőződhetett Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke. A Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Alumíniumgyárban szombaton több mint 7000-en dolgoztak. A harmadik műszak végéig 170 tonna alumíniumot gyártottak, és terven felül 7 millió korona értékű munkát végeztek el. A martini Túróci Gépgyárban, a podbrezovái Sverma Vasműben, a breznói hídgyárban és a detvai gép­gyárban ugyancsak több milliós értéket eredményezett a szom­bati kommunista műszak. A füleki Kovosmalt vállalat­ban összesen 2890 dolgozó vég­zett ió munkát. Amint azt Da­rabos József elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke elmondta, a gyárban jó felkészülés előzte meg a szombati munkakezdést. Az üzemi pártbizottság legutób­bi tanácskozásán, amelyre meg­hívták az alapszervezetek el­nökeit. a szakszervezeti műhely­bizottságok elnökei, a szocia­lista inunkabrigádok vezetői és az ifjúsági szervezet képvise­lői közös felhívást teltek az idei tervfeladatok teljesítésére. A gyárban ugyanis az év eleje óta komoly termelési lemara­dásokra került sor. A közös felhívásra már válaszoltak a népi milícia üzemi alakulatá­nak tagjai, akik az év végéig két rendkívüli kommunista mű­szakot dolgoznak le. A SZISZ- szervezet tagjai arra tettek ígé­retet, hogy részlegenként kü- lön-külön műszakokat szervez­nek és ezek során az év végéig 2 millió korona értékű árut gyár­tanak. A felhívásra ugyancsak válaszoltak a Heneman Ferenc vezette Sputnik szocialista munkabrigád tagjai, akik egy­úttal felhívással fordultak a gyár valamennyi szocialista munkabrigádjához a kommunis­ta műszakok szervezése és az árugvártási feladatok teljesíté­se érdekében. A szombati kommunista mű­szak igazi szép sikereket ered­ményezett a gyárban. Többek között 162 akkumulációs tűzhe­lyet, 110 elektromos tűzhelyet, 58 melegvíz-kazánt 130 000 korona értékű zománcozott edényt, 62 000 korona értékű (Folytatás a 2. oldalonI.

Next

/
Thumbnails
Contents