Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-06 / 246. szám, kedd
Szombaton és vasárnap is nyitva tartják az üzletet FRISS ZÖLDSÉGÉT SZÁLLÍTANAK A FOGYASZTÓKNAK A földiöl negyvenöt perc alatt az üzletbe szállítják a zöldséget • Kooperációs kapcsolatokat létesítenek a Dunaszerdahelyi Agrofrigorral 9 Más üzletektől is vásárolnak zöldséget • A büfében üdítő italokat fogyaszthatnak a vásárlók • Három aranyéremmel jutalmazták törekvéseiket Kattog a távíró, a feliratok, grafikonok és képek mögött fel-felvillan a fény. Elkápráztató a Slušovicei Efsz (gott- waldovi járás") kiállítása. Egy elmés szerkezet az állatok fajtái, kora és neme szerint — a betáplált adatok alapján — számítja ki a számukra legmegfelelőbb takarmányadagokat. A technika csodáival találkozunk. — íme, helyettünk már a gépek gondolkoznak — jegyzi meg tréfásan Zdenék Hejzlar, a szövetkezet ésszerűsítő csoportjának vezetője. — Igaz, nekünk kell irányítani a berendezéseket, de mégis sokat segítenek a mindennapi munkánkban. Ezeknek a korszerű félautomata gépeknek és berendezéseknek köszönhetjük, hogy már a szükségletnek megfelelően adagolhatjuk a földbe a különböző tápanyagokat és az állatoknak a takarmányféléket. Amióta igénybe vesszük szolgálataikat, lényegesen olcsóbban, gyorsabban és többet termelünk. Ez a lényege törekvéseiknek. A termelési folyamatok korszerűsítésével fokozzák a munka termelékenységét. Az elért sikereket, a nagyüzemi termelési formák kibontakoztatásáért folyó szüntelen küzdelmet értékelte az Agrokomplex ’77 mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás zsűrije is, és három aranyérmet adományozott a szövetkezet dolgozóinak. A felvillanó fény megvilágítja a könnyű hullámpléhekből épült tágas istálló fényképét. Az „omegarendszer“ szerint épített istálló fő elemeit négyhat dolgozó hét-tíz nap alatt szereli össze. Beleszámítva a berendezések felszerelését és más munkákat, egy istállót a kezdéstől számítva két hónap alatt üzemképessé tesznek. Ezekben az istállókban egy dolgozó 500 szarvasmarhát etet. Egy állat számára háromezer korona beruházással teremtenek férőhelyet. A másik makett a folyékony műtrágyát keverő üzemrészleget mutatja. A szövetkezet jól működő laboratóriumában határozzák meg, hogy a növények fajtáitól és fejlődésétől függően milyen, mennyi és hány százalékos vegyületben juttassák a lombtrágyát a levelekre. Ilyen módon nem fordulhat elő fölösleges tápanyagpazarlás. A BIG 2500-as permetező gyorsan és jó minőségben juttatja a folyékony műtrágyát és a növényvédő szereket a földre, illetve a növényekre. Jól bevált a húsz méter munkaszélességű, hídszerű önjáró alkalmatosság. A szövetkezet szakemberei szerelték össze. A zöldséget a dolgozók ülve szedhetik föl. Kedvezőtlen időjárás esetén ponyva védi őket az esőtől, vagy az erős széltől. Este, vagy kora hajnalban kivilágítják, tehát ilyenkor is gyorsan szedhetik a dolgozók a zöldséget. A szövetkezet mintegy százötven hektáron termel zöldséget. A primőrárut főleg a háromhektáros üvegházban, a kélhektáros fűtött fóliasátrakban és a tízhektáros fűtetlen fóliasátrakban termesztik. Harminc hektáron úgynevezett friss zöldségszalagot létesítettek. Többfajta zöldséget termesztenek egyszerre, és a mozgó hídról állandóan szedik. A betakarítás után nyomban új palántákat ültetnek. Száz hektáron lényegében hagyományos módszerekkel főleg gyökér-zöldségféléket termesztenek. A zöldségtermesztés korszerűsítésével egyidőben kedvező feltételeket teremtettek az értékesítésre is. Már elkészült egy ezer vagon befogadóképességű, hőszabályozó berendezéssel ellátott raktár. Ennek egyik helyiségében tisztítják, mossák és fóliazacskókba csomagolják a zöldséget. Készül a hétszáz vagonos hűtőberelnde- zéssel ellátott raktár is. Ebben a hosszabb időre tárolt gyümölcsöt és zöldséget raktározzák. A csoportvezető tájékoztatása szerint az elkövetkező időszakban még további elképzelések valósulnak meg a lomhán hömpölygő Morva partján. A hétezerhektáros szövetkezetnek — amely hegyaljai körzetben gazdálkodik — egy ezerhektáros gazdasága működik az Uherské Hradišté-i járás szomszédságában, ahol kedvezőek a feltételek a zöldségtermesztésre. Ezért itt építik ki a nagy zöldségtermesztő kombinátot. A zöldséget évről évre nagyobb területen termelik. De szerződést kötöttek a szomszédos mezőgazdasági üzemekkel is, amelyektől a termés egy részét felvásárolják. ígéretes kapcsolatok alakulnak ki a Zelenina üzemeivel és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofigor üzemeivel is. Ilyen módon is igyekszenek biztosítani zöldségből és gyümölcsből a lehető legnagyobb választékot. Szeptember másodikán Gottwaldov lakosságának legnagyobb megelégedésére a Mur- zini utcában megnyílt a slušovicei szövetkezet négyemeletes zöldség- és gyümölcsárusító üzeme. Mintegy ezerkétszáz négyzetméter elárusítótérben vásárolhatnak a lakosok friss zöldséget és gyümölcsöt. Az áruhoz önkiszolgálással juthatnak. Mindenki olyan. súlyú csomagot választ, amilyenre szüksége van a családnak. A friss zöldség negyvenöt perc alatt jut el az üzletekbe. Nem veszíti el tehát vitamintartalmát a hosszadalmas szállítással, az esetleges többnapos raktározással. A négyemeletes épületet a lakosság nagyon megkedvelte, mert igazán friss zöldséget és gyümölcsöt, szép vágott virágot vásárolhat benne, zöldségből és gyümölcsből készült salátaféleségeket, üdítő italokat fogyaszthat a korszerű, büfében. A zöldségtermelő kombinát még csak most bontogatja szárnyait, de máris ígéretes tevékenységet fejt ki. A tervek szerint igénylés után házhoz is szállítják a zöldséget, íme egy szép kezdeményezés, amelynek mind a termelők, mind a fogyasztók örülnek. BALLA JÓZSEF A bányászok példája AZ EREDMÉNYEK REÁLISABB ÉRTÉKELÉSE 1977. IX. 6. Aki rendszeresen figyeli, hogy mi történik napjainkban hazánk bányaiparában, bizonyára felfigyelt rá, hogy Lu- mír Sakmar országszerte ismert kollektívájának kezdeményezésére számos munkahelyen új, az eredményeket reálisabban tükröző értékelési rendszert vezettek be. Ennek az a lényege, hogy az eredményeket nem hetenként, és még csak nem is havonként, hanem 60 munkanaponként, illetve háromhavonként összesítik és hirdetik ki. Mi ebben az új és miért előnyös ez a módszer? Elsősorban arról van szó, hogy a bányászok a rekordteljesítmények megszervezésének ezzel a módszerével kizárják a munkaverseny formális alkalmazásának a lehetőségét. Mert megtörténhet, hogy az egyén egy héten, 14 napon, akár egy hónapon át is kiemelkedő eredményeket ér el, sőt, mi több, kollektíva is kimutathat ugyanannyi idő alatt átlagon felüli teljesítményt, a hozzáértők mégsem veszik készpénznek az erről kiadott jelentéseket. Nem, mert előfordulhat, hogy egyszeri, a reális viszonyokat nem teljesen tükröző akcióról van szó. Előfordulhat, hogy mesterségesen, az egyszeri teljesítménynövelés érdekében különösen kedvező körülményeket teremtenek, különösén előnyben részesítik a csoportot anyagellátók stb. Egyszóval: mindenki a „kezük alá dolgozik“, és így eddig soha nem látott eredményeket érnek el. Az ilyen „fellángolásokat“ — sajnos — néha nem követi a teljesítmények rendszeres‘fokozása. Mihelyt újból a régi kerékvágásba kerül a munkaszervezés, mihelyt megint a megszokott módon folyik az anyagellátás, újból a régi szintre esik visz- sza a teljesítmény. Más szóval: egyfajta mutatványként értelmezték az ilyen munkahelyeken a rekordmozgalanat, és nem hasznosították a tapasztalatokat. Félreértés ne essék, nem azt akarjuk itt állítani, hogy az ilyen „egyszeri“ akciónak nincs szerepe a termelésben. Óriási szerepe — lehet! Lehet, ha a kollektíva tagjai az üzem,- a vállalat vezetőségével kiértékelik az eredményeket, és levonják a tanulságokat. Például megállapítják, mi akadályozta meg régebben a nagyobb teljesítmények elérését. Ha az anyagellátás akadozott, az ellátó részlegekben kell javítani a munkaszervezést, ha pedig a műszaki előkészítés üteme nem voll kielégítő, akkor ezeken a munkahelyeken van szükség a tevékenység módosítására. A látványosnak tűnő „rekord- döntési“ akcióknak is lehet tehát értelme. Az ilyen megmozdulások csak akkor értelmetlenek, ha öncélúak. Ilyen esetekkel — szerencsére — egyre ritkábban találkozunk. A Sakmar-kollektíva megint példát mutatott. Gyakorlatban valósítják meg mindazt, amit a pártkongresszuson oly sokan hangoztattak: formalizmusmen- tessé nemesítik a munkaver- senyt. Bebizonyították, hogy a kiemelkedő teljesítmények ál- landősíthatók. És az a legör- vendetesebb, hogy nincsenek egyedül. A bányaiparban további munkacsoportok kezdtek el hasonló módon versenyezni. Az újságok például már közölték egy hírt, amely szerint: „Ludvik Valošek vezető vájár kollektívája 1977 áprilisában és májusában a K 12-es profilon 116 métert haladt előre és ezzel hosszú távon is megdöntötte az eddigi rekordot...“ A laikus szénfogyasztó valószínűleg nem tudja, hogy mi az a „K—12-es“ profil. Azt azonban tudja, hogy a gyáraknak, a vil- lanvtelepeknek, a háztartásoknak szénre, sok százezer tonna szénre van szükségük. A Sakmar-kollektíva és a bányaiparban az ő példájukat követő sok munkacsoport példát mutat, amelyet mindenkinek érdemes követnie, hogy a szocialista munkaversenyben teljesen felszámolhassuk a formalizmust, hogy a mozgalom tovább gazdagítsa az országot mindannyiunk hasznára. PÁKOZDl GERTRŰD A Deáki (Diakovce) Efsz-ben jó termést ígér a cukorrépa. Tonká Pál mérnök, a szövetkezet elnöke, Ladislav Mrnka főagronómusi és Takács András üzemgazdász becslése szerint a Slovmona If cukorrépa} aj la megadja a hatszáz mázsás hektárhozamot is. Ä lenti képen; Pákozdi Domonkos családjával és a „kisegítőkkela- együtt tisztítja a jó minőségű hagymát. A szövetkezet vezetősége; sierint a negyvenhektáros táblán legalább háromszáz mázsa hagymát szednek fel minden hektárról. [BalIa felv.) AZ IITOLSÖ FORDULD ELŐTT A breznói Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet határában vasárnapra esett az idei aratás nyolcadik napja. Reggel hét óra óta kilenc kombájn dolgozik a földeken. Egyetlen korábbi alkalommal kezdték ' még ilyen korán a munkát. A kombájnosok most még azt sem várták meg, hogy felszáradjon a harmat. — Mivel magyarázható a kora reggeli igyekezet? — Azzal, hogy estig mindenképpen be akarjuk feje mi az aratást — válaszolta fán Rej- ko, a szövetkezet főagronómu- sa. — Ugyanis már csak hatvan hektáron áll lábon a gabona, és ma végre szépnek ígérkezik az idő. Ezért nem engedhetjük meg, hogy kihasználatlanul múljanak a percek. A szövetkezet hegyes-dombos határában az idei nyáron ösz- szesen 835 hektáron érett kasza alá a gabona. Amikor elkezdték az aratást, hét-nyolc napra tervezték a munkát. Ennyi idő alatt arc elmúlt években is mindig elvégezték a gabona betakarítását. Most azonban összesen több mint egy hetet vesztegeltek a gépek az eső miatt. Volt olyan -nap, amikor csak két-három órát dolgozhattak a földeken. — Tíz kombájnnal kezdtük az aratást. Saját kombájnosaink mellett a kalinovói Barátság Egységes Földművesszövetkezet és a Kremničkai Gép- és Traktorállomás társadalmi munkásai dolgoznak a betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében. Sajnos a munka harmadik napján elromlott az egyik kombájnunk. Ki kellene cserélni a motorját. A Pezinoki Gép- és Traktorállomás dolgozói azonban még a mai napig sem küldték el az új motort. Ha nem várakoztattak volna meg bennünket, már három nappal ezelőtt ietehettíik volna az aratás gondját. A kombájnosok, amikor csak az idő engedte, késő estig kint maradtak a határban. Ezzel igyekeztek behozni valamit abból a lemaradásból, amelyet a tizedik kombájn meghibásodása okozott. Pedig, amint azt az agronómus mondja, egyiküket sem kérték meg erre. Az idénymunkások, csakúgy, mint a szövetkezet dolgozói, természetesnek vették ezt a megoldást. Napközben ugyanis a szemveszteségek elkerülése végeit egyik parcellán sem kapcsolhattak nagyobb sebességre. Az egyik kalinovói kombájnos, fán Besina, akit a nemzeti aratóünnepélyt megelőzően többed- magával „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetés átvételére hívtak Nyitrára, még a tisztelerükre rendezett díszvacsorát sem várta meg. A kitüntetés átvétele után azonnal visszaindult B réz ne’ja. ahol a délutáni órákra a segédkombáj- nos, Milan Gombola . gondjára: bízta az E—512-es gépet. — Szívesen maradtam volna Nyitrán a többiek között, de mégis csak a munka az első —- mondja, amikor erről kérdezem. — A segédkombájnos semmiképpen sem dolgozhat helyettem. Az pedig szintén elképzelhetetlen, hogy egy díszvacsora' miatt a következő napon álljon a kombájn. Ján Besina a kalinovói és a breznói határban az idei nyáron összesen 390 hektáros területről aratta le a gabonát. Va- lamenyiük közül az ő teljesítményét értékelik a legjobbnak. Ezért is megérdemelhette volna a pénteki rendkívüli pihenő: a- pot. — Arra is jut majd idő, amint learatjuk ezt az utolsó parcellát — mondja. — Igaz, nem sok, mert otthon már megérett a borsó, azután pedig a kukoricaföldekre megyünk a kombájnokkal. Az ősz végéig még sokat leszünk a gépek nyergében. A beznói és a kalinovói kombájnosok az idén már a negyedik nyarat töltötték együtt a két szövetkezet határában. Munkájukat ismét csak dicsérni tudja a főagronómus. — Valamennyien kiválóan dolgoznak — mondja. — Nagyon figyelmesen kell megnézni a tarlót, ha elhullajtott szemet akar találni utánuk az ember. Különösen vigyáznak <irraé hogy rendben legyenek a gépek, ne szórják a kicsépelt magot. Igazi jó munkát végez azonban a többi társadalmi munkás is: a benesovói katonák, akik nyolc tehergépkocsival segítik a termés szállítását, illetve a szalmabegyűjtést-, valamint az itteni hídgyár dolgozói, akik ugyancsak a sza’- rnabegyűjtésnél segédkezne!?. Közülük sokan nem először mondtak le a mi javunkra a szabad szombatról és a vasárnapi megérdemelt pihenésről. Azt sem túlzás állítani, hogy együtt örülnek velünk a mostani jó termésnek. Ugyanis hektáronként közel negyven mázsás átlaghozamot takaríthattunk be. Egy héthektáros parcellán pedig ötvenegy mázsás rekordtermést adott a szovjet Mironovszkaja búza. Amikor erről beszélgetünk, már egészen közelről hallatszik a kombájnzúgás. Körbe mérve már csak 450—500 méter lehet egy-egy forduló hossza. Aztán egyre gyakrabban fordulnak a gépek. Délután három órakor az utolsó kalász is eltűnik a kombájn gyomrában. LALO KÁROLY
