Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-13 / 253. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Eredményes évtized SZOMSZÉDVITÄK S. L. és V. J.: Az új, 1976/50 sz. építési törvény, amely 1976. okt. 1-től van hatályban, a nem sorba épített új családi házak esetében a házak közti 'legalább 10 méter távolságot írja elő s részben tisztázza az ablak kérdését is. Ha közökről, vagy más okból keskeny ház­helyekről van szó, a házak kö­zötti legkisebb távolságnak legalább 6 méternek kell len­nie, a telek határától 3—3 mé­ternyire. De ebben az esetben a szemközti falban nem sza­bad lakóhelyiség ablakának lennie. Csak az egészen kivételes szűk adottság esetében engedé­lyezhető az épület 2 méternyi­re a telek határától. A meg­levő házakra ezek az előírások nein alkalmazhatók. Oj ablak nyitására azonban építési enge­dély kell. Az építési engedély­nél vagy az építési átalakítás bejelentésénél, ha új ablak nyi­tásáról van szó az említett legkisebb távolságokon belül, ki kell kérni a szomszéd hoz­zájárulását is. Ma több kielégí­tő műszaki megoldás is van, mint pl. nem átlátszó üveg, szellőzőrács, Uvegtégla stb... amely ellen komoly kifogást nem lehet emelni. A járásbíróság az 1976. okt. 1. előtt épített házakra vonat­kozóan valamelyik fél kérel­mére csak akkor hoz olyan döntést, hogy kötelezi a szom­szédot ablak megszűnteié, éré, vagy olyan átalakítására, hogy az ne zavarhasson, ha az ablak a tulajdonjogba való túlzott beavatkozásnak tekinthető. Minden esetben kíséreljék meg a hnb-n egyezséget kötni. Ha nem tudnának- megegyezni, va­lamelyikük kérelmére a járás- bíróság döntene első fokon. A szomszéd nem jogosuít or­gonabokrait az Ön beleegyezé­se nélkül szinte a földig meg­botolni. Ha új bokrokat ültet, lehetőleg válasszon olyan meg­oldást, hogy a bokrok védjék Önöket, de feleslegesen ne zár­ják el a napot a szomszédtól sem. D. G.: A közös elhatározás alapján mindkettőjük részvé­telével átépített kéményüket nem volt jogosult elzárni még akkor sem, ha a szomszéd az öt terhelő költségrészesedést eddig nem. fizette meg. Köve­telését természetesen az ered­ménytelen felszólítások után jogosult a járásbíróságon be­adott keresetben érvényesíteni. A bíróság végrehajtó ítélettel döntene az ügyben. KÜLÖNBÖZŐ K. J.: Felesége az állami er­dészetben idénymunkát vállalt, a téli hónapokban fenyőtobo­zokat gyűjtött. Ez év február 24-én, amikor hátán a teli háti­zsákkal már hazafelé tartott, a síkos talajon elcsúszott, el­törött a lába, és még azóta is munkaképtelen. Táppénzt csak 75 munkanapra fizettek azzal az indokkal, hogy az idény­munkásnak legfeljebb ennyi időre van egy-egy betegállo­mány esetén táppénzre igénye (legfeljebb 90 munkanap egy- egy évben). Az 1956/54 sz. betegbiztosítá­si törvény 20. §-a tényleg így rendelkezik, azonban azzal a toldalékkal, hogy a táppénz ilyen korlátozása nem vonatko­zik azokra az esetekre, ha a betegállomány üzemi baleset (vagy foglalkozási betegség) következménye, vagy ha a dol­gozó a betegállomány keletke­zése előtti egy évben legalább 180 napot dolgozott. Felesége említett balesetét a betegbiztosítás szempontjából az 1965/143 sz. hirdetmény 21. §-ának a) pontja értelmében üzemi balesetnek kell tekinte­ni, mivel a baleset munkába menet, ill. az ön felesége ese­tében munkából jövet történt és mivel útját nem szakította félbe a munkájával össze nem függő okból. Egyébként az idénymunká­sok betegbiztosítására vonatko­zó eltérő rendelkezéseket az 1958/7 sz. Hivatalos Közlöny tartalmazza. A táppénzt a ba­lesetet megelőző naptári hónap tiszta