Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-09 / 249. szám, péntek

A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése Jegyzetek egy hasznos könyvről Azt ma már a csehszlovákiai magyarok közül mindenki meg győződéssel vallja, hogy a cseh vagy a szlovák nyelv elsajátí­tása szóban és írásban: társa­dalmi Igény, létfontosságű fel­adat. Bizonyított tény. hogy a többség nyelvének magas szin­tű ismerete elősegíti a magyar nemzetiségű fiatalok számára a problémamentesebb bekapcso­lódást az ország egész terüle­tén a munkába, vagy lehetővé teszi az eredményes továbbta­nulást a cseh és a szlovák fel­sőbb iskolákban. Ennek elisme­rését elősegítették a napi saj­tóban. folyóiratokban, szakla­pokban megjelenő írások is. Ezen a téren a nagy tapasz­talatokkal rendelkező, legszak­avatottabb publikálok közé tar­tozik dr. Bertók Imre, akinek A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös te­kintettel az esetrendszerre cí­mű kandidátusi értekezését a közelmúltban könyvalakban is megismerhettük. Ez az alapos felkészültséggel megírt munka a Szlovák Pedagógiai Kiadóvál­lalat gondozásában, az SZSZK Oktatási Minisztériumának cél- kiadvánvaként jelent meg. A könyv valójában sokkal többet nyújt, mint amit a címe ígér. mert a szerző olyan fel­adat megoldására vállalkozott, amely aktualitása és tudomá­nyos értéke mellett gyakorlati hasznosságú is. A szűkebb érte­lemben vett. s a könyv címében feltüntetett célmegjelölésen túl ugyanis — rendszerezettén — több témakörrel foglalkozik. Ä szlovák nyelv oktatása « nemzetiséqi iskolában i Imű be­vezetőjében maga a szerző is erre utal: „Munkám első fejeze­te tulajdonképpen számvetés a szlovák nyelv oktatásának kon­cepcióiról, tanterveiről, tan­könyveiről és módszereiről, amelyek az elmúlt negyedszá­zadban a Szlovák Szocialista Köztársaság magyar tanítási nyelvű iskoláiban alapjában meahatározták e kulcstantárgy célját, feladatait, az elsajátí­tandó ismereteknek, a kialakí­tandó jártasságoknak és kész­ségeknek a követelményrend­szerét “ Szerinte a szlovák nyelv ok­tatása szempontjából az 1949- től 1959-ig terjedő időszakot a szervezés és az alapozás az 19p59-től 1970-ig terjedőt pedig a személyi és tárgyi vonatko­zású mennyiségi törekvések jel­lemzik a legtalálóbban. Kétségtelen, hogy már felfo­gásmódja miatt is a harmadik időszak érdemli a legtöbb fi­gyelmet, mert itt velődnek fel a szlovák nyelvoktatás időszerű kérdései. „E koncepció célja — írja a szerző — végeredmény­ben arra irányul, hoqy felne­velje azt a bikultúrált és bi- linqvis tanulóideált, amelyik megszerzett ismereteit az am/a- nyelvén és a célnyelven egy­formán tudja interpretálni." Ez voltaképpen azt jelente hogy a magyar tanítási nyelvű iskoláknak az anyanyelven kí­vül a szlovák nyelvet úgy kell oktatniuk, hogy a tanulók az aszimmetrikus bilingvizmustól a szimmetrikus bilingvizmusig jussanak el, vagyis mindkét nyelvet egyenlő szinten beszél­jék. Ez az igényes célmeghatá­rozás helyes. Itt azonban — a teljességre törekedve — hasz­nos lett volna részletesen ki­fejteni azt is. hogy fennáll az a fordított helyzet is, hogy a nem anyanyelvi iskolát látoga­tó tanulók az anyanyelvet ala­csonyabb szinten fogják beszél­ni, mint a célnyelvet. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy bár a könyv írójának céljai világo­sak. a továbbiakban tárgyalt kérdések a gyakorlati realizá­lás terén még több más prob­lémát is fel fognak vetni. A könyv terjedelmesebb ré­szében a szerző nagy alapos­sággal foglalkozik a szlovák és a magyar nyelv tipológiájával, kontrasztív jelenségeivel, az esetrendszerek vizsgálatával, valamint ezeknek a nyelvi je­lenségeknek gyakorlati alkal­mazásával. A felsoroltakból is kitűnik, hogy több olyan tudományág eszközeit, szempontjait és ered­ményeit felhasználó munkát is­merhettünk meg, amelynek minden felsorolt témaköre rész­letes elemzést érdemelne. A re­cenzens célja azonban nem volt más. mint hogy általában jel­lemezze n kötetet, kiemelje fő tendenciáit, előbbrevivő néze­teit vagy az — általa vélt — esetleges hiányosságait. A meglátásaiban és szerkeze­téljen úgyszólván kifogástalanul felépített mű külön pozitívuma, hogy a címhez kapcsolódó el­méleti és alkalmazott nyelvé­szet értékes vonatkozásai mel­lett. fontos kulturális-pedagó­giai látóköröket is érintett. Jan Pilar 1 Uf/U Bezárkózni a nedves akváriumba a falra tapadó üveghalak közé műéggel a fejem fölött és tűkarcolta gramofonlemezzel melyen az élet évgyűrűi álmodozó Ikaroszok szemét forgatják, holdkóros arcok lebegnek a mnszatbar mit nekik a világ, csak feledés legyen, a súlytalanság állapota, amikor a cipő már nem csikorgatja a kavicsot. Vagy kimenni a nedves akváriumba arccal a végtelen üresség felé amelyet fölfedezett csillagzatok halai töltenek ki és a hold elfordított fele, a virradat gyalogosának lenni poros utakon félretaposotl sarkú bakancsban, új boszorkánymesterek hajójának fedélzetén a holnapok levegőjét lélegezni, homlokommal emelni a kristályboltozatot, hogy a világűr szívét rögzítő horgony ujjaival szilárdan megkapaszkodhasson a földben. Z. A. fordítása * fan Piláf érdemes művészt, a cseh költészet jeles alak­ját köszöntjük, születésének 60. évfordulója alkalmából. Jan Pilaŕ szlavisztikát és romanisztikát tanult a prágai Károly Egyetemen; 1939-ben a németek letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták. Egyetemi tanulmányait a felszabadulás után fejezte be, majd újságíró lett. Számos lengyel, orosz és bolgár költő versét tolmácsolta cseh nyelven; verseiből eddig két gyűjteményes kiadás látott napvilágot A világ szürke galamb (1963) és a Vad bokrok (1974] címmel. Jelenleg a Československý spisovateľ kiadó főszerkesz­tője. A szerző munkája megírásá­hoz felhasználta az értekezés témaköréből korábban megje­lent írásait, valamint a hazai és külföldi szakemberek idevonat­kozó műveit. Könyvében nagy­szerű érzékkel tartotta mec az arányt az elmélet és a gya­korlat szempontjai között, s nem csupán elemez és bírál, hanem reális javaslatokat is közöl. Tudományos alaposságú elemzéseit számos szaktekin­tély munkájára való hivatko­zással támasztja alá, s ezáltal adatai, állításai ténylegesebbé válnak. A szerzőnek sok olyan eredeti, értékes megállapítása van, amely hasznos segítséget nyújthat majd e szakterület ké­sőbbi kutatóinak. Ez a legna­gyobb mértékben a negyedik, ötödik s hatodik fejezetre vo natkozik, ahol több olyan új­szerűséggel találkozik az olva­só, amely a nyelvtudományt gazdagította. A könyv írójának a szemé­lyében az elméletileg kitűnően képzett nyelvész a kétnyelvűsé­get a gyakorlatban kiválóan is­merő szakember találkozott, akinek szép stílusát helyen­ként a gyakorinak tűnő ide­gen szóhasználat — feleslege­sen — zavarja. Zavarólag hat a könyv kötésterve, külseje is. Igényesebb, figyelemkeltőbb kiállítást érdemelt volna. Bár a szerzőnek e korszerű tudományos munkája a legna­gyobb figyelemre elsősorban a nyelvészek, pedagógusok, isko­la ügyi dolgozók között számít­hat, ismertetett problémafelve­tései alapján a nagyközönség érdeklődésére is számot tart­hat. Dr. PÁRKÁNY ANTAL BÍB ‘77 Szlovákia fővárosa ismét je­lentős kulturális esemény szín­helye: ma, a Kultúra Házában, ünnepélyes keretek között meg­nyílik a BIB '77, a nemzetközi gyermekkönyv-illusztrációk 6. biennáléja. A kiállítást az SZSZK Kulturális Minisztériu­ma, a Szlovák Nemzeti Galéria és az UNESCO csehszlovák bi­zottsága rendezi. A kétéven­ként ismétlődő, nagyszabású kiállítás a maga nemében egyedülálló egész Európában és világszerte élénk érdeklő­dést vált ki; a tárlaton öt föld­rész 34 országa képviselteti magát, s 241 művész 2500 alko­tását állítják ki. A bemutatott illusztrációk mindenki szívéhez közel áll­nak. mert a gyermekek örö­mét, szórakozását szolgálják, lelki és szellemi életüket, szép­érzéküket formálják. Hatnak képzeletükre, elősegítik fantá ziájuk szabad szárnyalását. A gyermekek és az ifjúság olvasmányait díszítő tréfás vagy komoly, költői vagy gro­teszk illusztrációk feltárják a világra csodálkozó gyermek és a nagyobbak szeme előtt a vi­lágmindenség titkait. Megidé­zik a közeli és távoli országok tájait, a természet végtelen gazdaságát, növény- és állatvi­lágát, kaput nyitnak a csilla gos ég csodái felé is. Mindez hozzájárul életük teljesebbé té­teléhez, s kapcsolatot teremt a művészekkel, illetve a művé­szettel, mely oly fontos szere­pet játszik a szocialista ember sokoldalú fejlesztésében. A derűs színű, szép mondani­valójú illusztrációk a barátság, a nemzetközi megértés és együttműködés, valamint a bé­ke eszméjét hirdetik. A korábbi években is sok-sok ezer szü­lő és kíváncsi gyerek kereste föl a nagyszerű seregszemlét. Az érdeklődés bizonyára ezút­tal is nagy lesz. E vonzó tárgykörhöz csatla­kozik a Mirbach-palotában szeptember 10-én megnyíló tár­lat: Eugénia Lehotská festőmű­vész gyermekkönyv-illusztrációi és a Gorkij utcai kiállítóterem­ben bemutatott népi gyermek- játékok tarka sokasága. BÁRKÄNY JENÖNÉ Olvassuk együtt A Madách Könyvkiadó a na­pokban jelentette meg a ma­gyar összehasonlító iroi^.om- kutatás egyik legrangosabb képviselőjének, Sziklay Lász­lónak a könyvét, a VISSZHAN- GOK-at, amely a tudós szerző sokéves munkásságának jelen­tős írásait tartalmazza. Az elemző vitacikkekben mindig a megfontolt tudós érvel, nagy­szerű felkészültséggel, szenve­délyesen. Ö maga vallja köny­ve megjelenésének kapcsán: „Mint a társadalmi problemati­kában, a nemzetiségi kérdés terén is számos olyan sebe ma­radt meg mibennünk a múlt­nak, amely ha már — talán — nem is éget, de mindeneseire sajog. Sokszor éreztem úgy, hogy operálókés van a kezem­ben, amikor vitatkozom, ami­kor támadom a múlt előítéle­teit, reakciós sovinizmusát fel­támasztani akaró — baciluso- kat." Turczel Lajos eddig megje­lent tanulmányköteteinek té­mája főleg a csehszlovákiai magyar irodalom és kultúra. Űj könyve, a PORTRÉK ÉS FEJ- LÖDÉSKÉPEK is e kutatási te­rület további fontos problémáit (a dilettantizmus kérdését, Pe­tőfinek a csehszlovákiai ma­gyar köztudatban kirajzolódott képét) elemzi. Munkássága azonban a magyar irodalom klasszikusainak itteni vonatko­zásait. Kazinczy kassai, Kár­mán losonci tevékenységét is felöleli. Harmadik kutatási te­rülete a cseh—magyar és a szlovák—magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok (pl. Fu­čík és a Sarló viszonyának) „rögzítése“, a hagyományok át­tekintése és összefoglalása. A kötet további előmunkálatként szolgálhat a megírásra váró csehszlovákiai magyar iroda­lomtörténethez. • Mészáros László személyében fiatal kritikust avatott a Ma­dách Könyvkiadó. Könyvében, a NYITOTT TÉTEL-ben a szer­ző az irodalmat a megszokot­tól elétőren, a természettudo­mányokkal foglalkozó szakem­ber szemszögéből közelíti meg, és ezáltal új színeket, ízeket kever széles körű irodalmi tá­jékozottsággal megírt értéke­léseibe —sosem feledkezve meg arról, hogy a tárgyalt problé­mákhoz kapcsolva elmondja saját kritikai és erkölcsi hit­vallását. A távoli tájak után ismét ha­zai vadászatok résztvevőivé vá­lunk Gyimesí György új köny­vét. az EMLÉKEZETES VADÁ­SZATOK at olvasva. Szokatlan, rendhagyó vadászka I and jait eleveníti föl a szerző hangula­tosan, érzékletesen, humorosan. Már-már elejthetetlennek lát­szó „csodaszarvast“ üldözünk, rendkívül eredményes fácanva- dászaton vagyunk jelen, meg­tudhatjuk, miért jó, ha néha fegyelmezetlen egy vadászku­tya. s azt is, hogyan juthatunk — egy kis ravaszkodással — muflont rófeához. A könyvet gazdag képanyag egészíti ki. A nemrégiben újra fölfede­zett cseh klasszikus író, Jaro­slav Havlíček regénye, a PET­RÓLEUMLÁMPÁK egy csúnya, de érdekes ellentétekből össze­gyúrt nő belső fejlődését kö­veti elemző figyelemmel meg­születése pillanatától furcsa házasságának kényszerű befe­jezéséig. A hősnő viszontagsá­gos éleién át élesen kirajzoló­dik a cseh századforduló mint­egy harminc esztendejének vi­lága. lebilincselő realizmussal megrajzolt története, egy va­lóban létező cseh kisváros és egy közeli tanya mindennapjai­ban. A Szovjet Irodalom Könyvtá­ra sorozatban jelent meg Alek­szej Tolsztoj regénytrilógiája, a GOLGOTA. Az író így jellem­zi regénye cselekményének színhelyét: „Pétervár fergete­ges, dőzsölő, éjféli életet élt. Tébolyodott, villódzó, kéjes nyá­ri éjszakák és télen a zöld asz­talnál átvirrasztott éjjelek\ aranycsengés, zene, keringő párok az ablakok fénykereté­ben, veszett kocsikázások, ci­gányok, hajnali párbajok a sü­völtő jeges szélben — és ka­tonai parádék rézfúvók rivalgá- sában, a cár bizánci vágású sze­mének hátborzongató tekintete előtt... így élt a város.“ Ebből a kaotikus, szennyes kavargás­ból indulnak el a regény hősei. Kerülő utakon, szenvedéseken, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét, Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sor­sa az orosz értelmiség sorsa: „Három vízben áztunk, három vérben fürödtünk, három lúg­ban főttünk. Tisztábbak va­gyunk a tisztánál.“ — fogal­mazzák meg a regény hősei. Hunyadi Mátyás humanista udvarának egyik legjellemzőbb alakja volt Galeotto Marzio, h\íí- nek munkája a MÁTYÁS KIRÁLY­NAK KIVÁLÓ, BÖLCS, TRÉFÁS MONDÁSAIRÓL SZÓLÓ KÖNYV teljes terjedelmében jelent meg a Bibliotheca Ilistorica sorozat­iján. Galeotto Marzio munkája friss, közvetlen, élményszerű, számos fejezetének magva egyé­ni élményen alapul — ez ma­gyarázza közvetlenségét, meg­győző erejét. A vidám lakoma, a szellemes társalgás, a szipor­kázó ötletek, a kellemes beszél­getés e lelkes híve, Galeotto Marzio. többet tett Mátyás ud­varának megörökítésére, mint sok ünnepélyes és terjedelmes mű szerzője együttvéve. Rövid idő leforgása alatt har­madik kiadásban jelent meg Szabó Magda regénye, a SZEM­LÉLŐK, melynek cselekménye egy képzelt szocialista és egy képzelt nyugati, semleges ál­lamban játszódik. Az írónő mondja könyvéről: „A szemlé­lők — ha úgy tetszik — szerel­mes regény, ám egymásba sze­rető, ezúttal még csak nem is fiatal hőseit nyugati és kelet­európai szemléletük következ­tében nemcsak hogy örökké, méa huzamosabban sem járhat­nak egy úton. Emlékanyaguk, múltuk háttere, hajdani örömük vagy tragédiájuk és mindaz, amit még kölcsönösen elvárnak az élettől, oh/an homlokegye­nest más, hogy a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé.“ Boccaccio, Byron. Lermontov és más nagy európai író válo­gatott műveinek kiadása után ezúttal a huszadik század nagy szovjet költőjének, Szergej Je­szenyinnek az életművét tette le asztalunkra az Európa Könyv­kiadó. IESZENYIN VÁLOGA­TOTT MÜVEI-ben megtalálhat­juk lírai költészetét, elbeszélő költeményeit, drámáit, tanul­mányait. cikkeit, önéletrajzi írásait, leveleit, totális képet kapva a költő munkásságáról, életéről és koráról. A kitűnő így élt... sorozat legújabb darabja, az ÍGY ÉLT KAZINCZY FERENC Z. Szabó László munkája. „Egy század óla akarva-akaratlanul is min­den magyar író az adósa* — írta Kazinczyról már 1931-ben, halálának 100. évfordulóján Ha­lász Gábor. És nemcsak az írók. Ma is adósa mindenki, aki magyarul beszél. Lehet, hogy elfeledtük őt. Könyvei — meg­lehet — ott porosodnak a könyvtárak polcain. Az iskolá­ban is ritkán esik szó róla. Pe­dig az ő harcának eredménye­ként szólhatunk megfiatalított nyelvünkön. Több mint fél év­századon át vállalta az irodal­mi vezér szerepét, a nyelvújítás kíméletlen harcait, a szépiro­dalom megteremtésének apos­toli munkáját, a szellemi élet szervezését. Börtönt járva, sze­génységgel küzdve, de mindig tisztán, igazul. A kötetet bősé­ges dokumentumanyag teszi szemlél te többé és tel jesebbé. Mese formájában előadott történelmi elbeszélések gyűjte­ménye Móra Ferenc könyve a TITULÁSZ BANKÓJA. Az a sye- rekolvasó. aki az író színes fan­táziával szőtt történelmi meséi­nek ismeretével indul, fogéko­nyabb. érdeklődőbb lesz a va­lóságos történelem megismeré­sére Az a gyerek, aki Móra tolla nyomán hallja először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő mesé­ket. a török hódoltság korában játszódó históriákat, történel­münk nagy alakjainak. Hunya­dinak. Rákóczinak, a szabad­ságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el. A kö­tetet Reich Károly művészi szí­nes rajzai teszik még vonzób­bá. —re— új szó 1977 IX. 9. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents