Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-03 / 243. szám, szombat

Egy tanácskozás margójára Konkrétabban, bírálóbban keliett volna... Kiváló eredményeket értek el, jó munkát végeztek és vé­geznek a beííuši erdőgazdasági üzem favágói, traktorosai, tech­nikusai, erdészei, tisztségvise­lői és má's dolgozói. Alig négy hónap leforgása alatt, április közepétől augusztus közepéig feldolgozták annak a fameny- nyiségnek több mint 60 száza­lékát, amely még a télen a szélviharok következtében szen­vedett károkat. Nagy lelkesedéssel fogtak hozzá csaknem 120 000 folyó­méter fa feldolgozásához, s bár a félév végén még mindig 4000 folyóméter várt megmun­kálásra, s több mint 2300 köb­méter fát kellett elszállítaniuk, eredményeik mégis elismerést érdemelnek. A fakitermelés te­rén is sikereket értek el éá a júliusi tervet 104 százalékra teljesítettéit. Ezeket az adató; kát közölték, s a kommunisták’ áldozatkész munkáját nagyra értékelték az üzemi pártbizott­ság jelentésében, amelyet Ka­rol Ružinský, az üzemi párt- bizottság elnöke terjesztett elő a Banská Bystrica-i járás­ban levő erdőgazdasági üzem kommunistáinak plenáris ülé­sén. A tanácskozáson fő napi­rendi pontként értékelték az üzemi pártbizottság és az irá­nyítása írta tartozó pártszer­vezetek tevékenységét a leg­utóbbi plenáris ülés óta. A továbbiakban Miroslav Eng­ter elvtárs tájékoztatta a gyű­lés résztvevőit a Felső-Garam mente erdőgazdaságának fe}- lesztési koncepciójáról. Az erdészek, különösen az idősebbek, akik annak idején tevékenyen részt vetlek az an­tifasiszta ellenállásban, figyel­mesen hallgatták végig a jelen­tést. Sokan már az SZNF ide­jén tudták, hol a helyük. így aztán nem csoda, hogy az egyes munkahelyeken a fa kiterme­lésében és elszállításában ők járnak az élen, ők a legjobb dolgozók. Az erdőgazdaság dolgozói, főként a kommunisták, munka­helyüknek élnek. Bántja őket, hogy a tönkrement fát az idén nem sikerüli teljes egészében feldolgozni. Intézkedéseket fo­ganatosítottak azonban annak érdekében, hogy ne korhadja­nak el a földön fekvő hatalmas fák, a gömbfáról eltávolították a kérget. Nem csoda és nem is hiba, hogy a gyűlésen főként a gazdasági kérdésekkel és az erdőgazdasági üzem fejleszté­sének távlataival foglalkoztak. Ez azért helyes, mert a kom­munistáknak sok dolgot előre kell látniuk és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ne érje őket meglepetés. Csakhogy másrészt behatób­ban kellett foglalkozniuk az egyes szervezetek és pártcso­portok aktivitásával is. Igaz, hogy Ružinský elvtárs, a párt- bizottság elnöke a jelentésben elmondotta, mely alapszerveze­tekben milyen arányban vesz részt a tagság a taggyűléseken, és arról is beszélt, milyen gyakran tanácskoznak a párt­csoportok. Biztosan jólesett a pohorelái erdőgazdasági igaz­gatóság kommunistáinak a di­cséret azért, hogy pártalapszer- vezetük taggyűlésein a részvé­teli arány 97 százalékos. A tag­jelöltek felvételéről is szó volt. Az elnök joggal hangsúlyozta, hogy állandóan figyelmet kell szentelni a pártszervezet fiata­lításának, meg annak, hogy a CSKP-ba több nő kerüljön, hi­szen az üzemben viszonylag sok nő dolgozik és a 126 kom­munista közül jelenleg csak kettő nő. A beňuši elvtársak ezzel nem lehetnek elégedet­tek. Ezért is szükség lett volna az egyes szervezetek bizottságai tevékenységének konkrétabb, bírálóbb elemzésére. Az üze­mi pártszervezet bizottsága tagjainak már korábban meg kellett volna vizsgálniuk an­nak az okait, miért alacsony a részvételi arány a závadkai pártalapszervezet taggyűlésein s ezt a plenáris ülésen szóvá kellett volna tenni. Hiszen a taggyűlésen való részvétel a kommunisták legalapvetőbb és magától értetődő kötelessége. Ezenkívül ahelyett, hogy egy­szerűen csak leszögezték: ez vagy az a pártcsoport tevé­keny és rendszeresen tanács­kozásokat tart, be kellett vol­na mutatniuk valamelyik aktív pártcsoport munkaformáit, módszereit s főként eredmé­nyeit! Hiszen éppen az az egyik legfontosabb cél, hogy a tag­gyűléseken a kommunisták ta­nuljanak a hibákból, a fogya­tékosságokból és a többiek po­zitív eredményeiből. Arra van szükség tehát, hogy a taggyű­lés — ebben a konkrét eset­ben plenáris ülés — mindenki számára tapasztalatok forrása legyen. Szükség van arra, hogy a gyengébbek tanuljanak a jobbaktól. A vitában alig hang­zott el valami a konkrét poli­tikai tömegmunkáról, a neve- lési problémákról és arról, pél­dával járnak-e elöl a komm» nVstúk a fiatalok nevelésében.; A plenáris ülés légköre ezért inkább egy termelési értekezlet légköréhez hasonlított. Fersza* voltak olyanok, akik nyíltan feltárták az őket érintő prob­lémákat. Štefan Medved erdei munkás volt az egyedüli, akinek fenn­tartásai voltak a jelentéssel, kapcsolatban: „Azt hiszem, nem annyira rózsás a helyzet ná­lunk, ahogy hallottuk. Keve­sebbet kellene dicsekednünk, ehelyett nyíltan és bírálóan rá kellene mulatni a problémákra és arra, kik okozzák őket." Kár, hogy nem volt jelen á Banská Bystrica-i Járási Egész­ségügyi Intézet igazgatója. Hallhatta volna az azzal kap­csolatos panaszokat, hogy a Felső-Garam mend körzeti or­vosok nem hajlandók megvizs­gálni az erdei munkásokat. Azt mondják, túl sok munkát ad nekik a környező falvak la­kossága. Az üzemnek pedig sa­ját orvosa nincs, és még ha lenne is, sem helyes, hogy a munkás negyven kilométert utazzon azért, hogy eljusson hozzá. A kommunisták e prob­lémával kapcsolatban is fel­emelték szavukat. Lehet, hogy egyes bíráló megjegyzések éle­sebbek voltak a kelleténél, mégis jobb, ha a fogyatékos­ságokat szóvá teszik —■ még ha így is —, mintha elhallgat­nák. Zárszavában ezt Koloman Výgľašský, a járási pártbizott­ság titkára is alátámasztotta. Elmondta továbbá: „Nem sza- bad elfeledkezni arról, hogy nemcsak jogok, hanem köteles­ségek is vannak a világon, a kommunistáknak példát kell mutatniuk a munkában, a ma­gánéletben és a politikai el­kötelezettség terén. Nem ériem — tette fel a kérdést — miért nem tanácskoztak e probléma megoldásáról eddig a Járási Egészségügyi Intézet vezetősé­gével, sőt hozzánk, a járási pártbizottsághoz sem fordultak, pedig a dolgozókról való egész­ségügyi gondoskodás fontos do­log. Ezzel lényeges hibát kö­vettek el.