keresetéből kell kiszámí­tani. Ha felesége munkaadó válla­lata a fentebb Idézett rendel­kezésekre való figyelmeztetés művesítést, a közvilágítás kor­szerűsítését, 48 lakás felépíté­sét, sporttelep létesítését.' Be- fejezik az utak és járdák por­talanítását, óvodát, bölcsődét építenek, további 5000 díszbok­rot, fát ültetnek ki. Javítani szeretnék az egyesített falu két része közötti közlekedést. Nem feledkeznek meg a nyugdíja­sokról sem, mindkét községben megalakítják a nyugdíjasok klubját, amelyben az üzemi konyha bővítésével az idős em­berek étkeztetését is megold­ják. Terveik között szerepel az egészségügyi központ korsze­rűsítése is. — Községünket olyan embe­rek lakják, akikre mindig és mindenben számíthatunk, ezért választási programunkat min­den bizonnyal teljesítjük — fe­jezte be tájékoztatását Sasvári Iván. BENDE JÓZSEF ellenére sem fizetné ki a táp­pénzt az üzemi balesettel kap­csolatos betegállomány idejé­re (ezt orvos dönti el, mert más, a balesettel nem össze­függő betegségre ez a kivétel nem vonatkozik!), forduljana- nak panasszal a Betegbiztosí­tás Járási Igazgatóságához (Okresná správa nemocenkého poistenia, Rožňava). M. P.: A munkából való ha­zatérés közben történt balese­te (1967-ben) sem az akkor már érvényes Munkatörvény­könyv, sem az azóta megjelent módosítások értelmében sem tekinthető üzemi balesetnek, és így nem vonatkozik önre az 1976/138 sz. rendelet sem, amely a Munkatörvénykönyv 202. §-a 2. bekezdésének vég­rehajtása. Mivel Önnek a mun­kaadó vállalattal szemben nem keletkezett egyáltalában igénye kártalanításra a Munkalör- vénykönyv 190. és köv. parag­rafusai értelmében, nem ke­letkezett igénye az új rendelet szerinti előnyösebb kereset ki­számítására sem. A munkából hazajövet kelet­kezett balesetét azonban a be­tegbiztosítás szempontjából és az akkor érvényes és a jelen­leg is érvényes társadalombiz­tosítási előírások (1975/121 sz. törvény) értelmében üzemi ba­lesetnek kell tekinteni. Ennek alapján — ha ezt eddig nem kapná — a részleges rokkant- járadékának 10 százalékos eme­lését igényelheti, de legfel­jebb csak egy évre visszame­nően, mivel a régebbi időre az egyes havi járadékemelésre szóló igényei már elévültek. K. J.: Mivel házasságban szü­letett első gyermekéről van szó, s nem magányosan élő anya, az 1971/107 sz. törvény értelmében nem keletkezett igénye gyermekgondozási se­gélyre. M. M.: A „Z“ akció kereté­ben végzett kőművesmunkát az 1976/193 sz. kormányhatározat értelmében nem lehet kulcs- fontosságú munkakörnek tekin­teni és így a teljes nyugdíj mellett egész évben nem dol­gozhat. Az építészeti szakmá­ból az építészeti termelést (új építmények) és az építőanya­gok termelését kell tekinteni az említett kormányhatározat értelmében kulcsfontosságú­nak. Egyébként az 1975/135 sz. kormányrendelet értelmében teljes nyugdíj mellett rövid ideig tartó munkaviszonyban 180 munkanapot dolgozhatnak. Ezt a megoldást legfeljebb az­zal kombinálhatják, hogy az év maradék részére olyan szerző­dést kötnek: olyan munkát vállalnak, amelyért nem kap­hatnak havi bruttó 180.— ko­ronánál több fizetést. Ha nyugdíjuk kevesebb havi 1100 koronánál, akkor a jövő évben tartós munkaviszonyba is léphetnek, mivel az Önök ál­tal végzett karbantartási mun­kák kiemelt munkakörnek szá­mítanak. Az esetleg magasabb nyugdíjukat a tartós munkavi­szony idejére havi 1100 koro­nára csökkentenék. VAGYONJOG V. J.: Az édesanyja, illetve nevelőapja által az efsz-ben társított földet továbbra is ilyennek kell tekinteni, még akkor is, ha a földet átvette az őllami gazdaság. Az új szö­vetkezeti törvény (1975/122) és a szocialista földhasználatról szóló 1975/123 sz. törvény csak az olyan efsz-tagoknak vagy földművelésben dolgozóknak juttat használatba földet (10 árig), akik nem használnak kertet, vagy földet. Azon.az alapon, hogy Ön még kiskorú volt, amikor szülei a földeket társították, nem igényelhet semmilyen földkimérést. V. J.: Az ingatlan vételéről kötött szerződés csak akkor válik jogerőssé, ha azt írásban a törvénynek megfelelő módon kötötték és a felek által alá­írt szerződést az állami jegy- zőség bejegyezte. A korábban adott vételár- előleget, ha a vevők a vételtől visszaléptek, vissza kell fizet­ni, mert ellenkező esetben a vevő illetéktelen anyagi előny szerzése címén a járásbírósá­gon beperelheti Önöket a vé­telár visszafizetésére, és ez Ön részére jelentős költséggel Járna. Dr. F. J. Javul az egészségügyi ellátás 0 Korszerű fogászat a járási székhelyen Ä közös munka gyümölcse Sokoldalú elemzést kellene végezni ahhoz, hogy megállapít­hassuk: az 1968-ban alakult nagykürtösi (Veľký KrtíšI já­rás az eddig eltelt szűk egy évtized alatt valóra váltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Meg kellene vizsgálni az irányítás hatékonyságától kezdve az ipar- telepítésig, a mezőgazdaság, az oktatásügy, a kultúra, a szol­gáltatások és más lényeges ágazatok eredményein túl még sok mindent, hogy hű képet kapjunk. Most azonban csak az egyik lényeges tényezőt vizs­gáljuk, azt, amellyel a járás minden polgára kapcsolatban van: az egészségügyei. Azokkal beszélgettünk, akik legjobban ismerik, tudnak múltjáról, fi­gyelemmel követik, irányítják jelenetét, ismerik terveit, for­málják jövőjét: Dr. Dušan Pivo- varéival, a Járási Egészségügyi Intézet igazgatójával és dr. Markovics Bélával, a kórház és poliklinika igazgatójával. — A 225 ágyas nagykürtösi kórházat 1965 decemberében adták át. Azelőtt a losonci (Lučenec) és ipolysági (Šahy) kórház fogadta be ennek a vi­déknek a betegeit. Az új kórház négy osztályán 19 orvos ke­zelte a betegeket. Két évvel később a belgyógyászat újabb 51 férőhellyel bővült. Ez a szám azóta nem nőtt, mégis lé­Dr. Emil Terem munka közben zeti rendelőnk volt. Azóta je­lentős beruházásokkal korsze­rű egészségügyi központot épí­tettünk Lukanyénye (Nenince) és Nagycsalomja (Vefké Calo- mija) községben. A járási szék­helyen felépült a fogászati osz­tály. A fejlődés tovább folyik, most Zsélyben (Zelovce) épül egy központ és Ipolynyéken (Vinica) felújítással, bővítés^ sei javítjuk a feltételeket. Kedvezően alakul a rendelők és betegek arányszáma is. A Felkerestük a fogászatot is, ahol dr. Emil Terem főorvossal beszélgettünk. — A fogászati ellátás az egész kerületben magas szin­ten van. Ebben az épületben, mely Szlovákiában egyedülálló, bevezettük az éjszakai szolgá­latot is. A járás területén 14 fogorvos működik. Legtöbbjük fiatal, itt mélyítette el tudását. Munkánkat állandóan tökélete­sítjük, keressük az újai, a job­bat. Könyvet vesz elő a műfog- készítés új módszeréről, amely­nek ő a szerzője. Hosszú évok tapasztalatai alapján dolgozta ki az újítást, amelyet 1967-ben nyújtott be, s ma már Szlová- kia-szerte alkalmazzák. Munkájuk eredményességé­hez természetesen a fogászali laboratórium dolgozói is hozzá­járulnak. A laboratórium ve­zetője Kovács Sándor. Végig­kalauzol a helyiségeken, majd mindenütt mutat olyat, ami sa­ját ötletük, főleg a laborató­riumvezető kísérletezése nyo­mán született. Szinte természetes, hogy az itt dolgozó szocialista munka­brigád már évekkel ezelőtt el­nyerte a bronz fokozatot. Dr. Dušan Pivovarči és dr. Markovics Béla (A szerző felvételei) nyegesen javult a helyzet, ugyanis röntgent, rehabilitációs osztályt, biokémiai laboratóriu­mot kapott a kórház, ami mun­kájának eredményességét to­vább növelte. — Közel tíz év utált miben „szorulnak“ még más kórhá­zakra? — A járás egészségügyének rendszeres fejlődése következ­tében egyre csökken azoknak a kezeléseknek a száma, melye­ket mi nem tudunk elvégezni. 1968-ban nem volt szem-, fül-, gége-, ideggyógyászati, logopé­diai, pszichiátriai, urológiai, or­topéd-, sem bőrgyógyászati osz­tályunk, ma már csupán az utolsó hármat kell más kórhá­zakban (főleg Losoncon, Rima­szombatban, Zvolenban) igény­be vennünk. — Hogyan fejlődik a vidék egészségügyi hálózata? — A fejlődés járásunk terü­letén a hatvanas évek közepén indult meg. 1966-ban kilenc kör­járás megalakulása idején egy körzelre 4000 ember jutott, ma 3000 az átlag. Ez már megfelel a követelményeknek, a kerüle­ti átlagnál pedig jobb is. Igaz, vannak még túlterhelt körze­teink is (Ipolynyék, Nagycsa- lomja, Ipolynagyfalu, Slovenské Klaőany), ahol a lakosság szám­aránya meghaladja az átlagot. — Elegendő orvosuk van? — Ezen a téren is lényege­sen javult a helyzet. Tízezer la­kosra számítva 1971-ben 14,28 orvos jutott, 1975-ben 16,58, ta­valyi pedig már 19,15. A kezelt betegek száma a járás megala­kulásakor 5309 volt, 1976-ban 6738. A számokból kitűnik, hogy az elmúlt kilenc év alatt kö­zel másfél ezerrel nőtt a kö­zeit betegek száma. Ennek ókát főleg abban kell látni, hogy igen magas a járás lakosainak átlagéletkora, s idősebb kor­ban az emberek gyakrabban ve­szik igénybe az orvost. Rendkívül fontos része az egészségügynek a mentőszolgá­lat. A szolgálati helyiségben Pásztor Vincéné diszpécser ad felvilágosítást a mentők mun­kájáról. Csaknem minden sofőr mentős is, így munkaköre, fe­lelőssége még nagyobb. A 28 tagú kollektíva szocialista mun­kabrigádot alakított, melynek vezetője Pavol Ondrejko. Válla­lásukban főleg az üzemanyag­gal és az alkatrészekkel való takarékoskodásra fordítják a legnagyobb figyelmet, de jelen­tős helyet kap benne a társa­dalmi munka is. Nagy lépést tett előre a nagy­kürtösi járás egészségügye. Szaporodtak, korszerűbbekké váltak a körzetek, gyarapodott az egészségügyi dolgozók szá­ma, 1976-ban már elérte a 632-t. Eredményeik meggyő­zően bizonyítják, hogy a nagy­kürtösi járás egészségügye — bár vannak hiányosságai is — valóra váltja az induláskor hoz­zá fűzött reményeket. BÖJTÖS JÁNOS A választási program teljesí­téséről, beszélgetünk Sasvári Ivánnal, az Oroszkai (Pohron­ský Ruskov) Helyi Nemzeti Bi­zottság elnökével. Elmondotta, hogy a legutóbbi választási program teljesítésében elért eredmények jó alapot képeznek az előttünk álló igényes felada­tok teljesítéséhez. Legjelentő­sebb változásként említette a környék nyolc szövetkezetének egyesülését. A közös, oroszkai székhelyű szövetkezetben nö­vekedett a munkatermelékeny­ség, és jelentősen korszerűsí­tették a termelést. Többet és korszerűbben termel a helyi cu­korgyár és a malom is. Jő eredmények születtek a falu fejlesztésében. Említsük meg csak a legjelentősebbeket: több mint kétmillió koronát for­dítottak az utak és járdák épí­tésére, átadták az új áruházat, a szolgáltatóház új részét, Csa­Sasvári Iván (A szerző felvétele) tán a művelődési házat, játszó­teret, újabb területeket parko­sítottak. Az új létesítmények építésében nagy segítséget nyújtott a lakosság. Az új megbízatási Időszakban tovább akarják gazdagítani köz­ségüket. Tervbe vették a köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents