Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-07 / 247. szám, szerda
Az ígéret szép szó... Építőiparunk feladatai a CSKP KB 6. plenáris ülése után • Szükséges az emberek és gépek legfontosabb építkezésekre való ösz- szevonása • Az év vége még messze van, de rohamosan közeledik Csehszlovákia Kommunista Parija XV. kongresszusának határozata, a szövetségi kormány számos döntése az életszínvonal gyors ütemű fejlődését tűzte ki célul. Az ezzel összefüggő feladatok jelentős részét az építőipari dolgozók valósítják meg. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán az építési beruházásokra előirányzott összeg 747,8 milliárd koronát ér el, és az építkezésekkel kapcsolatos munkák terjedelme — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — 35,4 százalékkal növekedik. Az említett irányszámoknak a gyakorlatba való átültetése többek között az embereknek és gépeknek a legfontosabb építkezésekre történő összevonását teszi szükségessé. E feladat teljesítése érdekében fel kell számolni az erők szétforgácsolásának nem gazdaságos gyakorlatát, mert ellenkező esetben a több, egy- ídőben megkezdett építkezés közül egy sem készül el haláridőben. A terv pedig — csakúgy, mint népgazdaságunk többi ágazatában — az építőiparban is ' törvény, melynek a megszegése problémaláncolatot von maga után. Ha gyárfelúji- tási munkálatokkal maradnak le az építők, az érintett üzem — mely számolt egy munka- csarnok korszerűsítésével — teljesíti tervét, s ez a belső anyagi és erkölcsi hátrányokon túl zavorokat okoz a szállítói-megrendelői kapcsolatokban is. De komoly problémák kerekednek abból is, ha nem készül el határidőben egy kul- lúrház, mosoda vagy más közhasznú létesítmény. Több külső és belső tényező befolyásolja az építőipari dolgozók munkájának eredményességét. Az elmúlt évek során ezt az ágazatot is átépítették a nagyüzemi termelés követelményei alapján, feladataik teljesítése azonban nemcsak az olt dolgozó munkások: és tecl^nikusok igyekezetétől, számos más tényezőtől, főbbek között a meglehetősen nagy munkaerővándorlás megfékezésétől is függ. Az utóbbi időben — főleg a legfelsőbb pártszerveknek az építőiparral foglalkozó plénumülései után — fontos követelmény lett a befejezési munkálatok ütemének meggyorsítása. Ennek elérésére azonban gépi segítségre, és az építkezésben ugyan közvetetten rész vevő, de az átadási határidők megtartását mégis nagyban befolyásoló társvállalatokkal közösen kidolgozott kooperációs tervek egyeztetésére és a belőlük eredő feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzésére van szükség. Sok létesítmény átadása lehetetlen a közművesí- tési munkálatok határidőben történő elvégzése nélkül; por- lalanított utak is kellenek. Rövidebben szólva: valamennyi érdekelt fél tervének egyenletes teljesítésére, felelősség- teljes hozzáállására van szükség. Az egy-egy üzem kollektíváját érintő, talán ipari lokálpatriotizmusnak is nevezhető szemléleten — mint meghaladotton — túl kell lépni a népgazdaság szempontjából fontos célok megvalósítása .érdekében. Néhány hónap telt el a CSKP Központi Bizottságának hatodik, az építőipari dolgozók feladataival foglalkozó plénuma óta. Az ott elfogadott határozatot az érdekelt üzemek lebontották és saját viszonyaikra alkalmazták. Intézkedési terveket dolgoztak ki az ágazaton belüli fogyatékosságok felszámalására, a tartalékok feltárására, és értékes kötelezettségeket vállaltak a felada tok határidő előtti teljesítésére. Felmerül a kérdés: megvalósí- tották-e mindezt, valamennyi építőipari és vele kooperáló üzem tiszta számlával zárja-e majd az évet? Az ígéret ugyanis — mint azt a közmondásból is tudjuk — szép szó, ha megtartják, úgy jó. Vajon december 31-ig elkészül-e valamennyi ez évre tervezett iskola, óvoda, kórház és a számtalan — a termelés növelésétől elválaszthatatlan — új gyáregység, villanyerőmű, magas kémény és nem utolsósorban a beköltözésre váró családok aggódó pillantásaival naponta végigkísért sok új lakóház, melyekből legtöbb Prágában és Bratislavában épül? A gyorsan pergő hétköznapok zsúfoltságában az országos viszonylatban tevékenykedő 540 000 építőnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy rajtuk az ország szeme, hogy nem véletlenül kerültek az idén a legfelsőbb pártszervek tárgyalásainak napirendjére. És arról se, hogy gyorsan és kérlelhetetlenül múlik az év végéig most még hosszúnak tűnő idő! (k. I.) Új számítógéppel A vágsellyei (Šaľa) DUSLO vegyikombinátban már megszokott jelenség a számítógép alkalmazása. Megbízhatóan és jól dolgozik a könyvelőség MINSK—22 jelzésű számítógépe. Most újabb, hasonló gépet kaptak, az EC—1030 jelzésűt. Felvételünkön a próbaüzemeltetése látható. Dezider Aľakša mérnök, Varga Ervin és Rastislav Kubiš mérnök (balról jobbra) kipróbálják, hogy valójában „mit tud" ez a számítógép. Véleményük szerint sokat. Főleg a vezetés és irányítás ésszerűsítésére, a gazdaságosság növelésére használható az új számítógép adatszolgáltatása. Alapos próbaüzemeltetés után januárban kezdi meg működését az új számítógép. MILAN ALAKŠÄ EREDMÉNYESEN DOLGOZNAK Diósputonyban (Orechová Polôh) eredményesen teljesítik az új választási programot. Csölle Lajds hnb-elnök elmondta, hogy az idén társadalmi munkában bekerítették a futballpályál és szociális helyiségeket és zuhanyozót létesítettek. Még ebben az évben befejezik a tornaterem építését és hozzálátnak a 00 férőhelyes óvoda és egy étkezde, illetve napközi otthon építkezési munkálataihoz. A jövő évben 3 millió korona ráfordítással megkezdik a bevásárlóközpont építését, melyben a község valamennyi üzlete helyet kap majd. 1980-ig ravatalozót is építenek, a portala- nítotj utak és járdák hosszát két kilométerrel növelik, új parkot és zöldsávokat létesítenek. A hnb-elnök elégedett a lakosok aktivitásával, valamennyien derekasan kiveszik részüket a faluszépítési akcióból. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére 170 egyéni és 15 kollektív vállalást tettek, melyeknek zömét már teljesítették is. KRASCSENICS GÉZA FEJLŐDŐ EGYÜTTMÜKÖDÉS Óránként 12—15 tonna kukorica szárítására alkalmas az új, magyar gyártmányú Bábolna BL—15 típusú szárító, amelyet nem egész két év alatt építettek fel az érsekújvári (Nové Zámky) Fejlődés Efsz-ben. Képünkön: ]nzef Horváth főmérnök (hal oldalon) és Ladislav Zálesák beruházási technikus az utolsó ellenőrzésre készülnek. (Felvétel: B. Palkovic — ČSTK) (CSTK) — Hazánk csaknem 5,5 milliárd korona értékű külkereskedelmi forgalmat bonyolít le a Magyar Népköztársasággal. Csehszlovákia Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország által megkötött, 1978—1980-ra -szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás előirányozza az árucsere-forgalom terjedelmének mintegy 50 %-os növelését az előző ötéves időszakhoz képest. A leggyorsabb ütemben a gép- és vegyipari termékek szállítása fokozódik.' Az idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyv értelmében Magyarország részesedése Csehszlovákiának a KGST- tagállamokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma ban eléri a 8 százalékot. A hazánkba irányuló magyarországi szállítmányok több mint 50 százalékát gépipari termékek, 20 százalékát pedig hagyományos élelmiszeripari termékek teszik ki. A mostani ötéves tervidőszakban hazánk főleg anód- anyagot, könnyűipari gépeket, építőipari és útépítő gépeket, gyengeáramú elektrotechnikai berendezéseket, irányító- és mérőkészülékeket, mezőgazda- sági gépeket, teherautókat és gumiipari termékeket szállít Magyarországnak. Hazánk elsősorban gyengeáramú elektrotechnikai berendezéseket, ipari szerelvényeket, számítástechikai, mérő- és irányító-készülékeket, bauxitot, vetőmagot, gyógyszert és mezőgazdasági gépeket importál Magyarországról. tij szó 1977. IX. 7. A másik véglet az, amikor a párt- szervezet vezetősége a saját, illetve a taggyűlés döntéseivel helyettesíti az igazgatót, a gazdasági vezetést. Az ellenőrzés folyamán szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy még ez is előfordul néhány pártszervezetben. Ez a véglet úgy jelentkezik, hogy a termelés és a gazdálkodás megítélésében a párt- szervezet, mellőzve a politikai szempontot, szakmai és technológiái döntéseket hoz e kérdések megoldására, meghatározza a felelősséget egyes feladatok teljesítéséért. Ez a felelős gazdasági vezetés megkerülése, ami károsnak minősíthető, mert csökkenti a gazdasági vezetés kezdeményezését, q vezetők egyéni felelősségérzetét, s ugyanakkor utat nyit az alibizmusnuk a termelés és a gazdálkodás operatív irányításában, a feladatok konkrét megoldásában. Csökken vagy teljesen lehelellenné válik a bíráló igényesség módszerének alkalmazása a gazdasági vezetéssel szemben, s ez csökkentheti a pártszervezet tekintélyét is. lékok feltárása, tudatosítása és kiaknázása növelheti az ellenőrzési jog gyakorlati alkalmazásának a hatékonyságát. Az ellenőrzés joga az egész pártszervezet kötelessége A pártalapszabályzat szerint az alapszervezetet — annak legmagasabb fórumát, a taggyűlést — illeti meg az ellenőrzés jogának gyakorlása. A gyakorlatban azonban előfordul olyan eset is, amikor az ellenőrzés jogát csak az alapszervezet vezetősége gyakorolja anélkül, hogy a problémákról vagy ezeknek a megoldásáról a taggyűlést tájékoztatná. Sőt esetenként a párt- szervezet elnökének a részvételét különböző gazdasági értekezleteken vélik az ellenőrzési jog gyakorlásának. A pártelnök részvétele az ilyen értekezleteken akkor hatásos, ha az itt szerzett ismereteket az alapszervezet arra használja, hogy felmérje az egyes megoldásra váró problémákat, feladatokat, növelje és gazdagítsa a taggyűlések elé terjesztett jelentések tartalmi színvonalát és tárgyilagosságát, elősegítse és növelje az elfogadott határozatok hatékonyságát, különben magában az elnök részvétele egyáltalán nem minősíthető az ellenőrzési jog gyakorlásának, hanem a demokratikus centralizmus és a kollektivizmus elve megsértésének. Az alapszabályzat 69. cikkelye az alapszervezetet arra kötelezi, hogy az ellenőrzési jog gyakorlati alkalmazásával az üzemben, vállalatban felülvizsgálja a termelési feladatok teljesítése révén a párt és az állam gazdaságpolitikájának végrehajtását. Az így szerzett értesülések lehetővé teszik, hogy a pártszervezet önálló véleményt alkothasson minden kérdésről, mélyebben hatolhasson be a termelési feltételek biztosításába és az elért eredmények összefüggéseibe, jobban feltárhassa a rejtett tartalékokat az irányításban, a munkafolyamat megszervezésében és összehangolásában. A kölcsönös bizalom ápolása A felülvizsgálás semmiképpen sem kelthet bizalomhiányérzelet a gazdasági vezetésben, egyes gazdasági vezetőkben. Ellenkezőleg. Az ilyen felmérésnek szolgálnia kell a bizalom kölcsönös növekedését, a jó, elvtársi kapcsolatokra alapozott bíráló igényességet, a gazdasági vezetőknek nyújtott inesz- szemenő tevőleges támogatást abban az általuk kifejtett tevékenységben, amelynek célja a gazdasági tervben kitűzött termelési feladatok következetes teljesítése mind minőségi, mind mennyiségi . vonatkozásban. Az ellenőrzés folyamán szerzett tapasztalatokat megítélve a pártszervezetek tevékenységének éppen a saját felmérések kihasználásában mutatkozik a legtöbb tartalék. E lartaSzakcsoportok, felsőbb pártszervek segítsége az ellenőrzésben A tapasztalatok alapján a pártszervezetek által megvalósítok felülvizsgálások, felmérések eredményeinek kihasználása különféle formákban és módszerekkel történhet. Több pártszervezetben is bevált, hogy érre a célra felhasználják a pártszervezet mellett működő gazdasági bizottságot, amely megvitatja az ellenőrzés eredményeit, együtt a gazdasági vezetés jelentésével, és összefoglalva a problémákat határozati javaslatot terjeszt a taggyűlés elé, amely magába foglalja a feltárt fogyatékosságok és hibák kiküszöbölését is. Több helyen sikerült már szakemberekből megszervezni olyan ideiglenes szakcsoportot, amelybe bevonják a szocialista munkabrigádok vezetőit, képzett tagjait, újítókat, s amelyet megbíznak azzal, hogy konkrét szakterületén felméréseket hajtson végre. Ha a felülvizsgálandó kérdéscsoport bonyolultnak mutatkozik, s a pártszervezet úgy ítéli meg, hogy erejét, lehetőségeit meghaladja a feladat teljesítése, segítséget kérhet a felsőbb párt- szervektől. Ez a forma sikerrel alkalmazható nagyobb üzemekben, ahol több alapszervezet működik; itt az üzemi pártbizottsághoz fordulhat segítségért, de kérheti a járási pártbizottság, a helyi vagy a városi pártszervek segítségét is. Minden ilyen felülvizsgálás végrehajtásában felette fontos, sőt nélkülözhetetlen az ott dolgozó kommunisták, pártcsoporlok, alapszervezetek bekapcsolása, a szoros együttműködés velük, mert tökéletesen ismerik a részleget. Velük kell megvitatni a kivizsgálás eredményeit, s figyelembe véve nézetüket előkészíteni a taggyűlés elé terjesztendő jelentést. Az ellenőrzés is megköveteli a jó szervezést és politikai munkát Az ellenőrzési jog gyakorlati érvényesítésének szerves része a jó politikai és szervező munka. A jól kidolgozott, helyesen megfogalmazott s a taggyűlésen jóváhagyott határozat teljesítésében a párttagok mellett be kell vonni a pártunkívüli dolgozókat is. E szervező és meggyőző munkában döntő szerep hárul az alapszervezet vezetőségére, a vezető párlfunkcionáriusok- ra és gazdasági dolgozókra. Ebben a munkában a személyi példamutatás, hozzáállás, elkötelezettség a legm**- gjfözőbb érv, amivel hatást gyakorolhatnak környezetükre. Az elkötelezett és becsületes munka mindenkor a leghatékonyabb fegyver a vezetők és a párttagok kezében. Bár a fejlett szocialista társadalom építésében elért sikereink, eredményeink nem vonhatók kétségbe, társadalmunk további dinamikus fejlődése csak akkor lehetséges, ha a kitűzött feladatokat mindnyájan, minden egyes munkahelyen minden dolgozó hiánytalanul teljesíti. Az ellenőrzési jog helyes és következetes érvényesítése nemcsak a fogyatékosságok, hibák feltárásához és utólagos kiküszöböléséhez járulhat hozzá, hanem megelőzheti ezek felmerülését, s így hatékony segítséget nyújthat az irányítás, a termelés, a munkafegyelem és a gazdaság optimális, jó, megfelelő megszervezésében. Következésképpen a pártszervezetekre, a kommunistákra nagy felelősség hárul azért, hogyan élnek az ellenőrzés jogával. BENKOVICS JÓZSEF, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának dolgozója
