Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-19 / 259. szám, hétfő

Mindenki iskolája Élénk érdeklődés kíséri a 19. brnói nemzetközi gépipari kiállítást A brnói nemzetközi gépipari vásár egyes évfolyamai kézzel­foghatóan és áttekintően szem­léltetik a műszaki fejlesztés­ben, a kohászati és gépipari kutatás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítésében el­ért eredményeket. A vásár egyes pavilonjait akár a tudo­mányos-technikai forradalom kirakatjainak is nevezhetnénk. Egyre nagyobb az olyan mű­szerek, berendezések, különbö­ző célokra szolgáló részegysé­gek száma, amelyek rendelte­tését csak a beavatott szakem­berek ismerik, csak ők tudják igazán értékelni, hogy mi ezek­ben az érdekes, a korszakal­kotó, a nagyszerű. Ilyen érte­lemben azt is feltételezhet­nénk, hogy a brnói gépipari vásár iránt hovatovább már csak az egyes gépipari szak­ágazatok dolgozói, a konstruk­tőrök, a vállalatok beruházási felelősei, valamint a hazai és a külföldi külkereskedelmi szervezetek megbízott szakem­berei mutatnak érdeklődést, s hogy a nagyközönség a hagyo­mányos gépipari vásárok he­lyett inkább a fogyasztási cik­kek tavaszi vásárait látogatja. Pedig nem így van. Az őszi gépipari vásár nemcsak meg­őrizte, hanem még fokozta is népszerűségét, ahogy azt szom­baton is tapasztalhattuk. Tanulni sohasem késő Fiatal középiskolások, talán valamilyen gépipari szaktanin­tézet növendékei buzgón olvas­gatták például a Tatra-teher- gépkocsik műszaki újdonságait ismertető táblák szövegét, s közben jegyzeteket is készítet­tek. Pedig szakoktató, nevelő típusú felnőtt ember nem is volt a közelükben! A C pavi­lonban bemutatott elektronikus mérőműszerek egyik csoportja előtt két idősebb férfi — nem lehettek messze a nyugdíjjogo­sultság korhatárától, talán már túl is lépték azt — élén­ken vitatkoztak azok alkalmaz­hatóságáról valamilyen meg nem nevezett szakmában, köz­ben angol nyelven írt prospek­tusokat forgattak a kezükben, s azokra hivatkoztak. Lám, nemcsak a húszéveseké az elektronika világai A többi korosztály sem rekedhet a mantlnelen kívül, még a leg­idősebbek is részt vehetnek a „játékban“, ha képesek halad­ni a korral. Az emancipáció jegyében További örvendetes jelenség a vásáron a nők szembetűnő Érdekes összefüggés, hogy éppen a háztartás gépesítése segíti elő a nőknél a gépipari szakmák iránti vonzalmat. A konyhai robotok, az automati­kus mosógépek kezelése és a gépkocsivezetés a nőkben is szükségszerűen kifejleszti a műszaki tudományok iránti ér­deklődést. Apropó, gépkocsik! A jövő év slágere A reggeli órákban érkező ta­pasztaltabb vásárlátogatók, kü­lönösen azok, akik autóvásár­lás előtt állnak, vagy elhasz­nálódott embécskájukat akar­Integrált gépautomaták ’A személygépkocsik megte­kintése után a látogatók több­sége a vásárterület térképéhez igazodva a foglalkozásához, érdeklődési köréhez legköze­lebb álló szakágazat pavilonja, esetleg valamilyen frissítőket áruló talponálló felé igyekszik. Vannak, akik csak úgy vélet­lenszerűen tekintenek be egyik-másik csarnokba, ők sem járnak rosszul, hiszen csaknem mindenütt akad érdekes látni­való. Az alkalmi látogató számára nehéz a választás, hogy minek A Z pavilon melletti térségen minden évben szerepel valami­lyen gépipari különlegesség. Az idén az argentínai Agua del Toro vízi erőmű számára készített Francis-turbina forgó részét tekinthetik meg a vásár látogatói. A 65 MW-os turbinát a Skoda- export szállítja. ják felcserélni valami új típusú kocsira, nem az A pavilon fő­bejáratánál kezdik a nézelő­dést, hanem a vásárterület hát­só traktusában levő P és R pavilonokban, azok környékére sietnek. Úgy vannak ezzel, mint az olyan újságolvasó, aki az utolsó oldalon, a sporthí­reknél kezdi, de azért a vezér­cikket is elolvassa. Kilenc és tíz óra között még elég ké­nyelmesen szemügyre vehetők itt a hazai és a külföldi gép­kocsik legújabb típusai, később azonban túl nagy a tolongás. A legnagyobb érdeklődésnek a Lada 1600-as (VÁZ 2106-os) személygépkocsi örvend. Elter­jedt ugyanis a híre, hogy eb­ből az elegáns új típusból még az idén 200 darab érkezik, jö­vőre pedig a tervek szerint 6000 kerül belőlük a Mototech- na kereskedelmi hálózatába. Érdemes megemlíteni, hogy az 5. ötéves tervidőszakban Lada, Moszkvics és Volga személy­autókból több mint 200 ezret A B pavilonban közös kiállításban mutatják be a KGST-orszá- gok szocialista gazdasági integrációja keretében kifejlesztett és nemzetközi munkamegosztásban gyártott szerszámgépeket. emancipációja. Nem ritka lát­vány, hogy a divatosan öltö­zött, csinos manökeneknek is beillő nők szorgalmasan gyűj­tik, tanulmányozzák a szer­számgépekre, az energetikai és elektrotechnikai berendezések­re, vegyipari gépekre vonat­kozó kiadványokat. Lehet hogy gépészmérnökök, vagy valame­lyik műszaki főiskola hallga­tói, lehet hogy valamelyik kö­zépiskolán a géptant vagy a technológiát tanítják, de az ts lehet, hogy csak műszaki ér­deklődésű fiacskájuk számára gyűjtik a színes, mutatós pros­pektusokat. A tény mindeneset­re az, hogy a kohászat, a ne­hézipar és a gépgyártás egyre szerteágazóbb területe ma már nem a férfiak privilégiuma. liozlunk be a Szovjetunióból, s a 6. ötéves tervidőszakban előreláthatólag további 136 ezer Lada és 40 ezer Moszk­vics érkezik. Jelenleg minden harmadik külföldről behozott gépkocsi szovjet gyártmányú. A motorosok érdeklődését természetesen a lengyel fiatok sem kerülik el, hiszen a Moto- kov eddig már 2000 kiskocsit hozott be a 126 p. típusból, s jövőre 2500 kocsi vásárlására jelentette be az igényeket a lengyel félnél. A Skoda sze­mélygépkocsik új családjával a vásár látogatói már tavaly megismerkedhettek, ennek elle­nére most is sokan megtekin­tik a Tatra, az Avia és a Liaz tehergépkocsik mögötti P pavi­lonban. szenteljen több időt, minek kevesebbet. A B pavilonban bemutatott szerszámgépeket azonban semmi esetre sem szabad kihagyni, még akkor sem, ha az idén a monumentá­lis Z pavilonban elhelyezett energetikai gépek és berende­zések kerültek az érdeklődés előterébe. Az idén a numerikus vezér­lésű megmunkáló központokat, esztergákat, maró- és fúrógé­peket többnyire működés köz­ben mutatják be a gyártó vál­lfátok dolgozói. Amíg a gép munkáját elektronikus beren­dezés irányítja, a gép kezelői szívesen nyújtanak felvilágosí­tást működésükről, miközben a vezérlőtáblán néha megnyom­nak egy-két gombot, s a lát­hatatlan kéz szerszámot cserél, beállítja a munkadarabot, mun­kahelyzetbe irányítja a tok- mányt, s a gép automatikusan, emberi beavatkozás nélkül el­végzi a feladatot, ahogy az az előkészített programban szere­pel. Egy-egy ilyen elmés szer­kezet működése csodálatos lát­vány, szinte már a jövő év­század technikáját tükrözi. A legtöbbjük a KGST-tagállamok műszaki-fejlesztési és termelé­si együttműködése alapján jött létre, s ma a B csarnokban felmérhető a szerszámgépipar­ban megvalósított szocialista gazdasági integráció csaknem minden jelentős eredménye. Valóságos integrált gépautoma­ták ezek, amelyek rövid időn belül lényegesen magasabb szintre emelik a munka ter­melékenységét minden testvéri szocialista országban. Két nap alatt százezer látogató A brnói gépipari vásár töret­len népszerűségét az is bizo­nyítja, hogy az első két nap alatt több mint 100 000 látoga­tója volt, 7 százalékkal több, mint a megelőző évfolyam első két napján. A statisztika ki­mutatja továbbá, hogy az első két napon több mint 6000 ke­reskedelmi szakember érkezeti a vásárra, ebből több mint 2000 a szocialista államokból, 3370 a többi külföldi államból, 680 pedig a hazai külkereske­delmi szervezetekből. A vásár­ra szeptember 15-ig 561 hiva­talos külföldi vendég étkezett, s a külföldi látogatók száma meghaladta a tízezret. Már ezek az adatok is azt bizonyít­ják, hogy az idei rendezvényen jelentős kereskedelmi tárgyalá­sokra kerül sor, s a vásár csü­törtökön eredményesen zárhat­ja kapuit. MAKRAI MIKLÖS Az uyv tív mérnök Tehetség, szorgalom, akarat, hányszor kimondjuk, leírjuk e szavakat meggyőző érvek nélkül. Én csodálni tudtam mindig azt az embert, aki el­kötelezett, mély belső indíték­ból akart több lenni- az átlag­nál. Ilyen embert ismertem meg a 45 éves Bodnár Ferenc sze­mélyében, aki ma a Bodollóí (Budulov) Efsz főmérnöke. — Tizennyolc éves koromig — kezdi — szüleimmel gazdál­kodtam néhány hektár földün­kön, majd beléptünk a szövet­kezetbe. Én kocsis lettem, sze- - retteni a lovakat nagyon. A sze­keret is jól megraktam mindig szénával, szalmával, az öre­gek is megcsodálták, még ma is mondják: azóta sincs olyan kocsis, mint te voltál. Én azt tartottam-akkor, azt tartom ma is: mindent szívből és szeretet­tel kell csinálni. — Később, hogy alakult az élete? — Már gyermekkoromban bújkált bennem a gondolat, hogy tanulni kellene, de ez akkor számomra csak álom ma­radt. Nagyon szerettem olvas­ni, a szekéren is könyv volt a zsebemben. E vonzalom meg­maradt, otthon ma szép könyv­táram van, és családi bérletein a Thália színházba. Minden színdarab bemutatóján ott va­gyok, s ha tetszett, újra meg­nézem. — Mi vonzotta a könyvhöz? — Eszményt és mindenre példát kereső lelkű voltam már gyermekkoromban. Keres­tem a tisztaságot, a szépet és a mesét a könyvekben, mert mese nélkül olyan az élet, mint egy szép szoba virág és köny­vek nélkül. — S megtalálta, amit kere­sett? — Meg, főleg a Jókai- és a Gorkij-regényekben. Ezt a kél írót szerelem nagyon. Jókait a tisztaságkereséséért, a mese­világáért, Gorkijt a nagy élet- szeretetéért, kemény realizmu­sáért és páratlan humanizmu­sáért. — Szerette az irodalmat, s mégis agrármérnök lett? — Mert a földet, a termé­szetet a irodalomnál is jobban szeretem. — Hány osztályt járt isko­laköteles koráig? — Mind a nyolcat. — Hogy lett agrármérnök? — Magam is meglepődtem, amikor 1956-ban egy délután behívattak a szövetkezet irodá­jába, s mondják: A vezetőség és a járási pártbizottság úgy döntött, hogy elküldünk egy­éves elnökképző tanfolyamra. Ezt jó eredménnyel elvégez­tem. Egy évig a járáson dol­goztam, majd agronómus, illet­ve elnök lettem a szövetkeze­tünkben. Ekkoriban éreztem igazán, jóformán semmit so tudok. Két év alatt megszerez­tem a Komáromi Mezőgazda- sági Technikumban az érettsé­git, 1960-ban pedig beiratkoz­tam a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára. Amikor odakerül­tem, alig tudtam valamit szlo­vákul. A harmadikos gimna­zista lányom ma tízszer jobban beszéli a szlovák nyelvet, mint én akkor. 1963-ban vörös dip­lomával fejeztem be a főis­kolai tanulmányaimat. — Tehát mondhatom így: Kocsisból vörös diplomás ag­rármérnök? — Ez csak természetes. Én a kocsis múltamra büszke va­gyok, mert azt is szívből csi­náltam. S vallom, hogy az aka­rat, a szorgalom állandósága az, ami az embert mindig több­re és magasabb célok elérésére sarkallja. — Elégedett a jelenlegi munkahelyével? — Máshova el se mennék, itt érzem magamat igazán ott­hon. Itt akarom kamatoztatni tudásomat. Ján Janovic me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondta az egyik or­szágos összejövetelen, hogy an­nak a világnak a küszöbére léptünk, ahol nem az az or- s.zág lesz az úr a világpiacon, amelyiknek fegyvere van, ha­nem az, amelynek elegendő gabonájá, húsa és egyéb élel­me lesz. Hazánkban is ezt kell elérnünk. Ennek megvalósításá­hoz akarok hozzájárulni, úgy, hogy közös erővel szövetkeze­tünkben a lehető legmagasabb szintre emeljük mind a nö­vénytermesztést, mind pedig az állattenyésztést. TÖRÖK ELEMÉR Földgázszállítás hajón Algéria 100 millió dolláros kölcsönt vesz fel a nemzetközi pénzpiacon metángázt szállító hajók vásárlására. Az összeg­ből _ Algéria 3, egyenként 125 000 köbméter földgáz szál­lítására alkalmas hajót vásá­rol. Az 1981—1982-ben szállí­tandó hajók fogják továbbíta­ni az Algériában kitermelt föld­gáz egy részét. Becslések a világ energiaszükségletéről A világ nyersolajkészletét — az óceánok mélyén található­kat és a sarkvidék jégtakarója alatt rejlőket beleértve — 250 —300 milliárd tonnára becsü­lik. A tartalékok évente növek­vő ütemű apadása mellett, új lelőhelyek feltárása esetén leg­jobb esetben is 2000-lg mind­össze arra lesznek elegendők, hogy lépést tudjanak tartani a fogyasztás ütemével. A becsléseket az olajtársasá­gok kiváló szakemberek köré­ben végzett közvéleménykuta­tás alapján készítették. A vég­leges jelentést a francia In­stitut Francais du Petrole állí­totta össze. Az értékelés a kö­vetkező hónapban Isztambul­ban tartandó 10. errergiavilág- konferencia fő témája lesz. A cambridge-i egyetemnek a vi­lág 2020-ig várható energia- igényéről szóló új felmérései ugyancsak napirenden szere­pelnek. A cavendishi laborató­rium enerigakutató csoportjá­nak becslése szerint a világ energiaszükséglete 2020-ban a gazdasági növekedéstől füg­gően valószínűleg három-négy­szerese lesz a jelenlegi fo­gyasztásnak. Amíg a megfele­lő mennyiség rendelkezésre áll, jelzi a cambridge-i csoport, a fogyasztók előnyben részesítik az olajat, ami késleltetheti más, helyettesítő energiahor­dozók elterjedését. A nyolcva­nas években várhatóan keve­sebb olajat használnak majd fűtésre, az ezredfordulót kö­vetően inkább a villanyáram terjed el a közlekedésben. A hagyományos energia iránti szükségletet főként szén révén elégítik ki. A világ szénkeres­lete minden bizonnyal hirte­len élénkülni fog a nyolcva­nas évek közepe után. Az ipar közvetlenül felhasználja majd a szenet szintetikus fűtőanya­gok előállításához, valamint villamos erőművekben. Becslé­sek szerint a világ szénszük­séglete 2020-ban a jelenlegi szint négyötödszöröse lesz. A Föld várható energiaigé­nye nem lesz kielégíthető az atomenergia nagyarányú fel- használása nélkül. Ennek az össztermelésben való részese­dése elérheti a 45 százalékot az ezredfordulóra és az 57 szá­zalékot 2020-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents