Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-28 / 268. szám, szerda
Fontos évfordulók jegyében A PÁRTOKTATÁSI ÉV KÜSZÖBÉN Csehszlovákia Kommunista Pártjának törekvése, hogy minden egyes tagját felvértezze a marxista—leninista tanítással, hogy a párt tagjai és tagjelölt- jei ismerjék pártunk határozatait, a CSKP elméleti és gyakorlati tevékenységéi. Szeptemberben járási párt- szerveink nagy többségében folyik az elmúlt oktatási év értékelése és az új pártoktatási év feladatainak meghatározása, illetve a politikai szervezői feladatok kijelölése. Ahol ezt a munkát lebecsülik, ott az oktatási év folyamán nehézségek jelentkeznek. A járási pártbizottságok által jóváhagyott konkrét feladatok az októberben kezdődő oktatási évre az üzemi, a vállalati és a helyi pártszervezetekben öltenek konkrét jelleget. A politikai művelődési otthonok és a kabinetek a nyári hónapok folyamán odaadó munkát végeztek annak érdekében, hogy a lektorok és a propagandisták tartalmilag felkészülve várhassák a következő oktatási évet. A tagság egyes fokozatokba való besorolása már megtörtént az alapszervezetekben. Ezt többé kevésbé már a taggyűlések is jóváhagyták. E feladatok mellett szeptember a járási ideológiai konferenciák időszaka. A járási ideológiai konferenciák feladata megvizsgálni az oktatási évre való gyakorlati felkészülés fokát, meghatározni azokat a tartalmi kérdéseket, amelyek az idei oktatási évben az eszmei-politikai felkészülés alapját képezik. A pártoktatási évre való felkészülés mindenütt a CSKP XV. kongresszusa határozata teljesítésének szellemében történik, amely feladatul adta az ideológiai munka színvonalának emelését és a hatékonyság fokozását. E határozat riiegköveteli, hogy pártszerveink felszámolják a múltban megnyilvánult formalizmust. A XV. kongresszus által meghatározott ideológiai feladatok konkrét végrehajtását szolgálja a CSKP KB Titkárságának 1977. június 17-i határozata, amely feladatul tűzi ki a párttagság eszmei színvonalának további emelését, a párttagság céltudatos felfegyverzését Marx, Engels, Lenin eszmei hagyatékával, a CSKP és az SZKP történelmi tapasztalatával. E határozat abból indul ki, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi foka, a közgazdasági és szociális program, a szocialista demokrácia elmélyülése, a dolgozók szakmai, műveltségi és egyre emelkedő kulturális színvonala megköveteli a marxista—leninista tudományok egyre mélyebb és egyetemes elsajátítását. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha minden kommunista, minden partszervezet és pártszerv a majra részéről hozzájárul a párttagság eszmei-politikai színvonala emeléséhez, ha a kommunisták minden egyes szakaszon teljes mértékben tudatosítják a jelenlegi megosztott világ ideológiai harcának fokozódása t. Az 1976—1977-es pártoktatá- si évben párttagságunk megismerkedett a CSKP XV. kongresszusa, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a többi test- várpártok kongresszusi anyagával. Ez nagyon kedvező alapot jelent a most meginduló pártoktatási évhez, a hallgatók eszmei politikai színvonala Eövábbe>me lése érdekében. A szocializmus és a kapitalizmus politikai és ideológiai küzdelme, a nyugati ellenséges propaganda erősödő nyomása a szocializmus irányában, az egyre rafináltabb antikommunista hadjárat megköveteli, hogy a kommunisták a mindennapi gazdasági, politikai és ideológiai élet magaslatán álljanak, hogy elméletileg tisztában legyenek napjaink politikai kérdéseivel. Szükséges, hogy a kommunisták harcba tudjanak szállni pártunk gyakorlati feladatai megvalósításáért, s ennek aktív terjesztői legyenek a legszélesebb néptömegek közt. A következő hónapok nagyon gazdagok jelentős évfordulókban, mint például a NOSZF 60. évfordulója, a Szovjetunió megalakulásának 55. évfordulója, a februári győzelem 30. évfordulója. Ezeknek az Idei oktatási évben is visz- sza kell tükröződniük. A szocializmus — mint világrendszer — a NOSZF eredménye. A Szovjetunió fennállásának 55 éve pedig azt igazolja, hogy a lenini nemzetiségi politika eszméje és gyakorlata eggyéforrasztotta e hatalmas ország nemzeteit és nemzetiségeit, s ma mint világító- torony mutat példát más nemzetek számára a nemzetiségi és szociális elnyomás felszámolásához. A februári győzelem arról tanúskodik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja sikerre vitte több évtizedes harcát a politikai hatalom megszerzésében a csehszlovák burzsoáziával szemben. Ezek az évfordulók méltó alapot adnak a párt propagandistái számára ahhoz, hogy még sikeresebben végezzék munkájukat. A pártoktatás színvonala emelésének és hatékonysága fokozásának egyik alapvető tényezője a lektor és a propagandista. Az ő eszmei politikai, marxista—»leninista szellemben való felkészültségétől és nem utolsósorban pedagógiai művészetétől függ, milyen módon tudják növelni a kommunisták érdeklődését az egyes társadalmi és politikai kérdések iránt. Ahol e kérdéseknek figyelmet szenteltek a múltban, ott az eredmények is nagyobbak. E munka javítását hivatottak szolgálni a politikai művelődési otthonok és kabinetek, a pártszervezetek vezetőségei, hiszen az ő feladatuk a megfelelő feltételek megteremtése a pártoktatási év sikere érdekében. A pártoktatás sikerét és eredményességét nagymértékben befolyásolja az irányító és ellenőrző tevékenység. A pártoktatás ellenőrzésének célja, hogy objektív képet nyerjünk lefolyásáról, színvonaláról, hatékonyságáról. A pártoktatás poli ti kai-szervezői tevékenysége ellenőrzésében ma már nem tapasztal hatók fogyatékosságok. Fogyatékosságok mutatkoznak azonban a tartalmi és a hatékonysági ellenőrzésben, amely még csak a kezdet kezdetén áll. E munkába bekapcsolódnak a pártszervezetek alelnökei, a lektorok stb., és az általuk szerzett ismereteket megtárgyalják a pártszervezetek vezetőségi és taggyűlésein. PÉK VENDEL, a CSKP KB dolgozója Törekvésük: megbontani egységünket AZ „EUROKOMMUNIZMUS" ÉS AZ ANTIKOMMUNIZ- MUS TAKTIKAI CÉLJA & AZ ELLENFÉL MÓDSZERE B „IDEOLÓGIAI TANÁCSOK" Testvérlapjaink, a Rudé právo és a Pravda a napokban teljes terjedelmében leközölte a Novoje Vremja című, több nyelven megjelenő szovjet hetilap legutóbbi számának cikkét. Az „eurokommunizmus“ és az antikommunizmus taktikai célja címú tanulmány részletesen elemzi a téves nézeteket, és az antikommunista propaganda mesterkedéseit: A terjedelmes írás fontosabb gondolatait alább ismerteijiik. Az antikommunista taktika nem zárja ki a terror és a megtorlás hagyományos módszerét. Ugyanakkor, ahogy nő a kommunista mozgalomnak, mint a világfejlődés tényezőjének sze- repe, úgy a burzsoázia táborában mind többen építik számításaikat ennek az internacionalista erőnek felaprózására, felszámolására. E taktika olyan „tekintélyes“ kidolgozója, mint Brzezinski még 1970-ben Kit évszázad között című könyvében nem titkolta el azt a reményét, hogy a kommunista mozgalmat sikerül „olyan tarka mozaikkockákká változtatni, mint amilyenek az emberiséget alkotó nemzetek“, valamiféle olyan agglomerátummá, „amelyben minden nemzeti szektor makacsul ragaszkodna ahhoz, hogy csak az őáltala meghatározott távlatok a valóban általánosak“. Bebizonyosodott, hogy a burjjsoá propaganda most- különös figyelmet fordít az „éurokominu jiizmus“ koncepciójának olyan értelmezésére, amelyben a valóban forradalmi tapasztalatok általános érvényű vonásait nem létezőnek nyilvánítják, egyes nemzeti sajátosságokat viszont az egész mozgalom irányelveinek rangjára enielik. Ilyen módon a burzsoá propaganda állal értelmezett „éurokoihmunii- musban“ jelen van a Brzezinski- féle formula, mindkét eleme: egyrészt a .nemzetközi kommunista. mozgalom „mozaikká“ változtatása, másrészt felbujtás •arra.'tiogy egyes pártok rákény- szerítSék másokra saját koncepciójukat, hogy szakítást idézzenek elő különböző országok munkásmozgalmainak forradalmi élcsapatai között. A Novoje Vremja négy pontban foglalja össze a burzsoá politikusok és a burzsoá propaganda ezzel kapcsolatos törekvéseit. Először: a szocialista és a tő- késországok kommunista pártjainak megosztása. A burzsoá sajtó ennek jegyében szólítja fel a nyugat-európai kommunista pártokat az SZKP-tól és a többi szocialista ország kommunista pártjától való elhatárolódásba. A forradalom résztvevői Lenin testörségének tagja volt • Szibériából az Uraiba • Huszonnyolcán maradtak életben J977. IX. 28. Ez évben ünnepeljük a NOSZF 60. évfordulóját. Sokan harcoltak hazánkból is a Vörös Hadseregben. Tar- doskedden (Tvrdošovce) két volt vöröskatona is él: Mojzes Géza és Kis József. Mindketten hadifogolyként kerültek ki Oroszországba. De csak ennyi közös a sorsukban. Mojzes Géza bácsi ez idén töltötte be 85. életévét. — Hogyan került kapcsolatba a forradalommal és Leninnel? — kérdezem tőle. — A hadifogságban többi fogolytársammal együtt parasztoknál dolgoztunk. Igen nehéz életünk volt. A szegények között sokan tették magukévá a lenini gondolatokat, és az ő útjukon jutottak el hozzánk, hadifoglyokhoz is. Amikor pedig felhívás érkezett Lenintől, mintegy ÍOOOOO hadifogoly csatlakozott a .Vörös Hadsereghez; — Géza bácsi Lenin testőrségébe tartozott? — igen, tizennégy társammal együtt Lenin kiválasztott a testőrségébe. Mindenhová elkísértük Lenint. Jártunk a szülőfalujában is. A NOSZF idején Leningrádban és MoszkváMojzes Géza ban tartózkodtunk. Lenin rendkívül nagy tudású ember volt. Meg rendkívül megértő és kedves is — emlékszik. — Hogyan került haza? — Lengyelországon keresztül jöttem haza 1920-ban, több társammal együtt. Varsóban elfogtak a németek, átloloncol- tak Magyarországra. Onnan érkeztem haza, Csehszlovákiába... A 83 éves Kis József már fiatal kora óta tagja a pártnak, így emlékezik: — Először Szibériában raboskodtam, majd elvittek 300 társammal az Urálba. Ott egy báró bányájában dolgoztunk. Amikor meghallottuk, hogy kitört a februári forradalom, letettük a szerszámokat és nem akartunk tovább dolgozni. Áprilisban a báró elvitt bennünket Cseljabinszkba, a fogolytáborba. A Vörös Hadseregbe az első felhívásra beléptem so- kadmagammal. Az egyik tábornokunk Csapajev volt. — Józsi bácsi harcolt a Magyar Tanácsköztársaságért is? — Kun Béla 1918-ban felhívást intézett, hogy „Aki szocialista ember és aki teheti, menjen harcolni a Magyar Tanácsköztársaságért!“. Ekkor Lenin beleegyezésével leszereltünk a szovjet Vörös Hadseregből és elindultunk mintegy ötezren Magyarországra. Rabruhában vonultunk Lengyelországon át. Lengyelországban vonatra ültettek bennünket, amelyet később felrobbantottak; ötezerből huszonnyolcán maradtunk életben. Magyarországra vöröskeresztes vonattal jutottunk el. Beléptem a magyar Vörös Hadseregbe. — Úgy tudom, hogy súlyosan megsebesült. Hol történt? — Ez 1919-ben történt Romániában. Kőbányán hosszú ideig Kis Józ&et voltam kórházban. A lábamon volt súlyos seb. Amikor 1920- ban meggyógyultam, hat társammal hazaindultam. Azonban Komáromban leállítottak bennünket és elvittek Térezínbe, ahol két hónapot raboskodtunk. Kiszabadulásunk után jöttem haza, négy és fél évi távoliét után — fejezi be emlékeinek idézését Kis József, a NOSZF résztvevője. Ennyi, amit elmondtak, de ezek már emlékek. Aki nem élte át az akkori időket és a háború borzalmait, elképzelni se tudja. Ezért tisztelet ennek a két embernek, a Vörös Hadsereg volt katonájának, hogy részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, amely az új világ kezdetét jelentette. TANKA KLÁRA Másodszor: az SZKP és a többi szocialista ország kommunista pártjai egységének bom- lasztása. A burzsoá propaganda az „eurokommunizmus“ jelszavát kívánja felhasználni nézet- eltérések támasztására a szocialista országok közölt. Harmadszor: az, hogy megosztást idézzenek elő tőkésor- szágokbau működő kommunista pártok között. A szovjet hetilap ezzel kapcsolatban idéz polgári lapokból, amelyek egyes országok kommunista pártjait „ortodox“-nak, másokat „auto- ndí7í“~nak igyekeznek minősíteni. A Novoje Vremja cikke ezzel kapcsolatban kiemeli: >,A kommunista mozgalomban nincsenek „önállóbb“ vagy „kevésbé önálló“ pártok. Minden párt teljességgel önállóan határozza meg nemzeti stratégiáját, s e stratégiák különbsége nem szolgaihal ürügyül arra, hogy valamiféle demarkációs vomlat vonjunk meg az egyes pártok között, nem lehetik kétségessé egyikük vagy'. másikuk önállóságát, vagy önáll-óságának fokát.“ Negyedszer: á kom>munísta -pártok’ elkói-csosítása, Brzezin- ski szavaival szólva a uleninte- lenítés“. Ebből indulnak kií ha .már nem lehetséges megakada- . 1 yozn i a z t, h og y a; Rom mun ista ■psírto'k belépjenek egyes országok kormányába, akkor arra kell törekedni, hogy ezeket a pártokat, átformálják, hogy ne 'nagyon a k ad ál y^tô-zjj k a z i m pe- rializmus politikajut,1,Az imperialista burzsoázia ettől függetlenül elvileg ellenséges a kommunista pártokkal szemben, tekintet nélkül arra, hogy az egyes pártok hogyan közelítik meg az egyik vagy másik kérdést.. .’ ..A? idézett cikk rámutat: az „eurokommunizmus“ burzsoá értelmezése arra irányul, hogy megossza a kommunista mozgalmat. Az „eurokommunizmus- ról“ folytatott vitában a legdurvábban meghamisítják az SZKP és a tőkésországok testvérpárt jai elvi állásfoglalásait arról, hogy önállóan keresik az előttük álló problémák megoldásának útját. „Egész koncepciót dolgoznak ki arról, hogy állítólag a Szovjetunió elvileg ellenséges a tőkésországok kommunista pártjainak nemzeti stratégiájával szemben, ellenzi azt, hogy korszerű módon közelítsék meg a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc kérdéseit.“ A Novoje Vremja cikke ezzel szemben megállapítja: ami azt illeti, hogy az SZKP „félne“ a szocializmushoz vezető olyan új utak lehetőségétől, amelyek eltérőek az eddigiektől, ezt az érvelést a politikában járatlanoknak szánják. Az SZKP a többi között, a berlini tanácskozáson és más nemzetközi fórumokon, de a saját pártkongresszusain is mindig támogatta a szocializmushoz vezető különböző utak lehetőségéről és szükségességéről szóló marxista—leninista tételt. A Novoje Vremja cikkéi így fejezi be: „Az SZKP t egész politikai és ideológiai tevékenységében az a törekvés vezérli, hogy minden kommunista párt, á szocialista, a tőkés és a fejlődő országokban egyaránt, mind nagyobb sikerekét érjen el. Az SZKP ebben látja a proletár internacionalizmus elve iránti hűségének egyik fő meg- nyilvánulását, éppen ezért harcol a kommunista mozgalom szétszakítására irányuló imperialista politika ellen.“ Az „eurokommunizmus“ a burzsoá propaganda találmány a. A burzsoázia és szekér tolói ezt az „irányzatot“ annak szánják, hogy éket verjenek vele a kommunista pártok közé, és bomlasszák a szocialista országok egységét. íme: „az éhes disznó makkal álmodik . f^-tij