“ A beiiusi erdőpazdasé ^i üzem kommunistáinak tanács­kozása három óra hosszat tar­tott. Végezetül javaslatot fo­gadtak el arról, hogy a ple­náris ülésről hiányzók, az ösz- szes párttagok 16 százaléka pótülést tartson, s ezen tájé­koztassák őket a tanácskozás eredményeiről, az egyes prob­lémákról és a határozatokról. A plenáris ülés sok dolgot tisztázott. Bizonyára még több eredménnyel járt volna akkor, ha az üzemi pártbizottság mun­kájáról és a pártszervezetek tevékenységéről szóló jelentés még konkrétabb és bírálóbb lett volna, ha még jobban rámu­tatott volna az egyes pártszer­vezetek munkájának fogyaté­kosságaira. A legközelebbi al­kalommal az üzemi pártbizott­ságnak a plenáris ülést alapo­sabban elő kell készítenie. BÁTOR! IÁNOS két korszerű gépet. Ezeknek az üzemeltetéséhez azonban különös nyersanyag kell — mondja Balla József. A felsorolt nehézségek elle­Juricsek Rozália, a nüíhely egyik kiváló dolgozója nére figyelemremél ló eredmé­nyeket érnek el az első alap­szervezet hatáskörébe tartozó műhefyek dolgozói. — Első félévi termelési ter­vünket 111,3 százalékra telje­sítettük, s a második félév­ben is 100 százalékon felül sze­retnénk teljesíteni — jelenti ki a pártelnök, majd így foly­tatja: — Feladatainkról nem­csak a pártcsoportok összejö­vetelein esik szó, hanem az alapszervezetek gyűlésein is. Pontosan megbeszéljük, mit kell tennünk. A terv teljesíté­sében döntő szerepet játszanak a szocialista munkabrigádok, melyen élen járnak a kötele­zettségek vállalásában. Kezébe veszi Farkas József, Halász Imre és a többi brigád­M ár hagyomány, hogy a dolgozók jelentős törté­nelmi évfordulók és po­litikai események tisz­teletére szocialista felajánlá­sokat tesznek. Ebben az esz­tendőben elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom, a februári győzelem és a Szlovák Nemzeti Felkelés ju­bileuma serkenti a dolgozók kezdeményezését, mely nagy mértékben függ a pártszerveze­tek tevékenységétől, a kommu­nisták példamutatásától. Erről meggyőződhettünk az érsekúj­vári (Nové Zámky) Elektro- svit első alapszervezetében is. A 46 tagú szervezet tapasz- > talt elnöke Balla József, aki 1966-tól látja el tisztségét. Az első alapszervezet hatáskörébe a gyárnak az a részlege tarto­zik, mely 1950-ben elsőként kezdte meg a termelést. A szer­vezet tagjai többnyire a ter­melésben dolgoznak, s vala­mennyien konkrét pártfelada­tokat látnak el. Van, aki a centrális pártbizottságnak, van aki a szakszervezet vezetősé­gének a tagja. Mások az ifjú­sági szervezetben, a szocialis­ta munkabrigádokban fejtenek ki aktivitást. A szocialista munkabrigádok élén javarészt párttagok állnak, s minden kol­lektívában van párttag. A kom­munisták aktivitásának alapja a rendszeresen ülésező párt­csoportok jól szervezett mun­kája. — A nyári szabadságok előtt mind a négy pártcsoportunk ülésezett, hogy megtárgyalja a második félévi kötelezettség­vállalásunkat és a teljesítésük­kel, illetve a termelési felada­tok teljesítésével járó gondo­kat — mondja Balla József. ­— Nyíltan beszél a nehézsé­gekről, melyekkel küszködnek: — Kevés a dolgozó. Állan­dóan hiányzik 17—20 ember. Ezt a nyári hónapokban rész­ben úgy oldjuk meg, hogy is­kolásokat, diákokat veszünk fel alkalmi munkára. Továbbá úgy, hogy gyakran szombaton és vasárnap is dolgozunk. Például a múlt szombaton három mű­szak dolgozott. E hét végén is három műszak lesz mind a két présműhelyben. A hármas mű­helyben az egész év folyamán dolgoznak szombaton és vasár­nap is, hogy kihasználják a gé­peket, mert a gép is kevés. Hűtőszekrénybe való tankokat és utcai lámpák buráit gyártják a műhelyben. Az, hogy az em­berek ’hétvégeken is dolgoz­nak, nagy mértékben köszön­hető kommunista mesterük, Si- monek Károly szervezőkészsé­gének és példamutatásának. Nagy gondot okoz a gépek gyakori meghibásodása és az alkatrészhiány is. Egyebek közt a prések hőszabályozói hi­básodnak meg, illetve hiányoz­nak, s ez gátolja a termelés minőségi követelményeinek a megtartását. A szerszámkészítő műhelyben bizonyos alkatré­szeket el tudnak készíteni. — Tavaly üzembe helyeztünk 1977. IX. 3. Farkas József brigádjának ezek a tagjai a szaratovi módszert al­kalmazzák Mária Verešová, aki a faliújságkészítésnek is mestere A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE Konkrét feladatok # Műszakon kívül is • A szocialista munkabrigádok és a kötelezettségvállalási mozgalom • Szaratovi módszerrel • Első díj díszítésért vezető kollektívájának részle­tesen kidolgozott kötelezett­ségvállalását, mellyel a kollek­tívák a már említett idei év­fordulókat köszöntik. A Farkas­brigád, illetve Kaderábek Lász­ló müszakmester 30-tagú kol­lektívája a tervet 101 száza­lékra szeretné teljesíteni a má­sodik félévben. Az írásban le­fektetett vállalásból egyebek közt megtudhatjuk, hogy a bri­gád tagjai racionalizálással 1660 normaórát takarítanak meg, ami 15 700 koronának fe­lel meg. További 19 000 koro­nát úgy takarítanak meg, hogy préseléskor az anyagot még pontosabban fogják adagolni, mint eddig. A selejtgyártás százalékarányának csökkenté­sével 10 200 korona megtaka­rítására számítanak. A kollek­tíva tagjai 2500 órát dolgoznak le rendes műszakokon kívül, például azok helyett, akik sza­badságra mennek. Ezenkívül 390 óra ledolgozását vállalták környezetszépítésre — termé­szetesen munkaidő után. Kü­lön pontba foglalták a mun­kavédelemre vonatkozó köte­lezettségvállalást és azt, hogy havonta értékelik a szaratovi módszerrel dolgozók eredmé- ményeit. A két bakelitpréselő műhely­ben 60 személy kapcsolódott be a szaratovi mozgalomba — tájékoztat Balla József. — Ed­digi tapasztalataink alapján el­mondhatom, hogy beválik a minőségellenőrzés szaratovi módszere. Ezért később szeret­nénk kiterjeszteni más kollek­tívákra is. Egyelőre azonban megoldatlan annak a kérdése, hogyan bélyegezhetne le min­den egyes munkadarabot a mi­nőségi ellenőrzést bizonyító bé­lyegzővel az, aki apró alkat­részeket készít. Például az a dolgozó, aki egy műszak alatt 3500 munkadarabot készít el. Olyan újításra lenne szüksé­günk, amely ezt is lehetővé tenné. Újítást igényel a legkorsze­rűbb prések adagolásának a megoldása is. A gombnyomásra működő présekbe az anyagot egyelőre kézi erővel adagol­ják. A műhelyeket járva, meg- megállunk egyik-másik prés­nél. Az 515-ös műhelyben egy éppen akkor elkészült faliúj­ság hívja fel magára a figyel­met. Nem véletlenül, hiszen Mária Verešová faliújságfele­lős készítette, akinek ezen a téren nagy tapasztalatai van­nak. Például a műhely május elsejei díszítéséért első díjat nyert a gyárban. Ezért a mű­hely dolgozói ezer korona ju­talomban részesültek. — A pénzt a nőnap megün­neplésére és egyéb célokra for­dítjuk — mondja a kétgyerme­kes fiatalasszony, aki a gyár­ban 9, a műhelyben pedig 4 éve dolgozik. Bakelitfoglalato­kat gyárt. — Érdekel a munkám, mert a gépekkel sokat lehet termel­ni. Szerintem azonban még na­gyobb automatizálásra lenne szükség. Kolektívánkat igen szeretem. Ezt többen is mondták. S hogy valóban jó kollektívá­ról van szó, azt a dolgozók helytállása bizonyítja. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents